Népszabadság - Budapest melléklet, 1993. június
1993-06-04
1993. június 4., péntek PILLANATKÉP Azért örültem ennek a gyereknapnak. Mert a számháború igazán gyereknapra való, és nem az év többi 364 napjára. Habár... Azt mondja nagy lelkesen Budapest főpolgármestere, hogy szép-szép, ide ötvenezren is kijöttek, amoda meg vagy ötszázezren. De-t nem mondott. Mindezt a Népstadion mellett mondta, miután az emelőszerkezet kosarából a Lego-toronyra felkalapácsolta a trikolóros Guinness-koronát. Honnan vette, hányan voltak? Megjegyzem, nem egyedül a titok tudója. Hogy mást ne mondjak, Torgyán doktor úr is lelkes matematikus. Előtte meg mások voltak felszámolóművészek. Mert rendben van no, ’57-ben félmilliónyian voltak a Hősök terén, azon a bizonyos május elsején. De aztán? Eme lap első oldalas hasábjain utána évtizedekig ugyanennyien lobogtak a munka ünnepén. Talán csak 1989-ben csökkent a szám negyedmillióra. Adekvátan. Nem a felvonulók számához, hanem a politikai helyzethez igazodva. Az ünneplőket akkor sem, ma sem tudta-tudja megszámlálni senki. Hogy valami lelkesítőt mondjak: csak a vágyak ívelnek töretlenül a történelmi szakadékok felett. □ Egy óra. Délután. Nézelődök a gyerekkel a Dózsa György úton. A Bergendy szalonzenéi a tűző napsütésben. Még főznek is. Bevált recept: „Hadd főzzek ma magamnak... subidubi, subiduba...”. Odébb idomított kutyák lihegnek fák árnyékában. Szétszedett sárkányrepülők darabjai hevernek a hajdan lánctalpakhoz szokott cicaköveken. Liheg a Liget. Lihegünk mi is tovább, hátha a Legotorony érdekesebb. Nem az. Tömeg. Árnyék semmi. Szemétkosár sem. Illemhelyét nem figyeltem. Megszoktam, hogy nincs. Viszont: egy lufi - piros szív, gázzal töltve - száz forint. Kis narancslé - langyos, műanyag pohárban - húsz forint. Egy körberepülő repülőkör negyven - plusz én - negyven - nyolcvan. A gyerek úgy tesz, mintha élvezné. Én is. Magasból még csak-csak. De leszállunk. A tömeg közepén fiatalember tépi gitárja húrjait, Jézust emlegetve minden strófa elején, végén. Csak úgy, bele a világba, ahogy az ősigricek tehették. Porzik a levegő, izzadságlehelet. A Lego-torony meg nő. Növekszik. □ Délelőtt, este, egyre megy. Mise mise hátán. Délelőtt egynemű misehangok lengenek az ég felé. Este meg a mi Levink keresi Chrudinák és a két Koltay társaságában az ő „Turuly”-ját. Csak sast lel, esetleg héját - kicsi a képernyő - komoly bassszusglisszandókkal, aggódó arccal. A pesti flaszteron. □ Tetszett a gyereknap? - kérdema lányom hazafelé. Igen, mondja, de lehet, hogy mást gondol. Járni alig bírok, ő meg ugrálva tanulja a dalt a régi mániáról. Népstadion út, a hely szelleme. Különösen az tetszik neki, hogy a gomblyukban virág terem. Meg hogy fess fiáker. Te jó Isten, mi lenne itt, ha ötven évig nem számolgatunk? Nem lessük a Sas- Turulyt? Csak fiákérezünk. Virággal a gomblyukunkban. Végig a Stefánián. Friss Róbert BUDAPEST IV.. Vagyonátadó bizottság: milliárdok mérlegen Lezárult a Margitsziget, a Gellért-hegy, a Népliget és a Hajógyári-sziget tulajdonba adása körüli vita - nyilatkozta lapunknak dr. Szakács István, a Fővárosi Vagyonátadó Bizottság elnöke. Szakács kérdésünkre elárulta: a vagyonátadás késlekedésének egyik tipikus oka a Fővárosi Földhivatal restanciájában rejlik. A bizottság munkája egyébként szerény becslések szerint is legalább tíz évig eltarthat. A közvéleményt elsősorban a „nagy ingatlanok” sorsa foglalkoztatja. Hogy áll a „birtokvita” a Margitsziget esetében? - A vagyonátadó bizottság körülbelül két hete döntött a Margitsziget