Népszabadság - Budapest melléklet, 1993. szeptember

1993-09-03

1993. szeptember 3., péntek: BUDA­PEST. Diszkrét amerikai nem az expóra MUNKATÁRSUNKTÓL Több mint 110 meghívót pos­táztak el szerte a világba a bu­dapesti expo szervezői, s lassan érkeznek a visszajelzések is. Ez a szám persze nem a reménye­ket tükrözi, hanem a biztosí­tást, reálisan 40-45 ország rész­vételére számítanak. A szomszédos országokból már jelezte részvételét Auszt­ria, Szlovákia, Ukrajna, Hor­vátország és Szlovénia. Bécs­­ben már kijelölték a kormány­­biztost és meghatározták a cél­ra szánt összeget is. Az ukrán kormány elvi döntést hozott a részvételről, az előkészületek­kel az ottani ipari és kereske­delmi kamarát bízták meg. A tedzsoni világkiállítás né­met kormánybiztosa úgy nyi­latkozott, hogy Németország is részt vesz, s állítólag ott is ki­nevezték a kormánybiztost, s már a ráfordítandó összegről is döntés született. Az Európai Közösségekből négy válasz ér­kezett. Dánia, Olaszország és Görögország levélben fejezte ki a részvétel fontosságát, Lu­xemburg viszont „a gazdasági recesszió hatásaként kohásza­tában bekövetkezett válsága” miatt nem tud részt venni. A Világgazdaság című lap sze­rint „előrehaladott tárgyalá­sok folynak a Vatikánnal An­gelo Acerbi pápai nuncius, Paskai László bíboros, vala­mint Keresztes K. Sándor vati­káni magyar nagykövet rész­vételével”. A FÁK államaiból - a már említett Ukrajnán kívül - jelez­te részvételét Észtország, Üz­begisztán és Kirgizisztán. Talán a legnagyobb érvágás, hogy hivatalosan nem vesz részt a világkiállításon az Ame­rikai Egyesült Államok. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy nem lesznek amerikai résztvevők, hiszen maga a kor­mány is ígéretet tett arra, hogy bátorítani fogja a magánszek­tort a budapesti megjelenésre. A rendezők még bíznak Kana­da részvételében. Jártak itt szakemberek az illetékes kana­dai minisztériumból, s jó be­nyomásokkal távoztak. Jelezte kiállítási szándékát Mexikó, Chile és Argentína. Új-Zéland részvétele - az ér­kezett levél tanúsága szerint - a „magánszektorbeli üzleti szervezetek támogatásától fog függeni”. Kinyilvánította kiál­lítási szándékát a jelenleg nagy sikerrel zajló tedzsoni expo há­zigazdája, a Koreai Köztársa­ság. Vizsgálja a részvételt Dél- Afrika. A rendezők nemcsak orszá­gokat, hanem nemzetközi szer­vezeteket is invitáltak. Közü­lük elsőként a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelezte ér­deklődését. ­­nők jobban szeretnek válni Mint arról lapunkban már többször is beszá­moltunk, a XXI. kerületi önkormányzat szep­tember 25-én népszavazást tart arról: elváljon-e Csepel Budapesttől, s imigyen elnyerje a me­gyei jogú város rangját. A csepeli képviselő-tes­tület az elmúlt hetekben közvélemény-kutatást készíttetett a csepeli népszavazással összefüggő - általuk létfontosságúnak ítélt - kérdésekről. A válaszokból a következők derültek ki: a cse­peliek 79 százaléka tud az elválási törekvésről. A lakosok 59,6 százaléka értesült arról is, hogy Csepel területére szennyvíztisztítót akar telepí­teni a Fővárosi Közgyűlés. A megkérdezettek 51 százaléka érezte úgy: jobb élni egy megyei jogú városban, mint egy külső budapesti kerü­letben. A népszavazásra a megkérdezettek 77 százaléka menne el, s 40 százalékuk szavazna az önállóság mellett. Érdekesség: a csepeli lányok, asszonyok jobban szeretnék a válást, mint a férfiak. Hogyan :Üs ifl az elszakadás mellett, legyen önálló megyei jogú város szavazna Ön-1­­az elszakadás ellen, legyen továbbra is Budapesthez tartozó Csepel XXI. kerület nem tudom még Áremelés a Domusnál MUNKATÁRSUNKTÓL Szeptember elsejétől a Buda­pesti Domus Áruház egyes bú­torai átlagosan 3-9 százalékkal lesznek drágábbak, mivel a szállító és gyártó cégek emelték az áraikat. Hédi Román ügyvezető el­mondta: ebben az