Népszabadság - Budapest melléklet, 1993. szeptember
1993-09-03
1993. szeptember 3., péntek: BUDAPEST. Diszkrét amerikai nem az expóra MUNKATÁRSUNKTÓL Több mint 110 meghívót postáztak el szerte a világba a budapesti expo szervezői, s lassan érkeznek a visszajelzések is. Ez a szám persze nem a reményeket tükrözi, hanem a biztosítást, reálisan 40-45 ország részvételére számítanak. A szomszédos országokból már jelezte részvételét Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Horvátország és Szlovénia. Bécsben már kijelölték a kormánybiztost és meghatározták a célra szánt összeget is. Az ukrán kormány elvi döntést hozott a részvételről, az előkészületekkel az ottani ipari és kereskedelmi kamarát bízták meg. A tedzsoni világkiállítás német kormánybiztosa úgy nyilatkozott, hogy Németország is részt vesz, s állítólag ott is kinevezték a kormánybiztost, s már a ráfordítandó összegről is döntés született. Az Európai Közösségekből négy válasz érkezett. Dánia, Olaszország és Görögország levélben fejezte ki a részvétel fontosságát, Luxemburg viszont „a gazdasági recesszió hatásaként kohászatában bekövetkezett válsága” miatt nem tud részt venni. A Világgazdaság című lap szerint „előrehaladott tárgyalások folynak a Vatikánnal Angelo Acerbi pápai nuncius, Paskai László bíboros, valamint Keresztes K. Sándor vatikáni magyar nagykövet részvételével”. A FÁK államaiból - a már említett Ukrajnán kívül - jelezte részvételét Észtország, Üzbegisztán és Kirgizisztán. Talán a legnagyobb érvágás, hogy hivatalosan nem vesz részt a világkiállításon az Amerikai Egyesült Államok. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy nem lesznek amerikai résztvevők, hiszen maga a kormány is ígéretet tett arra, hogy bátorítani fogja a magánszektort a budapesti megjelenésre. A rendezők még bíznak Kanada részvételében. Jártak itt szakemberek az illetékes kanadai minisztériumból, s jó benyomásokkal távoztak. Jelezte kiállítási szándékát Mexikó, Chile és Argentína. Új-Zéland részvétele - az érkezett levél tanúsága szerint - a „magánszektorbeli üzleti szervezetek támogatásától fog függeni”. Kinyilvánította kiállítási szándékát a jelenleg nagy sikerrel zajló tedzsoni expo házigazdája, a Koreai Köztársaság. Vizsgálja a részvételt Dél- Afrika. A rendezők nemcsak országokat, hanem nemzetközi szervezeteket is invitáltak. Közülük elsőként a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelezte érdeklődését. nők jobban szeretnek válni Mint arról lapunkban már többször is beszámoltunk, a XXI. kerületi önkormányzat szeptember 25-én népszavazást tart arról: elváljon-e Csepel Budapesttől, s imigyen elnyerje a megyei jogú város rangját. A csepeli képviselő-testület az elmúlt hetekben közvélemény-kutatást készíttetett a csepeli népszavazással összefüggő - általuk létfontosságúnak ítélt - kérdésekről. A válaszokból a következők derültek ki: a csepeliek 79 százaléka tud az elválási törekvésről. A lakosok 59,6 százaléka értesült arról is, hogy Csepel területére szennyvíztisztítót akar telepíteni a Fővárosi Közgyűlés. A megkérdezettek 51 százaléka érezte úgy: jobb élni egy megyei jogú városban, mint egy külső budapesti kerületben. A népszavazásra a megkérdezettek 77 százaléka menne el, s 40 százalékuk szavazna az önállóság mellett. Érdekesség: a csepeli lányok, asszonyok jobban szeretnék a válást, mint a férfiak. Hogyan :Üs ifl az elszakadás mellett, legyen önálló megyei jogú város szavazna Ön-1az elszakadás ellen, legyen továbbra is Budapesthez tartozó Csepel XXI. kerület nem tudom még Áremelés a Domusnál MUNKATÁRSUNKTÓL Szeptember elsejétől a Budapesti Domus Áruház egyes bútorai átlagosan 3-9 százalékkal lesznek drágábbak, mivel a szállító és gyártó cégek emelték az áraikat. Hédi Román ügyvezető elmondta: ebben