Népszabadság - Budapest melléklet, 1994. február

1994-02-01

A főpolgármester nem érti, mi történt Vélemények a főváros és a rendőrség leszavazott megállapodásáról Mától csak boltban és piacon vásárolunk Az elmúlt héten a kívülállók nagy meglepetésére a Fővárosi Köz­gyűlés elvetette Demszky Gábor főpolgármesternek azt a javasla­tát, hogy Budapest vezetése kössön együttműködési megállapo­dást a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal a gazdasági jellegű bűncselekmények háttérbe szorítása érdekében. A javaslat sze­rint a főváros és a BRFK egymást segítve léphetne föl a korrupció háttérbe szorítására, s ehhez a Városháza százmillió forintos anyagi segítséget is biztosított volna. MUNKATÁRSUNKTÓL A közgyűlési vitában élesen szemben álló álláspontok ala­kultak ki, s ennek „köszönhető” a végeredmény: 38 igen, hat el­lenszavazat és 22 tartózkodás mellett a képviselő-testület el­vetette a javaslatot. A tervezetet elsősorban az MDF és a KDNP képviselői utasították el. Demszky Gábor lapunknak meg­erősítette: újra a testület elé ter­jeszti a megállapodást. - Egyszerűen nem értem, mi történt - mondta munkatár­sunknak. - Ráadásul úgy ér­zem, hogy a demokrata fórum és a KDNP képviselői saját kor­mányzatukkal kerültek ellent­mondásba. Kónya Imre belügy­miniszter kinevezésekor harcot hirdetett - egyebek mellett - a gazdasági bűnözés ellen, s kije­lentette: erős rendőrség nélkül nincs megfelelő közbiztonság. Arra a kérdésünkre, vajon, nem kampányfogás-e a főváros vezetése részéről, hogy éppen a megbízatásuk utolsó évében akarnak a rendőrségnek száz­millió forintot adni erre a célra, Demszky leszögezte: ilyen érte­lemben ez nem tekinthető poli­tikai kérdésnek. - Tudomásul kell venni, hogy a lakosságot ir­ritálják a gazdasági bűncselek­mények is, e téren rosszak a BRFK felderítési mutatói. Csak­is ezen szerettünk volna javíta­ni. Javaslatunk szerint az első fél évben csupán ötvenmillió fo­rintot utalnánk át a BRFK számlájára, s ennek felhaszná­lásáról Bodrácska János főkapi­tánynak el kell számolnia, s csak ezután kaphatná meg a maradék ötvenmillió forintot. Elfogadhatatlannak tartom ugyanis, hogy míg a kerületi ön­­kormányzatok rendőrőrsök lét­rehozásával támogatják a bűn­­cselekmények elleni munkála­tokat, a főváros ne csináljon semmit ezen a téren - mondta a főpolgármester, aki ugyanakkor nem cáfolta a Népszabadságnak azt az értesülését, hogy az el­múlt hét végén tárgyalt Kónya belügyminiszterrel - egyebek mellett - erről az ügyről is. Demeter Ervin, az MDF frak­cióvezetője lapunk kérdésére le­szögezte: - Álláspontunk az volt, hogy ezt a kérdést a budapesti költ­ségvetéssel együtt kell megtár­gyalni, akkor, amikor már vilá­gosan kiderülhet mindenki szá­mára, mire és mennyit költhe­­tünk valójában, hiszen a BRFK finanszírozása nem a közgyűlés hatáskörébe tartozó feladat.