évben még nem volt áremelés, de a szállító és gyártó cégek nyár óta foko­zatosan növelték az árakat. A tendenciát az áruház tovább kompenzálni nem tudta, így most emelik az árakat, de csak akkora mértékben, amennyivel a partner cégek drágábbak let­tek. Az áruház saját hatásköré­ben csak minimális áremelésre készült. A Domusban elsősorban az elemes bútorokért kell majd többet fizetni, mivel leginkább az ezzel foglalkozó cégek - többek között a Tisza Bútor­gyár - növelték meg az árakat. Az importból érkező bútorok árainak emelkedéséhez hozzá­járult még a forint kétszeri le­értékelése is. Százhúsz éves a zsinagóga Százhúsz évvel ezelőtt feje­ződött be a Rumbach Sebes­tyén utcai - azóta már műem­lékké nyilvánított - zsinagóga építése. Erről is szó volt azon a sajtótájékoztatón, amelyet csü­törtökön rendezett a Magyar Tudományos Akadémia ju­­daisztikai kutatócsoportja a je­lenleg is felújítás alatt álló templom épületében. Kom­oróczy Géza professzor, a judaisztikai kutatócsoport vezetője megnyitójában egye­bek között kitért arra, hogy a Rumbach Sebestyén utcai zsi­nagóga restaurálása már mint­egy 80 százalékban elkészült. Feltétlenül elismerés és dicsé­ret illeti a munkálatokat végző Alba Regia Építőipari Rt. dol­gozóit, már ezért is, amit eddig produkáltak - mondotta. A továbbiakban Kéri Lajos, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke tájékoztatta a jelenlévő­ket a Rumbach utcai zsinagóga történetéről, szellemi életéről, a templom létrehozásának előz­ményeiről. A Budapesten egye­dülálló zsinagóga épületének tervezésére és kivitelezésére annak idején Otto Wagner, már akkor nagy hírű bécsi építészt kérték fel, illetve az ő terveit fogadták el. Azt is megemlítet­te, hogy a Rumbach utcai zsi­nagógának igen nagy tudású, mélyen vallásos érzésű rabbijai voltak, köztük dr. Ádler Illés és dr. Fischer Benjamin, akik már ebben a században főrabbiként működtek a templomban. Végül a BZSH elnöke is kö­szönetét fejezte ki az Alba Re­gia Rt.-nek, hiszen szinte rom­jaiból teremtették újjá a szemet gyönyörködtető épületet. NÉPSZABADSÁG ! Budapest: küzdelem a tulajdoni lapért A Fővárosi Kerületek Földhiva­tala a Benczúr utcában hosszú ideje készülődik a költözésre. A Budafoki úton kapnak ötezer négyzetméternyi iroda- és rak­tárhelyiséget. Amíg azonban az ügyintézők elfoglalják új helyü­ket, elviselhetetlen körülmények közepette kell folytatniuk a munkát. Ha valakinek nincs sürgős dolga éppen, nem ajánlatos a Benczúr utcai épület megközelí­tése. Az udvarban órák hosszat sorban álló ügyfelek idegesen fogadják az újonnan érkezette­ket, és ha nem tudnak felmutat­ni egy sorszámot, hiába magya­rázzák, hogy ők nem kapni, ha­nem adni szeretnének. Azaz hogy ők nem azért jöttek, hogy megkapják a tulajdoni lapot, hanem csak a megrendelőt sze­retnék leadni. Ugyanis már elmúltak azok az idők, amikor az ember né­hány órás sorban állás után egy pulthoz érkezett, megmondta, milyen ingatlannak a tulajdoni lapjáról kér másolatot, és né­hány forint lefizetése ellenében hozzájuthatott. Hetek­ óta ér­vényben van a rendszer, hogy az első alkalommal egy megrende­lést kell beadni, és nagyjából egy hét múlva újra vissza kell menni a hivatalba a másolatért. De ez a rendszer nem vált be, úgyhogy ezen a héten nem fo­gadnak el megrendelőt. Meg­próbálják az eddigieket teljesí­teni. A jövő keddtől pedig - ha minden jól megy - visszaállnak a régi rendre, mikor is egy-két óra várakozás után a pult elé le­het érni, és újabb egy óra múl­ván kézbe vehető a kért máso­lat. A Benczúr utcai kis villában lehetetlen állapotok uralkod­nak. A rettenetesen leterhelt - késő estig bent dolgozó - mun­katársaknak el kell viselniük az érthetően türelmetlen ügyfelek kevésbé érthetően agresszív vi­selkedését. Ilyen körülmények között ne­héz a hivatalnokokra háruló felelősségteljes munka megbíz­ható elvégzése. Ne felejtsük el, hogy milliós nagyságrendű ügyletek adminisztrálásáról van szó. Itt vezetik a főváros összes ingatlanjának nyilván­tartását. Csak ezen a helyen lehet adatokhoz jutni az ingat­lanok adásvételéhez, itt kell regisztráltatni a tulajdonosvál­tozásokat. Pillanatnyilag mintegy 230 ezer elintézetlen ügy fek­szik az irattárban, illetve az ügyintézők asztalán. Az elma­radás tehát nagyjából kétéves, és folyamatosan növekszik. S az utóbbi években­­ az üzleti élet robbanásszerű kiteljesedé­sével - a tulajdonviszonyok kö­vethetősége a korábbinál sok­kal nagyobb jelentőséggel bír. Nem véletlen hát, hogy nem múlik el nap kisebb-nagyobb botrányok nélkül. A munkaidő lejártával hazafelé igyekvő munkatársakat nem akarják ki­engedni a kapun. Nem hiszik el, hogy az ügyfélszolgálatnál min­denki ott marad, aki ki tudja szolgálni a várakozókat. Volt úgy, hogy a hivatalvezető csak a biztonsági őr védelmében tudta elhagyni az épületet. Hétfőn a VI. kerületi rendőr­ség segítségét kellett kérni, mert a sorban állók két csoportja - a megrendelést beadók és a máso­latra várakozók - összevesztek, és már-már ölre mentek egy­mással. A budapesti polgárok nem hitték el egymásnak, hogy más-más ablak elé szeretnének járulni. Bokodi Judit hivatalvezető szerint a helyzet a közeljövőben lényegesen rosszabbodni fog. Hamarosan megkezdődik a köl­tözködés első szakasza. Lesznek időszakok, amikor teljesen le kell állítani a félfogadást. Más­kor pedig csak egyes kerületek ügyeivel tudnak foglalkozni. A terv szerint november 30-ig­ átköltöznek a Budafoki út 59. szám alatti épület alsó szintjére. Itt tizenhét kerület iratait tud­ják majd elhelyezni, és végre megfelelő körülmények között fogadhatják az ügyfeleket. Nem fog hosszú sor kígyózni az ut­cán, és talán még le is tudnak ülni a várakozók. Addig azonban el kell viselni a minden képzeletet felülmúló rohamot. Mit tehetnének mást, tartják a lelket egymásban, és próbálják nyugtatgatni az ügy­feleket. S legalább azzal próbálnak segíteni rajtuk, hogy időről idő­re közzéteszik, melyik kerület ingatlanjaival nem foglalkoz­nak, illetve, hogy melyik kerület lakói melyik helyszínen próbál­kozhatnak. Kelen Károly És a helyzet ennél is rosszabb lesz... BOROS JENŐ FELVÉTELE M Ki nem küldött idézések, elmaradó tárgyalások A bíróságok soron kívül postázzák a sürgős leveleket A budapesti bíróságokon gondot okoz a hivatalos iratok postázá­sa. A Pesti Kerületi Bíróságon például jelenleg mintegy 17 ezer irat vár kiküldésre. Előre látható, hogy tárgyalásokat kell elha­lasztani amiatt, hogy nem tudják időben postára adni az idézése­ket. A Fővárosi Bíróság elnöke, dr. Szabó Sándor szerint - főleg a nagyobb bíróságokon - saját hatáskörükben nem tudnak úrrá lenni a gondokon. - Elnök úr, mi okozta a postázás ellehetetlenülését? - A főváros bíróságain július 5-étől augusztus 27-éig tartott a szabadságolások időszaka. Kö­vetkezésképpen nem voltak, akik a megnövekedett feladato­kat intézni tudták volna. A Pes­ti Kerületi Bíróságon naponta átlagosan kétezer, Budán ezer, Óbudán, Újpesten, Csepelen és Kispesten pedig 250-250 levelet kell elküldeni. S akkor még nem számoltuk a Munkaügyi Bírósá­got, a Végrehajtási Irodát stb. - Ha jól tudom, a nehézségeket az okozza, hogy a Postatörvény életbe lépésével megsokszorozódtak a feladataik. - Július 1-jén lépett hatály­ba a postatörvény. Eddig a bíró mellett működő adminisztrátor megcímezte a levelet, kitöltötte a tértivevényt, és leküldte a postázóba. A postázó egyebet nem csinált, csak megszámolta, hány sima, hány tértivevényes és hány ajánlott küldemény van. A megfelelő számot beírta a postakönyvbe. Az új posta­­törvény 17 szakaszának máso­dik bekezdése szerint „az ál­lamhatalom, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervei­nek levélpostai küldeményei hivatalos iratként az e célra rendszeresített tértivevénnyel könyvelt küldeményként adha­tók fel.” A Posta ezt úgy értel­mezi, hogy az összes levelünket ajánlott küldeményként kell kezelni. Ennek alapján gyöke­resen megváltozott a felada­tunk. Minden egyes levelet kü­lön adminisztrálni kell. Sorszá­mot, az ügy fajtáját, ügyszá­mot, a címzett nevét és lakcí­mét, a küldemény értékét, a bérmentesítés díját és az aján­lási ragszámot föl kell tüntetni a postakönyvben. Emellett ed­dig a­­fővárosba 40, vidékre 47 forintért adtuk föl a tértivevé­nyes leveleket. Mostantól 52, il­letve 59 forintot kell fizetnünk.­­ Eddig a leveleket a Posta tartot­ta nyilván. Mostantól önöknek kell vezetni a nyilvántartást, és még töb­bet is kell fizetni érte. Van fedezet erre a bíróságok költségvetésében? - Már a nyár folyamán küld­tünk levelet az Igazságügymi­nisztériumnak. A költségvetés­ben 60 millió forintot állapítot­tak meg postaköltségre. Számí­tásaink szerint ezt az összeget 28 millió forinttal túl fogjuk lépni.­­ A szabadságolási időszak lezá­rult, az adminisztrátorok mellett a bírók is visszatértek munkájukhoz. Ez azt jelenti, hogy most dolgozzák fel a távollétükben felhalmozódott iratokat. A levélforgalom nyilván­valóan nőni fog. Elképzelhető, hogy tárgyalások maradhatnak el, ami­att, hogy az ügyfelek nem kapják meg az idézést?­­ Eddig még egyetlen tárgya­lás sem maradt el. De kétségte­len, hogy szeptember és október a legzsúfoltabb hónapjaink. Nem vitás, hogy a tárgyalások egy részét nem fogjuk tudni megtartani, amiatt, hogy ilyen óriási hátralékunk van a levelek kiküldésében. Mindent megpró­bálunk megtenni a működőké­pességünk fenntartása érdeke­Megkérdeztük az ügyről dr Káskai Terézt, az Igazságügyi Minisztérium pénzügy­ hivatalának osztályvezető-helyettesét. Elmondta, hogy­ sajnos a költségvetésbe dologi automatizmust nem építtettek be. Ez azt jelen­ti, hogy az évközi - előre nem kalkulált - árváltozások fedezetére nincs tartalék összeg. Ennek megfelelően egyelőre nem lehet megmondani, honnan teremthető elő a pénz a többletköltségre, amely az új törvény hatálybalépése után a bíróságokat terheli. Úgy látszik, a törvényt más­képp értelmezi a Posta, másként az igazságügyi szervek. Még nem ké­szült el a törvény végrehajtási rendelete. Remélni lehet, hogy az majd a bíróságok javára dönti el a kérdést. Addig is tárgyalnak a Posta illeté­keseivel, megpróbálnak közös megoldást találni. Ha nem jutnak ered­ményre, a bíróságok működése komoly veszélybe kerül­­ben. Kutatjuk a megoldási lehe­tőségeket. A legnagyobb gondot a Pesti Központi Kerületi Bíró­ság jelenti, ahol a felmérések szerint mintegy 17 ezer külde­mény vár postázásra. Itt a Fővá­rosi Bíróságon - amelynek jóval kevesebb a küldeménye - napra­készek vagyunk. Felkértem a bí­rákat, ha egy mód van rá a tár­gyaláson mondják ki, hogy mi­kor lesz a következő tárgyalás. A törvény elfogadja az idézés egyik módjaként, hogy a bíróság szóban idézze a tárgyaláson megjelenteket az újabb tárgya­lásra. De ez csak az ügyek ki­sebb részében járható út. Ezen­kívül azokra a helyekre, ahová nagy tömegben küldünk irato­kat, gyűjtött postát szerveztünk. Összegyűjtjük a küldeményeket, és kézbesítővel juttatjuk el hoz­zájuk. A még ki nem adott kül­deményekből pedig munkatár­saink igyekeznek kiválogatni az idézéseket, s ezeket soron kívül postázzák.­­ De mégis hogyan lehet ezen a gondon segíteni? Azért ez a kézzel vezetett postakönyves megoldás cem a legkorszerűbb. Nem lehetne számítógépes rendszert bevezetni?­­ A Pesti Kerületi Bíróságon már megpróbáltak egy hamar­jában összehozott számítógépes rendszert használni. De ezeket a gépeket nem erre célra sze­rezték be erdetileg. Egyelőre nincs meg az a technikai hát­tér, amelyet a postázásra igénybe vehetnénk. K. K.

Next