az évben még nem volt áremelés, de a szállító és gyártó cégek nyár óta fokozatosan növelték az árakat. A tendenciát az áruház tovább kompenzálni nem tudta, így most emelik az árakat, de csak akkora mértékben, amennyivel a partner cégek drágábbak lettek. Az áruház saját hatáskörében csak minimális áremelésre készült. A Domusban elsősorban az elemes bútorokért kell majd többet fizetni, mivel leginkább az ezzel foglalkozó cégek - többek között a Tisza Bútorgyár - növelték meg az árakat. Az importból érkező bútorok árainak emelkedéséhez hozzájárult még a forint kétszeri leértékelése is. Százhúsz éves a zsinagóga Százhúsz évvel ezelőtt fejeződött be a Rumbach Sebestyén utcai - azóta már műemlékké nyilvánított - zsinagóga építése. Erről is szó volt azon a sajtótájékoztatón, amelyet csütörtökön rendezett a Magyar Tudományos Akadémia judaisztikai kutatócsoportja a jelenleg is felújítás alatt álló templom épületében. Komoróczy Géza professzor, a judaisztikai kutatócsoport vezetője megnyitójában egyebek között kitért arra, hogy a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga restaurálása már mintegy 80 százalékban elkészült. Feltétlenül elismerés és dicséret illeti a munkálatokat végző Alba Regia Építőipari Rt. dolgozóit, már ezért is, amit eddig produkáltak - mondotta. A továbbiakban Kéri Lajos, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke tájékoztatta a jelenlévőket a Rumbach utcai zsinagóga történetéről, szellemi életéről, a templom létrehozásának előzményeiről. A Budapesten egyedülálló zsinagóga épületének tervezésére és kivitelezésére annak idején Otto Wagner, már akkor nagy hírű bécsi építészt kérték fel, illetve az ő terveit fogadták el. Azt is megemlítette, hogy a Rumbach utcai zsinagógának igen nagy tudású, mélyen vallásos érzésű rabbijai voltak, köztük dr. Ádler Illés és dr. Fischer Benjamin, akik már ebben a században főrabbiként működtek a templomban. Végül a BZSH elnöke is köszönetét fejezte ki az Alba Regia Rt.-nek, hiszen szinte romjaiból teremtették újjá a szemet gyönyörködtető épületet. NÉPSZABADSÁG ! Budapest: küzdelem a tulajdoni lapért A Fővárosi Kerületek Földhivatala a Benczúr utcában hosszú ideje készülődik a költözésre. A Budafoki úton kapnak ötezer négyzetméternyi iroda- és raktárhelyiséget. Amíg azonban az ügyintézők elfoglalják új helyüket, elviselhetetlen körülmények közepette kell folytatniuk a munkát. Ha valakinek nincs sürgős dolga éppen, nem ajánlatos a Benczúr utcai épület megközelítése. Az udvarban órák hosszat sorban álló ügyfelek idegesen fogadják az újonnan érkezetteket, és ha nem tudnak felmutatni egy sorszámot, hiába magyarázzák, hogy ők nem kapni, hanem adni szeretnének. Azaz hogy ők nem azért jöttek, hogy megkapják a tulajdoni lapot, hanem csak a megrendelőt szeretnék leadni. Ugyanis már elmúltak azok az idők, amikor az ember néhány órás sorban állás után egy pulthoz érkezett, megmondta, milyen ingatlannak a tulajdoni lapjáról kér másolatot, és néhány forint lefizetése ellenében hozzájuthatott. Hetek óta érvényben van a rendszer, hogy az első alkalommal egy megrendelést kell beadni, és nagyjából egy hét múlva újra vissza kell menni a hivatalba a másolatért. De ez a rendszer nem vált be, úgyhogy ezen a héten nem fogadnak el megrendelőt. Megpróbálják az eddigieket teljesíteni. A jövő keddtől pedig - ha minden jól megy - visszaállnak a régi rendre, mikor is egy-két óra várakozás után a pult elé lehet érni, és újabb egy óra múlván kézbe vehető a kért másolat. A Benczúr utcai kis villában lehetetlen állapotok uralkodnak. A rettenetesen leterhelt - késő estig bent dolgozó - munkatársaknak el kell viselniük az érthetően türelmetlen ügyfelek kevésbé érthetően agresszív viselkedését. Ilyen körülmények között nehéz a hivatalnokokra