Népszabadság - Budapest melléklet, 1993. október

1993-10-01

1993. október 1., péntek. Adásra készül a médiaközpont Tegnap éjfélkor lezárult a helyi stúdiókérelmek iránti igények benyújtásának határideje. A Népszabadság információi sze­rint a Fővárosi Kommuniká­ciós Rt. is benyújtotta pályáza­tát. MUNKATÁRSUNKTÓL Lapunkban annak idején már beszámoltunk arról, hogy a Fő­városi Közgyűlés egy, a főváros egészét átfogó médiaközpontot hozott létre. A részvénytársasá­got 99:1 arányban alapította a főváros, illetve a Városi Televí­ziózással Budapestért Alapít­vány. Ez az alapítvány egyéb­ként 1989-ben jött létre, az egy­kori Fővárosi Tanács és közmű­­vállalatai alapították azzal a céllal, hogy műszaki és szellemi lehetőségeivel támogassa a tele­vízió műsoraiban a budapesti regionális adásokat. A tulajdo­nosi jogok gyakorlására a Fővá­rosi Közgyűlés tagjaiból ideig­lenes médiabizottság állt fel. Hasonlóképp neves közéleti személyiségek alkotják a kom­munikációs rt. felügyelőbizott­ságát is. Hosszas vita előzte meg, kik kerüljenek be a médiaközpont igazgatóságába. A Fővárosi Közgyűlés végül is Irányi Györgyöt, az Intereurópa Bank vezetőjét, Feuer Andrást, a tévé producerét, valamint Buzási Pétert, a Városi Televíziózással Budapestért Alapítvány vezető­jét jelölte ki az igazgatósági tagságra. Ismeretes, hogy tegnap éjfélig kellett benyújtani az illetékes szervezetnek a helyi stúdióala­pításra vonatkozó kérelmeket. Buzási Péter, a kommunikációs rt. igazgatója lapunk kérdésére elmondta: az rt. az V-ös számú fővárosi csatornára nyújtott be frekvenciaigényt, valamint a há­rom rádiófrekvencia egyikére. A Népszabadság azon kérdé­sére, vajon mikor kezdhetnek sugározni, ha megkapják a szükséges engedélyeket, Buzási kijelentette: akár már másnap. l­­apunk arról kérdezte tovább az ügyvezető igazgatót­, milyen eséllyel pályáznak? Erre vonat­kozólag kijelentette: ezt jelen pillanatban senki nem tudja megmondani. Ami a médiaközpont anyagi hátterére vonatkozik: a Főváro­si Közgyűlés százmillió forintos alaptőkével hozta létre a kom­munikációs rt.-t. A Népszabad­ság, úgy tudja, hogy jelenleg is zajlanak tárgyalások több ne­ves pénzügyi szakemberrel ar­ról, miként lehetne növelni az rt. vagyonát. Beiskolázási aránytalanságok a fővárosban Budapesten­­hosszú éveken át „rendben haladt” a középfokú oktatási intézményekbe történő beiskoláztatás - a nyolcadik osz­tályt végzett fővárosiak kéthar­mada középiskolában (nagyjá­ból fele-fele arányban gimná­ziumban, valamint szakközépis­kolában) folytatta tanulmánya­it. Mára azonban ez a helyzet kissé megváltozott - ez derül ki a KSH legújabb felméréséből. MUNKATÁRSUNKTÓL A budapesti középfokú oktatási intézményekbe az 1993-94-es tanévre 38 ezren kérték felvéte­lüket. 70 százalékuk középisko­lába, 30 százalékuk szakmun­kásképző, illetve szakiskolába jelentkezett. A kérelmek közel négyötöde sikeresnek mondha­tó. A túljelentkezés a legszá­mottevőbb a gimnáziumokban volt (39 százalék). A középiskolai struktúra az utóbbi években érdemben vál­tozatlan. Idén a szakközépisko­lákba valamivel nagyobb lét­számban sikerült bejutni, mint a gimnáziumokba, egyes szako­kon azonban az igények jelen­tősen eltérnek a lehetőségektől. Vannak ugyanis olyan frekven­tált szakmák, ahol már az első helyként megjelölők is messze meghaladják a felvehető létszá­mot. Ilyen például az idegenfor­galmi, a művészeti pálya, s a reá­lisnál jóval nagyobb az érdeklő­dés a kereskedelem és a vendég­látás iránt is. Ugyanakkor a műszaki és az egészségügyi szakközépiskolák csak a többe­dik helyre jelentkezőkkel tud­ták csak betölteni a rendelke­zésre álló férőhelyeket. A KSH adataiból kiderül: a szakmunkásképző iskolákba je­lentkezők nyolc százaléka ere­detileg középiskolába kérte fel­vételét, két százalékuk pedig a korábbi tanévben végzettek kö­zül került ki. Az egyes szakmá­kat tekintve az igények és a le­hetőségek csak ritkán esnek egybe. A jelentkezők több mint egyharmada a két „legdivato­sabb” szakmát, a kereskedel­met és a vendéglátást választot­ta. Ezekben a szakmákban a felvételt kérők száma másfél­­szerese, illetve kétszerese volt a rendelkezésre álló helyeknek. Egyes ipari ágazatokba tartozó szakmákra ugyanakkor csak éppenhogy sikerült megfelelő számú jelentkezőt találni, illet­ve csak a máshová fel nem vett hallgatókkal tudták a szükséges létszámot betölteni. A szakiskolai tanulók száma évről évre csökken. A felvételt kérők jelentős hányadának az itt folytatott tanulmány csak pótmegoldást jelent. ­ Városrészi önkormányzatok Az I. kerületben működő néhány civil szervezet, három önkor­mányzati képviselő, és a kerület polgárainak egy csoportja kez­deményezi, hogy városrészi ön­­kormányzatok jöjjenek létre. E célból népszavazás kiírását in­dítványozzák. Információink szerint aláírásgyűjtési akció is indult. A kerület polgármestere az akcióban semmi kivetnivalót nem talál, bár céljaival nem tud azonosulni. A Budai Polgárok Társasága, a Déli Társasház Közösség, a Le­vegő Munkacsoport, a Nap­­hegy-Tabán Környezetvédő és Városszépítő Egyesület, a Vár­barátok Köre, három önkor­mányzati képviselő és kerületi polgárok kezdeményeznek nép­szavazást négy kérdésben. A kérdések: 1. Akarja-e, hogy a Vár, a Ta­bán, a Krisztinaváros és a Vízi­város polgárainak érdekeit kép­viselő városrészi önkormányza­tok alakuljanak? 2. Akarja-e, hogy a kerület zöldterülete ne csökkenjen az 1993. január elsejei állapothoz képest, és az önkormányzat en­nek megfelelően a rendezési ter­veket módosítsa? 3. Akarja-e, hogy a Déli pálya­udvar melletti autóparkoló meg­maradjon és azt ne építsék be? 4. Akarja-e, hogy amennyiben a parkoló mégis beépülne, a ház ne legyen hét szintnél magasabb, beépítési vonala ne nyúljon túl a Penta Szálló előcsarnokának síkján, és a parkolási lehetősé­gek ettől ne romoljanak? Ligeti Imre, az I. kerület pol­gármestere lapunk érdeklődésé­re elmondta, hogy az erről szóló helyi rendelet értelmében a nép­szavazással a választásra jogo­sult állampolgárok 15 százalé­kának kezdeményezésére a tes­tületnek foglalkoznia kell, 20 százalék esetében pedig ki kell írniuk a referendumot. Mind­azonáltal úgy látja, hogy a fővá­ros második legkisebb kerülete „nem feltétlenül igényli” a vá­rosrészi önkormányzatok műkö­dését. Ha ő ilyen megoldással egyetértene, már lett volna mód­ja a megvalósítás kezdeménye­zésére. K. Gy. BUDA Dohányozni egyelőre szabad Csütörtökön rendkívüli ülést tartott a Fővárosi Önkormány­zat MTI-JELENTÉS A városatyák elsőként a köz­műberuházások sorsáról dön­töttek. Elhatározták, ha nem kapják meg az állami céltámo­gatást, jövőre a város költség­­vetéséből is megkezdik a budai főgyűjtőcsatorna, a kelet-pesti vízfőnyomócső-vezeték és a csepeli vízmű - összességében mintegy ötmilliárd forint érté­kű - beruházási programját. Határoztak arról is, hogy az önkormányzat vagyonkezelő szervezetét, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Rt.