Népszabadság - Budapest melléklet, 1993. április
1993-04-02
1993. április 2., péntek NÉPSZABADSÁG BUDAPEST V., PILLANATKÉP Azt álmodom, hogy egy kis budai utcában lakom, az elsőn, és az ablak alatt riasztó vinnyog. Fejemre húzom a takarót, próbálom átgondolni a dolgokat. Az utca stimmel, az emelet is. A riasztó is. Kevésbé polgári környékeken ilyenkor az illető autó első ülésére egy fél téglát tesznek a szélvédőn keresztül. Normális szokás, meg kéne honosítani mifelénk is. Három óra lehet. Ha néhanap megúszom a riadót, jön az első busz, négykor. Fél hatkor bedübörögnek a kukások, fél hétkor szól a vekker. Nincsen más ebben a dalban, nincsen más, csak egy utca, ahol valaha laktam, és még egy délelőtt. A kora reggeli órákat Cseh Tamással töltöm. Vagy Ottlikkal. Orbánhegyi út, Márvány utca, Lánchíd - csupa ismerős helyszín. Gyerekkoromban anyám mindig megmutatta a buszról, melyik házban él a Mester. Majd én is megmutatom a fiamnak, hol élt. Most csak olvasgatom a novelláit, úgy másfél éve. Kettőt előre, egyet hátra. Időnként két hét szünetet tartok, így is borzasztó gyorsan fogy, alig száz oldal van már csak hátra. Félek, előbbutóbb kiolvasom. * Nem megyek dolgozni, úgyhogy temérdek az elintéznivalóm. Rövid tűnődés után döntök, minden elhalasztva. Szomszédom a polgármester, látom, amint reggelente gyalog indul munkába. Én ráérősen leballagok az utcára, ismerkedem a külvilággal, az ifjú délelőttel. Tavasz van,, ilyenkor a hülye is megérti, hogy az idő és a tér összefügg. Ha jó az idő, lemegyünk a térre. (Bocsánat.) Bepillantok a matricákkal összeragasztgatott üvegablakon. A kocsma még másnapos. A gyűrött abroszok és színültig telt hamutartók már kicserélve, de a szűk helyiség még magán viseli a hajnalba torkollott este szomorkás nyomait. Mostanában ritkán járok be. Szóvá is teszik. - Mi van, megnősültél? - Nem - felelem ilyenkor. Lesétálok a Délihez, aztán meggondolom magam, és nem szállok metróra. Tovább a Moszkva térre. Szemlélődöm. Kiszorultunk a térről, pedig itt az én korosztályom volt a király. A régiek közül senkit nem látni, sőt ma már én szörnyülködöm a tizenéveseken, ha körbeadják a cigarettát. Nagyon szürke a város, nagyon szürke. Irány volt munkahelyem, ígértem nekik pár sort a Budapest-mellékletbe. Gratulációk a Pulitzerhez, és szolidan piszkálódó megjegyzések. Meg néhány aggodalmas kérdés. - Megmaradtok? Hagynak még dolgozni? - Nem tudom, hogy hagynak-e, nem érek rá odafigyelni, mert dolgozom. Kicsit nyegle vagyok. S írni kezdek, nem megy. Délután a suli előtt kell lennem. Besorolok a szülők közé, nem lógok ki a társaságból. Ők a csemetéikre várnak, én a tanító nénire. Nem is olyan nagy különbség. Este nincs kedvem elmenni sehová. Otthon maradunk. Ma nem balhézunk. Rózsa vacsorát csinál, nem mintha lelkiismeret-furdalása lenne, még csak nem is búcsúzóul. Talán azért, mert neki így jó. Régen neki se kezdtem az írásnak, amíg fejben ki nem találtam az elejét meg a végét. Később már csak az elejét ötlöttem ki, aztán leültem a géphez, és a vége jött magától. Most még nem tudom, mi lesz a vége. Majd jön magától. Bártfai Gergely FŐVÁROSI EGÉSZSÉGÜGY Ha lesz pénz, javulhat a helyzet - Az ország lakosságának egészségi állapota nagyon rossz, és a helyzet a fővárosban a legkedvezőtlenebb - tájékoztatott dr. Lun Katalin Budapest tisztifőorvosa. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fővárosi vezetőjét a kétéves szervezet tevékenységéről és lehetőségeiről kérdeztük. - Budapesten sok olyan körülménnyel kell számolnunk, amelyek vidéken nem jellemzők - kezdte dr. Lun Katalin. - Itt nagyon sok a környezeti ártalom, évek óta növekszik a porszennyezettség, a porszemeken, pedig megtapad minden szennyező anyag. A fővárosban gyakrabban kellene mosni az aszfaltot, számos környezetvédelmi intézkedésre lenne szükség, s talán a legfontosabb a közlekedés szabályozása volna. A statisztikákat olvasva úgy tűnik, mintha a betegségeknél is lezajlott volna egy rendszerváltozás; más népbetegségek jelennek meg, vagy, sajnos, jönnek vissza. Igen, valóban nő a szív-, és érrendszeri betegségek száma, egyre több a daganatos megbetegedés, gyakoribbak a balesetek, és többször találkozunk idegrendszeri panaszokkal is. Ennek persze számos oka van: nem csökkent a dohányosok száma, úgy a cigaretta, mint az alkohol ártalmairól alig hallani felvilágosítást, a mostanság megjelenő drogokról nem is beszélve. Az ÁNTSZ persze folytat ilyen felvilágosító munkát, de sokkal hatásosabb propagandára lenne szükség. Mindezt persze már öt-tíz évvel ezelőtt el lehetett mondani, de valóban vannak új népbetegségek is, például a csontritkulás. Különösen az idősebb korosztálynál mutatható ki. Szűréssel, a táplálkozási szokások megváltoztatásával lehetne javítani a helyzeten. - Az országos tisztifőorvos elkészített egy 2000-ig szóló programot, amely kissé utópisztikusnak tűnik. Ön szerint végrehajtható? - Ha lesz rá pénz, akkor igen. Persze mindez nem csak pénzkérdés. Szemléletváltozásra is szükség van. Nem tudjuk persze megszüntetni a stresszhelyzeteket, nem tudunk változtatni jó néhány egészségkárosító szokáson, de a felvilágosítás, főleg a fiatalok, a gyerekek között, idővel meghozhatja gyümölcsét. A programban például szerepel az, hogy az emberekben tudatosítani kell: a legfőbb érték az egészség. Maga, ha megkérdeznék, hogy mit tekint értéknek mit mondana? - Nem az egészséggel kezdeném... - Látja. Pedig a saját akaraton is sok múlik. Azért is harcolunk, hogy az iskolai oktatásban ismét legyen egészségtan. Ameddig ez nem valósítható meg, több egészségnevelő, felvilágosító előadást szervezünk az iskolákban az egészséges életmódról és a megelőzhető ártalmakról. Az egészségügy gyakran, mint az említett példában is, csak fut az események után, önök pedig a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. Erre azonban Magyarországon ritkán áldoznak pénzt. Hogy ez nem mindig így van, azt bizonyítja az AIDS ellenes kampány, amire azért áldoztak is. Sajnos azonban valóban nem ez a jellemző, pedig a példa jól mutatja, hogy milyen hatása lehet a megelőzésnek. Mint egy felügyelőszolgálat vezetőjének, mi a véleménye a magyar egészségügyi szervezetről? - A közegészségügyi és járványügyi feladatokat még a Köjáltól örököltük, de a Népjóléti Minisztérium az ÁNTSZ-t felügyeleti hatáskörrel is felruházta. Az elmúlt két év tapasztalatai alapján azt mondhatom, hogy mint az országban majdnem mindent, ezt is a szélsőségek jellemzik. Az egészségügy kórházcentrikus, s ezen mindenképpen változtatni kell. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a járóbeteg-ellátásra, és fejleszteni az ott elvégezhető diagnosztikai eljárásokat. Az orvosoknak is nehéz helyzetet teremtett az átszervezés, de a változtatás elkerülhetetlen volt. Ha a reformot sikerül végigvinni, ha kialakul egy jól működő egészségügyi magánszféra, ha létrejön a versenyhelyzet, akkor megkezdődhet a javulás. Az ország és a főváros egészségi állapotának javulásához azonban nemcsak az egészségügynek kell megváltoznia. M. P. Higiéniai gondok a pékségekben (Munkatársunktól) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fővárosi vizsgálata megállapította, hogy a bio-, és natura termékeket árusító üzletekben növényvédő szert tartalmazó árukat nem találtak, de a megengedettnél kevesebb toxikus fémet igen. Ugyancsak gondok vannak néhány budapesti kínai kft.-nél. Az ÁNTSZ javaslata szerint mihamarabb rendezni kellene a biotermékek előállítási, és feldolgozási körülményeit, de a jelölésük kidolgozásához szükséges jogi szabályozás sem maradhat el. Budapesten csak kevés árus volt tisztában a „bio” fogalom tényleges tartalmával. Több kínai kft.