Népszabadság - Budapest melléklet, 1993. szeptember
1993-09-03
1993. szeptember 3., péntek. PILLANATKÉP Megyek a nő után az utcán. Fiatal, magas lány, húszon alul. Hosszú láb, sötét rövid haj. Szűk nadrág, póló. Fejét magasra tartja. Szép profilja van. Enyhén riszálja magát. Megyek a nő után a Körúton, és a szembejövők arcát figyelem. Tíz perc alatt vagy negyvenen mérik végig. Nem feltűnés nélkül. Nem lopva, szemsarokból. Úgy, hogy észre is vegye. Férfiak, nők vegyesen, az arcokon irigy undor. A bátrabbja megjegyzést is tesz. Nem foghegyről, hanem jó hangosan. Hadd hallja, akire vonatkozik. Hadd hallja a lány, aki csinos és szép. Legfeljebb a fejtartása kissé hányaveti. Hacsak a fenekét nem riszálja a normálisnál egy kicsit jobban. No de, ki a fene a megmondhatója, ki, mi a normális? Az-e, aki úgy jár-kél, ahogyan neki tetszik, vagy az-e, akinek nem tetszik, ahogyan emez jár-kél. Szerelemmel ítélkezők vagyunk. Szerelemmel törünk pálcát mindenki felett, aki egy icipicit is más. Más, mint... mint... mint kicsoda is? □ One, two, three... rendőr áll... ezúttal nem a járdán árván, hanem a mellékutca közepén. Egyirányú, szűk a mellékutca, a kétoldalt parkoló kocsiktól épphogy egyetlen autónyi hely marad közlekedésre. Most meg hosszú sor várakozik némán a rendőr mögött. Ő meg csak áll és néz, nézi, ahogyan a tréler hivatásos pakolói egy ízesre tépett Trabantot szí,jaznak be, emelnek magasba, hogy valami roncstelepre szállítsák. Akad persze azonnal bámészkodó is. Tucatnyian állják körbe az eseményt. Kijön a boltos. A kocsmajáró. A bevásárló. Megtorpan a kutyás, a nyugdíjas, a kisdiák. És jönnek a kommentárok. A boltos hangos, meleg szavakkal méltatja a rend őrét, ha tehetné, keblére ölelné: „Ilyen nincs... mert már nem lehetett éjjel a környéken megmaradni, a roncsrablók olyan hangosan garázdálkodtak. ” Hangos helyeslés az egyik oldalon. Szelíd kételkedés a másikon: mi a fenét lehet még ezen a roncson fosztogatni? Csak a Trabi csendes. Néhány halk nyögést leszámítva tűri a sorsát. Ekkor van az, hogy egy ősz bölcs, rekedtes borhangon a társára szól: Gyere már b.... meg, nagyobb a felhajtás, mint a Trabant! A nézősereg elnémul. Hirtelen mindenki ráébred, halaszthatatlan dolga van. És siet tova. □ Barátném lakást cserél. Hetven négyzetméterét akarná felváltani komoly ráfizetés ellenében a duplájára, valami belső kerületben. Jelentkezik egy cigány család megfelelő cserealappal. Vidékre költöznének, családi házba, de azért kellene egy kisebb lakás Pesten is. Jól öltözött, ápolt emberek. Mellesleg cigányok. Folyik a megbeszélés. Négyzetméterek, forintok, Nap-szögek, egyebek. Környék, lakók, szomszédok. És egy érv: Tessék elhinni, a házban nincsenek cigányok... csak mi. Valami nagy baj van itt, kérem. Ha egy olyan országban, ahol a népesség olyannyira kevert-kavart, mint Magyarországon, ahol éppen emiatt mindenki magyarnak vallhatja magát, aki szeret itt élni, vagy nem szeret, de nem tud máshol, nos egy ilyen országban, ha a zsidó zsidózni, a cigány cigányozni, a magyar magyarozni kezd, ott nagyon nagy baj van. Friss Róbert Mivel menjünk iskolába? kérdezik a pestszenterzsébeti diákok Petíciót juttatnak el Budapest főpolgármesteréhez a Pestszenterzsébeti Polgári Egyesület tagjai. A Török Flóris Utcai Általános Iskola tanulóinak szülei azt szeretnék, ha a Szentlőrinci úti lakótelepre átköltöztetett iskolába a gyermekek el is tudnának jutni valamilyen tömegközlekedési eszközzel. A Pestszenterzsébeti Önkormányzat még a Soroksár elszakadásáról tartott érvényes népszavazás után hozott határozatot arról, hogy felújítás miatt ideiglenesen átköltözteti a Török Flóris Utcai Általános Iskolát a két kerület határán fekvő, Szentlőrinci úti lakótelep új iskolájába. A lakótelep közlekedése azonban nem megoldott, mindössze a 123-as busszal tudnák a szülők iskolába küldeni gyermekeiket. Ez a járat azonban ritkán jár, a szülők rendszerint gyalog viszik csemetéiket a messze került iskolába. A