Népszabadság - Budapest melléklet, 1993. augusztus

1993-08-03

1993. augusztus 3., kedd_ Folytatódik az iskolatej-akció Sorosék következetesek A Soros Alapítvány és a fővá­rosi önkormányzat ebben a tanévben is biztosítja a köztu­datba iskolatej-akcióként be­vonult szolgáltatását. A Soros Alapítvány 210 millió forinttal, a Fővárosi Közgyűlés tulajdo­nosi bizottsága - saját vagyon­gazdálkodási alapjából - 70 millió forinttal járul hozzá a költségekhez. MUNKATÁRSUNKTÓL Mint ismeretes, a fővárosi ön­­kormányzat - a Soros és a Pop­per Alapítvány támogatásával - 1991. március 18-tól indította meg a budapesti általános isko­lák tanulói részére fej-, illetve kakaóakcióját. Ez az 1991-92- es tanév végéig tartott. Az akciót - amely a főváros­ban 80 ezer tanuló (valamennyi alsó tagozatos, valamint az ar­ra legrászorultabb felső tago­zatosok) számára biztosította a napi tejfogyasztást - elégedet­ten fogadták a szülők és az is­kolák is. Egy szakértői jelentés szerint mostanság újabb és újabb csa­ládok képtelenek befizetni a gyermekek iskolai étkezéstérí­tési díját. Havonta ez az összeg gyermekeknél - csak az ebéd igénylése esetén - 760-1080 fo­rint, háromszori étkezés esetén 1160-1740 forint. A fővárosi önkormányzat a megélhetési nehézségek ellen­­súlyozására­­ újból hozzájárul az általános iskolás gyermekek étkeztetéséhez. A tejakció bein­dítása egyes számítások szerint egy tanévre 280 millió forintos fedezetet igényel. A Soros Ala­pítvány ennek az összegnek a 75 százalékát, 210 millió forin­tot ad. A Fővárosi Közgyűlés tulajdonosi bizottsága pedig múlt hét pénteki ülésén úgy ha­tározott: saját vagyongazdál­kodási alapjából 70 millió fo­rintot ad a tejakció beindításá­hoz. ÉTKEZTETÉSI TÉRÍTÉSI DÍJAK KERÜLETENKÉNT Kerület Térítési díj 1x étk. JUNIOR által 3x étk. Ellátott %-ban 1. 52 75 100 II. 48 68­­III. 43 62 80 IV. 43 63 85 V. 48,50 70 83 VI. 49 70 65 VII. 49,70 42 Vili. 47,10 70,50 100 IX. 45 71 8 X. 46 71 100 XI. 38 60 90 XII. 47 67 56 XIII. 48 68 39 XIV. 46 67 85 XV. 50 72 68 XVI. 43 64 70 XVII. 42 67 100 XVIII. 54 67 100 XIX. 48 66 -XX. 42 71 100 XXI. 48 70 100 XXII. 38,20 69 100 • • Összevont osztályok Az önkormányzati törvény értelmében az I. kerületnek hat alapfokú és három középfokú oktatási intézményt kell ellát­nia. Az egyre csökkenő tanuló­létszám miatt határoztak úgy, hogy 1993 szeptemberétől egy­beolvad a Krisztina téri és a Kosciuszko utcai általános is­kola. Erre a lépésre azért volt szükség, mert ősztől a Kriszti­nában öt, a Kosciuszkóban két osztállyal lesz kevesebb. Ez már önmagában is baj, de bo­nyolítja a gondot, hogy a ma­radó osztályok között több 14 fős osztály is van, és átlagosan is 20 fő alatti létszámokkal mű­ködnek. A létszámcsökkenés állami normatív támogatás el­vonását jelenti, ami tanulón­ként 41 ezer forint elvonás, ami már 1993 végén jelentkezik. A létszámcsökkenés után az osz­tálylétszámok úgy alakulnak, hogy 12 osztály marad a Krisz­tinában, azonban az épületben nincs ennyi osztályterem. Ha külön marad a két intézmény, akkor átalakításra van szükség. Az ebédlőt kellene tanteremmé alakítani, amiből következik, hogy a tanulók étkeztetése ki­kerül az iskola épületéből. A kevesebb gyerek tanítására ke­vesebb tanárra van szükség, te­hát a pedagógusok közül néhá­­nyan