Népszabadság - Budapest melléklet, 1993. július
1993-07-02
1993. július 2., péntek BUDAPEST. II Azonnali belépéssel, gépkocsival rendelkező fiatal villanyszerelőt felveszünk, vidéki munkára is. Fizetés megegyezés szerint. Telefon: 169-5477/64 (napközben) 06 27 385-883 (este) Piac lesz a Keleti pályaudvarnál? MUNKATÁRSUNKTÓL Szerdán bezárt a Kondorosi úti piac. A kereskedők most szétszélednek: akik megtehetik, átköltöznek a Kondorosi úti területet bérlő Novák-féle kereskedőház valamelyik másik piacterére. Egy részük Rákospalotán, mások a Fáy utca és a Béke út sarkán, illetve a Verseny utcában folytatják tevékenységüket. A Sörárpa Kft. által a MÁV- tól bérelt Verseny utcai területen nemrégiben építkezni kezdtek. A pesti piacokat jellemző viszonyokhoz képest meghökkentően kultúrált és esztétikus vásárudvar képe kezd kibontakozni. Csupán egy a bökkenő. Mint azt Alföldy Lászlótól, a Keleti-pályaudvar állomásfőnökétől, illetve Németh Páltól, a VIII. kerületi önkormányzat ügyfélszolgálati irodájának vezetőjétől megtudtuk: a kft.-nek nincs érvényes építési engedélye. A kérelmet ugyanis megkésve, jóval az építkezés megkezdése után nyújtották be a Magyar Államvasutakhoz, amelynek hozzájárulásával az önkormányzat kiadhatta volna az engedélyt. Az átalakuló piac vegyes érzelmeket ébreszt. Az önkormányzati tisztviselő attól tart, hogy kerületében a Kondorosi útihoz hasonló állapotok alakulnak ki. Németh hangsúlyozta: amennyiben ez bekövetkezik, minden hatósági eszközt felhasználnak a környék rendjének helyreállítására. Az állomásfőnök ugyanakkor elmondta, hogy a piactér közvetlen környezetében nincsenek lakóépületek, így a nyüzsgés semmiképp sem zavarná a lakókat. Alföldy különben is úgy látja: az építkezés nagy mértékben emeli a terület értékét, hiszen látnivaló, hogy egy gondosan megtervezett, igényesen kivitelezett épületegyüttes készül. A piac szerinte nemhogy nehezíti, de egyenesen megkönnyíti majd a MÁV, az önkormányzat és - nem utolsó sorban - a rendőrség munkáját. A MÁV illetékesei egyébként ma délelőtt döntenek arról, hogy támogatják-e az utólagosan benyújtott építési kérelmet. Olcsó élelmiszer a Józsefvárosban Új piac nyílik a mai napon a VIII. kerületben, a Kőbányai út elején. A kevésbé tehetős budapestiek pénztárcájához szabott árakat ígérő vállalkozás - az üzemeltetők szándéka szerint - a Kondorosi úti piac felszámolásával keletkezett hiányt pótolná. A MÁV-tól bérelt, közel 14 ezer négyzetméteres területen - ahol korábban a szovjet csapatok konténerkikötője állt - több mint ötszáz kereskedő kap lehetőséget az árusításra. Az áruk többségét egyenesen a gyárakból hozzák, emiatt meglehetősen alacsonyan tudják tartani az árakat. A Józsefvárosi piacon egyébként megszervezték a nonprofit kereskedést is, így a leginkább rászorulók - a nyugdíjasok - a lehető legolcsóbban juthatnak hozzá a különféle élelmiszerekhez és fogyasztási cikkekhez. Költöznek az árusok SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE Az önkormányzat és a civil szféra A független polgári kezdeményezések és a közhatalom együttműködése egy modern államban nélkülözhetetlen - hangsúlyozta dr. Marschall Miklós főpolgármester-helyettes a XIII. kerületi Nonprofit Irodán tartott sajtótájékoztatón, amelynek témája az önkormányzat és a civil szféra kapcsolata volt. Az országban mintegy 30 ezer polgári szerveződés, alapítvány működik - közölte a főpolgármester-helyettes -, a civil szférának nyújtott állami támogatás összességében eléri az évi 30 milliárd forintot. A Fővárosi Önkormányzat különböző forrásokból megközelítőleg félmilliárd forintot tud biztosítani annak a civil