szülők követelésére az önkormányzat határozatot hozott arról, hogy a költözéssel egyidejűleg a Szentlőrinci úti lakótelep közlekedését is meg kell oldani, ám érdemi intézkedés nem történt. A nemrégiben alakult Pestszenterzsébeti Polgári Egyesület és az Állampolgári Jogvédő Liga a szülők kérésére lakossági fórumot szervezett. Augusztus 30-án az iskola 300 diákja és szüleik, valamint a Szentlőrinci úti lakótelep 2000 lakója nevében megjelentek mondták el véleményüket, ám a felmerült kérdések nagy része megválaszolatlan maradt, mivel a pestszenterzsébeti polgármester nem vett részt a fórumon - tájékoztatta lapunkat a Jogvédő Liga képviselője. A résztvevők úgy döntöttek, hogy az általuk megfogalmazottakat eljuttatják a polgármesternek, s petícióval fordulnak a főpolgármesterhez. A szülők sikeresnek ítélik, hogy a fórum után felgyorsult a tömegközlekedés átszervezése, de nem fogadják el azt, hogy csak novemberre ígérik a megoldást. Mint a Jogvédő Liga képviselője elmondta, megfogalmazódott olyan követelés is, hogy csökkentsék az indokolatlanul magas csepeli járatok számát, azonnal állítsanak be olyan buszt, amely a Török Flóris utca vonalában a Szentlőrinci úti lakótelepet is érinti, így a tanulók iskolába járásának gondját is megoldja. K. A. BUDAPEST. Talán már lehet egységes kábeltévés rendszer A XI. kerületi önkormányzat egyszemélyes társaságaként működő Globál Kábeltelevízió - az önkormányzat jelentős anyagi támogatásával - a napokban üzembe helyezte az ország első üvegszálas televíziós törzskábelrendszerét - jelentette be Lakos Imre alpolgármester. Lakos hozzátette: úgy is mint az egyik világkiállítási kerület, a ma ismert legkorszerűbb információs kábelhálózat kiépítése mellett döntöttek. Az új üvegszálas rendszer első tíz kilométeres szakaszának kiépítése egyébként lényegesen olcsóbb volt, mint a hagyományos rendszereké. Emellett a koaxális rendszernél jobb minőségű adatátvitelre és nem utolsósorban a forradalmian új lehetőségeket teremtő úgynevezett kétirányú interaktív kapcsolat kialakítására is lehetőséget nyújt. A Nyugat-Európában és Amerikában már elterjedt interaktív információtechnikai szolgáltatóhálózatok segítségével a villanyóra-leolvasáson át, a lakásőrzésen keresztül a számítógépes kapcsolatok bővítéséig számos személyi szolgáltatás is megvalósítható. A jelenleg mintegy 30 ezer lakást és több mint 100 ezer embert érintő kerületi kábeltelevízió-hálózatban az új üvegszálas törzskábel lehetőségeit felhasználva első pluszszolgáltatásként a biztonságtechnikai (lakásőrzési) rendszert építik majd ki. Lakos kiemelte azt is, hogy a most formálódó rendszer egy nagyobb környezetet is kiszolgálhat. Ezáltal mintegy alapot teremthet akár Budapest összefüggő kábeltévés hálózatához is. A Fővárosi Önkormányzat elképzeléseitől azonban némiképp eltér ez a rendszer. Az alpolgármester szerint a főváros emiatt nem tud megegyezni a kerületekkel, ezért valószínűleg soha nem lesz egységes fővárosi kábeltelevíziós rendszer. Végül Lakos Imre bejelentette: a további fejlődés, hálózatbővítés érdekében befektetőket kívánnak bevonni a Globál Kft.-be. A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR tájékoztatja közönségét, hogy az 1993/94-es szezon alábbi koncertjeire már minden jegy elkelt: 1993. szept. 19., szept. 25., okt. 30., nov. 19., dec. 21., dec. 27. 1994. febr. 18., febr. 26., márc. 4., máj. 13., máj. 28. A bérletek árusításának befejeztével az alábbi őszi hangversenyekre kaphatók még korlátozott számban jegyek a zenekar titkárságán (Vörösmarty tér 1. VIII. em. Tel.: 266-2312), a Nemzeti Filharmónia, a Vigadó Profil, a Music Mix és a Zeneakadémia jegypénztáránál: Szeptember 17-18.Haydn: 102. szimfónia Zeneakadémia Mahler: Dal a Földről szólisták: Mira Zakai (alt) Howard Haskin (tenor) vezényel: Fischer Iván Október 29. Csajkovszkij-műsor Zeneakadémia szólista: Perényi Miklós (gordonka) vezényel: Jerzy Semkow November 5-6. Mozart: Idomeneo - az opera