Népszabadság - Budapest melléklet, 1993. december
1993-12-03
Demszky aláírja az expoiroda és a főváros közötti megállapodást A kormány csütörtöki ülésén megtárgyalta a főváros és a Világkiállítási Programiroda beszámolóját az 1996-os budapesti expo előkészületeiről. Demszky Gábor főpolgármester a kormányülésen tájékoztatott arról, hogy a főváros folyamatosan építi az expo szempontjából elengedhetetlenül fontos beruházásait, így a lágymányosi hidat, a 6-os út bevezető szakaszát. Ezeknek és a további beruházásoknak a fővárost terhelő költségvetési vonzata mintegy 50 milliárd forint. A főpolgármester ugyanakkor elmondta: Budapest költségvetése nem teszi lehetővé a szükséges teljes körű finanszírozást. A tegnapi kormányülésen Budapest biztosítékot kapott arról, hogy a beruházásokhoz szükséges hitelek felvételéhez a kormány megadja a szükséges állami garanciákat. A személyi jövedelemadó Budapestre nézve hátrányos megosztási arányának részleges ellensúlyozásaként a kormány támogatja, hogy a főváros néhány milliárd forintos többletbevételhez jusson. A kormány ugyanakkor az Országgyűlés elé terjeszti, hogy az 1995-ös költségvetésben Budapest felkészítésére különítsenek el négymilliárd forintot. Ezt egyébként tartalmazta egy korábbi Demszky-Boross megállapodás is. A tegnapi kormányülésen Für Lajos honvédelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a HM megadja az eddig megtagadott szakhatósági engedélyt az 5-ös főút bevezető szakaszának megépítéséhez, így megkezdődhet ez a beruházás is. Demszky - lapunk információi szerint - ezek után már hajlandó aláírni a programirodával azt a megállapodást, amely egyértelműen tisztázza az infrastruktúra létesítésével kapcsolatos hatásköröket. A világkiállítási övezeten belül a programiroda, az azon kívüli fővárosi területeken végzett beruházásokért pedig az önkormányzat a felelős. Tehát a főváros felelőssége a csepeli HÉV korszerűsítése, a 2-es villamos rekonstrukciója, a 19-es villamos meghosszabbítása, a csepeli víztisztító megépítése. Ezek megvalósításához a Világkiállítási Alap még az idén átutal a főváros számlájára 4,2 milliárd forintot. T. A. A pestiek támogatják a világkiállítást A Triconsul nevezetű osztrák cég magyarországi irodája reprezentatív felmérés keretében 1000 budapesti lakost kérdezett meg arról, mi a véleményük az 1996-os budapesti világkiállításról? MUNKATÁRSUNKTÓL A felmérés - így a hivatalos indoklás annak a meggyőződésnek a jegyében született, hogy az expo nem egy 44 hektáros területre korlátozódó kiállítás vagy vásár, hanem országos ügy, nemzeti vállalkozás, amely csak akkor lehet sikeres, ha azt mindenki magáénak érzi, ha ötleteivel, közreműködésével segíti a megvalósulását. Ez a közvélemény-kutatás csak kiindulópont, egy, a jövő héten induló információs akció része, amelynek során „az egész magyar lakosságot” meg kívánják szólítani. A tájékoztatás szerint a budapestiek 77 százaléka támogatja, kilenc százaléka ellenzi az 1996-os világkiállítást. A megkérdezettek 91 százaléka úgy véli, hogy növeli az idegenforgalmat, 84 százaléka szerint az expo ösztönzi a gazdaságot, 74 százalék pedig azon az állásponton van, új munkaalkalmakat teremt. A megkérdezettek 36 százaléka hiszi úgy, hogy a világkiállítás veszteséges lesz, s a válaszolók fele helyezkedett arra a véleményre: a világkiállítás elvonja a figyelmet más, fontosabb problémákról. A nyugdíjasok 40 százaléka attól tart, hogy a kiállítás idején közlekedési dugók lesznek a fővárosban. A IX. és a XI. kerület lakosainak 82 százaléka pedig úgy gondolja, hogy a világkiállítás elősegíti az úthálózat és a tömegközlekedés fejlődését. A közvélemény-kutatás adataiból kiderül továbbá: a fővárosiak háromnegyed része meglátogatná a világkiállítást, ha azt jövőre rendeznék meg. A MEGKÉRDEZETTEK HÁNY SZÁZALÉKA ÉRTETT EGYET AZ EXPO MELLETTI ÉRVEKKEL? növeli a magyar idegenforgalmat új kulturális kínálatot teremt ismertté teszi Magyarországot a világot hozzájárul Budapest tömegközlekedésének fejlődéséhe; ösztönzést ad a gazdaságnál meggyorsítja az autópálya-építési új munkahelyeket teremt hozzájárul Magyarország