Népszabadság - Budapest melléklet, 1993. augusztus
1993-08-03
1993. augusztus 3., kedd_ Folytatódik az iskolatej-akció Sorosék következetesek A Soros Alapítvány és a fővárosi önkormányzat ebben a tanévben is biztosítja a köztudatba iskolatej-akcióként bevonult szolgáltatását. A Soros Alapítvány 210 millió forinttal, a Fővárosi Közgyűlés tulajdonosi bizottsága - saját vagyongazdálkodási alapjából - 70 millió forinttal járul hozzá a költségekhez. MUNKATÁRSUNKTÓL Mint ismeretes, a fővárosi önkormányzat - a Soros és a Popper Alapítvány támogatásával - 1991. március 18-tól indította meg a budapesti általános iskolák tanulói részére fej-, illetve kakaóakcióját. Ez az 1991-92- es tanév végéig tartott. Az akciót - amely a fővárosban 80 ezer tanuló (valamennyi alsó tagozatos, valamint az arra legrászorultabb felső tagozatosok) számára biztosította a napi tejfogyasztást - elégedetten fogadták a szülők és az iskolák is. Egy szakértői jelentés szerint mostanság újabb és újabb családok képtelenek befizetni a gyermekek iskolai étkezéstérítési díját. Havonta ez az összeg gyermekeknél - csak az ebéd igénylése esetén - 760-1080 forint, háromszori étkezés esetén 1160-1740 forint. A fővárosi önkormányzat a megélhetési nehézségek ellensúlyozására újból hozzájárul az általános iskolás gyermekek étkeztetéséhez. A tejakció beindítása egyes számítások szerint egy tanévre 280 millió forintos fedezetet igényel. A Soros Alapítvány ennek az összegnek a 75 százalékát, 210 millió forintot ad. A Fővárosi Közgyűlés tulajdonosi bizottsága pedig múlt hét pénteki ülésén úgy határozott: saját vagyongazdálkodási alapjából 70 millió forintot ad a tejakció beindításához. ÉTKEZTETÉSI TÉRÍTÉSI DÍJAK KERÜLETENKÉNT Kerület Térítési díj 1x étk. JUNIOR által 3x étk. Ellátott %-ban 1. 52 75 100 II. 48 68III. 43 62 80 IV. 43 63 85 V. 48,50 70 83 VI. 49 70 65 VII. 49,70 42 Vili. 47,10 70,50 100 IX. 45 71 8 X. 46 71 100 XI. 38 60 90 XII. 47 67 56 XIII. 48 68 39 XIV. 46 67 85 XV. 50 72 68 XVI. 43 64 70 XVII. 42 67 100 XVIII. 54 67 100 XIX. 48 66 -XX. 42 71 100 XXI. 48 70 100 XXII. 38,20 69 100 • • Összevont osztályok Az önkormányzati törvény értelmében az I. kerületnek hat alapfokú és három középfokú oktatási intézményt kell ellátnia. Az egyre csökkenő tanulólétszám miatt határoztak úgy, hogy 1993 szeptemberétől egybeolvad a Krisztina téri és a Kosciuszko utcai általános iskola. Erre a lépésre azért volt szükség, mert ősztől a Krisztinában öt, a Kosciuszkóban két osztállyal lesz kevesebb. Ez már önmagában is baj, de bonyolítja a gondot, hogy a maradó osztályok között több 14 fős osztály is van, és átlagosan is 20 fő alatti létszámokkal működnek. A létszámcsökkenés állami normatív támogatás elvonását jelenti, ami tanulónként 41 ezer forint elvonás, ami már 1993 végén jelentkezik. A létszámcsökkenés után az osztálylétszámok úgy alakulnak, hogy 12 osztály marad a Krisztinában, azonban az épületben nincs ennyi osztályterem. Ha külön marad a két intézmény, akkor átalakításra van szükség. Az ebédlőt kellene tanteremmé alakítani, amiből következik, hogy a tanulók étkeztetése kikerül az iskola épületéből. A kevesebb gyerek tanítására kevesebb tanárra van szükség, tehát a pedagógusok közül néhányan