-t egyszemélyes társasággá alakít­ják át, mivel az elsőfokú bíróság nemrég a fővárosi törvénnyel ellentétesnek minősítette az rt. jelenlegi működési formáját. A szavazás során elvetették De­meter Ervinnek, az MDF frak­cióvezetőjének azt a javaslatát, hogy a közgyűlés tulajdonosi bizottsága helyett maga a Fővá­rosi Közgyűlés legyen az egy­személyes rt. közgyűlése. Többórás eredménytelen vita után a közgyűlés végül is jelen­legi formájában elvetette azt a fővárosi rendelettervezetet, amelynek alapján egyes közin­tézményekben, illetve a tömeg­­közlekedési létesítményekben megtiltanák a dohányzást. A testület megbízta a főpolgár­mestert azzal, hogy december 1- jéig terjesszen elő egy újabb rendelettervezetet. A vitában felszólalók többsége úgy vélte, hogy a közgyűlés nem rendelke­zik hatáskörrel e kérdésben. A testület egyúttal felkérte a fő­polgármestert arra, hogy felhí­vással forduljon az önkormány­zati vállalatok, intézmények ve­zetőihez, hogy saját hatáskör­ben korlátozzák a dohányzást. Vass József (Fidesz) képviselő javaslatára pedig felhívták az önkormányzati intézmények és vállalatok vezetőinek figyelmét arra, hogy saját területükön tilt­sák meg a dohányzást népszerű­sítő reklámok elhelyezését. Az ülés 10. órájában a város­atyák elfogadták viszont a Bu­dapesti Közlekedési Szövetség létrehozására vonatkozó javas­latot. Máriapócs: az otthont is kérik A közelmúltban ülést tartott az egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére alakult kormánybizottság, amelyen több, a fővárost is érintő ügy szerepelt napirenden. MUNKATÁRSUNKTÓL Tájékoztatást Vég Gábortól, a Fővárosi Önkormányzat egyhá­zi ingatlanokkal foglalkozó bi­zottságának elnökétől kért a Népszabadság. Vég elmondta: az ülésen váratlan fordulatot vett a lassan két éve húzódó, máriapócsi ügy.­­A volt görög katolikus kolostorban jelenleg a főváros elmeszociális otthona működik, 100 férőhellyel. Mind­eddig a Szent Bazil rend hitéleti célra, üresen kérte vissza egyko­ri épületét.) A kormánybizottsá­gi ülésen a rend - eddigi állás­pontját megváltoztatva - beje­lentette, hogy a szociális funk­ció átvételével kívánja egykori tulajd­nát visszakérni.­­ Le kell szögeznem: a meglé­vő funkciókkal együtt történő átvétel - különösen mivel elme­szociális otthonról van szó - újabb egyeztetéseket igényel, szigorúan szakmai alapon meg kell fogalmaznunk azokat a fel­tételeket, amelyek mellett meg­nyugtató módon átadható ez a feladat - mondta lapunknak Vég Gábor. A bizottság határozatot ho­zott egy II. kerületi gyermekott­hon ügyében is - a főváros sze­rint - a közvetlen megállapodás hiányában - egyoldalúan. A ha­tározat szerint a jelenleg a tető­­szerkezet beázása miatt kiürí­tett épületet visszakapja a Szociális Testvérek Társasága, míg a Fővárosi Önkormányzat 34 millió forint kártérítést kap. PEST NÉPSZABADSÁG ! Budapest gázellátása zavartalan A világ folyása meglehetősen ki­számíthatatlan, ám egy biztos: közeleg a tél, jönnek a hideg na­pok, s a nagykendő mellett ha­marosan elkél a meleg gázkon­vektor is. Aggodalomra mind­azonáltal semmi ok, a Fővárosi Gázművek október 15-éig min­den tekintetben felkészül a tél kihívásaira. A főváros téli igényeinek meg­felelő gázmennyiséget biztosít­juk - tájékoztatta lapunkat Csallóközi Zoltán, a Fővárosi Gázművek főosztályvezetője. Ez nem kis dolog, ugyanis