-nél technológiai problémák merültek fel, nem volt tökéletes a hőkezelés, a hűtés, de takarítási problémákat is nehezményezett az ÁNTSZ. Problémák azonban nemcsak a kínaiaknál akadtak: a fővárosi sütőipari egységekben, magyarul pékségekben számos higiéniai hibát találtak a szakemberek, ezekre ugyanis jellemző, hogy alapterületük kicsi, nagy bennük a zsúfoltság, néhol pedig mosogatási gondok is akadtak. A gyermekélelmezésről így írnak a szakemberek: „Általában elmondható, hogy az étlaptervezés egyenetlen, a tápanyagösszetevők és az energiatartalom nem felel meg a korcsoportok igényeinek. Az ételek sótartalma igen magas.” Az utcai árusok viszont megbízhatóbbak lettek, tavaly sokkal kevesebb gondot okoztak, mint 1991-ben. A viszonylag kis befektetési igény miatt gombamód szaporodnak az élelmiszeripari és kereskedelmi vállalkozások Budapesten is, de egyre kevesebb az olcsó étterem. A megszüntetett éttermek helyett szinte kizárólag borozók vagy italboltok nyílnak. A vendéglátóiparban a korábbi higiénés hiányosságok felét felszámolták - állapította meg a vizsgálat - ennek oka főként az, hogy az éttermek, sörözők, borozók ma javarészt magánvállalkozók kezén vannak, nem pedig állami kezelésben. Közelmúltbeli kép: útlevélre várakozók a BRFK Andrássy úti kirendeltségén. Hétfőtől ez már nem üzemel, az útlevélügyeket az Irányi utcában intézik. DUDÁS SZABOLCS FELVÉTELE lt városházi vezető Dr. Tiba Zsoltnak, a főváros főjegyzőjének döntése alapján április 1-jétől Szolnoki Vera személyében új ügyosztályvezető irányítja a Főpolgármesteri Hivatal kulturális ügyeit. Elődje Huszár János, alig több mint egyéves városházi ténykedés után a Külügyminisztériumba távozik. Szolnoki Vera, aki szintén az elmúlt év elején került a Városházára, kinevezése előtt néhány hétig a külügyi ügyosztály vezető helyetteseként, korábban pedig Huszár János helyetteseként dolgozott. (MTI) A Profil Kft. finanszírozza Budapestet A Fővárosi Közgyűlés által létrehozott ideiglenes finanszírozási bizottság megtárgyalta a fővárosi költségvetés hiányának menedzselésére meghirdetett zártkörű megkeresés nyomán beérkezett ajánlatokat. A testület egyhangúlag elutasította a Creditanstalt Értékpapír Rt. ajánlatát, de egyúttal felkérte a céget arra, hogy készítsen részletes tanulmányt az általa javasolt hosszabb távú konstrukcióról. A testület négy támogató szavazattal három ellenében úgy döntött, hogy a Profil Kft.-t bízza meg a Fővárosi Önkormányzat 1993. évi költségvetésében elfogadott hiány külső forrásbevonással történő menedzselésével. A bizottság a megbízás feltételeként jelölte meg, hogyha a javaslattételre felkért cégektől vagy más pénzintézetektől kedvezőbb ajánlat érkezik, akkor a Profil Kft. azt köteles menedzselni, illetve ajánlatába beépíteni. Szentgyörgyvölgyi: Törvénysértő kinevezések (Munkatársunktól) Dr. Szentgyörgyvölgyi Péter címzetes államtitkár, Budapest köztársasági megbízottja törvénysértőnek minősítette az Arizona, a Katona József, az Operett, a Vidám Színpad és a Vígszínház igazgatói posztjára kiírt pályázatokat. Dr. Szentgyörgyvölgyi szabálytalannak találta a kinevezések időpontját, azt, hogy határozott időre szólnak, és nehezményezi, hogy szerinte egyes esetekben alapvető előírásokat sem tartottak be a pályázók, így néhány pályázatból hiányzik az iskolai végzettséget igazoló okirat, valamint a kötelezően előírt gazdasági koncepció. Szentgyörgyvölgyi azt állítja: amennyiben a Fővárosi Közgyűlés nem vizsgálja felül törvénysértő határozatait bírósági eljárást indít. Dr. Tiba Zsolt, Budapest főjegyzője kérdésünkre elmondta, a Fővárosi Közgyűlés jogi bizottsága a közeljövőben határoz a köztársasági megbízott törvényességi