Népszabadság - Budapest melléklet, 1993. március
1993-03-02
1993. március 2., kedd NÉPSZABADSÁG BUDAPEST ik PILLANATKÉP Gyula bácsi Désen volt állomásfőnök. Egészen a trianoni békekötésig, akkor ugyanis a családi tanács (azaz Gyula bácsi és üknagyanyám) úgy döntött - Csonka-Magyarország ugyan nem ország - mégiscsak jobb lenne Pesten, dédszüleim közelében. Összepakoltak hát, s két hónappal később egy vagonban útra keltek bútorostul, porcelánostul, ágyneműstül mindketten. Hiába, a vasutasoknak Stephenson óta járnak bizonyos kiváltságok. Végigvonatoztak az országon, s néhány hét múlva megérkeztek Kőbánya Felsőre. Lévén Kőbánya város a városban, ekkorra már csinos kis vagontelep alakult ki arrafelé: Gyula bácsiék beállították saját vagonjukat huszadiknak a sorba, s ott éldegéltek a mellékvágányon, míg Kőbánya polgármestere kiutalt nekik egy szobát konyhával a Füzér utcában. * - Tizenegy után rendszerint kiküldik őket innen - bökött a háta mögé. Odabenn, a félhomályos nemzetközi pénztárban hajléktalanok és átutazók szundikáltak, nehezen lehetett volna megmondani, az utóbbiak közül hányan lesznek itt még néhány nap múlva is, bizonyítékát adva annak, hogy már az előbbiek közé tartoznak. - És aztán? - kérdeztem, mire E. röviden válaszolt: „vagon”. Mármint kimennek az úgy-ahogy fűtött jegypénztárból, s a sínek mellett álló kocsikban térnek nyugovóra. Pullmann vagy másodosztályú nemdohányzó, esetleg valódi teherkocsi, egyre megy. Vagon. A Menhely Alapítvány szociális munkásai minden este teát és szendvicset visznek a hajléktalanoknak. Körbejárják a pályaudvarokat, a nagyobb metrómegállókat, bízva abban - amit egyébként a tapasztalat is igazol - hogy egy zsemle és egy pohár tea elég a túléléshez. Van aki kettőről tud, van aki négyről, biztosat senki sem mer állítani, ugyanis nincs hivatalos kimutatás arról, hány hajléktalan fagyott meg idén az utcán. A hivatalos rubrikák igen engedékenyek, az utcán élők legtöbbje pedig tíz-tizenkét betegségben is szenved, a kór elhatalmasodása csak idő kérdése. Csodát a hivatalosan kiképzett szociális munkások sem tudnak tenni: teát osztanak, zsemlét vagy éppen zoknit visznek, ingyenkonyha-címeket adnak meg, a látványosan betegeket elküldik a krízisambulanciára, terhes anyáknak ágyat teremtenek a hajléktalan szállón, meggyes pitét sütnek nekik és a többi. Utcai szociális munkát végeznek: leülnek a koldus mellé a földre, hideg éjjeleken felkeltik a kapualjban megfagyni készülő csövest, s bizony, kimennek a vagonlakókhoz is, ha másért nem, hogy ellenőrizzék: mostanában verik-e őket a nemzeti érzelműek.* Éjjel háromkor a Pongrác út még a város többi részénél is kihaltabb . „Látta azt az alakot a földön?” - kérdezte a taxisofőr. A férfi arcra borulva feküdt a járdán, kabát nélkül. Egy felhasított nejlonzacskó volt mellette, a rongyokat, papírdarabokat szerteszét szórták belőle. „Vér” - mondtam elvékonyodott hangon, de a taxis addig rázogatta a férfit, míg végre megmozdult. Kérdeztük, hol lakik, de csak ingatta a fejét, majd meghúzódik.Valahol. Ugyan mit kerestek nála, mormolta, aztán útiköltségre kért pénzt, mondván, vidéken háza van, csak nem tud hazamenni. A kocsiba visszaülve a taxis mérgesen dohogott. „Be kéne ezeket vagonírozni egytől egyig” - mondta. N. Kósa Judit A világörökség Budapest és a kormány felelőssége - állítja Kard Aladár képviselő Időről időre fellángolnak a viták nemzeti értéket képviselő épületeink, épületegyütteseink hasznosítását illetően. A legújabban kialakult nézeteltérések tárgya a Vár, szűkebben a Halászbástya. A probléma felvetője Kard Aladár, a Fővárosi Közgyűlés és az I. kerületi önkormányzat képviselője. A másik érintett, Ligeti Imre kerületi polgármester ebben a polémiában nem kíván részt venni. A közeljövőben azonban összefoglalja lapunknak, hogyan kezeli az önkormányzat a Vár komplex problémáját. Kard Aladár szerint kiárusítják a világörökséget. Ez azt jelenti - így a képviselő -, hogy