társadalomnak, amelyet Marschall nemzetközi összehasonlításban kevésbé fejlettnek, de a magyar pénzügyi és gazdasági viszonyokat tekintve kifejezetten erősnek nevezett. Kifejtette, hogy a politikai csatározások közepette majdnem sikerült tönkretenni az alapítványi eszmét, most vissza kell állítani a közbizalmat. Marschall szerint egyébként csak látszólagosan állnak egymással szemben a hatalom ellensúlyozására létrejött civil szervezetek és az önkormányzatok érdekei. Az önkormányzat ugyanis számos olyan feladatot tud átruházni a bürokratikus terhek nélkül, olcsón és rugalmasan működő öntevékeny szerveződésekre, amelyet a hivatal nem képes elvégezni. Cz. G. NGKM: a minisztériumé marad a Honvéd utcai épület A napokban elterjedt a hír, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara bejelentette igényét arra az épületre, amelyben jelenleg a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma van. Badacsonyi István, a BKIK főtitkár-helyettese szerint ez egy régebbi keletű ügy, már két évvel ezelőtt visszaigényelték jogelődjük valamikori tulajdonát. A húszas években készült el a ma az NGKM-nek helyet adó Honvéd, illetve Szemere utcai épület déli szárnya. Ez 1948-ig, a kamara feloszlatásáig a BKIK tulajdonában volt. Kádár Béla miniszter mai dolgozószobájában addig a kamara elnöke dolgozott. Néhány ablaküveg mintázata ma is őrzi a szervezet eredeti emblémájának iparművész készítette változatát. Ezt az emblémát választották alapmotívumnak, amikor 1990- ben újra létrejött a testület. A következő évben pedig a 140 éves kamara jogutódjaként benyújtotta igényét a régi épületre. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke válaszlevelében közölte, hogy nincs mód a közvetlen reprivatizációra. Egyben viszont elismerte a BKIK igényének jogosságát egy hasonló nagyságú - 2500-3000 négyzetméteres - székházra. Badacsonyi Istvántól megtudtuk, hogy jelenleg a Krisztina körút 99. alatt bérelnek drága pénzen egy emeletnyi részt, ami egyáltalán nem elégíti ki az igényeiket. A főtitkárhelyettes reménykedik benne, hogy a kamarai törvény elfogadása után megfelelő helyiséghez fognak jutni. A törvénytervezet ugyanis előírja, hogy a kamarákat „infrastruktúrával kell ellátni”. Tehát ha vissza nem is kapják a régi épületet, nem vész kárba az egykori tagok áldozatvállalása, ami annak idején lehetővé tette az elegáns belvárosi ház felépítését. K. K. NÉPSZABADSÁG I1J Rendeletdzsungel a fővárosban Jogsértő szabályok, árulkodó Az önkormányzati rendeletalkotási jogkör révén belátható időn belül annak leszünk tanúi, hogy a főváros területén huszonkét, sőt huszonhárom féle önkormányzati rendeleti joganyag fog kaotikus rendetlenségben egymás mellett élni, s a polgárnak jogilag fel kell készülnie arra, hogy átmenjen az utca másik oldalára, arra, amelyik nem ahhoz a kerülethez tartozik, ahonnan startol - állítja dr. Számos Lajos jogászprofesszor a Jogalkotás a jogállamban címmel megrendezett konferencia hozzászólásait tartalmazó, nemrégiben megjelent kötet vitazáró írásában. A jogtudós megállapítása kapcsán utánanéztünk, vajon miről árulkodnak a számok, mi a helyzet a fővárosban az önkormányzati rendeletek terén. A helyi önkormányzatoknál tavaly év végén több mint ötvenezer rendelet volt hatályban, ebből 1992-ben 23 206-ot alkottak. Ebből a Fővárosi Önkormányzat 334, a kerületek 3984 rendeletet fogadtak el. Ami a fővárosi rendeletalkotással összefüggő törvénysértések számát illeti, a köztársasági megbízottak 1364 esetben tettek felhívást. Budapesten 271-szer állapítottak meg törvénysértést; a felhívott önkormányzatok 27 esetben nem tettek eleget a törvénysértés megszüntetését