elveszíthetnék állásukat. Ezért határoztak úgy, hogy a két iskolából szeptemberre egyet csinálnak. Erről a szülő­ket időben értesítették, s levél­ben közölték velük az egybevo­­nás indoklását, és az ezzel járó előnyöket. Ősztől a következő változásokat tapasztalhatják a tanulók, a tanárok és a szülők: a 11 alsós osztály elhelyezhető a Krisztina épületében, az ebédlő átalakítása nélkül, a 14 felsős osztály pedig átkerül a Kosciuszkóba. Megoldhatóvá válik a kerüle­ti zeneiskola elhelyezésének ügye is. A második emeleten - ahol az irodájuk jelenleg is van - délután elszeparáltan tudnak használni két tantermet, ez egyébként már elég régi kéré­sük. Nem jelentkezik a tanulók szempontjából lényeges tanár-, tanítóváltozás. Nem kell taná­rokat elbocsátani. Egyéni és más okok miatt kialakuló ügyekben az intézmény veze­tője köteles eljárni mint mun­káltató. Távlatokban gondol­kodhatnak tíz évfolyamos is­kola kialakításában, hiszen az oktatási törvény szerint 16 éves korig közismereti tárgyakat ta­nulnak a gyerekek. A közös in­tézményekre azonnal jelentkező bérmegtakarítás hárommillió forint. Mindezek alapján hozta meg a képviselő-testület azon döntését, hogy a két iskola 1993 szeptemberétől egybeolvad. E. Gy. BUDA MUNKATÁRSUNKTÓL A Kossuth téri piac rekonst­rukcióját a Lakóterv munka­társai tervezik. Az elöregedett pavilonok helyén egy 5200 négyzetméter alapterületű csarnok lesz, pincegarázzsal és emeleti árusítóhelyekkel. Hol­­lay György építészmérnök, ter­melési igazgatóhelyettest a ter­vezők munkájáról faggattuk. Lapunkban már többször be­számoltunk a piacrekonstruk­ció körül fellángolt politikai vi­tákról, ez alkalommal azonban másra voltunk kíváncsiak. - Milyen piaccsarnokot tervez­nek? - A pincében 203 gépkocsi parkolhat. Ott lesznek a gépé­szeti és a raktárhelyiségek is. A földszinten 96 bérelhető üzlet­egység lesz, valamint negyven­méternyi fedett és hatvanmé­ternyi őstermelői pultsor várja az árusokat. Az emeleten tizen­hat üzletet alakítunk kis ebből kettő kifejezetten nagy alapte­rületet kap.­­ Kapnak-e valami újat a vásár­lók? - A csarnok egész területén javulnak a higiéniai körülmé­nyek. Jelentősen nő az árusí­tásra szolgáló tér, ahol pedig több árut lehet kirakni, ott rendszerint a választék is javul. - Változik-e a piac környezete? - Az épület elé szabadtéri fórumot terveztünk, szökőkút­tal, fákkal, padokkal. A gazda­sági bejárat fedett lesz, a rako­dás és szeméthordás zaja nem hallatszik el a szomszédos épü­letekig. Ezen túlmenően a Kos­suth tér teljes közműrendszere megújul. - Meddig tart az építkezés? - A munka kezdetétől az építési idő tizenkét hónap. Ez idő alatt kétezer négyzetméter­nyi területen folyamatosan mű­ködhet a piac. Ilyen lesz a kispesti piac Pedagógus-könyvesbolt Az Országos Közoktatási Inté­zet pedagógus-könyvesboltot nyitott az V. kerületi Dorottya utcában - tájékoztatta az MTI-t hétfőn Salné Lengyel Mária, az OKI tudományos munka­társa. A könyvesboltban nem­csak a tanárok, hanem a szü­lők is találnak hasznos köny­veket, pszichológiai, gyógype­dagógiai, logopédiai és képes­ségfejlesztő kiadványokat. Kisgyerekek számára kreatív játékokat árusítanak. Kapha­tók az OKI tankönyv és tan­eszköz fejlesztésére kiírt pá­lyázatának nyertes kiadványai is. A szakemberek pedagógiai