Népszabadság - Budapest melléklet, 1992. november
1992-11-13
1992. november 13., péntek NÉPSZABADSÁG BUDAPEST BEFŰTÖTTEK AZ EGYETEMEKNEK Szénre is alig telik A budapesti egyetemek gazdálkodásáért felelős főigazgatók majd mindegyike úgy véli: a kormány helyesebben tenné, ha nem a felsőoktatás „kiemelt fejlesztéséről”, hanem inkább „kiemelt figyelem”-ről beszélne. Egyetértenek ugyanis abban, hogy a kiemelt fejlesztés - bár kétségkívül nagyon hasznos - az egyetemek működési gondjain semmit sem enyhít. A talányos kifejezés mögött a hallgatók számának növelése, ösztöndíjak emelése, az oktatói bérek fejlesztése áll, miközben egyre csökkent az az összeg, amit az úgynevezett dologi kiadásokra fordíthatnak. A budapesti egyetemek többsége bizonyosan hiánnyal zárja az idei évet, hiszen májusban a minisztérium elvonta havi állami támogatásuk negyven százalékát. Az egyetem működési költségeinek fedezésére hónapok óta a számlánkon levő, kutatást kell számolniuk, mi több, a kormány - a jelenlegi elképzeléséhez híven - elvonja az 1991-es pénzmaradvány tíz százalékát, komoly nehézségek elé néznek. A költségvetés jelentős része célzott összegekből áll. A bérre, tb-járulékra, felújításra, illetve a hallgatók támogatására szánt keretből egyetlen fillért sem lehet másra fordítani, így a 25 milliós elvonás azt a 300 millió forintot csökkentette, amit a működési költségek fedezésére fordíthattak volna. Ha az eredeti cél nem is ez volt, az eredmény mindenképpen az egyetemek ellehetetlenítése lett - állítja Hajdú Ottóné, és vázolja a lehetőségeket: sem a szénszünet, sem a fűtetlen kollégium nem megoldás, így a kutatásra szánt összegekből kényszerülnek majd fedezni a hiányt. A Közgázon mintegy 2900 hallgató tanul, 500-an oktatják Cseresznyés László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem gazdasági főigazgatója szerint a májusi állami támogatás megnyirbálása törvénytelen lépés volt, ilyen döntést csak a parlament hozhatott volna. Az elvonás miatt az intézmény nehéz helyzetbe került, különösen azért, mert - számításaik szerint - a támogatás évenkénti emelése eddig sem követte az inflációt. Mind kevesebb pénz jut olyan eszközökre, amelyek nélkül az oktatás elképzelhetetlen: gépeket, eszközöket évek óta pályázatok útján szereznek be, a tanszékek dolgozói munkaidejük tetemes részét töltik azzal, hogy pénzforrások után kutatnak. Az ELTE külön gondja, hogy költségvetésének jelentős hányadát a város szinte minden kerületében fellelhető 119 épületére kénytelen áldozni. Mi több, az ingatlanok sorsa rendkívül bizonytalan, eddig hatot igényeltek vissza különböző egyházak, köztük a Bölcsészkar központi épületét és a Radnóti Miklós Gimnáziumot is. A sok épület természetesen előnyt is jelenthet: számtalan, nem oktatásra használt helyiséget jelentős haszonnal bérbe lehetne adni, s a befolyt összeg kiegészíthetné az egyetem szűkös költségvetését. Csakhogy a bérbeadáshoz - legyen szó akármilyen kis sufniról - kormányengedély szükségeltetik, s ha azt sikerül is megszerezni, a procedúra nem ér véget; az engedély ugyanis csak ez év végéig érvényes. A nélkülözhető ingatlanok eladása ugyancsak olyan megoldás, amely csak első látásra tűnik célravezetőnek. Az egyetemnek ebben az esetben is engedélyt kell szereznie, s az üzlet megköttetvén a vételár fele a költségvetést illeti. Most tehát az ELTE és a műszaki egyetem számára egyetlen komoly lehetőség kínálkozik: a világkiállítás. A tervek szerint a kormány 23 milliárd forint értékben bocsát ki fejlesztési-innovációs kötvényt, s ez azt jelenti, hogy felépülhet - s 1997-től egyetemi használatba kerülhet - Lágymányoson a Természettudományi Kar új épületegyüttese. Nem mindegy azonban, hogy az egyetem elnyeri-e a jogot majdani épületei kivitelezésére, hiszen ők tudják igazán, mire lesz szükségük, ha egyszer lezajlik az expo, s végre egyetemváros állhat a Duna partján. N. Kósa Judit „Az egyetemek költségvetési támogatásának 20-60 százaléka a munkaviszonnyal összefüggő kiadásokat, 15-20 százaléka a hallgatói támogatásokat, a fennmaradó 20-30 százaléka a működéssel összefüggő kiadásokat (oktatási, kutatási anyagok, eszközök, könyvek, folyóiratok beszerzése, karbantartás, javítás, közüzemi díjak stb.) fedezi. A működésre fordítható keretet - az inflációt nem számítva - az 1992. évi támogatás-elvonás mintegy tíz százalékkal, az 1992. évi elvonás és az 1993-ra tervezett költségvetési támogatásmérséklés (7-8 százalék) együttesen 30-50 százalékkal csökkentené. ... Rendkívül kedvezőtlen helyzet alakul ki az 1991. évi maradvány tíz százalékának, illetve az azt megelőző évek maradványa 50 százalékának elvonása miatt....” (Részletek az Egyetemek Gazdasági Főigazgatói Kollégiumának a kormány egyes tagjaihoz írott leveléből, 1992. szeptember 16.) „Bár a vázolt körülmények között a kormány csak igen korlátozott mozgástérrel rendelkezik, a felsőoktatás támogatását mégis megkülönböztetett módon kezeli. Ez még akkor is így van, ha összkihatását tekintve inkább csak jelzés értékkel bír, s egy - valamennyi szférát érintő - sajnálatos báziscsökkentés jelentősen rontja a fejlesztési többletek pozitív hatását. ... Úgy tűnik, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben az egyetlen lehetőségünk - a fejlesztési célok következetes megvalósítása mellett - a felsőoktatási szféra megújulásának felgyorsítása, s ezen belül a felsőoktatás gazdálkodási hatékonyságának, szervezet-racionalizálásának, bér- és létszámgazdálkodásának, teljes teljesítményének érdemi javítása. ...” (Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter 1992. október 13-án írott válaszából.A célra szánt pályázati összegekből csípünk le - állítja Hajdú Ottóné, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem gazdasági főigazgatója, s indulatosan sorolja a részleteket. Az egyetem havi 65 millió forintból kénytelen gazdálkodni, ennek 40 százalékát vonták el májusban. Eleinte nem korlátozták a kiadásokat, mígnem augusztusban kiderült: a milliókat nem látják többé. A kifizetéseknek azonban mindeddig nem volt akadálya, hiszen a számlán van pénz, csak éppen nem olyan, amelyből villanyszámlát, vízdíjat „illene” levonni. A főigazgató kérte a minisztériumot: engedélyezzék a pályázati eredetű, kutatási célú összegek külön számlán kezelését, ám az illetékesek erre nem hajlottak. Ezért aztán az egyetem most mások pénzét költi és tehetetlen. Az intézmény éves költségvetése nem éri el az egymilliárd forintot, melynek mintegy 80 százaléka állami támogatásból származik. Az arány azonban évről évre romlik, az összeg növekedése ez idáig sosem tartott lépést az inflációval. Ha valóra válik a közgázosok félelme, és jövőre valóban nulla százalékos dologi- és bérautomatizmussal őket, és ugyanennyi technikai dolgozó van. A szeptemberi 2000 forintos emelés dacára az oktatók átlagbére még most is alig haladja meg a 20 000 forintot, így - ma főigazgató meglátása szerint - nem csoda, hogy sok jó szakember elhagyja az intézményt. Kérdés tehát, hogy a tandíj általános bevezetése - bár ez komoly segítséget jelentene az egyetemnek - nem késztetne-e sok hallgatót arra, hogy más tanintézményt válasszon. - Nem tudom, mi lenne akkor, ha egyszer nem fizetnénk ki az oktatói béreket. Komolyan mondom, meg kéne próbálni, talán akkor felfigyelnének arra, milyen gondokkal küzdünk - ábrándozik a főigazgató, és sorolja, mi minden vár még az egyetemre. A közalkalmazotti törvény kötelezővé teszi a tizenharmadik havi fizetést, ám a kormány erre sem ad külön támogatást. A kétkulcsos áfa bevezetése a villanyszámlát például ötmillió forinttal növelheti, s jövőre aligha lesz több a pénz. Tovább „fogyasztják” tehát a kutatásra szánt összegeket mindaddig, amíg az adományozók észbe kapnak, és világossá válik, hogy valóban nincs miből fizetni. Kispest-Rózsatéri Templomépítési Alapítvány jött létre azzal a céllal, hogy elősegítse az új református templom megépítését. Az alapítvány az illetékes hatóságoktól elnyerte azt a kedvezményt, hogy a támogatók adóalapjukból levonhatják a befizetett összeget. Az alapítvány számlaszáma: MNB 218-98196 / OTP 23868-3; címe: 1196 Jáhn Ferenc u. 107.; Telefon: 127- 2961 A kerületben az új tanévtől megkezdte működését a Reménység Ökumenikus Keresztény Iskola, valamint a Karácsony Sándor Alapítványi Iskola. A Rudolf Steiner Alapítvány Szepes Mária Általános Iskola is szeptembertől fogadja a diákokat. Új, speciális szakiskola indult az Irányi Dániel Általános Iskolában, ahol három tanulócsoportban a lányoknak gazdasszonyképző, illetve csecsemő- és betegápolási, a fiúknak lakás- és bútorkarbantartó, továbbá bőrfeldolgozói alapismereteket oktatnak. Bővült az idegennyelvi és sporttagozatos iskolák száma, sőt egy iskolában még természettudományi tagozat is indult. * CHINOIN Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt. A magyar-francia vegyes tulajdonú Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Rt. BELFÖLDI MARKETING OSZTÁLYA országos kiterjesztésű orvoslátogató hálózatának bővítése céljából FARMAINFORMÁTOROKAT keres. Ha Ön orvosi vagy gyógyszerészi diplomával - középfokú angolnyelv-tudással, jogosítvánnyal és telefonnal rendelkezik - nyitott, független, jó kontaktust teremtő személyiség kész arra, hogy fiatal, dinamikus csapat tagjaként dolgozzon - ötletgazdag - szeret sokat utazni - megfelelő szakmai tapasztalattal bír, jelentkezzen írásban - a megjelenést követő 20 napon belül - a Chinoin személyügyi fejlesztési osztályán. Cím: 1045 Budapest, Tó u. 1-5. Tel.: 169-2853. 26827 U .CHINOIN Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt. 1045 Budapest, Tó u. 1-5. Megvalósuló álmok? A leendő ’96-os budapesti világkiállítás hivatalosan kijelölt nyolcvan hektáros területéből 30 hektár jut a IX. kerületi önkormányzatra. A ferencvárosi terület a MÁV-pályaudvartól a Kvassay-zsilipig terjed. E területen viszonylag kevés lakás van. A MÁV-pályaudvaron lévő néhány házból - természetesen cserével pótolva -már kiköltöztek a lakók. Az így felszabadult területen - a jelenlegi önkormányzati elképzelések szerint - szállodák, irodák, esetleg bevásárlóközpontok épülnek majd. Az önkormányzat területén a jelenlegi legfontosabb beruházás a Lágymányosi híd és a hozzá kapcsolódó Hungária körút kiépítése. Kiemelt feladatként kezelik az 5-ös útnak a Könyves Kálmán körútig történő bevezetését kétszer két, vagy akár kétszer három sávon.Az M5-ös út bevezető szakaszának terve már elkészült. A Fővárosi Közgyűlés november végén vagy december elején dönt az M5-ös budapesti szakaszáról.) Ez azért is lenne rendkívül fontos, mert jelentősen csökkentené a József Attila lakótelep forgalmát, másrészt megnövelné az útmenti területek értékét. Már most vannak olyan jelzések egyes beruházóktól, hogy bevásárlóközpontot, áruházat, vagy esetleg sportcentrumot kívánnak létrehozni e területen. A kerület részletes rendezési tervének kidolgozására alakult meg a SEM IX. részvénytársaság. Ennek legnagyobb részvényese - ötvenegy százalékban a kerületi önkormányzat, további tulajdonosok a CDC francia bankház, valamint az OTP. Az rt. viszonylag kis alaptőkével, hetvenmillió forinttal jött létre. Alapvető feladata, hogy kijelölje az elbontandó kerületi épületeket, meghatározza, mi kerüljön a helyükre és értékesítse a területet. Az első ilyen terület a Ferenc tér és Ferenc körúti szakasz. Ennek részletes tervei már decemberre elkészülnek. De még csak igen nagy vonalakban rajzolt elképzelések vannak arról, hány lakás épüljön itt. Lakástámogatás a Hegyvidéken A XII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete korábban úgy döntött: az első lakásra váró fiatal házaspárok 350 ezer forintos támogatást kaphatnak. A kerületi polgármesteri hivatal kétféle segélyt nyújt a lakásra váróknak: a kamatmentes helyi támogatási kölcsönt, valamint az első lakáshoz jutók támogatását. Az 1992. évi önkormányzati költségvetésben jóváhagyott keretösszeg nagysága lehetővé tette, hogy minden kérelmezőnek, aki a jogszabályi feltételeknek eleget tett, támogatást tud nyújtani a XII. kerületi helyhatóság. 1992. első félévében az „első lakáshoz jutók” támogatásában huszonnégy, „helyi támogatási kölcsönben” tizenkilenc család részesült. Az első lakáshoz jutók támogatását 1990. december 31-ig az OTP biztosította és folyósította a fiatal házaspárok részére. Az akkoriban juttatható összeg nagysága 150 ezer forint volt. Ezt a feladatot 1991. január elsejétől az önkormányzatnak kellett megoldania. Ekkor készült el az az önkormányzati rendelet, amely a támogatás összegét 250 ezer forintban határozta meg. 1992. június 11-i képviselőtestületi döntés e támogatás mértékét 350 ezer forintban állapította meg. Feltétele: az igénylőnek legalább egy éve a kerületben kell laknia. Figyelembe véve az egyre emelkedő árakat és a lakáshoz jutás nehézségeit, a kamatmentes, úgynevezett helyi támogatási kölcsön összegét is módosította a XII. kerületi képviselőtestület. Ennek értelmében az addig biztosított összeget 100 ezer forinttal emelték meg. A volt állami gondozottak társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében a volt Fővárosi Tanács évente külön lakáskeretet biztosított a kerületeknek. 1991-től ezt a feladatot is a kerületi önkormányzat látja el. Tavaly három komfort nélküli lakást osztott szét a polgármesteri hivatal a volt állami gondozottak között. Idén sem volt több lakás. A kerület bérlakáskerete - mint ahogy azt a példa is igazolja, valamint Tóth Lajosné, az önkormányzat lakásgazdálkodási irodavezetője állítja - tragikus. * * * Ferencvárosi hírek A IX. kerületi képviselő-testület nem ért egyet azzal, hogy a Nagyvárad teret, a Markusovszky teret, a Mester utcai fasort, a Ferenc körút-Üllői út sarkát, valamint a Nehru-parkot a Fővárosi Önkormányzat kezelésébe adja. A testület elhatározta, hogy a parkokban, köztereken, közkertekben a jövőben táblával kell jelezni, fenntartásukról, fejlesztésükről ki gondoskodik. A képviselő-testület támogatja a Hriszto Botev Népiskola felépítését. Az új oktatási intézményt a Vágóhíd utca 19. szám alatti - önkormányzati tulajdonú - telken építik majd fel. Az ingatlan árát - az iskola felépítését követően - a mostani, már kicsinek bizonyuló Bajza utcai iskola értékesítése után fizeti ki a Bolgárok Egyesülete. A képviselő-testület rendeletet alkotott a lakáscélú kölcsönök visszafizetésének támogatásáról. Eszerint minden állandó bejelentett és a kerületben élő „lakáscélú kölcsönadós”, aki szociális körülményei miatt a felemelt törlesztőrészletek megfizetésére nem képes, e célra támogatást kérhet az önkormányzattól. * 1991 karácsonyán a kerületben élő kisnyugdíjasoknak az önkormányzat kétezer-, illetve ezerforintos ajándékutalványokat küldött. Idén, megismételve az akciót, a 7500 forint alatti nyugellátásban részesülők kétezerforintos, a 7500-9000 forinttal rendelkező nyugdíjasok ezerforintos utalványt kapnak decemberben. Az akcióra az önkormányzat - a lebonyolítás költségeivel együtt - tízmillió forintot költ. Az intézkedés 7500 időst érint. A ferencvárosi képviselők rövid vita után úgy döntöttek, hogy a Török Pál utcából véglegesen kitiltják a forgalmat és ott csak gyalogosan lehet közlekedni a jövőben. Ferencváros első sétálóutcája kulturális rendezvények, komolyzenei koncertek színhelye lesz a jövőben. A Ferencvárosi Művelődési Központ állandó programjai: hétfőnként 17 órától Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete; keddenként 17 órától családjogi tanácsadás; minden hónap utolsó keddjén mozgássérültek klubja; minden hónap második és negyedik szerda délelőttjén értelmi fogyatékos gyerekek játszóháza; szerdánként 16 órától a Garabonciás Együttes muzsikál; csütörtökönként 15 órától bélyegszakkör gyerekeknek; 16 órától Nyugdíjas értelmiségiek Baráti Köre; 17 órától ferencvárosi művészek és művészetkedvelők baráti köre; 17 órától Kuckó Színház „drámajáték-klub” gyermekeknek. ül Vállalkozók, kivitelezők és útépítők, figyelem! TRANSBETON Év végéig tartósan RENDKÍVÜLI ÁRENGEDMÉNYT hirdet meg földnedves konzisztenciájú betonkeverékeinél. Az árak: C 4-32/fn 1450 Ft/m3 C 6-32/fn 1500 Ft/m3 C 8-32/fn 1550 Ft/m3 C 10-32/fn1600 Ft/m3 C 12-32/fn1700 Ft/m3 Készpénzes fizetés esetén a szerkezeti beton-, a kiszállítási és a bedolgozási árainkból is jelentős engedményt adunk. Várjuk tisztelt vásárlóinkat, hétfőtől vasárnapig 6—18 óra között. T: 129-1080 129-1094 149-0308 Transbeton Kft. 1138 Budapest XIII., Cserhalom u. 6. 26531 LJ