Népszabadság - Budapest melléklet, 1992. november
1992-11-13
1992. november 13., péntek NÉPSZABADSÁG BUDAPESTI A fővárosnak nincs televíziója, nincs rádiója, nincsenek napi- és hetilapjai. A főváros komolyan gondolja, hogy jó média csak független média lehet. A média függetlenségét eszménynek tekintem, amelyre akkor is szüntelenül törekedni kell, ha megvalósítani a maga ideális teljességében nem is lehet. A pártsajtó rossz sajtó. De azt sem tartanám kívánatosnak, ha egy politikusokból álló demokratikusan választott testület - amilyen például Budapest Közgyűlése - vitatná, vagy vitathatná egy-egy médium műsorait. Ugyanakkor az önkormányzati munka nyilvánossága mindenekelőtt a média közvetítésével valósulhat meg. Itt, a mi nyilvánosság iránti igényünk egybeesik a „fogyasztók”, a települések polgárainak igényeivel. A Népszabadság most induló oldalai - más hasonló kezdeményezésekkel együtt - számomra azt bizonyítják, hogy elveinket a gyakorlatban is sikerült érvényesítenünk. Örülök, hogy a Népszabadság az olvasói igényeket kielégítve egyszersmind a mi munkánknak is nagyobb nyilvánosságot biztosít. Meggyőződésem, hogy csak ez a hozzáállás, a média függetlenségének maximális tiszteletben tartása teszi lehetővé, hogy a sajtótól - és ezen oldalaktól - kritikusságában is tárgyilagos tájékoztatást várhassunk el. De tudnunk kell: a pesti polgár rosszkedvűen ébred. Némi undorral tölti magába a méregerős feketét és krákog. Káromkodik, mert az újságos megint elaludt. Begyömöszöli magát a buszba, és ezúttal sem mulasztja el pokolra küldeni a BKV-t. Morogva esik be a munkahelyére, csak a friss kávé illata csalja elő belőle munkaerejének tartalékait. Békülékenyen zsörtölődik. Délben meg az üzemi kosztot szidja, mert drága és pocsék. Alkonyattájt céltalanul ténfereg az utcán, értetlenül és idegenül mered a vakító kirakatokra, nem érti, honnan van pénze „másoknak”. Koszos kapualjakban ácsorog, lehajt egy felest, húzza az időt, nem akaródzik részesednie a kora esti csúcs áldásaiból. Nagy ritkán egy kiskocsma melankóliájába oldja a magáét. Egyszóval: rajong a városért. Önök is az ő kedvét keressék, önöknek is ő legyen a mérce. Sok sikert kívánok mindehhez! ( Demszky Gábor (Budapest főpolgármestere) Közgyűlés: döntöttek a Nagyvásárcsarnokról A Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén hozzászólás nélkül elutasította a budapesti köztársasági megbízottnak azt az előterjesztését, amelyben Demszky Gábor főpolgármester felelősségre vonását kezdeményezte. Mint ismert, Szentgyörgyvölgyi Péter indítványát azzal indokolta, hogy észrevételeit a főpolgármester nem időben terjeszti a testület elé. Az ülés kezdetén Csiha Judit, az MSZP frakcióvezetője Molnár Gyula személyében új képviselőt mutatott be, majd Ungár Klára a Fidesz-frakció nevében javaslatot tett arra, hogy decemberben a város vezetése, illetve a közgyűlés bizottságai számoljanak be kétéves tevékenységükről. Az ülés elején a jogi és a szociálpolitikai bizottság elnöke egyaránt nehezményezte, hogy a képviselők az előterjesztések szövegét rendszeresen késve kapják meg. Nem hozott határozatot a közgyűlés a koncessziós játékkaszinók üzemeltetéséhez kiírandó pályázatról. A koncesszióról szóló törvény rendelkezése értelmében az ilyen pályázat kiírásához az érintett önkormányzat egyetértése szükséges. A Fidesz-frakció bejelentette: mivel erről a kérdésről egyszer már határozott a közgyűlés, ez alkalommal nem vesznek részt a szavazásban. Bár a vitához többen hozzászóltak, mindössze egyetlen képviselő vette fontolóra az új kaszinóból esetlegesen származó előnyöket, amire példaként az iparűzési adót említette. Válaszában Székely Gábor főpolgármester-helyettes kifejtette: az ebből származó bevétel nem állna arányban a „közbiztonsági és ellenőrzési kérdések” súlyával. Leszögezte: Budapestnek semmiféle érdeke nem fűződik újabb kaszinók működtetéséhez. A képviselők többsége úgy vélte, nem áll rendelkezésre elég információ az esetleg létesítendő kaszinókról, ezért úgy döntöttek, hogy amennyiben kérdéseikre részletes választ kapnak, később napirendre tűzhetik a pályázat kiírását. A képviselők hozzájárultak, hogy bérleti díj nélkül 99 évre átadjanak egy, az önkormányzat tulajdonában lévő területet a Lauder Világi Zsidó Alapítvány Iskola épületének felépítéséhez. A közgyűlés által elfogadott elvek szerint az alapítvány csak iskola céljára hasznosíthatja az ingatlant. A közgyűlés elvi álláspontot alakított ki az önkormányzat tulajdonába került tizennégy közüzemi vállalat jogi státusának rendezésére. Ennek lényege: a vállalatok megkapják a tevékenységükhöz szükséges vagyont. Ezután a képviselők elfogadták a Nagyvásárcsarnok rekonstrukciójáról szóló előterjesztést. A beruházás lebonyolításával a FŐBER-t , A kivitelezési tervek elkészítésével a BUVÁTI Rt.