észrevételeiről. Egyes külső szakértők véleménye az, hogy dr. Szentgyörgyvölgyi jogi érvelése helytálló. Megítélésük szerint a főváros ebben az esetben csak azt teheti, hogy az augusztus elsejétől kinevezett igazgatók posztjára újabb pályázatot ír ki. Más a helyzet az Arizona színház igazgatói posztjával. Mint ismeretes, Törőcsik Marit februártól nevezte ki a közgyűlés e tisztség betöltésére. Az ő esetében - amennyiben a jogi bizottság elfogadja a köztársasági megbízott érvelését - az a megoldás: Törőcsik augusztusig csak megbízott igazgatóként tevékenykedik, s a tisztségre addig új pályázatot ír ki a főváros. Milyen hitelt adhat a BÁV? Az utóbbi években megnőtt a Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. tevékenységében a zálogházak üzemeltetésének súlya, immár a cég új nevében is szerepel. Erről kérdeztük a cég vezérigazgatóját, Csatlós Pétert. - A Bizományinak mindig erős tevékenysége volt a záloghitelezés. Az elmúlt időszakban növekedett a nemesfémek elzálogosítása, több mint 90 százalékra emelkedett az ilyen kölcsönök aránya. - Az életszínvonal visszaesésével változott a zálogba adott tárgyak aránya? - Némileg nőtt a ruházati cikkek, általában a kevésbé értékes tárgyak aránya, amelyek korábban már csökkenőben voltak. - Mekkora a záloghitelezéssel foglalkozó boltok száma Budapesten? - A fővárosban 12 zálogfiókot üzemeltetünk, nyolcat vidéken. - Hosszabb lejáratú hitelkonstrukciókban részt vesznek? - Igen. Megállapodást kötöttünk az Országos Kereskedelmi és Hitelbankkal, hogy ha nekik vállalkozók nagyobb értékű tárgyakat, műkincseket kínálnak föl hitelfedezetként, mi elvégezzük az értékbecslést, és megőrizzük a zálogba adott tárgyat. A becslevél birtokában ad hitelt a bank. — Milyen feltételek mellett nyújt hitelt a BÁV? - Az általunk kínált feltételek attól függenek, hogy a bankok milyen kondíciókat nyújtanak, erre mi minimális kamatot teszünk rá. L. G. Beszámolók a közgyűlés előtt A Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén a városatyák megtárgyalták és elfogadták dr. Bodrácska Jánosnak, Budapest rendőrfőkapitányának jelentését a főváros bűnügyi helyzetéről. Mint arról már lapunkban beszámoltunk, a képviselők elé terjesztett anyag szerint továbbra is súlyos gond a közlekedésbiztonság további romlása. A főkapitány szerint hasznos lépés lenne, ha a Fővárosi Önkormányzat teljesen kitiltaná az autókat a Belvárosból. Bodrácska hangsúlyozta: a rendőri fizetések továbbra is túl alacsonyak, egy kezdő közrendőr tizennégyezer, egy „újonc” nyomozó pedig tizenötezer-hatszáz forintot keres. A jelentésről tartott vitában több képviselő is bírálta a rendőrség közlekedésirányítási munkáját. A Fővárosi Közgyűlés határozatot fogadott el, miszerint felkérik a BRFK vezetőjét arra, hogy minél hamarabb mutasson fel érzékelhető eredményeket három fontos területen. Ezek között szerepel a kiemelten súlyos bűncselekmények megelőzése és felderítése, a közterületek fokozott ellenőrzése minden napszakban, és a szigorú fellépés a közlekedési szabályok durva megsértőivel szemben. Elfogadta a testület a főváros tűzvédelmi helyzetéről készült tájékoztatót is. Tímár István tűzoltóparancsnok előterjesztéséből kitűnt: az átfogó és folyamatos anyagi-technikai fejlesztésre szükség lenne a bajok megelőzésére. Ezután a közgyűlés újabb, mintegy egymilliárd forintos hitel felvételéről határozott annak érdekében, hogy a Nagyvásárcsarnok idei munkáit folytatni lehessen. Egyidejűleg elfogadták a vásárcsarnok beruházási programját, és döntöttek arról is, hogy a beruházással a Csarnok- és Piac Igazgatóságot bízzák meg. Ezután a képviselők felhatalmazták a közüzemi vállalatokat arra, hogy saját forrásaik felhasználásával tulajdont szerezzenek az átalakulás előtt álló Díjbeszedő Részvénytársaságban.