Népszabadság - Budapest melléklet, 1993. április

1993-04-02

1993. április 2., péntek NÉPSZABADSÁG BUDAPEST Kihez jut a személyi jövedelemadó? Ezen oldalakon már többször is foglalkoztunk azzal: több ke­rületi polgármester is fontol­gatja, miként lehetne közigaz­gatásilag leválni a fővárosról. Erre vonatkozólag több ter­vezet is létezik, ezekkel már részletesen foglalkoztunk. La­punkat úgy informálták, hogy például a csepeli képviselő-tes­tület már ez évi költségvetésébe is betervezte az esetleges levá­lás költségeit. Az érintett kerületek polgár­­mesterei leválási szándékukat elsősorban azzal indokolják: a közös közigazgatás aránytalan terheket ró egyes önkormány­zatokra, hiszen - érvelnek - nem lehet ugyanazon elvek, rendeletek, törvények alapján igazgatni például a Belvárost és Újpestet, amely korábban önálló város volt. A másik sarkalatos kérdés: a személyi jövedelemadó megosz­tása. Mint ismeretes, a főváros­hoz befolyt bevételt „egy ka­lapba” teszik, s hosszas egyez­kedések után osztják szét a ke­rületek és a Főpolgármesteri Hivatal között. Ez pedig - állít­ják az érintett önkormányzatok - ellenérdekeltté teszi a kerüle­teket, hiszen nem kapnak kéz­­ hez akkora összeget, mint Grafikánk a személyi jövedelemadó egy lakosra jutó összegének amekkora náluk befolyik. kerületenkénti megoszlását ábrázolja Évszázados spanyolok Francisco Arjona Guillen idősödő, pocakos matador volt. Komoly képpel álldogált a fényképész lencséje előtt, bal karjáról művészi védők­ben omlott le a köpeny, míg jobbján egy ledöfött, műtermi bika tornyosult, nyaktól fel­felé. Anno 1860. Spanyolor­szágot ekkor már egy jó évti­zede járták az új művészet mesterei, a fotográfusok. Bóklásztak a városok között, cipelték magukkal a fából, fémből, üvegből szerkentett masinát, arcokat kerestek, fi­gurákat és pillanatokat. A Néprajzi Múzeum kiállítá­sán bemutatott múlt századi spanyol fotográfiák legidő­sebbje éppen 1848-ból való: ci­­linderes urak - a vasutasok - állják körül azt a lokomotívot, amely először tette meg a Bar­celona és Mataro közti távot. A portré egyébként is kedvelt műfajnak számíthatott ekkor­tájt, hiszen tucatszám ismer­kedhetünk az ötvenes évek „jellegzetes” alakjaival. Nemes arcélű postakocsis néz le ránk sapkája és jól nyírt pofaszakál­la körül, munkás és csendőr, fuvaros és andalúz pásztor ül a műtermekben, a városi utcá­kon pedig csapatostul sétálnak a fodros ruhát öltött hölgyek. A hetvenes évek képeiről le­olvasható az egész bonyodal­mas spanyol történelem. Egy­mást sűrűn követő királyok, királynők és trónkövetelők pózolnak a kamera előtt, II. Izabella tartása semmiben sem különbözik az ellene 1868-ban forradalmat vezető tábornok délceg homorításától. Termé­szetesen az ideiglenes kor­mány is lefényképezkedett, akárcsak a Karthágóért har­coló önkéntesek, de fénykép őrzi a vigyázzállásban feszítő halálüteg emlékét is, akárcsak egy toledói vízhordóét. Nézi az ember belemerülve a fényképeket, csak azt a po­cakos matadort nem tudja fe­ledni, így, egy bő évszázad tá­volából úgy tetszik, még a dülledt szemű álbika is csak somolygott az egészen. CSALÁDI VASÁRNAP A KERAVILL DISZKONTBAN! április 