szaktanácsadással is segítik a vásárlókat. PEST NÉPSZABADSÁG ! Kevesebb jogosítványt adtak ki Az elmúlt időszakban 30 száza­lékra esett vissza a sikeres jár­művezetői vizsgák száma. Ez az adat az elmúlt hetekben 70 százalékra emelkedett. Ennek okairól kérdeztük meg a szak­értőt. Az év elején hatályba lépett 20/1992. számú KHVM-jogsza­­bály bevezetése óta csaknem fél év­­telt el. Bevezetése óta jelen­tős változás történt a járműve­zető-képzés terén. Az eddigi ta­pasztalatokról kérdeztük Kiss Istvánt, a Közlekedési Főfel­ügyelet főosztályvezetőjét. Mint mondta, a legjelentősebb válto­zás a B kategóriás vizsgák terén tapasztalható. A közlekedési is­meretek eddigi 25 kérdéses tesztlapja 50 kérdésessé, bővült. Ennek hatására a mostanáig ta­pasztalt 70 százalékos sikeres­ség 30 százalékra esett vissza a megnövekedett követelmények miatt. Ez az arány az elmúlt hónapokban visszaállt az ere­deti 70 százalékra. A képzésben részt vevők száma is csökkent a képzési díj jelentős növekedésé­vel, az elmúlt évek ötezer-nyolc­ezer forintos díjai 20-25 ezerre nőttek. Emelkedett a vizsgatár­gyak száma is egyes kategó­riákban. A tavalyi évtől beveze­tett utánképzés rendszere is tö­kéletesedett. Valószínűleg keve­sen tudják, hogy a sorozatos szabálysértőknek, illetve azon személyeknek, akiknek vezetői engedélyét bevonták, utánkép­­zésen kell részt venniük. E kép­zésen 10-15 százalékos létszám­növekedést tapasztaltak. Ebben a félévben felülvizs­gálták az autósiskolákat is. Az 1300 működési engedélyből mindössze 500-at hosszabbítot­tak meg. Fontos tudnivaló, hogy július 1-jétől minden autósiskolában iskolavezetői képesítéssel rendelkező sze­mély dolgozik, akinek a képzés minőségéért is felelnie kell. Az esetleges panasszal, észrevétel­lel hozzá lehet fordulni. V. A. Primo: csak két érvényes pályázat MUNKATÁRSUNKTÓL Mint arról lapunkban a közel­múltban beszámoltunk, a vál­lalat menedzsmentje és a Fővá­rosi Közgyűlés tulajdonosi bi­zottsága megbízásából a Capi­tal Investment pályázatot írt ki a Primo Részvénytársaság alvó részvényeinek privatizációjára. A tendercsomagot az elmúlt héten bontották fel, három pá­lyázat érkezett. Az elmúlt héten bontották fel a tendereket. Összesen hárman pályáztak az alvó részvények privatizációjára. A Co Nexus Kft., a Budapest Bank és a Ban­kár Kft. Információink szerint a Co Nexus pályázatát a kiírók eredménytelennek minősítették. A cég ugyanis nem adott áraján­latot, s nem tette le a bánat­pénzt. Lapunk úgy értesült to­vábbá: a további - s versenyben maradt - két jelentkező lényege­sen kisebb árajánlatot tett, mint a Primo alvó részvényeinek összege, amely 396 millió forint. A Capital Investmentnek au­gusztus 6-ig kell a pályázato­kat kiértékelnie. A tulajdonosi bizottság augusztus 13-ai ülé­sén dönt arról, melyik jelentke­zőt támogatja. Ezután egy hó­nap áll a Primo menedzsmentje rendelkezésére, hogy eldöntse: él-e elővásárlási jogával. MEGKÉRDEZTÜK Van-e hely a levéltárban? Úgy hírlik, a több mint két­száz éves múltra visszatekintő s jelenleg a Főpolgármesteri Hivatal kezelésében lévő Fő­városi Levéltár raktározási gondokkal küzd. Ezen úgy próbál enyhíteni, hogy új rak­tárépületet kíván kialakítani - a jelenlegi tervek szerint más­fél milliárd forintért - a XIII. kerületben. Benczéné dr. Nagy Esztert, a levéltár igazgatóhe­lyettesét arról kérdeztük: va­lóban olyan súlyos-e a gond? - Bizony az. A helyzet érzé­keltetéséül: jelenleg 21 ezer fo­­lyóméternyi anyagunk van fel­halmozva, de a rendelkezé­sünkre álló raktárterület pon­tosan ennyi iratot képes befo­gadni.