háruló felelősségteljes munka megbízható elvégzése. Ne felejtsük el, hogy milliós nagyságrendű ügyletek adminisztrálásáról van szó. Itt vezetik a főváros összes ingatlanjának nyilvántartását. Csak ezen a helyen lehet adatokhoz jutni az ingatlanok adásvételéhez, itt kell regisztráltatni a tulajdonosváltozásokat. Pillanatnyilag mintegy 230 ezer elintézetlen ügy fekszik az irattárban, illetve az ügyintézők asztalán. Az elmaradás tehát nagyjából kétéves, és folyamatosan növekszik. S az utóbbi években az üzleti élet robbanásszerű kiteljesedésével - a tulajdonviszonyok követhetősége a korábbinál sokkal nagyobb jelentőséggel bír. Nem véletlen hát, hogy nem múlik el nap kisebb-nagyobb botrányok nélkül. A munkaidő lejártával hazafelé igyekvő munkatársakat nem akarják kiengedni a kapun. Nem hiszik el, hogy az ügyfélszolgálatnál mindenki ott marad, aki ki tudja szolgálni a várakozókat. Volt úgy, hogy a hivatalvezető csak a biztonsági őr védelmében tudta elhagyni az épületet. Hétfőn a VI. kerületi rendőrség segítségét kellett kérni, mert a sorban állók két csoportja - a megrendelést beadók és a másolatra várakozók - összevesztek, és már-már ölre mentek egymással. A budapesti polgárok nem hitték el egymásnak, hogy más-más ablak elé szeretnének járulni. Bokodi Judit hivatalvezető szerint a helyzet a közeljövőben lényegesen rosszabbodni fog. Hamarosan megkezdődik a költözködés első szakasza. Lesznek időszakok, amikor teljesen le kell állítani a félfogadást. Máskor pedig csak egyes kerületek ügyeivel tudnak foglalkozni. A terv szerint november 30-ig átköltöznek a Budafoki út 59. szám alatti épület alsó szintjére. Itt tizenhét kerület iratait tudják majd elhelyezni, és végre megfelelő körülmények között fogadhatják az ügyfeleket. Nem fog hosszú sor kígyózni az utcán, és talán még le is tudnak ülni a várakozók. Addig azonban el kell viselni a minden képzeletet felülmúló rohamot. Mit tehetnének mást, tartják a lelket egymásban, és próbálják nyugtatgatni az ügyfeleket. S legalább azzal próbálnak segíteni rajtuk, hogy időről időre közzéteszik, melyik kerület ingatlanjaival nem foglalkoznak, illetve, hogy melyik kerület lakói melyik helyszínen próbálkozhatnak. Kelen Károly És a helyzet ennél is rosszabb lesz... BOROS JENŐ FELVÉTELE M Ki nem küldött idézések, elmaradó tárgyalások A bíróságok soron kívül postázzák a sürgős leveleket A budapesti bíróságokon gondot okoz a hivatalos iratok postázása. A Pesti Kerületi Bíróságon például jelenleg mintegy 17 ezer irat vár kiküldésre. Előre látható, hogy tárgyalásokat kell elhalasztani amiatt, hogy nem tudják időben postára adni az idézéseket. A Fővárosi Bíróság elnöke, dr. Szabó Sándor szerint - főleg a nagyobb bíróságokon - saját hatáskörükben nem tudnak úrrá lenni a gondokon. - Elnök úr, mi okozta a postázás ellehetetlenülését? - A főváros bíróságain július 5-étől augusztus 27-éig tartott a szabadságolások időszaka. Következésképpen nem voltak, akik a megnövekedett feladatokat intézni tudták volna. A Pesti Kerületi Bíróságon naponta átlagosan kétezer, Budán ezer, Óbudán, Újpesten, Csepelen és Kispesten pedig 250-250 levelet kell elküldeni. S akkor még nem számoltuk a Munkaügyi Bíróságot, a Végrehajtási Irodát stb. - Ha jól tudom, a nehézségeket az okozza, hogy a Postatörvény életbe lépésével megsokszorozódtak a feladataik. - Július 1-jén lépett hatályba a postatörvény. Eddig a bíró mellett működő adminisztrátor megcímezte a levelet, kitöltötte a tértivevényt, és leküldte a postázóba. A postázó egyebet nem csinált, csak megszámolta, hány sima, hány tértivevényes és hány ajánlott küldemény van. A megfelelő számot beírta a postakönyvbe. Az új postatörvény 17 szakaszának második bekezdése szerint „az államhatalom, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szerveinek