közigazgatási szempontból nincs kialakítva a jelentőségéhez méltó helye, ami mind a védelmét, mind a fejlesztését biztosítaná. A jelenlegi fővárosi törvény alapján a Vár az I. kerület része, s ott olyan partikuláris érdekek érvényesülnek, melyek hatására lassanként tönkremegy. Már a Halászbástyát is eladták - jelentette ki. Ismeretei szerint eredetileg egy vendéglátó-ipari szerződéssel indult az egész ügy. A Magenta Kft. jogot szerzett arra, hogy működtessen a Halászbástya belsejében egy éttermet. Ez ellen különösebb kifogása nem lehetett senkinek, hiszen nagyon jó helyen van, jó a kilátás, és senkit nem zavar. A baj - vélekedett a képviselő - ott kezdődött, hogy ez a kft. a kerület hathatós közreműködésével elfoglalta a Halászbástya északi részének teljes területét. Sőt minden engedély nélkül pénzváltó helynek rendezte be az egyik bástyarészt. Ezt Kard Aladár tavaly - rendőrségi úton - meg tudta akadályozni, a „change” feliratot levetette. Ezt követően komolyan megfenyegették. Az idén azonban egy olyan szerződésmódosítás történt - Kard szerint teljesen törvényellenesen -, amelynek alapján már jogszerűen működik az üzlet. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a Mátyás-templom másik oldalán két szabályos, engedéllyel ellátott pénzváltó működik, így sokak szerint a harmadikra nincs is szükség. Kard feltette a kérdést, ha kihoznák a tízezer forintos bankót, s nemzeti szimbólumaink közül pont a Halászbástya kerülne rá, a „change”-felirattal együtt lesz rajta, vagy az archívumokban keresünk egy olyan képet, amelyen még nem láthatók angol nyelvű szövegek. A képviselő adatai szerint a Vár turistaforgalma évente húszmillió látogató körül van. Ezért szerinte a Vár attraktív, műemléki jellegét mindenképpen meg kell őrizni. Az természetes - mondja -, hogy minden vállalkozó ott szeretne butikot, kocsmát, ahol ott van a turista. De nem szabadna úgy járni, ahogy Szentendre, hiszen nem a butik miatt megy oda ,a turista. A szórakoztató és a kiszolgáló negyednek a Vár körül kell lennie. Kard alapvetően szükségesnek látja, hogy a nemzeti hagyományok méltóságának megőrzése érdekében a világörökséget kiemeljék a jelenlegi közigazgatási keretek közül. Máris megkezdődtek a tárgyalások a főváros és a műemlékvédelmi hivatal között, a képviselő pedig minden hazai és nemzetközi fórumot fel akar használni arra, hogy mentsék meg a világörökséget. Úgy látja, hogy az I. kerület sajátságos képződmény, az egyetlen egységben megmaradt része a Vár. A többi, a Víziváros fele, a Krisztinaváros fele, a Gellért-hegy kisebbik része túlnyomórészt a Várra épül, de így Kard Aladár jelen pillanatban kizsákmányolja a Várat, rablógazdálkodást folytatott. Ez ellen csak úgy lehet garanciákat teremteni, ha a kormány és a főváros együtt hoz létre egy olyan szervet, amely közösen képviseli a társadalmi célokat. Krajczár Gyula Ismét a leválási elképzelésekről (Munkatársunktól) Lapunkban már többször is foglalkoztunk azzal, hogy egyes fővárosi kerületek fontolgatják a különválás gondolatát. Elképzelésük szerint az egykoron erőszakkal Budapesthez csatolt városrészek a jövőben önálló közigazgatási egységet alkotnának Kis- Budapesten kívül. Most mérik fel vajon mekkora realitása van e gondolatnak. A tervek szerint a leváló kerületek önálló elővárost alkotnának, közös közigazgatással intéznék ügyeiket. - Ezt az elképzelést az indokolja - állítják a kezdeményezők -, hogy a jelenlegi fővárosi vezetők, vélhetőleg azért, mert a kormány erre kényszeríti őket - méltánytalanok a forrásmegosztás terén a kerületekhez. Alighanem ez az oka annak, hogy a kerületek és a főváros közötti forrásmegosztási alku egyre nagyobb kompromisszumokat követel valamennyi érdekelttől. Egyes előrejelzések szerint elképzelhető, hogy jövőre nem tudnak megegyezni e kérdésben. Ez pedig azzal járna, hogy sem a kerületek, sem pedig a főváros nem tudna éves költségvetést készíteni. A másik ok: egyes kerületek úgy