Fejős Zoltán - Szijártó Zsolt (szerk.): Turizmus és kommunikáció - Tabula könyvek 1. (Budapest - Pécs, 2000)
PETERDI VERA - SZOJKA EMESE: „Hogyan is állunk ma a pusztával?” Kunpuszta régió (Felső-Kiskunság) pusztai turizmusának etnográfiai megközelítése
a lovas kunsztok karikással, lófektetéssel. Az így nyert élmények, izgalmak feloldását jelenti a kulináris vendéglátás és kísérőmotívumai: a zene és a tánc. A Varga-tanya lovasprogramja ismeretében megállapítható, hogy számos elemet felhasználnak a műsor során: a két háború közötti időszak bugaci vendéglátásának motívumaitól - mint a „holdfényes lovas kocsikázás", amit programként kínálnak (Fejős 1985:42; Horák 1999:162) - a KNP által felelevenített pásztor- és lovashagyományokban szerepeltetett műsorszámokon át a magyaros, mulatozással együtt járó vendéglátásig (Erdei 1977:84). A kialakított porondszerű téren a csikósok hajtotta, vadul vágtázó parasztszekerek mutatványában pedig az apajpusztai fogathajtó versenyek inspirációja fedezhető fel. Az egynapos bemutató közönsége 90 százalékban külföldiekből áll, s szinte kivétel nélkül busszal érkeznek. Közöttük legtöbb a német turista, majd őket követik a hollandok, finnek, osztrákok, olaszok s mások. Az itt megforduló turisták társadalmi hovatartozásukat illetően az alsó középosztályba sorolhatók, sok közöttük a nyugdíjas. Az információkat a Tourinformon, s az utazási, turisztikai kiállításokon és az idegenforgalmi kamarán keresztül szerzik, folyton változó összeköttetési rendszerben. A programot az irodák adják el, illetve közvetítik ki. A többnapos, szállóvendég ellátását szolgáló lehetőségek a következők: 1. A programok épített környezete az apartmanházakból, illetve egy szállodaépületből áll. Ezek építészetileg vegyes képet nyújtanak. Náddal fedett tetőzetük, fehérre vakolt homlokzatuk a táj hagyományos építészetét idézi, ugyanakkor két-, illetve többszintesek, és így a modern, manzárdtetős, archaizáló hétvégi házak, nyaralók előképe is felismerhető bennük. Berendezésüket a stílusok keveredése határozza meg: az apartmanházakban a helyben fellelt, századelőről, illetve azt követő évtizedekből származó bútorokból összeállított enteriőrök alkotják a berendezés jelentős részét. A szálló hangulatát a faburkolatos vadászházak stílusutánérzése határozza meg, mely egyfelől anyagában nélkülözi az előképek minőségét, másfelől a modernizációval lépést tartani akaró megoldások jellemzik. 2. A nyújtott szolgáltatások rendszere - a naponta újranézhető programon és a tanyakörzetben tett egyéni sétákon, lovaglásokon kívül - nagyjából két fő csoportra osztható. A sport- és szórakoztatóépületek, felszerelések használatára (darts, teke, kugli, biliárd, asztalitenisz, fallabda, futball, tenisz, szabadtéri úszómedence, játszótér, borozó étterem és pince, szauna, szabadtéri tűzrakó hely), amelyeket különálló, e célra épített nádtetős házakban helyeztek el. Másrészt fontos szerepet játszanak az időközben kialakult, az adott helyhez kötődő szerveződési formák, az alkalmanként, illetve időszakosan rendezett események. Évente négyszer tartanak itt országos kutyakiállítást, valamint évi két alkalommal az ELTE-kórus lép fel. Télen megrendelhető a kétnapos disznótor, ahol az állat feldolgozásának, elfogyasztásának, elvitelének módja megválasztható. Lakodalmi étkeztetést is vállalnak. Ez utóbbi idegenforgalmi forma nem más, mint a pusztai turizmus alapjain továbbfejlődő vendéglátási mód, ahol a puszta-turizmus társaként megjelennek a konferenciaturizmus, valamint a falusi-tanyai turizmus új lehetőségei is. Az üdülő jellegű szolgáltatások (játékterem, szauna) nemzetközi mintái keverednek a magyaros jellegű vendég- 143