fejlődéséhe; elősegíti Magyarország integrálódását Európába javítja Magyarország image-ét Budapestet európai metropolisszá teszi A főpolgármester felhívása Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere nyílt levélben fordult Budapest polgáraihoz, amelyben arra kéri a városlakókat, hogy nyújtsanak segítséget a Fővárosi Önkormányzatnak a közterületeken az utóbbi időben elszaporodott szélsőséges politikai tartalmú, esetenként uszító jellegű feliratok, ábrák eltüntetésében. A polgárok a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat központi ügyeletén, a 210- 0573 telefonszámon, vagy a 210-0572 telefaxszámon jelezhetik, hogy hol található megtisztításra váró falfelület. Ligeti szakértő lesz MTI-JELENTÉS Ligeti Imre, az I. kerületi önkormányzat november elején lemondott polgármestere szakértőként vesz részt a belügyi tárca önkormányzati törvénymódosításának előkészítésében. A leköszönt polgármestert a BM közigazgatási államtitkára kérte fel hároméves polgármesteri munkája alapján. Szabó Eszter, a tárca sajtószóvivője ezzel összefüggésben leszögezte: a minisztérium, illetve a kormányzat ebben a parlamenti ciklusban már nem terjeszti az Országgyűlés elé az önkormányzati törvény módosítását, csupán szakmailag készíti elő. Fürcht Pál, az önkormányzati főosztály helyettes vezetője elmondta: a nemzetközi gyakorlatot is figyelembe véve kifejezetten hasznos lehet, ha az önkormányzati törvény szakmai előkészítésébe bevonnak egy olyan volt polgármestert is, aki már három éven át bizonyított. Gyakorlati tapasztalataival Ligeti Imre hozzájárulhat egy olyan törvényi részszabályozás kialakításához is, amelynek segítségével a jövőben zökkenőmentesebbé válhat például a polgármester, az alpolgármester, illetve a testület közötti kapcsolat. A minisztérium szakmai javaslatát egyébként még a választási küzdelmek megkezdése előtt, decembertől széles körű vitára bocsátják a polgármesterek, a jegyzők, illetve az önkormányzati érdekvédelmi szövetségek között. NÉPSZABADSÁG Zónarendszer a tömegközlekedésben A budapesti tömegközlekedés 1995-től a bécsi tömegközlekedéshez hasonló zónarendszerben működik majd. A BKV vezérigazgatója szerint a jelenleginél igazságosabb, új tarifarendszer viteldíjai „távolságarányosak” és „időkorlátosak” lesznek. Egy jeggyel például annak érvényesítésétől számított hatvan percig, a zónahatár eléréséig lehet majd utazni. A tervek szerint az 1996-ban alakuló Budapesti Közlekedési Szövetség a főváros határain túl is egységes viteldíjat kérne mind a MÁV, mind a Volán, mind a BKV a főváros közigazgatási határain átmenő járatain. Ily módon a városkörnyéki agglomerációs településeket három, négy vagy több zónába sorolnák be. Az új tarifarendszer alapelveit januárban terjesztik a Fővárosi Közgyűlés elé. A rendeletalkotás ügyrendjét ismerve az új rendszer legkorábban 1995 elején léphet életbe. Addigra azonban a közlekedési vállalat számos fejlesztés megvalósítását tervezi. (A zónarendszer terveiről további, részletesebb ismertetőnk a melléklet III. oldalán olvasható.) Igen kelendő a föld az agglomerációban Befejeződött a földigényre bejelentett adatok számítógépes feldolgozása Pest megyében. Amint Sztáray Mihály, a Pest Megyei Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal vezetője az MTI munkatársának elmondta: az elmúlt néhány hónapban alaposan megnövekedett a földigény, összesen 65 ezer igénylést kellett feldolgozniuk. A torlódás némi időveszteséget okozott. Mostanra azonban gyakorlatilag minden ügyfél kézbe vehette az árverésen részvételre jogosító papírokat. Összesen egymillió 600 ezer aranykorona értékű földet osztanak ki a megyében, ám ebből a meghosszabbított időpontnak köszönhetően 600 ezer aranykoronányi terület jövő év május végéig találhat tulajdonosra. A tapasztalat szerint különösen nagy az érdeklődés azon a 30 településen, amelynek a kárpótlásra kijelölt földjei benyúlnak Budapest közigazgatási határai mögé, s így a törvény szerint e területre bármely kerület lakosa igényt tarthat, aki jogosult kárpótlásra. Gyakran 1000-1200 polgár is részt vesz egy-egy ilyen