érzik, hogy nem eléggé érdekeltek bevételeik növelésében. Az így szerzett összegeket ugyanis a megosztás során közös kalapba teszik. Emiatt egyes kerületek nem részesednek kellőképp saját bevételeikből. Információink szerint a leválás gondolatával legalább tíz kerület foglalkozik. Lapunk úgy értesült, hogy akad olyan kerület, amely már szakértőt is felkért arra, dolgozza ki a válás stratégiáját, sőt már idei költségvetésébe is beiktatta az esetleges különválás költségeit. Új bíróságot avattak Budaörsön Hétfőn az ország legkorszerűbb bírósági épületét avatták fel Budaörsön. Az új városi bíróság illetékességi területe tíz főváros környéki településre terjed ki: három városra (Budaörs, Érd, Százhalombatta) és hét községre (Biatorbágy, Diósd, Herceghalom, Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Törökbálint). Balsai István igazságügy-miniszter a tegnapi ünnepségen elmondta: a 3500 négyzetméter területű létesítmény 330 millió forintba került. A bíróságnak 61 dolgozója lesz, de egyelőre csak 41 állást töltöttek be. Mint megtudtuk, a bírák körében nagy az érdeklődés a budaörsi bíróság iránt. Még akkor is, ha a Budakörnyéki Bíróság (Thököly út) tevékenységének, illetékességi területének egy részét „megöröklő” budaörsi bírák várhatóan nem panaszkodhatnak majd munkahiányra: évi mintegy háromezer peres és kétezer nem peres üggyel számolnak. Engedélyezett a 70! Március elsejével ötven kilométer/óra a lakott területen engedélyezett sebesség. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, egy szakértői bizottság javaslatot tett arra, hogy a főváros mely útjain célszerű a KRESZ-ben előírtnál magasabb sebességet engedélyezni. A maximum 70 kilométeres sebesség engedélyezéséhez csak olyan útvonalak esetében járultak hozzá, ahol az nem veszélyezteti a közlekedők biztonságát. A nagy forgalmú kereszteződések, a jelzőlámpa nélküli gyalogos-átkelőhelyek vagy a kevésbé belátható útcsatlakozások előtt azonban ezeken az utakon is ötven kilométerre csökken az engedélyezett sebesség. Március elsejétől az alábbi fővárosi utakon engedélyezett személygépkocsik és motorkerékpárok számára a 70 kilométeres sebesség: Budai alsó rakpart, Külső- Váci út, Kerepesi út, Szabadföld út, Soroksári út, Róbert Károly krt. - Hungária krt., Szentmihályi út, az M5-ös főút (a Határ úttól a városhatárig), Csévéző u., Haraszti u. és Szabadkikötő főút. * Működik-e a Józsefváros? (Munkatársunktól) A józsefvárosi önkormányzat hosszú ideig működött polgármester nélkül. Ám a közelmúltban a kerületi frakcióknak sikerült megállapodniuk Csécsei Béla (SZDSZ) személyében. Őt kérdeztük arról, működik-e jelenleg a VIII. kerületi önkormányzat? - Természetesen működik, s jól működik. Szeretném hangsúlyozni: eddig is működőképes volt az önkormányzati testület. - Mi volt megválasztása után az első teendője? - Mindenekelőtt megköszöntem támogatóimnak a segítséget, illete felhívtam azok figyelmét,, akik ellenem szavaztak: a konkrét ügyekben ne folytassunk személyeskedő vitákat, inkább próbáljuk a közösen keresni a megoldásokat. - Minek tulajdonítja azt, hogy hosszú időn keresztül patthelyzet alakult ki e kérdésben? - Nagyon váratlan volt az előző, polgármester, Koppány Zoltán lemondása. Tudtuk persze, hogy vannak gondok, de ezek megoldhatónak látszottak, így a képviselő-testület - Koppány lemondása után - nem készült fel az utódlás kérdésére. Egyik jelölt sem tudott elegendő szövetségest találni. A Józsefvárosban ugyanis az a sajátságos helyzet alakult ki, hogy a négy nagyobb frakció közül legalább három támogatása szükséges a polgármesterré választáshoz. - Milyen helyzetben vette át az önkormányzat vezetését? - A folyó ügyek a korábbi menetrend szerint haladtak. Az más kérdés, hogy szerintem ez az ügyrend változtatásra szorul, fegyelmezettebben kell dolgozni a jövőben, s a hatásköröket precízebben kell elválasztani egymástól. - Mi az a minimális célkitűzés, amelynek elérésévelaz