-t bízták meg. él . Budapest mindig mással beszél (Munkatársunktól) Budapesten ez idő tájt majd’ hatszázezer főállomás működik. A szám azonban csak akkor mond valamit, ha azt is tudjuk: 285 ezer 889-en továbbra is türelmesen várnak távbeszélővonalra. A már működő állomásoknak csak töredéke, azaz 5,9 százaléka tartozik valóban modern, minden igényt kielégítő, úgynevezett TPV-központokhoz. A vonalak 46,5 százaléka crossbarközponthoz csatlakozik, s a maradék, majd 48 százalék még mindig elavult Rotary 7 A/2 típusú központokba fut be.Egyelőre a közterületeken lévő nyilvános állomások száma is elmarad a kívánatostól, mindössze 7 ezer 429 van belőlük. Bozóky István, a Matáv Budapesti Távbeszélő Igazgatóságának fejlesztési igazgatóhelyettese számolt be lapunknak a jövőre vonatkozó fejlesztési tervekről. Ezek egyik nagy csoportjába a Matáv részvételével, de részvénytársasági formában létrejövő központok tartoznak. Ilyen a X., XVII. és XVIII. kerületben már megalakult Első Pesti Telefontársaság, ahol 1993-ban három főközpontot kapcsolnak be a rendszerbe. Hasonló társaságot szerveznek a XV., XVI. kerületben és a IV. kerület északi részén a Műszertechnika részvételével, s az I., II. és XII. kerületben, ahol a Microsystem készül a beruházásra. A XXIX. kerületben 1994-re ígér telefont a Matáv, itt „önerős fejlesztésére ” nyílt lehetőség. Várhatóan tízezer új vonalat kapcsolnak be a hálózatba. Ugyanennyi új állomást lehet majd beszerelni a XIV. kerületben, ahol a jövő év végére ígérik a telefont. 36 ezer új vonal bekapcsolását teszi lehetővé jövőre a IX. kerületi István TPV- központ és kihelyezett részlegeinek befejezése: ebből hatezer a Ferenc központ, négyezer pedig a Lágymányosi központ területén működik majd. Április óta üzemel húszezer vonallal az új Belvárosi központ, amely jövő év elején várhatóan ugyanekkora kapacitást ad a József, az Óbuda, a Lipót és a Teréz központnak. A Matáv nagyléptékű tervei között szerepel az elavult Erzsébet központ kiváltása is 1994-re. Ha mindez megvalósul, 1996-ra már fél évre csökken a várakozási idő. A telefonra türelmesen várók között utcahosszal vezetnek a magánszemélyek: jelenleg 213 ezer 505 lakás szerepel a listán, ezt követi 71 ezer 683 közület és 701 kérelem nyilvános telefon létesítésére. A közületek igényeinek kielégítésére a Matáv nemrégiben nagyszabású projectbe fogott: a részvénytársaság vállalta, hogy amennyiben egy összegben, előre befizetnek 90 ezer forintot, legkésőbb 1993 végéig telefont kapnak. A vállalat addig is kamatot fizet a pénz után. Az ajánlat minden bizonnyal vonzó volt, ezt mutatja az is, hogy 6 ezer 409 vonalért már fizettek is a reménybeli tulajdonosok. A kormány- a köztársasági megbízott javaslatára - a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet tulajdonába adta a patinás Gellért Szállót, amelyet a főváros vezetése privatizálni szeretett volna HAMAROSAN A KABINET ELŐTT Elkészül-e az 1998-as világkiállításra az új metró? A Dél-Buda-Rákospalota (DBR) metróvonal megvalósításáról a kormányzati szervek és a főváros már többször is határoztak. A metróvonal létrehozása mintegy húsz éve beszédtéma a fővárosban. Tehát az igencsak hosszas „előkészítő munka” után a Fővárosi Közgyűlés elfogadta azt az előterjesztést, mely szerint a Kálvin tér-Etele tér közötti szakasz legyen a DBR-metróvonal megvalósítására kiírandó nemzetközi versenytárgyalási felhívás alapja. A városatyák elhatározták továbbá, hogy a beruházást zártkörű versenytárgyalással, hitelfeltétellel kell megvalósítani. A közgyűlési döntés egyúttal azt is előírta, hogy a teljes Madárhegy (Gazdagréti-Rákospalota-vonalat a testületnek még az idén jóvá kell hagynia. Ezután a tendereztetési eljárás előkészítésén dolgoztak - nem kevés ideig - az illetékesek. A beruházást mindenekelőtt az teszi kivételesen sürgetővé - túl az esetleges világkiállítási „hasznosításán” -, hogy némiképp mentesítené a már meglévő, s igencsak leterhelt két metróvonalat. Ráadásul a főváros harmadik fő forgalmi iránya (150 ezer utas naponta) Észak-Zuglóból, illetve Rákospalotáról indul a városközpont felé. Ekkora utasmennyiséget - a gazdasági és természeti környezet súlyos károsodása nélkül - már nem lehet a jövőben a felszínen szállítani. A DBR- vonal elengedhetetlen szükségességét a ma még rendezetlen Kosztolányi Dezső tér és Móricz Zsigmond körtér, illetve a Bartók Béla út jelentős forgalmi túlterheltsége, valamint a Szabadság híd igen rossz műszaki állapota is alátámasztja. Az előzetes egyeztetések során nyilvánvalóvá vált: a metró nagymértékben segítené a leendő budapesti expo megvalósítását, ezért célszerű és szükséges lenne 1996 első negyedévének végére legalább a Kálvin tér-Móricz Zsigmond körtér közötti szakaszt megépíteni. „A tervezett ütemezéssel kapcsolatban csakis a becslésekre támaszkodhatunk” - állítják a téma szakértői, akik úgy vélik: minden bizonytalansági tényező ellenére még megvalósítható az expo időpontjáig a Kálvin tér-Móricz Zsigmond tér közötti szakasz. A teljes Kálvin tér-Etele tér közötti vonalszakasz üzembe helyezése azonban legkorábban csak 1997 végén lehetséges. A jelenlegi számítások alapján a Kálvin tér-Etele tér közötti vonalszakasz megépítése összesen 52 milliárd 200 millió forintba kerül, áfa nélkül. A központi és az önkormányzati költségvetésben jó ideje meglévő hiány miatt szükséges, hogy a beruházási költségeket - legalábbis azok jelentős részét -nemzetközi hitelből finanszírozzák. Már-már nyilvánvalóvá válik - a tenderkiírási feltételek alapján -, hogy a forráshiány nagyobb hányadát a pályázók által biztosított hitelajánlatok biztosítanák. Ennek ellenére azonban célszerűnek látszik, a kormányzati szervek néhány nemzetközi pénzintézettel még a tenderkiírás előtt felvegyék a kapcsolatot. A jelenlegi finanszírozási elképzelések szerint a hitelt a Fővárosi Önkormányzat veszi fel. A kormány garantálja a hitel visszafizetését, a tőke törlesztését a költségvetés vállalja, a kamatokat pedig a főváros fizeti vissza. A beruházást - külföldi vállalkozók esetén - átlagosan mintegy 10 százalékos vám, 2 százalékos vámkezelési díj, továbbá 3 százalékos statisztikai illeték terheli. Elemzők számításai szerint a körülbelül öt kilométer hosszú kétvágányú pálya, hét állomás és a szükséges járműtelep megépítésének kamat- és beruházási terhe - 2007-ig - összesen mintegy 106-117 milliárd forint lenne. A metróberuházás mintegy ötezer munkahelyet teremtene. A nemzetközi tendert Demszky Gábor főpolgármester és Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter közösen írja ki. Szakértők kiemelten fontos alapelvként szeretnék rögzíteni e tenderben, hogy a beruházásból minél nagyobb részt vállalhassanak a magyar vállalatok. A pályázónak ajánlatot kell tennie a magyar beszállítás mértékére, az építésben 50, technológiai berendezésben pedig 30 százalékos minimális részvétellel. Az állami kötelezettségvállalás - tekintettel arra, hogy a költségvetési törvényben előírt mértéket meghaladja - országgyűlési jóváhagyást igényel. A jelenlegi tervezet szerint a leendő metróállomások a következőek lennének: Kelenföldi pályaudvar, Tétényi út, Kosztolányi Dezső tér, Móricz Zsigmond körtér, Szent Gellért tér, Fővám tér, Kálvin tér. A járműtelep az Etele téren lenne. A vonal szállítóképessége - teljes kiépítésekor - csúcsidőben 19 ezer 200 utas lenne. Az átlagos utazási sebesség 32 kilométer/óra, az állomásperonok hossza 120 méter. A beruházás megkezdésének tervezett időpontja 1993 második negyedéve, az első szakasz üzembe helyezése 1996. március 30-a, a teljes első szakasz üzembe helyezése 1997. december 31. A közeli napokban a Gazdasági Kabinet elé kerülő, a metróvonalra vonatkozó határozati javaslatokat Siklós Csaba, Demszky Gábor, valamint Kupa Mihály pénzügyminiszter közösen terjesztik a testület elé.