licitáláson, amelynek kialakult a gyakorlati rendje. Kezdetben nem volt ritka a torzsalkodás, civódás egy-egy jobb fekvésű földért, mostanra azonban a részvevők általában békésen megegyeznek. Különösen kelendő a föld Soroksár, Budaörs, Budakalász környékén, ahol az új tulajdonosok elsősorban víkendtelkeket szándékoznak kialakítani. Néhány éven belül át kell majd rajzolni a Budapest környéki víkendtelepülések térképét is. BMK: új igazgató A Budapesti Művelődési Központ a jövőben a fővárosi önkormányzat programját teljesíti: az egyre szaporodó civil szervezeteknek ad majd helyet, illetve az amatőr művészeti együttesek befogadó háza lesz - mondta Marschall Miklós főpolgármester-helyettes csütörtökön, a BMK új igazgatójának ünnepélyes beiktatásán. Romhányi Andrást - ahogy Marschall Miklós fogalmazott a reformer népművelőt, öt pályázó közül választották ki. Romhányi András népművelői pályafutása alatt létrehozta a Kispesti Munkásotthont, a Petőfi Csarnok módszertani vezetője lett, és megalakította a Budapesti Népművelők Egyesületének Magyar Kollégiumát. Ez utóbbit, a határon túli magyarok közművelődését segítő szervezetet, szeretné a BME felügyelete alá vonni. Gépjárműoktatás: fókák, eszkimók 138 autósiskola működik Budapesten Január óta drágábban és több vizsga árán szerezhetünk jogosítványt - talán így lehetne legrövidebben összefoglalni az új helyzetet. Az újragondolt szabályozásnak ugyanakkor vannak előnyei is - állítja Németh György, a Gépjárművezetőképző Munkaközösségek Egyesülésének gazdasági vezetője. Ma Budapesten mintegy 138 szervezet oktat gépjárművezetőket, körülbelül kétharmaduk magániskola, a többi tanulón a munkaközösségek és az ATI, valamint az MHSZ utódai osztoznak. A tavaly megalkotott rendelet következtében ugyanakkor majdnem felére csökkent az engedéllyel rendelkező iskolák száma. Január 1-jétől ugyanis speciális vizsgához kötötték az autósiskola vezetésére jogosító engedélyt, s így az országban működő másfél ezer oktatói csoport pillanatok alatt 700-750-re apadt. Hiába a csökkenés, Németh György szerint még ma is nagyobb a képzési kapacitás, mint az igény. A mai budapesti jelentkezőket 50-55 iskola kényelmesen meg tudná tanítani vezetni, arról nem is beszélve, hogy az áremelkedés óta megcsappant a tanulók vállalkozói kedve is. (Igaz, a jelentkezők számát néha rejtélyes tényezők szabják meg: a munkaközösségek között is akad olyan, ahol alig tudják feltölteni a tanfolyamokat, miközben más kerületekben sorban állnak a hallgatók.) Budapesten a jogosítványra vágyók 2-3 ezer forintos különbséggel is találkozhatnak, ha a tanfolyamok között válogatnak. (Egy biztos: vizsgadíjakkal együtt 20 ezernél is többe kerül ma egy jogosítvány.) A munkaközösségek 1500-2500 forint között kínálják a tanfolyamot, 450-500 forintért a rutin-, 500- 550-ért a forgalmi, 650-750 forintért az országúti vezetési órákat. Németh György szerint az ennél olcsóbb ár kevéssé reális, hiszen a kockás taxi is majd’ hétszáz forintot kér ötvenpercnyi városbéli furikázásért. Az elméleti vizsgaeredmények január óta sokat javultak - nem utolsósorban az új gyakorló tesztlapok megjelenésének köszönhetően -, beállt a korábbi, 60-65 százalék körüli arány. Németh György szerint kedvező változás az is, hogy a rutinvizsgát különválasztották a forgalmi vizsgától, így mód van arra, hogy a rutin esetében valóban csak az alapkészségeket mérjék. A gépjárműoktatók egyik legnagyobb gondja manapság, hogy semmilyen előnyt nem élveznek egy új kocsi beszerzése esetén. Döntő többségük ugyanis saját autójával dolgozik, zömében keleti gyártmányú gépkocsival. Új, nyugati kocsit viszont aligha vehetnek, hiszen - hiába lenne ez az akció kitűnő reklám - a magyarországi márkakereskedők nekik is piaci áron, piaci részlettel kínálják az autókat. Hasonló a gond a biztosításokkal is: a casco irreálisan magas ára miatt (bár az oktatás alatt, saját hibából bekövetkezett balesetek aránya meglepően alacsony, egy és két százalék közötti) erre a biztosítási fajtára csak kevesen gondolhatnak. N. K. J. Vajon mi jön jobbról? TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE