Wilhelm Gábor (szerk.): Hagyomány és eredetiség - Tabula könyvek 8. (Budapest, 2007)
BEREK SÁNDOR: Cigány/roma identitáskonstrukciók
BEREK SÁNDOR Cigány/roma identitáskonstrukciók Az értelmezési keret A téma általános iskolai tankönyvek elemzése, valamint annak az ismereti térnek a feltérképezése és szerkezeti vázlatának kialakítása, amelyben ezek a tankönyvek elhelyezkednek. Célja egy kiterjedt diskurzus bizonyos részeinek megértése, mivel ez „kiszabadít bennünket a szituációk határai közül és felszabadít nézőpontjaik uralma alól” (Ricoeur 2002:64). Az elemzett könyvek tárgya a cigány népismeret. A kutatási tárgyra vonatkozó megalapozó szövegek, amelyek lehetővé tették számomra a témának szakirodalmi keretben való kidolgozását, Csongor Annának (Csongor-Szuhay 1992) és Szuhay Péternek (Szuhay 1995, 1999) a cigány kulturális integráció folyamatairól és annak különböző területeiről, problémáiról megfogalmazott rendszerező írásai voltak. A romákra vonatkozó szociológiai diskurzusból a témakörnyezet áttekintésében Csepeli György, Örkény Antal, Ladányi János, Lázár Guy, Szelényi Iván, Székelyi Mária megállapításait találtam különösen fontosnak. A téma feldolgozása során módszertani megoldásaimban a társadalom- és a kulturális antropológia esettanulmányokat preferáló, relacionista, az alanyok önértelmezéseiből építkező eljárását követtem (Szuhay 2000). Az általános iskolai cigány népismereti tankönyvek (Menyhért é. n.; Hegyi-Ignácz é. n./a; é. n./b; Ligeti é. n.) szövegrendszereinek értelmező elemzéséhez felhasználtam a szerzők megnyilatkozásait, amelyekben reflektálnak azokra a társadalmi-kulturális-politikai helyzetekre és célokra, amelyek ismeretszelekciós módjaik vonatkoztatási keretét alkotják. A népismereti tankönyvek tematikai elemeinek együtteseit az elemzés során kialakított, különböző jelentésegységekből felépülő alakzatoknak vagy ismeretsémáknak tételeztem. Ezek az alakzatok vagy ismeretsémák a társadalmi-kulturális vonatkoztatási keret alapján mint a roma/cigány identitás tervezetei jelennek meg. Az etnográfiát, a folklorisztikát, a szociológiát, általában a társadalomtudományokat mint az ismereti tér erőforrásait határoztam meg, amelyek minden kulturális szereplő rendelkezésére állnak. A kulturális gyakorlatok rendszereinek - naiv, laikus, szakértő - változatait különítettem el egymástól. A romológia, a népismeret, a tudományos paradigma e gyakorlatok egy-egy interpretációja, amelyeknek mindegyike szerepet játszik az általános iskolai tankönyvek konstruálódásában, az átörökítés, az oktatás társadalmilag elismert vagy el nem ismert tartalmaiként. Berek Sándor