tulajdonba adásáról - mondja dr. Szakács István. - A sziget egész területét a főváros kapta meg, míg a rajta levő építmények nagy része magántulajdonban marad. Ilyen például a Fővárosi Ásvány- és Üdítőipari Vállalat, amelyet az ÁVÜ-n keresztül nemrégiben egy külföldi cég vásárolt meg. Hasonlóképpen döntöttünk más „nagy ingatlanok” esetében is: néhány létesítménytől eltekintve a Gellérthegy és a Népliget is a fővárosé lett. - Ki kapta meg a Hajógyári-szigetet? - A Hajógyári-szigetről már három hónapja határoztunk. A sziget egy részének - mivel a hajógyár területei felett az ÁVÜ rendelkezik - továbbra is az állam a tulajdonosa, míg a másik részt a főváros és a III. kerületi önkormányzat kapta meg. - A felsorolt ingatlanok esetében tehát rendeződtek a tulajdonviszonyok - a vagyonátadás azonban elég keservesen halad. Orbán Viktor, egyik korábbi sajtóértekezletén azt állította, ezért a lassúságért a vagyonátadó bizottság és a Belügyminisztérium a felelős. Mi a véleménye Orbán kijelentéséről? - Arról, hogy a bizottsági döntés mennyi időt igényel, hosszan vitázhatnánk, ám a késlekedésnek más oka van. Sokszor épületek vagy üres földterületek sorsáról döntünk, de ezek tulajdonjogát a földtörvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabály szerint csak akkor lehet megszerezni, ha már szerepelnek a nyilvántartásban... Közismert, hogy a Fővárosi Földhivatal milyen nagy restanciával dolgozik. Emiatt fordulhatnak elő olyan (egyébként tipikus) esetek, hogy az általunk kijelölt tulajdonosok olykor csak hosszú idő után rendelkezhetnek az ingatlannal. - Ön egy ízben azt állította, hogy a fővárosi vagyonátadással kapcsolatos viták peres eljárások hosszú sorát fogják elindítani. Valóban így történt? - Igen, legalább 30-40 esetben indult peres eljárás. Az előző időszakban ugyanis nem tulajdonítottak nagy jelentőséget annak, hogy az ingatlanok státusa jogilag is rendezett legyen. Noha az ingatlan-nyilvántartásban mindig szerepelnie kell a tulajdonos és a kezelő nevének, a kezelőt igen sokszor nem jegyezték be, sőt az is előfordul, hogy a dokumentumok egész egyszerűen hiányoznak. A peres ügyek egy másik része nem a bizonyíthatóság okán indul, hanem amiatt, hogy a vagyonátadó bizottság elsőfokú határozatát a Belügyminisztérium másodfokon megsemmisíti. Ez történt például a budapesti Pharmafontana esetében is: a főváros pert indított a Belügyminisztérium ellen. A per még most is tart. - Milyen döntés várható a Pharmafontana esetében? - A Pharmafontana tulajdonba adása olyan nagy jelentőségű kérdés, amelyben, véleményem szerint külön politikai megegyezés szükséges. A gyógyszertárak privatizációja esetében, szakértői becslések szerint, mintegy 50 milliárd forintról van szó, amelyből a fővárosra körülbelül nyolcmilliárd jut. - Hogyan hat a főváros és a kerületek viszálykodása a bizottság munkájára? - A viták csendesedni látszanak, bár tagadhatatlan, hogy helyenként elégedetlen hangok is hallatszanak. Különösen nehéz volt a gázvezetékek és a földben lévő csatornák tulajdonjogáról dönteni. Mivel ezeket a Fővárosi Gázművek, illetve a Fővárosi Csatornázási Művek építették és kezelték, nem tehettünk mást, mint hogy a fővárost tettük tulajdonossá, noha a vezetékek általában lakossági támogatással készültek, és sokan jelenleg is fizetik utánuk a közmű-hozzájárulást.. Régebben ez a kérdés fel sem vetődött, hisz a vezetékek állami tulajdonban voltak. Most, hogy a tulajdonosok főként a kerületekés a vezetékek akár magántulajdonban is elképzelhetők, várhatóan visszaesnek a közműépítkezések. Sem a kerületeknek, sem a lakosságnak nem lesz érdeke, hogy a hozzájárulást fizesse, ha végül az egész a főváros tulajdonába megy át. Engedje meg, hogy még egyszer idézzem: ön annak idején úgy nyilatkozott, hogy a fővárosi vagyonátadás akár tíz évig is eltarthat. Továbbra is fenntartja ezt a véleményét? - Igen, ugyanez a véleményem ma is. Függetlenül attól, hogy a vagyonátadó bizottság létezik vagy nem létezik, a tulajdonjogi viták egy része akár a végtelenségig is elhúzódhat. Bárkay Tamás Ami a földben található, az a fővárosé BOROS JENŐ FELVÉTELE Építkező expo Páratlan lehetőséget kínál az expo a magyar építőiparnak - jelentette ki csütörtökön Barsiné Pataky Etelka, a világkiállítás kormánybiztosa. Barsiné szerint az építkezéseken nemcsak a legnagyobb vállalatok juthatnak megbízáshoz, hanem a kis- és középvállalkozók is. A nagyobb bankok megállapodása értelmében nyártól az expo területén munkát végző cégek jelentős hitelfelvételi kedvezményekre számíthatnak. Az építőipari vállalatok ugyanakkor az önkormányzatok támogatására is számítanak. Azt mondják, szép a főváros Mind a vendégek (külföldiek), mind a vendégfogadók (a budapestiek) túlnyomó többsége szép városnak tartja Budapestet - ez derül ki a Szonda Ipsos 1992 végén készült Budapestvizsgálatsorozatából. Azt, hogy a budapestiek mit gondolnak igazán szépnek, jól érzékeltetik azok a válaszok, amit a kérdésre adtak, miket mutatnának meg a városból azoknak a külföldi vagy vidéki vendégeiknek, akik először járnak itt. A válaszadók 66 százaléka említette a budai Várat, 30 százaléka a Parlamentet, 21 százaléka a Halászbástyát, 19 százaléka a Margitszigetet, 17 százaléka a Hősök terét, 15 százaléka a Gellérthegyet, 15 százalék a Belvárost, 12 százaléka a Mátyás-templomot, 9-9 százaléka a Dunakorzót, a Duna-partot és a Városligetet, 8 százaléka a Szépművészeti Múzeumot és a Műcsarnokot, 7 százaléka a bazilikát, 6 százaléka a hidakat. A felsorolásban tehát a régi épületek, a történelmi nevezetességek dominálnak. Feltűnő, hogy hiányoznak a város közelmúltjával és jelenével összefüggő látnivalók. A Budapestre érkező külföldieket is „megfogják” az előbb felsorolt látnivalók. A tőlük kapott csaknem ezer válasz szerint kétharmaduknak alapvetően pozitív, mintegy egyharmaduknak vegyes képe alakult ki a fővárosról, és mindössze 5 százaléknak van meghatározóan elmarasztaló véleménye. (Ez utóbbi elsősorban a város szennyezett levegője miatt.) A fővárosba érkező külföldieket a budapestiek barátságosságán túlmenően alapvetően három dolog fogja meg: a régi épületek történelmi légköre, a város gyönyörű fekvése, valamint a nyüzsgő, mozgalmas, világvárosias élet. A magasabb iskolai végzettségű külföldiek nagyra értékelik a város kulturális életét is (opera, színházak, múzeumok). NÉPSZABADSÁG ! A Pické lesz a Herz is? Saját kezükbe veszik a hitelezők a Budapesti Húsipari Vállalat privatizációját, s követeléseiket a befolyó bevételekből fogják kielégíteni. MUNKATÁRSUNKTÓL Erre az eredményre vezetett az a csődegyezségi tárgyalás, amit tegnap tartottak a Budapesti Húsipari Vállalatnál. A vállalat közel kétmilliárd forintos tartozásaira hárommilliárdnyi vagyona a fedezet, amit a hitelezők képviselőiből alakult választmány felügyelete alatt privatizálnak. Elnökét a legnagyobb hitelező, az adósság több mint 60 százalékát követelő OKHB fogja kijelölni. A végrehajtásra egy szakértő céget kérnek fel, amelynek feladata, hogy kiírja a tendert, és a privatizációs bevételekből