Zeneakadémia koncertszerű előadása szólisták: Philip Langridge John Mark Ainsley Sonia Theodoridou Cynthia Lawrence Neill Archer vezényel: Fischer Iván 51690 JP BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR NÉPSZABADSAG DJJ kamarák önfenntartók legyenek! - kívánja Keszthelyi Péter, a Budapesti Iparkamara főtitkára Az elmúlt héten fogadta el a kormány a kamarai törvény tervezetét. Hamarosan napirendre tűzi a parlament. Ha hinni lehet annak, hogy elsőségük lesz a gazdasági törvényeknek, akkor már a jövő év elején hatályba léphet ez a gazdasági szervezetek és szövetségek életét jelentősen megváltoztató szabályozás. Keszthelyi Péterrel, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárával beszélgettünk a várható fejleményekről. A törvénytervezet szerint a gazdaság minden résztvevőjének kötelező kamarai tagsággal kell majd rendelkeznie. Ez alapjaiban megváltoztatja a jelenlegi helyzetet. A ma működő kamarák csak nevükben azok. Teljesen új szervezeteket kell alapítani. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának (BKIK) is egészen új alapokról kell indulnia. - Önök az 1850-ben alapított szervezet utódjainak vallják magukat. Vagy az sem volt igazi kamara? - De a háború előtt működött szervezet igazi kamara volt. A mostani azonban egy sereg funkciónak nem felel meg. Nem lehet tovább folytatni a működését. Fel kell oszlatni, és új alapokon megszervezni. A Magyar Gazdasági Kamara égisze alatt működő magukat kamaráknak nevező szervezeteket is fel kell számolni, vagy érdekképviseletként, egyesületként kell folytatniuk a tevékenységet. Az új BKIK a jelenleginél sokkal nagyobb szervezet lesz. - A lényeg tehát, hogy minden vállalkozónak kötelező lesz a kamarai tagság? - Én inkább automatikus tagságnak nevezném. A kamarának ugyanis nincs joga hozzá, hogy bárkit kizárjon soraiból. Csak a hivatásrendi kamaráknál - orvosi, gyógyszerész, ügyvédi stb. - van erre lehetőség. A tagdíjat ugyan adó módjára mindenkitől beszedheti, de kizárni senkit sem lehet. Legfeljebb bírósághoz fordulva kezdeményezheti a tag eltiltását a hivatása gyakorlásától. A törvény háromfajta kamarát ismer el. Mellékletében felsorolja azokat, akik a kézműves vagy az agrárkamara tagjai. Az összes többi a kereskedelmi és iparkamarához tartozik majd. - Mi lesz a kamara fő feladata? - Az elsőrendű feladat a gazdaság szervezése. A kamara tulajdonképpen önkormányzat. A tagok maguk határozzák meg a célokat. Vállalkozás- és befektetésösztönzés, kereskedelem- és műszaki fejlesztés, adott esetben különböző kutatások finanszírozása: konjuktúrakutatás, adóelemzések stb. Oktató szervezetek felállítása: menedzserképzés, vállalkozásoktatás stb. A különböző vásárok minősítése és szervezése. 1925-ben a Budapesti Nemzetközi Vásárt is a BKIK alapította. Nem titok, a BNV privatizálásában részt akar majd venni az új szervezet. A kézműves kamara fő feladata a mestervizsga lebonyolítása, a bizonyítványok kiállítása. - Miből finanszírozzák majd a működésüket? - A kamaráknak önfinanszírozóknak kell lenniük. Induláskor egyrészt két évre szóló - visszatérítendő - költségvetési támogatást kell kapniuk. Másrészt induló ingatlanvagyont. Mégpedig olyat, amely kezdettől fogva nemcsak az adminisztráció elhelyezésére elegendő, hanem üzleti találkozók, konferenciák, kiállítások, fogadások megrendezésére is alkalmas. Olyan épületre van szükség, amely méltó a történelmi hagyományokhoz. Valamikor a kamarai tagok pénzéből emelték az Alkotmány utcai épületet, amelyben ma a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma van. Az ablakokon még láthatók a BKIK eredeti emblémái. Ha hasonló színvonalú épületbe költözhet az új szervezet, akkor számíthat a gazdag külföldi kamarák támogatására. Már ma szerződés van a müncheni kamarával, de hasonlót készítünk elő a párizsival és amszterdamival is. K. K. Az NGKM épületét a kamara pénzéből építették BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Ellopták Szakasits szobrát Augusztus 7-én a MOM Szakasits Árpád Művelődési Házában a Torgyán-féle kisgazdák alelnökükké választották Maczó Ágnest. A művelődési házból eközben eltűnt a névadó szobra. Óvári István, az intézmény igazgatója elmondta, egyáltalán nem biztos az, hogy a rendezvény résztvevőinek keze van a dologban. Az esemény délelőttjén a szobrot befordították a fal felé, de ezt a házigazdák nem fogták fel tragikusan. Az igazgató szerint annyi biztos, hogy 13 órakor még megvolt a szobor, 13 óra 40 perckor viszont már nem. A feljelentést megtették, a nyomozás folyik. Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrának leltár szerinti értéke 34 ezer forint. Dr. Kávássy Sándor, az FKGP első elnökhelyettese lapunknak elmondta: - A kriptokommunista Szakasits Árpád nem arról volt híres, hogy barátja lett volna a kisgazdapártnak. Nem tudok arról, hogy a kisgazdák ellopták volna a szobrát, de ha mégis megtették, jól tették. Egy ilyen ember szobránaksemmi helye a magyar közéletben. Angyalföldi romák panasza MUNKATÁRSUNKTÓL A XIII. kerületi önkormányzat által létrehozott Kisebbségi Érdekvédelmi Testület komoly gondokkal küzd - derül ki abból a „közlés”-ből, melyet a minap juttattak el szerkesztőségünkbe. Ebben leírják a szerzők, hogy testületüket ugyan az egyik alpolgármester javaslatára az önkormányzat hozta létre, semmilyen jogosítványt, semmilyen támogatást mind ez idáig nem kaptak. Ennek ellenére úgy érzik, feladataikat kielégítően elvégzik. Az is kiderül a levélből, hogy eleinte kifejezetten jó volt az együttműködés köztük és a hivatal érintett tisztviselői között, később azonban ez leszűkült a művelődési osztályra és az oktatási bizottságra. Ismertetnek egy konkrét esetet is, melynek kudarca szerintük rendkívül nehéz helyzetbe hozta a kerület romáit. Az Angyalföldi Roma Ifjúsági Szervezet elnökénél egy roma asszony bepanaszolta az egyik szociálpolitikai előadót, mert a segélyezés terén visszaélésekre gyanakodott. Később az illetőt beosztásából felfüggesztették, s vizsgálat indult ellene. A levél írói szerint a visszaélés a szembesítéskor be is igazolódott, amit állítólag bizonyítanak a jegyzőnél található jegyzőkönyvek. A fegyelmi bizottság az illetőt ennek ellenére visszahelyezte munkakörébe, bár azt a szerzők is elismerik, hogy fegyelmit kapott. Az igazi gond viszont az, hogy a Kisebbségi Érdekvédelmi Testület szerint a romáknak azóta nincs megállásuk az előadó előtt. Számos levelet kaptak, ami emiatt panaszkodik, s ezért döntött a testület úgy, hogy a nyilvánossághoz fordul. SV• Pusztulnak a dunai kagylók Vizsgálják a soroksári Dunaágban korábban sohasem tapasztalt nagymérvű kagylópusztulás okait, a vízügyi igazgatóság emberei csónakkal járják a part menti vizeket, és mázsaszám gyűjtik össze a héj nélkül felszínre vetődött élettelen kagylótesteket. Varga Pál, a környezetvédelmi felügyelőség helyettes vezetője az MTI-nek elmondta, e vízi lények pusztulása figyelmeztető jel, gond van a biológiai védőrendszerrel. A kagyló fontos szerepet tölt be a Duna természetes öntisztulásában, s megfogyatkozása egyszerre több kérdést is felvet. A szakemberek hosszabb ideje figyelmeztetik az illetékeseket, hogy a dél-pesti szennyvíztisztító rendszer túl nagy megterhelést jelent a soroksári Duna-ágnak, a napi 80-100 ezer köbméter bezúduló szennyvíz a végsőkig leterheli a szinte álló vizet. Vagy egy újabb biológiai tisztítórendszer beépítésére lenne szükség, vagy pedig a szennyvíz továbbvezetése a főágba, ahol a nagyobb sodrás miatt kevésbé okoz károkat. Mindkét megoldás meglehetősen költséges feladat, több milliárd forintról van szó, ám a fővárosi szennyvíztisztítás korszerűsítésének most készülő koncepciója már foglalkozik vele, a remélhetően valamilyen környezetvédelmi segély felhasználása is lehetővé válik a beruházásnál. Egyelőre azonban most az Állat-egészségügyi Intézet és a Közép-Duna-völgyi Vízvédelmi Felügyelőség közösen elemzi, mi idézhette elő a kagylópusztulást.