Magyar Néprajzi lexikon 2. kötet, F-Ka (1979)

G - guzsaly

vidéki hit szerint táncoló boszorkányok verejtéke áztatta helyre ülve lehet guta­ütést (bénulást) kapni. Kenéssel, piócával, érvágással, köpölyözéssel, növényi orvossá­gokkal gyógyították. Az utóbbiak között szép számmal vannak erős illatú (viola, zsálya, menta, kakukkfű, levendula, méhfű, majo­ránna), izgató ízű (tormát, mustármagot rág a beteg) vagy hatású (csalánnal csapkodják) növények. Föltehető, hogy az „összehúzta magát, mint falu végin a tréfás szólás és változatai eredetmagyarázó monda (rá­tótiáda) töredéke. Betegségelnevezésként ma már ritkábban, de szólás formában gyakran használatos. — Irod. Margalits Ede: Ma­gyar közmondások (Bp., 1896); Margalits Ede: Horvát népszokások és babonák Belo­vár-Kőrösmegyében (Ethn., 1899); Takáts Sándor: Adatok nyelvünk történetéhez (Magy. Nyelv, 1907); Grynaeus Tamás —Hoppál Mihály guzsaly: gyakran gazdagon faragott, rit­kábban festéssel is díszített rúd, amelyre a fonásnál a rostcsomót felkötik. A díszes alkalmanként —szerelmi ajándékként készítette a legény a lánynak. A­nnak magyar nyelvterületen négy fő típusa hasz- guzsaly (ill/.salytalpak: /. kétszárnyú guzsaly (Borsod Abaúj-Zemplén m.) 2 . 3. egyszárnyú guzsalyok (v. Szolnok-Doboka m.) 1. Egytalpú guzsaly (v. Szolnok-Doboka m.) 2. Hosszú guzsalyok (Székelyföld) 3. Kéttalpú guzsaly (v. Gömör m.) 4. Orsó (Mezőkövesd, Borsod-Abaúj-Zemplén m.) 5. Hosszú guzsaly (Székelyföld) 6. Kéttalpú guzsaly bőrsallangokkal és hímzett szalagokkal (Borsod-Abaúj-Zemplén m.)

Next