elveszíthetnék állásukat. Ezért határoztak úgy, hogy a két iskolából szeptemberre egyet csinálnak. Erről a szülőket időben értesítették, s levélben közölték velük az egybevonás indoklását, és az ezzel járó előnyöket. Ősztől a következő változásokat tapasztalhatják a tanulók, a tanárok és a szülők: a 11 alsós osztály elhelyezhető a Krisztina épületében, az ebédlő átalakítása nélkül, a 14 felsős osztály pedig átkerül a Kosciuszkóba. Megoldhatóvá válik a kerületi zeneiskola elhelyezésének ügye is. A második emeleten - ahol az irodájuk jelenleg is van - délután elszeparáltan tudnak használni két tantermet, ez egyébként már elég régi kérésük. Nem jelentkezik a tanulók szempontjából lényeges tanár-, tanítóváltozás. Nem kell tanárokat elbocsátani. Egyéni és más okok miatt kialakuló ügyekben az intézmény vezetője köteles eljárni mint munkáltató. Távlatokban gondolkodhatnak tíz évfolyamos iskola kialakításában, hiszen az oktatási törvény szerint 16 éves korig közismereti tárgyakat tanulnak a gyerekek. A közös intézményekre azonnal jelentkező bérmegtakarítás hárommillió forint. Mindezek alapján hozta meg a képviselő-testület azon döntését, hogy a két iskola 1993 szeptemberétől egybeolvad. E. Gy. BUDA MUNKATÁRSUNKTÓL A Kossuth téri piac rekonstrukcióját a Lakóterv munkatársai tervezik. Az elöregedett pavilonok helyén egy 5200 négyzetméter alapterületű csarnok lesz, pincegarázzsal és emeleti árusítóhelyekkel. Hollay György építészmérnök, termelési igazgatóhelyettest a tervezők munkájáról faggattuk. Lapunkban már többször beszámoltunk a piacrekonstrukció körül fellángolt politikai vitákról, ez alkalommal azonban másra voltunk kíváncsiak. - Milyen piaccsarnokot terveznek? - A pincében 203 gépkocsi parkolhat. Ott lesznek a gépészeti és a raktárhelyiségek is. A földszinten 96 bérelhető üzletegység lesz, valamint negyvenméternyi fedett és hatvanméternyi őstermelői pultsor várja az árusokat. Az emeleten tizenhat üzletet alakítunk kis ebből kettő kifejezetten nagy alapterületet kap. Kapnak-e valami újat a vásárlók? - A csarnok egész területén javulnak a higiéniai körülmények. Jelentősen nő az árusításra szolgáló tér, ahol pedig több árut lehet kirakni, ott rendszerint a választék is javul. - Változik-e a piac környezete? - Az épület elé szabadtéri fórumot terveztünk, szökőkúttal, fákkal, padokkal. A gazdasági bejárat fedett lesz, a rakodás és szeméthordás zaja nem hallatszik el a szomszédos épületekig. Ezen túlmenően a Kossuth tér teljes közműrendszere megújul. - Meddig tart az építkezés? - A munka kezdetétől az építési idő tizenkét hónap. Ez idő alatt kétezer négyzetméternyi területen folyamatosan működhet a piac. Ilyen lesz a kispesti piac Pedagógus-könyvesbolt Az Országos Közoktatási Intézet pedagógus-könyvesboltot nyitott az V. kerületi Dorottya utcában - tájékoztatta az MTI-t hétfőn Salné Lengyel Mária, az OKI tudományos munkatársa. A könyvesboltban nemcsak a tanárok, hanem a szülők is találnak hasznos könyveket, pszichológiai, gyógypedagógiai, logopédiai és képességfejlesztő kiadványokat. Kisgyerekek számára kreatív játékokat árusítanak. Kaphatók az OKI tankönyv és taneszköz fejlesztésére kiírt pályázatának nyertes kiadványai is. A szakemberek pedagógiai