­­ Fenntartom ugyanakkor azt a véleményemet, hogy nem érzem eléggé őszintének a főpol­gármester úr szándékát, úgy gondolom ugyanis, hogy vannak saját eszközeink az ilyen jellegű gondok megoldására - például a gazdasági jellegű pályázatok el­bírálási mechanizmusának fe­lülvizsgálata. Szeretném hang­súlyozni továbbá: alaposan meg kellene vizsgálni, mire van szüksége a BRFK-nak. Nem va­gyok bizonyos abban, hogy a gazdasági bűncselekmények el­leni fellépés lenne a legfonto­sabb feladat. Elég talán utal­nom arra, hogy Bodrácska Já­nos állandóan azt hangoztatja: kevés a posztoló rendőr... Mától újabb korlátozó intézke­dések gyarapítják a közterüle­ten folytatott árusításra vonat­kozó rendelkezéseket. Az ipari és kereskedelmi miniszter feb­ruár elsejével hatályba lépő ren­delete azt célozza, hogy a keres­kedelem alapvetően üzletekben, vásárokon és piacon folyjon. MUNKATÁRSUNKTÓL A rendelet a korábbi jogszabá­lyokhoz képest jelentős szigorí­tásokat tartalmaz, szűk körben határozza meg azon árucikkek körét, amiket a továbbiakban is szabad az utcákon és az aluljá­rókban árusítani. E szerint új­ságot, levelezőlapot, virágot, léggömböt, zöldséget és gyü­mölcsöt, vattacukrot, jégkrémet és fagylaltot ez után is szabad közterületen árusítani. Persze csak akkor, ha az illető kereske­dő az ehhez szükséges hatósági engedélyek birtokában van. A rendelet azonban megtiltja az engedélyek kiadását a városi főútvonalakon, az idegenfor­galmi szempontból frekventált területekre, illetve az esetben, ha az árusítóhelytől számítva száz méteren belül hasonló cik­ket árusító üzlet működik. A közterületen való árusításra változatlanul kerületi jegyző adhat ki engedélyt. A korlátozás nem vonatkozik azon könyvkereskedőkre, akik korábban kaptak engedélyt, s tevékenységüket jogszerűen folytatják. A rendelkezések végrehajtá­sát a közterület-felügyelet ellenőrzi. A későbbiekben a közterület-felügyelők a rendőr­ség, a Vám- és Pénzügyőrség és a fogyasztóvédelmi felügyelő­ség szerveivel közös ellenőrző akciót szerveznek. Erre már nincs engedély szabó babaabás felvétele A belügyminiszter tárgyal Demeter Ervinnel Kónya Imre belügyminiszter a Népszabadság kérdésére el­mondta: - A gazdasági bűnözés visszaszorítása érdekében min­den erőt latba kell vetni. Nagy örömmel vettem, hogy erre a fő­város vezetése is kész jelentős összeget áldozni. Kívülállóként nem tudom megítélni, hogy a végszavazáson miért vetette el a testület a javaslatot. Úgy tu­dom, hogy az ellenzők a megállapodás rossz előkészí­tését kifogásolták, nem látták a garanciáját annak, hogy a száz­millió valóban oda jut-e, ahová szánják. Bízom abban, hogy az elhangzott észrevételek figye­lembevételével készített új ja­vaslat a testület elé kerül, s el­fogadják. Belügyminiszterként én természetesen szívesen ven­ném, ha a gazdasági bűnözés el­leni rendőrségi munkára költ­­hetné a pénzt a BRFK. Kérdésünkre, hogy „lobby­­zik-e a miniszter a rendőrség érdekében a városháza MDF-es képviselőcsoportjánál”. Kónya leszögezte: - Az MDF-es város­atyák kisebbségben vannak a közgyűlésben, elsősorban tehát nem ők döntik el ezt a kérdést. Már tárgyaltam a kérdésről a főpolgármesterrel, s terveim között szerepel egy konzultáció Demeter Ervin úrral, az MDF- es képviselőcsoport vezetőjével is. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy nem áll szándé­komban beleszólni az MDF-es városatyák munkájába. A vízművek tiszta a Technomark-ügyben Lapunkban korábban már többször is beszámol­tunk arról, hogy Demszky Gábor főpolgármester ügyészségi vizsgálatot kezdeményezett a Techno­mark-ügyben. Ismeretes, hogy a tisztázatlan kö­rülmények között létrejött Technomark Rt. és két fővárosi tulajdonú közüzemi vállalat - a vízmű­vek és a távfűtő művek - homályos gazdasági szerződést kötött, jelentős anyagi kárt okozva ezáltal Budapestnek. Demeter Ervin, a Fővárosi Közgyűlés MDF- frakciójának vezetője tudomást szerzett arról, hogy dr. Bócz Endre fővárosi főügyész levélben tájékoztatta a főpolgármestert a vizsgálat ered­ményéről, de ezt Demeter nem olvashatta el. Az illetékes beosztott úgy nyilatkozott az MDF-es városatyának: a levél szigorúan bizalmas. A főpolgármester lapunknak ezzel kapcsolat­ban elmondta: valóban kapott levelet a főügyész­től, de annak tartalma bizalmas. Csupán egy részletét tartja a nyilvánosságra érdemesnek: e szerint a Technomark Rt. és a vízművek kapcsola­ta jogilag szabályos volt, törvényességi vizsgála­tot csak a távfűtő művek és a részvénytársaság ügyleteiben tartott indokoltnak a főügyész. (Az említett ügyletek idejében a távfűtő vállalatot nem a jelenlegi vezérigazgató vezette.) - Ugyanakkor ez a levél tisztázza Székely Gá­bor főpolgármester-helyettest is - hangsúlyozta kérdésünkre Demszky -, akit korábban azzal vá­doltak, hogy rokoni szálak fűzik a Technomark Rt. egyik vezető emberéhez. K. S. Új egészségügyi program Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, ’91-ben elsőként csatlakozott hazánkból az Egészséges Kórház elnevezé­sű, a WHO (Egészségügyi Világ­­szervezet) által indított prog­ramhoz. Az intézmény március­ban értekezletet szervez orvos­vezetőknek és kórházhigiénés szakembereknek. Az Egészséget mindenkinek 2000-re! elnevezésű programot az 1980-as években fogadta el a WHO. ’91-ben vált ki a fő prog­ramból a Health Promoting Hospital (HPH), azaz egészséges kórház programja is. A mozgal­mat hazánkban a Korányi vál­lalta fel elsőként, ez a kórház adott otthont annak a konferen­ciának, amelyen meghatározták a csatlakozás feltételeit. Az in­tézet vállalta, hogy öt éven belül öt programot valósít meg. Az állam a különböző orszá­gokban eltérő mértékben tud szerepet vállalni az egészség­­megőrzésben - mondta munka­társunknak dr. Kautzky László kandidátus, a HPH magyaror­szági koordinátora. Ameriká­ban évente mintegy 2700 dollár jut egy állampolgár egészségére, nálunk körülbelül 150. A Korá­nyi szakemberei az egyéni vagy kórtermenként kialakított be­­■­szélgetéseken túl előadásokat szerveznek, diabetes-, alkoho­lista- és asztmaklubokat mű­ködtetnek. A kórházat előbb­­utóbb dohányzásmentessé kí­vánják alakítani. Alprogramként­­ továbbképe­zik nővéreiket, kötelezővé tették a védőeszközök használatát a fertőző anyagokkal érintkezők­nek, a mérgező hatású rákelle­nes szereket vákuumkamrában állítják elő. Bevezették a hepati­tis elleni védőoltást. A betegek 23-féle étel közül választhat­nak, amelyekben a szakácsok olajat használtak zsír, mirelitet konzerv helyett. A kórházban keletkező ártalmas­ anyagok égetésére az országban egyedül­álló égetőmű működik. K. A. A kerületek szövetségét javasolják a főépítészek Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy Budapest vezetése a múlt héten rendezte meg a „Bu­dapest jövője - a jövő Buda­pestje” című konferenciát, amelynek vitaindító előadását Budapest