levélpostai küldeményei hivatalos iratként az e célra rendszeresített tértivevénnyel könyvelt küldeményként adhatók fel.” A Posta ezt úgy értelmezi, hogy az összes levelünket ajánlott küldeményként kell kezelni. Ennek alapján gyökeresen megváltozott a feladatunk. Minden egyes levelet külön adminisztrálni kell. Sorszámot, az ügy fajtáját, ügyszámot, a címzett nevét és lakcímét, a küldemény értékét, a bérmentesítés díját és az ajánlási ragszámot föl kell tüntetni a postakönyvben. Emellett eddig afővárosba 40, vidékre 47 forintért adtuk föl a tértivevényes leveleket. Mostantól 52, illetve 59 forintot kell fizetnünk. Eddig a leveleket a Posta tartotta nyilván. Mostantól önöknek kell vezetni a nyilvántartást, és még többet is kell fizetni érte. Van fedezet erre a bíróságok költségvetésében? - Már a nyár folyamán küldtünk levelet az Igazságügyminisztériumnak. A költségvetésben 60 millió forintot állapítottak meg postaköltségre. Számításaink szerint ezt az összeget 28 millió forinttal túl fogjuk lépni. A szabadságolási időszak lezárult, az adminisztrátorok mellett a bírók is visszatértek munkájukhoz. Ez azt jelenti, hogy most dolgozzák fel a távollétükben felhalmozódott iratokat. A levélforgalom nyilvánvalóan nőni fog. Elképzelhető, hogy tárgyalások maradhatnak el, amiatt, hogy az ügyfelek nem kapják meg az idézést? Eddig még egyetlen tárgyalás sem maradt el. De kétségtelen, hogy szeptember és október a legzsúfoltabb hónapjaink. Nem vitás, hogy a tárgyalások egy részét nem fogjuk tudni megtartani, amiatt, hogy ilyen óriási hátralékunk van a levelek kiküldésében. Mindent megpróbálunk megtenni a működőképességünk fenntartása érdekeMegkérdeztük az ügyről dr Káskai Terézt, az Igazságügyi Minisztérium pénzügy hivatalának osztályvezető-helyettesét. Elmondta, hogy sajnos a költségvetésbe dologi automatizmust nem építtettek be. Ez azt jelenti, hogy az évközi - előre nem kalkulált - árváltozások fedezetére nincs tartalék összeg. Ennek megfelelően egyelőre nem lehet megmondani, honnan teremthető elő a pénz a többletköltségre, amely az új törvény hatálybalépése után a bíróságokat terheli. Úgy látszik, a törvényt másképp értelmezi a Posta, másként az igazságügyi szervek. Még nem készült el a törvény végrehajtási rendelete. Remélni lehet, hogy az majd a bíróságok javára dönti el a kérdést. Addig is tárgyalnak a Posta illetékeseivel, megpróbálnak közös megoldást találni. Ha nem jutnak eredményre, a bíróságok működése komoly veszélybe kerülben. Kutatjuk a megoldási lehetőségeket. A legnagyobb gondot a Pesti Központi Kerületi Bíróság jelenti, ahol a felmérések szerint mintegy 17 ezer küldemény vár postázásra. Itt a Fővárosi Bíróságon - amelynek jóval kevesebb a küldeménye - naprakészek vagyunk. Felkértem a bírákat, ha egy mód van rá a tárgyaláson mondják ki, hogy mikor lesz a következő tárgyalás. A törvény elfogadja az idézés egyik módjaként, hogy a bíróság szóban idézze a tárgyaláson megjelenteket az újabb tárgyalásra. De ez csak az ügyek kisebb részében járható út. Ezenkívül azokra a helyekre, ahová nagy tömegben küldünk iratokat, gyűjtött postát szerveztünk. Összegyűjtjük a küldeményeket, és kézbesítővel juttatjuk el hozzájuk. A még ki nem adott küldeményekből pedig munkatársaink igyekeznek kiválogatni az idézéseket, s ezeket soron kívül postázzák. De mégis hogyan lehet ezen a gondon segíteni? Azért ez a kézzel vezetett postakönyves megoldás cem a legkorszerűbb. Nem lehetne számítógépes rendszert bevezetni? A Pesti Kerületi Bíróságon már megpróbáltak egy hamarjában összehozott számítógépes rendszert használni. De ezeket a gépeket nem erre célra szerezték be erdetileg. Egyelőre nincs meg az a technikai háttér, amelyet a postázásra igénybe vehetnénk. K. K.