­­ Pedig a jelenlegi gyors válto­zások közepette halmozódnak a le­véltári anyagok.­­ Ez valóban így van. A vo­natkozó törvények is előírták, hogy átvegyük a történeti ér­tékű földhivatali, tanácsi anyagokat, de egész egyszerű­en erre nincsen helyünk. Min­denképpen megoldást kellett keresnünk, így merült föl az új épület terve. - Ez hol lenne? - A XIII. kerületi Vizafogó lakótelepen. Megépítése - a jelenlegi árakon számítva - másfél milliárd forintba ke­rülne, s az építkezés a tervek szerint három évig tart majd. - Másfél milliárd forint sok pénz. Honnan teremtik majd elő? - A Leonardo da Vinci köz­ben áll egy raktárépületünk, ezt mindenképpen értékesíteni szeretnénk. Egy másik raktár­­épületünk a volt egyházi in­gatlanokról szóló törvény ha­tálya alá tartozik, így azért ál­lami kártérítés illet bennün­ket. Úgy hisszük, az eladásból, illetve a kártérítésből, továbbá a Fővárosi Önkormányzattól származó összeg fedezné az új épülettel járó költségeket. A ház egyébként 50-70 ezer fo­­lyóméternyi iratanyag befoga­dóképességű, a tervek szerint három szintje lesz a föld alatt. Megépülte 100 évre megolda­ná a gondjainkat. Benczéné dr. Nagy Eszter I►I MUNKATÁRSUNKTÓL Az immáron száz és fél éves Csepel Művek újraélesztésére tavaly decemberben dr. Lotz Károly (SZDSZ) parlamenti in­terpellációban kérte fel a kor­mány illetékeseit. Az ipari tárca akkori vezetője, Szabó Iván írásban válaszolt: ebből kiderült, hogy már elkészült a Csepel Művek megmentésének programja. A vagyonértékelés­sel és a felméréssel a CMS Ve­zetési Tanácsadó Kft.-t bízták meg, azzal a céllal, hogy pályá­zati úton vagyonkezelő szerve­zetet hozzanak létre. Június 30- ra már a pályázatok értkelésé­nek is le kellett volna zajlania, ilyesmire azonban eddig nem került sor. Az elmúlt hónap ele­jén végre tárgyalóasztalhoz ül­tek az érintettek. A csúszás ellenére a vagyont már nagyjából felmérték: jelen­leg ötvenöt vállalat, társaság működik az ipartelepen, a tíz legnagyobb becsült vagyon­értéke 10-11 milliárd forint. A tervezett vagyonkezelő az ÁVÜ elképzelései szerint egy olyan holding lesz, amely remélhető­leg „tőkét is hoz, s vállalni tud­ja, hogy a reorganizációba, az újraélesztésbe forgatja vissza legalább kezdetben a bevétele­ket”. Az ÁVÜ illetékese elmondta, hogy meglátása szerint az ideá­lis vállalkozó legalább három­milliárdos tőkével vágna bele az üzletbe. Ebben az esetben el­képzelhető lenne az a megoldás is, hogy az egy-másfél milliár­dos adósságállomány legna­gyobb hitelezői, a társadalom­biztosítás, az APEH és a Hitel­bank részvényt kapnának já­randóságuk fejében. A július eleji megbeszélésen - mint résztulajdonos - részt vett a főváros képviselője és Csepel polgármestere is. Kérdő Bálint elmondása szerint az utóbbival abban maradtak, hogy szep­temberre megállapodásra jut­nak az­­ elszakadási törekvése­ket is kiváltott­­ szennyvíztisz­tító kérdésében. Hajdú Béla polgármester azonban kifejtet­te: ilyen megállapodásról szó sem volt. Újjáéledhet a Csepel Művek

Next