Néprajzi értesítő 40. évfolyam, 1958

Tanulmányok - Problémák az ormánsági etnikai csoport körülhatárolásában / ifj. Kodolányi János = 40. évf. 5–18., Deutsche Zsf.

NÉPRAJZI ÉRTESÍTŐ XL. 1958. Problémák az ormánsági etnikai csoport körülhatárolásában Az Ormánságról szóló irodalomban már a XIX. század elején jelentke­­zett az az igény, hogy a vidék területét körül lehessen határolni, meg lehessen jelölni, milyen községek tartoznak hozzá. A népcsoport elkülönítésében különböző kritériumokat alkalmaztak s ezek szerint szűkítették vagy tágí­tották a határait. Az elhatárolási törekvés megmaradt napjainkig, majdnem minden szerzőnél találkozunk valamilyen meghatározással, olykor község­fölsorolással is. TÓBI ANTAL szerint „Ormány, Ormányság, Baranyának azon vidéke (a' hol az illy' különös szavak leginkább használódnak), a' melly Somogy Vgyével Sellyénél határos, a' Siklósi járásban kezdődvén Vaiszlótól, egész a' Vgye végéig terjed,"­ tehát a ma nyugati Ormánságnak tekintett terület. JEREMIÁS SÁMUEL két évvel később már pontosabb meghatározást nyújt : ,,Ezek közül ez" utolsó teszi Baranya Vármegyének azon részét a' Siklósi Járásban, melly a' Kémesi határban eső Laki hídtól fogva a' Vármegye csúttsáig Bogdásáig a' Dráva' mentiben terjed. Egy Mező Várost u. m. Vaisz­lót és 22. Helységeket foglal magába, mellyek is név szerént ezek : Czún, Aderjás, Sámod, Hidvég, Sz. Márton, Hirits, Vejti, Lúzsok, Piskó, Kemse, Zaláta, Vertike, Iványi, Sztára, Bogdása, Marótsa, Rákits, Oszró, Kis-Csány, Nagy-Gsány, Besentzi, Páprád. Miért neveztetik pedig ezen Vidék Ormán­ságnak, az az Ormán Tartománynak? ennek oka a' Régiség' sürü homályá­ban eltemetve hever mind ez ideig, és olly' a enigma, mellynek tsak egy ollyan régiségek' fáradhatatlan búvárja lehet Oedipusa, mint a' millyet Tek. Tudós Horvát István Urban tisztelni szerentsénk vagyon. Ennyi bizonyos, hogy ennek lakosi — kivévén az egy Sztárát — mind Magyarok."2­0 is a nyugati részről ír, TóBiénál nagyobb területet számít hozzá s mivel a horvát Sztárát is a falvai közé sorolja, úgy sejthető, földrajzi fogalomnak tekinti. A Regélő 1842. évfolyamában MUNKÁCSY Bőköz című közleménye a vidék keleti felé­nek népéről ad leírást.­ CSUKÁS ELEK megállapítása szerint: „Ormánynak nevezik Baranyamegye felső- vagy is Somogymegye felé eső részét a Dráva széle körül, hol a pompás, dombtalan síkságot sűrűen borítják falvak úgy, hogy egyik falu a másikhoz legfeljebb félórányira esik; itt lakik még — cso­móba szorítva — egy kis magyar — néptöredék, bár némi sajátságos szavaik miatt sokan palócoknak, meg tudja Isten minek nem mondják."4 HŐKE LAJOS leírásában „Maga az Ormánd, Ormány, Ormánság Baranyamegyének, a Dráva és ebbe folyó Almás és Ókor patakoknak mintegy hat négyszög mértföld 1 Tóbi A.: Baranyai Szótár. Tud. Gyűjt. 1826. II. 39. 2 Jeremiás S.: Baranyai Szótár-pótolék. Tud. Gyűjt. 1828. X. 65—66. 3 Munkácsy: Bőköz. Regélő, 1842. 65. 4 Csukás E.: Az ormányi nép. Kalauz, II. (1858) 9.

Next