főépítészeinek 23 Szék néven tavaly létrehozott egyesülete írta. Az előadás sze­rint Budapest máig is tisztázat­lan területrendezési rendszere állandó szakmai és településpo­litikai viták forrása. A 23 Szék merőben új köz­­igazgatási alapokra helyezné a fővárosi rendszert, s ebbe illesz­tené a területrendezési irányel­veket. A testület véleménye sze­rint budapesti Szövetségi Gyű­lést kellene létrehozni. Ennek tagjai a kerületi önkormányza­tok első emberei, valamint kép­viselők és a főpolgármester len­ne. Ők alakítanák ki az egysé­ges fővárosi területrendezési irányelveket. A további részletek mellékle­tünk V. oldalán olvashatóak. SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE A hírhedt újlaki kék ház: az építészek szerinti rossz példa Új forgalomirányító a BKV-nál MUNKATÁRSUNKTÓL Hétfőn átadták a BKV új auto­matikus vonalellenőrző rendsze­rét. Az olasz gyártmányú rend­szert egy hónapig tesztelték a buszokon. Lényege, hogy a kor­szerű diszpécserközpontból fo­lyamatosan nyomon követhető az egyes buszok mozgása, ezáltal tervezhetővé és „irányíthatóvá” lesz a járművek menetideje. Szükség esetén a diszpécser rá­dión utasíthatja a sofőröket, hogy lassítsanak, vagy haladja­nak gyorsabban, ezáltal elkerül­hetővé válnak a torlódások. A készülékeket első ütemben tizennyolc nagy forgalmú jára­ton szerelték fel, többek között az 1-es és a 7-es jelzésű buszo­kon. A BKV a rendszernek csu­pán felét vásárolta meg, a meg­állókba kihelyezendő elektro­mos utastájékoztató táblákat saját fejlesztésként kívánják munkába állítani. Díj egy újpesti menedzsernek MUNKATÁRSUNKTÓL Aschner Lipótról, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság legendás hírű vezérigazgatójáról elnevezett díjat alapított a jogutód Tungs­ram Rt. és a Magyar Hitel Bank. Aschner Újpest város első taná­csának tagja lett 1907-ben, 1921-től pedig a nagy újpesti cég vezetője lett. Tagja volt a gyár részvény­többségét kezében tartó Pesti Magyar Bank felügyelőbizott­ságának, igazgatósági tagja több más iparvállalatnak és a Gyáriparosok Országos Szövet­ségének. A Vasművek és Gép­gyárak Országos Szövetsége pe­dig alelnökének választotta. Hí­res volt arról, hogy a dolgozók számára jóléti intézményeket hozott létre, munkásbálokat rendezett, a nevéhez fűződik a strand megnyitása is. A magyar sport bőkezű mecénása volt. Őt tekintették az ideális, „jó” tő­késnek. Az ő vezérigazgatósága ide­jén, 1932-ben határozták el és hajtották végre a gyár nagyará­nyú fejlesztését. Többek között hatvan fős kutatólaboratóriu­mot állíttatott fel. Az itt folyó munka alapozta meg azután vállalat világhírét. Ebben az időben a lámpagyártás terüle­tén az Egyesült Izzó az elsők között volt a világon. A német megszállás - 1944. március 19. - után Aschner Li­­pótot a Gestapo letartóztatta. A dachaui koncentrációs tábor­ban tartották fogva. 1945-ben innen szabadulva Svájcban te­lepedett le. Csak 1948-ban tért haza, és haláláig az államosí­tott Egyesült Izzó igazgatója volt. Az Aschner-díjat minden év­ben egy sikeres menedzser kap­hatja meg. Az idén Fürst Sán­dort, az Eporg Kft. igazgatóját tüntették ki vele. A díjazott az ezzel járó 150 ezer forintot az Újpesti Helytörténeti Alapít­ványnak ajánlotta föl.

Next