szaktanácsadással is segítik a vásárlókat. PEST NÉPSZABADSÁG ! Kevesebb jogosítványt adtak ki Az elmúlt időszakban 30 százalékra esett vissza a sikeres járművezetői vizsgák száma. Ez az adat az elmúlt hetekben 70 százalékra emelkedett. Ennek okairól kérdeztük meg a szakértőt. Az év elején hatályba lépett 20/1992. számú KHVM-jogszabály bevezetése óta csaknem fél évtelt el. Bevezetése óta jelentős változás történt a járművezető-képzés terén. Az eddigi tapasztalatokról kérdeztük Kiss Istvánt, a Közlekedési Főfelügyelet főosztályvezetőjét. Mint mondta, a legjelentősebb változás a B kategóriás vizsgák terén tapasztalható. A közlekedési ismeretek eddigi 25 kérdéses tesztlapja 50 kérdésessé, bővült. Ennek hatására a mostanáig tapasztalt 70 százalékos sikeresség 30 százalékra esett vissza a megnövekedett követelmények miatt. Ez az arány az elmúlt hónapokban visszaállt az eredeti 70 százalékra. A képzésben részt vevők száma is csökkent a képzési díj jelentős növekedésével, az elmúlt évek ötezer-nyolcezer forintos díjai 20-25 ezerre nőttek. Emelkedett a vizsgatárgyak száma is egyes kategóriákban. A tavalyi évtől bevezetett utánképzés rendszere is tökéletesedett. Valószínűleg kevesen tudják, hogy a sorozatos szabálysértőknek, illetve azon személyeknek, akiknek vezetői engedélyét bevonták, utánképzésen kell részt venniük. E képzésen 10-15 százalékos létszámnövekedést tapasztaltak. Ebben a félévben felülvizsgálták az autósiskolákat is. Az 1300 működési engedélyből mindössze 500-at hosszabbítottak meg. Fontos tudnivaló, hogy július 1-jétől minden autósiskolában iskolavezetői képesítéssel rendelkező személy dolgozik, akinek a képzés minőségéért is felelnie kell. Az esetleges panasszal, észrevétellel hozzá lehet fordulni. V. A. Primo: csak két érvényes pályázat MUNKATÁRSUNKTÓL Mint arról lapunkban a közelmúltban beszámoltunk, a vállalat menedzsmentje és a Fővárosi Közgyűlés tulajdonosi bizottsága megbízásából a Capital Investment pályázatot írt ki a Primo Részvénytársaság alvó részvényeinek privatizációjára. A tendercsomagot az elmúlt héten bontották fel, három pályázat érkezett. Az elmúlt héten bontották fel a tendereket. Összesen hárman pályáztak az alvó részvények privatizációjára. A Co Nexus Kft., a Budapest Bank és a Bankár Kft. Információink szerint a Co Nexus pályázatát a kiírók eredménytelennek minősítették. A cég ugyanis nem adott árajánlatot, s nem tette le a bánatpénzt. Lapunk úgy értesült továbbá: a további - s versenyben maradt - két jelentkező lényegesen kisebb árajánlatot tett, mint a Primo alvó részvényeinek összege, amely 396 millió forint. A Capital Investmentnek augusztus 6-ig kell a pályázatokat kiértékelnie. A tulajdonosi bizottság augusztus 13-ai ülésén dönt arról, melyik jelentkezőt támogatja. Ezután egy hónap áll a Primo menedzsmentje rendelkezésére, hogy eldöntse: él-e elővásárlási jogával. MEGKÉRDEZTÜK Van-e hely a levéltárban? Úgy hírlik, a több mint kétszáz éves múltra visszatekintő s jelenleg a Főpolgármesteri Hivatal kezelésében lévő Fővárosi Levéltár raktározási gondokkal küzd. Ezen úgy próbál enyhíteni, hogy új raktárépületet kíván kialakítani - a jelenlegi tervek szerint másfél milliárd forintért - a XIII. kerületben. Benczéné