folyamatosan és arányosan fizesse az adósságokat. A piaci viszonyoktól és az alkutól függően az is lehetséges, hogy a hitelezők végül követeléseik egy részét kénytelenek lesznek leírni, de az is, hogy a kétmilliárdnál magasabb árat is el lehet érni. Ebben az esetben a többlet az ÁV Rt. számlájára folyik be. A cég hitelezői között ma már megtalálható a Pick Rt. is, amely ötmillió forintos adósságot vásárolt egy korábbi hitelezőtől. A Picknek a Herz szalámigyár kezelésére vonatkozó szerződése augusztusban lejár, s mivel azonos ajánlat esetén előnyben részesül, lehetséges, hogy rövidesen végleg az ő kezébe kerül a másik világhírű magyar szalámimárka is. Budapesti Búcsú MUNKATÁRSUNKTÓL A főváros a nyáron ismét megrendezi az immár hagyományosnak számító Budapesti Búcsút - hangzott el csütörtökön, a Városháza sajtótájékoztatóján. A június 25-étől 27-ig tartó zenei programsorozat öt különböző helyszínen - a Városligetben, a Belvárosban, a Mikszáth téren, a Várnegyedben és a Tabánban zajlik majd. A kínálat rendkívül gazdag és változatos, hiszen az operától a népi táncig, a bluestól az alternatív rockzenéig szinte minden műfaj szerepel a programban. A júniusi hétvégén nemzetközi sztárokkal is találkozhatunk: eljön Falco és „a nyugat leggyorsabb kezű gitárosa” Alvin Lee. A Budapesti Búcsú legkiemelkedőbb eseménye az idén kétségkívül a Hősök terén bemutatásra szánt Beethovenhangverseny lesz. Marschall Miklós alpolgármester elmondta, hogy a rendezvénysorozat összesen mintegy 22-25 millió forintba kerül. MEGKÉRDEZTÜK_____________ Fizethetők-e a hitelek? A napokban állapodott meg Demszky Gábor főpolgármester és Boross Péter belügyminiszter arról a kormánygaranciáról, amit a főváros az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank nyújtotta hitelre kapott. Ungár Klárát, a Fővárosi Közgyűlés tulajdonosi bizottságának vezetőjét a megállapodásról kérdeztük. - Nagyon örülök, hogy a kormány megadta ezt a garanciát, mert a főváros egyedül nem lett volna képes a tömegközlekedés ilyen mértékű fejlesztésére - válaszolta a frakcióvezető. A hitelt az EBRD a városi tömegközlekedés korszerűsítésére adja. Budapest ebből a pénzből finanszírozza a kis földalatti rekonstrukcióját, a hitel teszi lehetővé új környezetkímélő buszok vásárlását. Úgy tűnik, a kormány is elfogadta, hogy a fővárosban a tömegközlekedésnek prioritást kell élveznie. - Nem tart attól, hogy a főváros nem tudja visszafizetni a hiteleket, hiszen nemcsak ezt az egyet vette fel. - Nemrég a költségvetési hiány finanszírozására a főváros felvett hatmilliárd forintot. De ennek terhei, vagyis a törlesztés 1998-ra lejár. Az EBRD-hitel törlesztését pedig ’98 után kell megkezdeni. - A tervek szerint azonban a tervezett új metróvonal is hitelből épülne... - Az önkormányzati testület tavaly felhatalmazta a főpolgármestert, hogy próbálja meg csökkenteni a főváros terheit. A mostani döntés, mely szerint a tervezett szakasznak nem kell elkészülnie 1996-ra, nagy könnyebbség. Igaz, a kérdés most a parlament elé kerül, ahol szerintem jó idő múlva veszik napirendre. Lehet, hogy a parlament vállalja a metróépítés terheit, de egy leköszönő kormánytól, egy utolsó félévét töltő Országgyűléstől és az ugyancsak hamarosan búcsúzó fővárosi önkormányzattól nem lenne szép, ha ilyen örökséget hagyna utódjaira. - Mi a véleménye pártjának a metrótervekről? - Természetesen mi is szeretnénk, ha az új metróvonal felépülne. De a Fidesz mindezt csak ésszerű határidővel és megalapozott anyagi háttérrel tudja elképzelni. M. P.