célzó felhívásnak. Országos összehasonlításban messze kimagaslik a Fővárosi Önkormányzat „ellenállása”: míg az ország több mint háromezer önkormányzatánál összesen 13 alkalommal fordult elő, hogy a törvénysértést - legalábbis december 31-ig - nem szüntették meg, a Fővárosi Önkormányzat 334 rendeletét érintő 72 felhívásra 26 esetben nem történt intézkedés. Tavaly a köztársasági megbízottak 21 alkalommal kezdeményezték az Alkotmánybíróságnál helyi önkormányzati rendelet törvényességi felülvizsgálatát. A kezdeményezések több mint felét (12) a főváros köztársasági megbízottja tette meg. A kerületi önkormányzatok rendeletei ellen a XIX. kerületnél négy, a XI. és az V. kerületnél 2-2 esetben tettek alkotmánybírósági felülvizsgálati indítványt. 1992-ben negyedmillió határozatot hoztak az országban az önkormányzatok, ebből 13 999-et a Fővárosi Önkormányzat, 38 951-et a kerületi képviselő-testületek. A határozatok terén az I. kerület vezeti az 1992-es listát, 1170 határozattal. A határozathozatali átlag a kerületi önkormányzatoknál 565, ami azt jelenti, hogy testületi ülésenként 20-40 határozatot hoznak. Arányát tekintve a legtöbb törvényességi észrevétel e tekintetben is a fővárosban született, minden hatodik határozattal baja volt a köztársasági megbízottnak. A X. kerületben példádul a határozatok 68,5 százalékával kapcsolatban futott be törvényességi észrevétel. A fővárosban a felhívásra 42 százalékban a fővárosi közgyűlés kifogásolt határozatainál 89 százalékban, a X. kerületi határozatoknál 95,5 százalékban, az V. kerületi határozatoknál 95 szá számok zalékban nem szüntették meg határidőre a törvénysértést. A fővárosi köztársasági megbízott tavaly 984 esetben bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, s ez a hozott határozatok hét százalékát, illetve a felhívásban kifogásolt határozatok 41,7 százalékát érintette. Ami a rendeletekkel kapcsolatos tartalmi kifogásokat illeti, különösen a helyi adókról szóló rendeletalkotás kérdésében voltak „aktívak” a köztársasági megbízottak. A törvénysértéseknél viszonylag gyakori a személyi, területi hatályra és az illetékességre vonatkozó szabályok megsértése, a törvényi mentesség téves meghatározása, a kettős adóztatás. A szakemberek szerint nagyon sok esetben nem vonják be az előkészítésbe a szabályzatokban előírt szervezeteket, személyeket, nem tárják fel, nem elemzik a szabályozni kívánt társadalmi viszonyokat, nem végzik el a szükséges elemzéseket. Az önkormányzati testületek nemegyszer túllépték szabályozási hatáskörüket és olyan kérdésben is helyi szabályokat alkottak, ami jogsértő. Egyébként a köztársasági megbízottak tavaly - az egyes szabályozási tárgyakat tekintve - a legtöbb törvényességi felhívást a helyi népszavazással és népi kezdeményezéssel kapcsolatban tették. Hogy ez a folyamat nem állt meg, jól illusztrálja az Alkotmánybíróság napokban hozott egyik döntése, amely a IV. kerületi önkormányzat rendeletének több pontját is alkotmánysértőnek találta. Sereg András Parkolás: tárcaközi egyeztetés A Népszabadság városházi körökből úgy értesült: a jelenlegi helyzetben nincs esély arra, hogy a Fővárosi Közgyűlés a közeljövőben megtárgyalja az új parkolási rendszerről szóló rendelettervezetet. MUNKATÁRSUNKTÓL A rendelettervezet kiterjed a közigazgatási területen belüli közutakra és a közterületeken lévő várakozó- és rakodóhelyekre, a gépjárműforgalomtól védett és korlátozott várakozási övezetekre, valamint a közhasználatra szánt erdőterületekre. A javaslat szerint a kiemelten védett és védetté nyilvánított övezetbe lakossági, intézményi áruszállítási, szolgáltatási és ideiglenes engedéllyel