a hideg hónapokban Budapesten lega­lább nyolcszor annyi földgáz fogy, mint nyáridőn: naponta mintegy 16-17 millió köbméter. A mintegy 4400 kilométernyi gázvezeték és a 320 nyomássza­bályozó állapotát folyamatosan ellenőrzik. A főosztályvezető el­mondta: a fővárosi vezetékrend­szer az elmúlt öt esztendő alatt óriási javuláson ment keresztül. Míg 1988-ban kilométerenként 1,18 volt a gázömlések száma, ma ennek alig több mint a felét regisztrálják. Összehasonlítás­képpen: a 0,5-ös, bűvös számnál még Nyugat-Európában sem igen tudnak alább menni. Hogy a városban hol jobb, hol kevésbé jó a gázvezetékek álla­pota, több mindentől függ. Meg­tudtuk, hogy a 4400 kilométer­nyi rendszer 36 százalékát kite­vő acélvezeték a budai agyagos­márgás talajban bírja a legrövi­debb ideig - itt a leggyorsabb a korrózió, így tehát ezt a területet kell a legsűrűbben ellenőrizni. Az acélcsövek másik réme a kó­boráram, amely ott támad, ahol a gázcső közvetlen közelében villamos vezetékek is húzódnak. A meghibásodások helyszíné­re az üzemzavar-elhárítók azonnal, de legkésőbb két órán belül kivonulnak - mondja Csallóközi Zoltán. - A szivár­gást a vezetékrész lezárásával azonnal megszüntetik, de a tel­jes javítás - a burkolat felbon­tásától az eredeti állapotok visszaállításáig - sem tarthat tovább egy hétnél. A nagyobb forgalmú helyeken rohamtem­póban igyekeznek végezni a munkát: a legutóbbi, Erzsébet Szerkesztőségünket tegnap több olvasónk is megkereste azzal a panasszal, hogy laká­sukban reggel nyolc előtt és este nyolc után nem műkö­dik a távfűtés. A Fővárosi Távfűtő Művek központi ügyeletétől meg­tudtuk: a lakók kérésére szá­mos házban már az október 15-i szezonnyitás előtt el­kezdtek fűteni. Ugyanakkor elképzelhetetlennek tartják, hogy az egyik napszakban ne működne az a rendszer, amely a másikban működik. közúti üzemzavart például 16 óra alatt hárították el. A Fővárosi Gázművek mind­emellett nincs könnyű helyzet­ben, főként, ami az anyagiakat illeti. Lakossági kinnlevőségük eléri a 620 millió forintot, és az iparból is legalább 400 millióval tartoznak a vállalatnak. A milli­árdos összeg egy része behajtha­tó, nagyobbik hányadának ki­­egyenlítésére azonban igen cse­kély a remény. Ez esetben nincs mit tenniük: kikapcsolják a gázt. Egyébként kinnlevőségük csök­kentésére, pénzügyi helyzetük tisztázására nemrégiben egy új szerkezetet szabadalmaztattak: a mágneskártyás fogyasztásmé­rőt. A nemzetközi berkekben is nagy érdeklődést kiváltó rend­szer lényege, hogy az emberek a gázt előre, az általuk igényelt mennyiségben vásárolhatják meg, a telefonkártyához hasonló mágneskártya révén. A Fővárosi Gázművek az 500 köbméternél nagyobb „címletű” kártya vá­sárlóinak kedvezményt ad majd. Az új fogyasztásmérőket ingyen szerelik fel, első lépésben ezer nem fizető vagy megbízhatatla­nul törlesztő budapesti fogyasz­tó lakásában. Csallóközi Zoltán végezetül elmondta: nem tud arról, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium a közeli jövőben a gáz­árak emelését tervezné. Bárkay Tamás TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE Saját részvényeit vette meg a Primo Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy a három jelentkező közül a Bankár Kft. nyerte el a Fővárosi Közgyűlés tulajdonosi bizottsága döntése alapján a Primo Részvénytársaság alvó részvényeinek privatizációjára kiírt pályázatot. Az ügy azonban meglepő fordulatot vett: a Primo menedzsmentje - élve elővásár­lási jogával - megvette a részvé­nyeket. Információink szerint a háttérben a Budapest Bank áll. MUNKATÁRSUNKTÓL A Népszabadság korábban már ismertette: a Primo jogelőd vál­lalatát, a Ruházati Bolt Vállala­tot a tanács alapította. 