4-én vasárnap 9.00-tól 15.00-ig! Vásárral egybekötött árubemutatók: HOOVER AQUAMASTER porszívó WHIRLPOOL hűtők és fagyasztók SOLAC/ BRAUN és Szarvasi kávéfőzők SAMSUNG televíziók és mikrohullámú sütő­k A parkolóban 10.30 és 12.00 között Dévényi Tibor játékos vetélkedője Sztárvendégek: SZANDI és KIKI 12.00-től KERÉKPÁR ügyességi verseny Fődíj: egy BMX kerékpár Az egész családot várjuk a Bp. XVIII., Pestszentlőrinc Ipacsfa u. 8. Itt a Kék Vonal! Mint arról már beszámol­tunk, új telefonos segélyszolgá­lat kezdte meg működését. A Kék Vonal munkatársai első­sorban a tizenéves gyermekek problémáin igyekeznek segíte­ni. Öt szakember várja a segít­ségre szoruló gyerekek hívá­sait. Bármilyen gonddal fel le­het őket keresni, a családi per­patvarokból fakadó problé­máktól a szexualitáson át, a mindinkább nyomasztó mun­kanélküliségen keresztül a külső és belső­­ pszichológiai­­ gondokig. Tanácsot adnak a bajokra, a nehézségekre. Fon­tos, hogy a hívó gyerek anoni­mitásban maradhat. Vállalják továbbá, hogy más hivatalos intézményekkel is felveszik a kapcsolatot, ha a telefonáló abba beleegyezik. Fő elhatáro­zásuk, hogy mindenki a saját környezetében oldja meg a gondját - nem tanácsot, mint inkább segítséget próbálnak adni. Nagy előrelépést jelentett a létrehozáskor, hogy a Matáv Rt. felajánlott egy telefonvo­nalat. A jó viszonyt jellemzi, hogy levelezést folytatnak ar­ról, hogy a Kék Vonalat - mint segélyszolgálatot - ingyen le­­hessen felhívni, ezzel is segít­séget nyújtva a hátrányosabb helyzetű fiataloknak. A Budapest Bank támoga­tást ad önkéntesek képzéséhez. Az ő segítségükkel tervezik a 24 órás szolgálat bevezetését. A jelentkezőknek nem kell fel­tétlenül szakembereknek len­niük, hiszen szeptembertől alapos okításon vesznek majd részt, amelyre már májustól lehet jelentkezni.­­ Optimiz­musra ad okot számunkra, hogy a telefonszolgálat szerve­zésének egyáltalán nem könnyű munkájában igen nagy segítőkészséget tapasztalunk - válaszolta kérdésünkre Flas­­kay Éva, a Kék Vonal vezetője. A telefonszolgálat előnye más intézményekkel szemben, hogy az ott dolgozók az össze­­tett gondokkal is meg tudnak birkózni, ellenben a szakoso­dott tanácsadókkal, akik - leg­alább is Flaskay Éva állítása szerint - csak egy-egy rész­­problémát képesek hatásosan kezelni. A Kék Vonal nem igé­nyel személyes kapcsolatot, így a hívó inkognitóban ma­radhat. Ezenkívül azonnali kontaktusfelvételre ad lehető­séget, s ez a krízishelyzetek­ben döntő jelentőségű lehet. A segélyszolgálatot egyelőre csak a munkanapokon lehet elérni a 210-3349-es telefon­számon 12-től 19 óráig. A Kék Vonal szolgálat csak akkor te­het a budapesti ifjúság rászo­rulóiért valamit, ha tudnak a szolgálat létezéséről, és mer­nek szembesülni gondjaikkal. G. M. Budapest egyre inkább babilonosodik Az elmúlt héten zajlott Bu­dapesten az az urbanisztikai konferencia, amelynek fő té­májául a városok fejlődése szolgált. Több külföldi szakértő mellett a hazai résztvevőket olyan nevek fémjelezték, mint Ráday Mihály, Konrád György, Vidor Ferenc és Tornai József. Budapest fejlődéséről Konrád György nyilatkozott a Népsza­badságnak. - A János-hegyről