szabad a jövőben behajtani. Ezeket az engedélyeket a főjegyző által kijelölt hivatalban lehet majd beszerezni. Igazolás nélkül hajthatnak be ezekre a területekre a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést használó járművek, valamint a mozgássérültek és a diplomaták autói. A védett övezetben közlekedhetnek a taxisok is - de csak az arra kijelölt helyen várakozhatnak. A várakozókra vonatkozó díjtételek területenként eltérőek. A javaslat szerint a kiemelt díjazású övezetekben, például az V. kerület belső harmadában vagy a Várban, óránként 80 forintot kell fizetni a személykocsik után, a nagyobb terjedelmű járművek - autóbusz, tehergépkocsi, lakókocsi - 240 forintért parkolhatnak ugyanezeken a helyeken. Az első díjtételű területen - az V. kerület fennmaradó része és a Duna-Margit körút-Moszkva tér-Krisztina körút-Duna által határolt övezet - az autók 60 forintot, az autóbuszok 180-at fizetnének óránként. A Duna és a Nagykörút által határolt terület eddig nem ismertetett részén, illetve az Alkotás utca-Villányi út-Bartók Béla út-Kosztolányi Dezső tér-Bocskai út-Október huszonharmadika utca-Irinyi József utca-Duna-Krisztina körút által határolt terület fennmaradó részén az autósok 40 forintot, a nagy járművek 120-at fizetnének a tervek szerint. A szabálytalanul várakozók új, de hatásosnak ígérkező eszközzel, a kerékbilinccsel is megismerkedhetnek. Ennek eltávolításáért borsos térítést kell fizetni. Lapunk városházi körökből úgy értesült: a rendelettervezet megtárgyalását eredetileg június 17-én kellett volna erre sort keríteni - kénytelenek elhalasztani Budapest vezetői. Ennek az az oka, hogy a javaslat egyes részei törvényi szabályozást igényelnek. Ilyen például a kerékbilincs alkalmazása is. A főváros ezért felvette a kapcsolatot a Belügyminisztérium szakértőivel, akik azt javasolják: valamennyi érintett tárca részvételével alakuljon egyeztetőbizottság a gondok megoldására. Egyes szakértők szerint a közgyűlés legkorábban augusztus végén tárgyalhatja meg a rendelettervezetet. „Nincs egy hely...” BOROS JENŐ FELVÉTELE JA11 Székházfoglaló biztosítók Sorra nyitják irodáikat a külföldi biztosítótársaságok. Szerepük a városkép formálásában jelentős, mint építtetők, Budapest több jelentős új épületének létrehozásában közreműködtek. A biztosítóknak a székházak telepítésekor számos külsővel kapcsolatos szempontot is figyelembe kellett venniük - írja a Buváti egyik építésze a Biztosítási Szemlében közölt tanulmányában. Azt azonban nehéz eldönteniük: új és modern székházat építsenek a főváros még kevéssé zsúfolt külső területein, vagy a belvárosban található régi irodaházakat alakítsák át. A székházak jelenlegi elhelyezkedése is ezt a dilemmát tükrözi: az irodák mintegy fele a belvárosban, másik fele pedig a külső területeken található. Hungária körút egyik szakasza például lassan külön „biztosítási negyednek” tekinthető: itt épült fel a Colonia Biztosító székháza, nem messze tőle pedig az Állami Biztosító irodaháza. A negyedet kissé távolabb a Providencia Biztosító irodája zárja. A „hagyományos” biztosítók inkább a Belvárost választják: a Vadász utcában nemrégiben készült el a Hungária Biztosító új székháza. Az idén indult biztosítók a budai oldalt részesítik előnyben: a Rózsadombon bújik meg a Nationale-Nederlanden irodája, az Európa Biztosító pedig nemrégiben foglalta el új székházát a Hamzsabégi úton. Elképzelhető azonban, hogy a magas telekárak miatt a biztosítók feladják majd a centrumhoz való kötődésüket, és néhány éven belül Budapesten is megkezdődik majd az Amerikában gyakori külvárosokba telepített „irodaparkok” létesítése. U. Sz. A.