önkormányzati választások idején már elégedett lenne? - A minimális programom csakis a közhangulat, illetve az életszínvonal érezhető emelése lehet. A főváros első rendű védvonalainak összhossza mintegy 83,6 kilométer. A másodrendű védvonalak, amelyek az ártéri területen helyezkednek el, 12, 8 kilométer hosszúak. Az első rendű védvonalak közel 60 százaléka felel meg a kiépítettségre vonatkozó előírásoknak. A főváros közelmúltban elkészült általános rendezési terve szerint Budapest ármentesítő rendszerének leggyengébb szakasza a Pünkösdfürdő utca és az Aranyhegyi patak közötti ideiglenes védvonal. A mögötte elterülő - hozzávetőlegesen 400 hektárnyi - családi házas lakóterületnek nem nyújt megfelelő árvízvédelmi biztonságot. A terv szerint ki kell építeni a meglévő védmű folytatásaként az árvízvédelmi rendszert úgy, hogy a Duna jobb parti szabályozási vonalára támaszkodva az üdülőövezetbe illeszkedjen és a városrész zöldövezeti rendszerének lényeges elemévé váljon. Az új gát koronáján kerékpárutat is ki lehet alakítani, amely észak felé kapcsolódhat a 11-es út kerékpárútjához. Szakértők szerint az Árpád híd és a Déli összekötő vasúti híd közötti partszakasz megerősítése csak távlatban szükséges. Még a temetkezés is drágul A Fővárosi Temetkezési Intézet értesíti ügyfeleit, hogy 1993. február 26-tól a temetési segélyt a tb. nem finanszírozza. Ezért kénytelenek a temetési díjat 4000 forinttal felemelni. A temetési segély ezen időponttól - a vonatkozó törvények szerint - a kerületi polgármesteri hivataloknál utólag igényelhető. Veszélyes lehet az áradás (Munkatársunktól) Semmi sem zárja ki, hogy megismétlődjön az 1991 augusztusában bekövetkezett dunai árvíz - hívta fel figyelmünket a Főpolgármesteri Hivatal illetékese, Kiss Zoltán. Az emlékezetes árvíz során Budapesten a Duna - több helyütt is áttörve a gátat - elárasztotta a római-parti üdülőket. Az illetékesek még abban az évben betonfallal erősítették meg az átszakadt gátakat - s azután gyakorlatilag nem történt semmi. Illetve csak annyi, hogy a Főpolgármesteri Hivatal illetékes ügyosztálya 1992 tavaszán tervezői pályázatot írt ki a római-parti - mintegy 3,3 kilométernyi hosszúságú - árvízvédelmi vonal kialakítására. A pályázatot az Uvaterv nyerte el, amely kidolgoztatta az árvízvédelmi töltés engedélyezési tervét. Ezt jelenleg több illetékes szervvel is egyeztetik. Gondot okoz az is, hogy a III. kerületi önkormányzat jelenleg készítteti a római-part részletes rendezési tervét, s csak ennek elkészülte után lehetséges a vízjogi egyeztetés. Tehát vannak tervek - viszont nincsen pénz. Szerény becslések szerint az árvízvédelmi töltés megvalósítása hozzávetőlegesen háromnégymilliárd forintba kerülne. Csakhogy Budapest idei - a múlt héten elfogadott - költségvetésében e célra egy fillért sem tudtak elkülöníteni, így a szakértők szerint semmi sem zárja ki azt, hogy egy újabb magas vízállás esetén megismétlődjön a ’91-es árvíz. Újra megrendezik a Tavaszi Fesztivált A Budapesti Tavaszi Fesztivál (március 12-28.) keretében az alábbi színházi és filmprogramok várják a művészetek iránt érdeklődőket: Kanadai filmhét a Szindbád moziban, s videoművészeti bemutatók az Örökmozgóban. Strindberg: Haláltánc című művének bemutatója a Merlin Színházban. Március 13-14.-én Nádas Péter: Temetés című darabja az Arany János Színház Kamaratermében Ruszt József rendezésében. Kiállítások: március 18-21. a 3. Kortárs Képzőművészeti Kiállítás és Vásár a Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban és a Közgazdasági Egyetem Aulájában. Woodland indiánok képkiállítása a Néprajzi Múzeumban, s az elmúlt évtized új szerzeményeiből álló tárlat a Magyar Nemzeti Galériában. Zenei különlegességek: a Fővárosi Önkormányzat Dísztermében Mozart: Szöktetés a szer újból (rendező: Gothár Péter). A Francia Intézetben kortárs zenei koncertek, valamint balett és táncszínházi programok, dzsesszkoncertek, hangversenyek és folklórprogramok.