letekintve azt látjuk, hogy a főváros je­lentős örökséget kapott a múlt­tól. Budapest nagy fejlődési hulláma a múlt század második felében egészen az első világhá­borúig tartott. Jól elkülöníthe­tőek a két világháború között épült övezetek és a hatvanas években létrejött területek is. A legjobb periódus talán az 1890- től 1990-ig tartó időszak volt, amikor évente közel tízezer la­kás épült. A hatvanas évek technokratikus hulláma nem csapott át a bérházövezetekre, mert szegények voltunk hozzá. Elegendő pénz birtokában az a rombolás, amilyen a Józsefvá­rosban megindult, kiteljesedett volna. A hatvanas évek időszaka a lakótelepek építésének kora volt. A lakótelepek sokfélekép­pen megítélhetők: Szelényi Ivánnal végzett vizsgálódása­ink arra utaltak, hogy megvál­toztatják a város szerkezetét. Oda húzódott ki ugyanis a fia­talabb, dinamikusabb réteg, és a város belső övezeteiben, ame­lyekhez nem nyúltak, elörege­dés, elhanyagolódás, úgyneve­zett szlömösödés kezdődött el. A lakótelepek már állnak, így kell elfogadni őket. Szerencsére már csak a múlt egy befejezett szakaszát képviselik. Ami az általános városfejlő­dést illeti, érdekes fejlemény, hogy ezek a szlömösödésnek indult belső, bérházas öveze­tek mintha élénkülőben lenné­nek. Az biztos, hogy a Belvá­ros ki fog terjeszkedni a Nagy­korútig, sőt azon túl. A világ nagyvárosaihoz hasonlóan szi­getekként érdekes foltok jelen­tek meg: bevásárlócentrumok, mulatóhelyek, kocsmák sűrű­södtek össze. Tarkább lett a város: új, rossz és jó cégérek egyaránt feltűntek, de minden egyéni kísérletből származó kis söröző, boltocska megjele­nése a város kimeríthetetlen energiáját mutatja. Budapest be tud fogadni olyan jelensé­geket is, mint a kínai vendég­lők markáns megjelenése. Ter­mészetes, elkerülhetetlen fo­lyamat, hogy „elbabilonosod­­jon”, multikultúrájúvá váljon a város. Ha ez ellen védekez­nénk, a főváros kárát okoz­nánk. A legnagyobb probléma, hogy Budapest ma Európa egyik legbüdösebb városa. Szí­vesen látnánk, ha például Amszterdam mintájára vissza­térnénk a kerékpárokhoz. G. P. Intézkedési terv készül a levegő tisztaságának védelmére (Munkatársunktól) A fővárosi levegőszennye­zettség az elmúlt években fo­lyamatosan romlott. A buda­pesti általános rendezési terv szerint a legfőbb légszennyező forrás a közúti közlekedés. A közúti forgalommal legin­kább terhelt belső kerületek­ben hozzávetőlegesen 70 000 ember él, s további két-három­­ezerre tehető azok száma, akik több-kevesebb rendszeresség­gel ki vannak téve a határérték feletti légszennyezettségnek. Ezért a fővárosi környezetvé­delmi program kiemelt fontos­ságú feladata a levegőtisztaság védelme, amely konkrét intéz­kedéssorozatot követel Buda­pest egész területén az emisszió csökkentésére, a hely­zet folyamatos ellenőrzésére és további romlásának megaka­dályozására. Az ipari emisszió csökkenté­se érdekében a főváros felül kí­vánja vizsgálni az ipari üzemek tevékenységét. Szakértők sze­rint a lakóterületek közé ékelő­dött ipari üzemekben csak kör­nyezetbarát technológiát lehet engedélyezni. Új üzemek létesí­tése csak környezeti hatásta­nulmány alapján, az energia­felhasználás, a légszennyező anyagok kibocsátásának mér­tékére vonatkozó szigorú elő­írásokkal engedélyezhető. Csak füstölöghetünk BOROS JENŐ FELVÉTELE Optimista SZDSZ-piknik Meglehetősen furcsa idő­pontban, április 4-én rendezi immáron hagyományosnak szá­mító, egész napos „optimista piknikjét” az SZDSZ XI. kerü­leti szervezete a Kelenföldi Szabadidő Parkban, az úgyne­vezett Bikadombon. Természetesen nem afféle politikai nosztalgiáról van szó. Néhány évvel ezelőtt, amikor először szerveztek családi pik­niket a kerületi szabaddemok­raták, úgy döntöttek, hogy azontúl minden év áprilisának első vasárnapján megismétlik a nagy sikerű rendezvényt. Nem gondoltak rá, hogy az a bizo­nyos vasárnap akár 4-ére is es­het... Reményeik szerint viszont a program feledtetni fogja fel­­szabadulásunk hajdani ünne­peinek kevésbé kellemes emlé­két. A gyerekeket - többek kö­zött - bohócműsor, BMX-ke­­rékpárverseny és lovaglási le­hetőség várja, az idősebbeket a 13 órakor kezdődő Republic­­koncert, majd Bródy János, a politika iránt érdeklődőket pedig az a vitafórum délután 4-kor, amelyen Pető Ivánon és Kuncze Gáboron kívül Őry Csaba, a Liga elnöke is részt vesz. ZABHEGYEZŐK BUDAPESTEN Tavaszi Gyerekfesztivál (Munkatársunktól) Öt teljes napra felfordul min­den. Hatszáz gyerek elözönli a várost, várost néz és vetélkedik, dalolni, táncolni se szégyell, ba­rátkozik és ismerkedik, egyszó­val pompásan tölti a szünidőt, errefelé ezt Gyerekfesztiválnak hívják. A 450 vidéki és 150 külföldi gyerek április 3-án érkezik Bu­dapestre, s 7-éig itt is marad. A programok tekintélyes hánya­dát az újpalotai Kontyfa Utcai Általános Iskolában rendezik, s itt lesz 4-én, vasárnap a nyitott nap is. A gyerekfesztivál szervezői, a Zabhegyező Gyerekanimáto­­rok Egyesületének tagjai - bo­nyolult nevük ellenére nem mások ők, mint fiatal program­­szervezők és pedagógusok - az öt napba igyekeztek mindent belesűríteni, amit csak lehetett: klubokat, múzeumlátogatást, „vízidilit”, barlangtúrát, s ez­alatt az idő alatt mindenki ki­élheti belészorult kézműves hajlamait is. III Ify sorozat a Francia Intézetben Emlékezés Anatole Dauman­­ra címmel retrospektív filmso­rozatot indít a budapesti Fran­cia Intézet péntektől. A prog­ramban válogatást mutatnak be az Anatole Dauman alapí­totta Argos filmstúdióban ké­szült rövid-, illetve nagyjáték­­filmekből. Az előadások 19 órakor kezdődnek a Fő utcá­ban. Az első vetítésen április 2-án Jacques Rozier: Rómeók és kis szoknyák című rövidfilmjét kö­vetően Jean-Luc Godard: Hím­nem, nőnem című alkotását te­kinthetik meg az érdeklődők. Pierre és Jacques Prévert: Pá­rizs, a gyönyörű, majd Robert Bresson: Vétlen Baltazár című munkáját április első hétfőjén vetítik. Az érzékek birodalma című Osima Nagisza rendezte produkciót kedden láthatják a francia film kedvelői. A negye­dik vetítésen Michel Böschet: Holnap a kislány késni fog az iskolából, illetőleg Osima Nagi­sza: Az érzelmek birodalma cí­mű filmek szerepelnek, pénte­ken. A húsvéti ünnepeket követő három napon Volker Schlön­­dorff: Kegyelemdöfés, Wim Wenders: Párizs, Texas, és Andrej Tarkovszkij: Áldozat­hozatal című filmjét játsszák a Duna-parton.

Next