1950-től átalakulásáig, a főváros terüle­tén működött. Élve a jogszabá­lyok nyújtotta lehetőséggel, a nyolcvanas évek közepétől kül­kereskedelmi jogot is szerzett. 1989-ben a cég kis- és nagyke­reskedelmi tevékenységéből részvénytársaságot hozott létre, kilenc partnerrel. Ez a részvény­­társaság ma már 51, osztrák ér­dekeltségű kiskereskedelmi bol­tot üzemeltet Budapesten, egye­bek mellett a Kleider Bauer há­lózatot is. A Primo Ipari, Keres­kedelmi és Befektetési Rt. 1990 júliusában alakult meg­­ a Fővá­rosi Közgyűlés engedélyével. Tulajdonosai a Fővárosi Önkor­mányzat és a Budapest Bank Rt. A Primo működteti - egyebek mellett - az újpesti Árpád Üzlet­­házban lévő ruházati áruházat, valamint a Szervita téri Táj Ma­hal indiai üzletházat. Alvó rész­vényeinek értéke hozzávetőlege­sen 390 millió forint. Mint ismeretes, a Primo alvó részvényeinek privatizációjára pályázott a Co Nexus Kft. és a Budapest Bank is. A Co Nexus ajánlata azonban nem felelt meg a kiírási feltételeknek, míg a Budapest Bank ajánlatát a Bankár Kft.-é - elsősorban gaz­dasági megfontolásokból - fe­lülmúlta. Demeter Ervin, a Fővárosi Közgyűlés MDF-frakcióvezető­­je a tulajdonosi bizottság szep­tember 3-i ülésén törvény- és az önkormányzat érdekeit sértő­nek minősítette a bizottság ha­tározatát. Ezért beadványt írt Demszky Gábor főpolgármes­ternek, amelyben arra kérte: Demszky - az önkormányzati törvényben biztosított jogával élve - függessze föl a döntés végrehajtását. A főpolgármes­ter ennek megpróbált eleget tenni, azonban erre már nem volt mód - a döntést az illetéke­sek már végrehajtották. Az MDF frakcióvezetőjének egyik kifogása a következő: sze­rinte a Bankár Kft. 164 millió forintért venné meg a részvé­nyeket, s ez az ár jelentősen a cég értéke alatt marad. Ungár Klára, a tulajdonosi bizottság elnöke - szintén levél­ben - úgy tájékoztatta ezek után Demetert, hogy a vételár nem 164, hanem 205 millió fo­rint, a vesztes pályázat ajánlata pedig jelentősen elmarad a Bankár Kft.-étől. A Fővárosi Közgyűlés végül is jóváhagyta a bizottság határo­zatát, ám ekkor az ügy minden­ki számára meglepő ered­ménnyel ért véget. A Primo me­nedzsmentje - az előzetes vára­kozásokkal ellentétben - élt elővásárlási jogával, s erre a célra egy kft.-t alapított. Az ügy hátterében információink sze­rint a Budapest Bank áll, egyes híresztelések szerint a korábbi pályázatvesztés nyújtott segít­séget a kft.-nek a kellős összegű pénz benyújtásához. Betörtek a Kleider Bauerhez MUNKATÁRSUNKTÓL Hétfőről keddre virradóra be­törtek a VIII., Rákóczi út 73. szám alatt található Kleider Bauer üzletbe. Az első adatok profi munkára vallanak. A betörő vagy betö­rők többszörös falbontással ju­tottak­ be az üzletbe. A bűn­­cselekmény a szomszédos ház pincéjéből indult. Innen lyukat vágtak a 73-as számú épület pincéjébe, majd a pincéből bon­tották ki az üzlet padlóját. A betörésnek ez a módja ke­vésbé jellemző. A helyszíni szemle eredménye alapján a rendőrök úgy vélik: gyakorlott elkövetővel van dolguk. A tettes vagy tettesek egyéb­ként közel hárommillió forint ér­tékű árut, elsősorban bőrből ké­szült ruhákat vittek magukkal.

Next