Néprajzi értesítő 80. évfolyam, 1998.
A „Kalotaszeg – a népművészet felfedezée „ című kiállításhoz kapcsolódó, 1997. december 11-én azonos ímmel megrendezett konferencia előadásai - Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelka élete és munkássága / Sebestyén Kálmán = 80. évf. 43–52., bibl. 51-52., English summ.
Gyarmathy Zsigáné Háry Etelka élete és munkássága 45 A kalotaszegi varrottas háziipar megteremtője Már fiatal leány korában a népművészet szerelmese lett. Járta a falvakat, rajzolta, gyűjtötte az ősi mintákat, felfedezte az elfelejtett - a nép által már nem varrt - régi varrottast. Felismerte a varrottas háziiparrá fejlesztésének lehetőségét: „A miniszter fölkérésére kiállítottam 1885-ben az országos kiállításon a kalotaszegi szobát. Több faluból szedtem össze az ágyra és rúdra való szükséges varrottasokat. Minthogy akkor már a nép nem varrta ezeket a munkákat, kinyitottam a tulipános ládákat, és azok mélyéről kerültek elő a gyönyörű régi varrottasok. Dédanyáról unokákra szállt az ősi munka, féltve őrzött kincs. De azért bizalommal adták kezembe, pedig akkor még nem sejtették, hogy ebből az átengedésből fog kihajtani az a háziipar, mely máris áldása ennek a szép vidéknek" (GYARMATHY 1896). A kalotaszegi varrottas háziipar megszületésében azonban fontos szerepet játszott még egy tényező: az 1870-es években megépülő Nagyvárad-Kolozsvár vasútvonal. A kalotaszegi köves-sziklás föld ugyanis alig biztosított megélhetést, emiatt az egyik fontos mellékkereseti forrás századok óta az áruszállítás - fuvarozás volt. A vasút megépülése megfosztotta a lakosságot ettől a pénzszerzési lehetőségtől. Erre a „kihívásra" Kalotaszeg a kalotaszegi varrottas és fafaragó háziipar megteremtésével válaszolt. Kitől tanulta a gyermek Hóry Etelka a varrottasok szeretetét, a népművészeti kincsek megbecsülését? Forrásaink Nyilas Miksáné, született Rumüller Jozefához (1827— 1887) vezetnek, aki Hóry Etelka nagynénje és az iskola rektornéja volt, és aki hosszú időn keresztül tanította a gyerőmonostori leánygyermekeket a női kézimunkára, a kalotaszegi varrottasok készítésére (SEBESTYÉN 1975). Régi vizitációs jegyzőkönyvek - az iskolai ellenőrző látogatások alkalmával írott feljegyzések - tudósítanak úttörő munkásságáról. Az első feljegyzés 1851-ből való: „... a rektorné a leányokat varrni tanítja" szól a lakonikus tudósítás. Ekkor az iskoláslánykák között már bizonyára ott ült a kis Háry Etelka is. Később a jegyzőkönyvek már többet elárulnak a rektorné munkájáról. Az 1867-es bejegyzés szerint „a leánygyermekeknek női munkák készítése tanittatik", az 1869-es vizitáció szerint pedig: „... a tanítóné a leányokat női munkára tanítja, a népnek szükséges csinos munkáknak u.m. reczéknek, csipkéknek, foglalóknak, kötéseknek, párnacsuppoknak, főkötőknek csinos példányait mutatták be a leánygyermekek". Az ellenőrző látogatások igen értékelték a nemes törekvést és kiemelték: „ami a legfőbb, az egész megyében csak itt taníttatnak a leányok női munkákra, mégpedig ingyen, külön díjazás nélkül". Nyilas Miksáné két évtizedes munkásságának köszönhetően a gyerőmonostori rektoria a kalotaszegi varrottasok „forráshelye" lett. Innen indult Gyarmathy Zsigáné és később a kalotaszegi varrottas háziiparrá fejlesztésének idején ezek a monostori leányok alkották a varróasszonyok,leányok első csoportját. 7. A Kolozs-Kalotai Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei az Erdélyi Református Egyházkerület kolozsvári Gyűjtőlevéltárában. Vö. SEBESTYÉN 1993b. 125. A Kolozs-Kalotai (Kalotaszegi) Református Egyházmegye népoktatásának adattára a XV századtól 1900-ig.