dr. Nagy Esztert, a levéltár igazgatóhelyettesét arról kérdeztük: valóban olyan súlyos-e a gond? - Bizony az. A helyzet érzékeltetéséül: jelenleg 21 ezer folyóméternyi anyagunk van felhalmozva, de a rendelkezésünkre álló raktárterület pontosan ennyi iratot képes befogadni. Pedig a jelenlegi gyors változások közepette halmozódnak a levéltári anyagok. Ez valóban így van. A vonatkozó törvények is előírták, hogy átvegyük a történeti értékű földhivatali, tanácsi anyagokat, de egész egyszerűen erre nincsen helyünk. Mindenképpen megoldást kellett keresnünk, így merült föl az új épület terve. - Ez hol lenne? - A XIII. kerületi Vizafogó lakótelepen. Megépítése - a jelenlegi árakon számítva - másfél milliárd forintba kerülne, s az építkezés a tervek szerint három évig tart majd. - Másfél milliárd forint sok pénz. Honnan teremtik majd elő? - A Leonardo da Vinci közben áll egy raktárépületünk, ezt mindenképpen értékesíteni szeretnénk. Egy másik raktárépületünk a volt egyházi ingatlanokról szóló törvény hatálya alá tartozik, így azért állami kártérítés illet bennünket. Úgy hisszük, az eladásból, illetve a kártérítésből, továbbá a Fővárosi Önkormányzattól származó összeg fedezné az új épülettel járó költségeket. A ház egyébként 50-70 ezer folyóméternyi iratanyag befogadóképességű, a tervek szerint három szintje lesz a föld alatt. Megépülte 100 évre megoldaná a gondjainkat. Benczéné dr. Nagy Eszter I►I MUNKATÁRSUNKTÓL Az immáron száz és fél éves Csepel Művek újraélesztésére tavaly decemberben dr. Lotz Károly (SZDSZ) parlamenti interpellációban kérte fel a kormány illetékeseit. Az ipari tárca akkori vezetője, Szabó Iván írásban válaszolt: ebből kiderült, hogy már elkészült a Csepel Művek megmentésének programja. A vagyonértékeléssel és a felméréssel a CMS Vezetési Tanácsadó Kft.-t bízták meg, azzal a céllal, hogy pályázati úton vagyonkezelő szervezetet hozzanak létre. Június 30- ra már a pályázatok értkelésének is le kellett volna zajlania, ilyesmire azonban eddig nem került sor. Az elmúlt hónap elején végre tárgyalóasztalhoz ültek az érintettek. A csúszás ellenére a vagyont már nagyjából felmérték: jelenleg ötvenöt vállalat, társaság működik az ipartelepen, a tíz legnagyobb becsült vagyonértéke 10-11 milliárd forint. A tervezett vagyonkezelő az ÁVÜ elképzelései szerint egy olyan holding lesz, amely remélhetőleg „tőkét is hoz, s vállalni tudja, hogy a reorganizációba, az újraélesztésbe forgatja vissza legalább kezdetben a bevételeket”. Az ÁVÜ illetékese elmondta, hogy meglátása szerint az ideális vállalkozó legalább hárommilliárdos tőkével vágna bele az üzletbe. Ebben az esetben elképzelhető lenne az a megoldás is, hogy az egy-másfél milliárdos adósságállomány legnagyobb hitelezői, a társadalombiztosítás, az APEH és a Hitelbank részvényt kapnának járandóságuk fejében. A július eleji megbeszélésen - mint résztulajdonos - részt vett a főváros képviselője és Csepel polgármestere is. Kérdő Bálint elmondása szerint az utóbbival abban maradtak, hogy szeptemberre megállapodásra jutnak az elszakadási törekvéseket is kiváltott szennyvíztisztító kérdésében. Hajdú Béla polgármester azonban kifejtette: ilyen megállapodásról szó sem volt. Újjáéledhet a Csepel Művek