Népszabadság - Budapest melléklet, 1994. február

1994-02-01

1994. február L, kedd Kezdődik az óriásplakát-kiállítás Ma nyílik meg a Hősök terén a Reklámszövetség által rendezett óriásplakát-kiállítás BOROS JENŐ FELVÉTELE BUDAPEST Szeptemberig megcsördülnek a telefonok Hétfő reggel 10 813 előfizető beszélhetett az Első Pesti Tele­fontársaság vonalain. A szám a vállalkozók szándékai szerint szeptemberre 65-70 ezerre nő, ami azt jelenti, hogy ekkorra végre telefonhoz jut minden részvényes és a várakozók több­sége - tudtuk meg Száray Ló­ránttól, az EPT távközlési igaz­gatójától. Mint ismeretes, az EPT vál­lalkozása - a Kontrax csődjé­nek betudhatóan - immáron egyéves késésben van. Ugyan­akkor zavart okozott az is, hogy a felelős miniszter - a várakozá­sokkal ellentétben - egyetlen koncessziót írt ki Budapest te­rületére, s így az EPT a­­rend­szert csak a Matávval kilenc év­re kötött szerződés értelmében üzemeltetheti. (A Matáv vona­lait egyébként átveszi a társa­ság, elvégzi a szükséges felújí­tásokat és bővítéseket is.) A végeredmény tehát - véli az igazgató - végül is olyan, mint­ha az EPT koncessziós társaság lenne. Az első előfizetőt október el­sején kapcsolták be a hálózat­ba. A december 11-ei közgyűlés után mód nyílt arra, hogy a csőd előtt elkészült hálózatré­szeket felélesszék: az év végéig így ötezer élő EPT-vonal volt a X., XVII. és XVIII. kerületben. A munka mindhárom területen az előírt tempóban folyik, a ki­vitelezők ígérik, hogy a közpon­tok másfél kilométeres körzeté­ben Lőrincen februárban, a Rá­kosokon márciusban, Kőbá­nyán legkésőbb májusig meg­­csörrenhetnek a telefonok. A városrész távolabbi vidéke­it 28 kisebb központtal kívánják ellátni. Június végére remélhe­tőleg 40 ezerre nő a telefontulaj­donosok száma, s az őszi 70 ezer vonalat is 94 ezerre lehet növel­ni az év végére - feltéve, ha van elég érdeklődő. Nem lehet tudni ugyannis, hogy hány valós igényt rejt a Matávnál nyilvántartott 34 ezer igénylés - a becslések szerint feleannyit -, s az is kér­déses, hány potenciális előfizető maradt ki az igénylők sorából csak azért, mert korábban re­ménytelennek látta a helyzetet. A központokkal párhuzamo­san építik a hálózatot is: a ká­beleket föld" alatt vezetik a sű­rűbben lakott területek hatá­ráig, onnan pedig oszlopokon folytatódik a szerelés. Mint Száray Lóránt elmondta, itt ta­lálkoztak talán a legnagyobb gonddal. Sok helyütt ugyanis nincs hely újabb oszlopoknak, ezért kénytelenek igénybe venni az Elektromos Művek már meg­lévő póznáit, az Elmü viszont gyakorta irreálisan magas árat szab a „bérletért”. A vita annyi­ra elmérgesedett, hogy a XVII. és a XVIII. kerületben néhol emiatt késik az átadás. N. K. J. A munkásszállók is készülnek az expóra A kilencvenes évek elejétől az ipari munkaerő-szükséglet vissza­esésével, a fenntartó üzemek csődje miatt a fővárosi munkásszál­lók nagy része kiürült. A lelakott, sokszor rendkívül rossz álla­potban lévő épületeket az Eravis Szálloda és Vendéglátó Rt. jog­elődje, az 1991. december 31-ig az Eravis Építők Szálloda és Vendéglátó üzemeltette. Az Eravis még állami válla­latként kezdett hozzá a hetve­nes években „vaságyasként” emlegetett munkásszállók csi­nosításához - nyilatkozta la­punknak Császár Ferenc osz­tályvezető. Az egykori szállók közül a részvénytársaság húszat tart fenn, amelyekből négyet kétcsillagos szállodává, két má­sik épületet pedig turistaszálló­vá alakított át. Jelenleg tizen­három munkáshotelt üzemel­tetnek, ahol több mint tizen­négyezren férnek el. Ezek a szállók alacsony áraikkal azok­hoz az igényekhez igazodnak, amelyet egy egyre szélesedő munkás-, turistaréteg igényel. A cég elsősorban olyan vállal­kozói csoportokkal köt szerző­dést, akiknek dolgozói laknak a szállókban, de egyéni megren­delőket is ki tudnak szolgálni. A tizenhárom hotel jelentős része a Duna-part mellett és a Hungária körút közelében van. Az Eravis reorganizációs terve alapján öt olyan épület vár érté­kesítésre, amelyek kívül esnek ezeken a területeken. A megma­radt szállókat pedig teljesen felújítják, korszerűsítik. Igaz, az árak a jelenlegi éjszakánkén­ti átlagosan 230 forintnál ma­gasabbak lesznek, de meg sem fogják közelíteni a szállodai díjszabást. A jövő év végi teljes felújítás nem véletlen, hiszen az Eravis is készül a világkiállítás­ra. Az előkészületek alatt a munkások, a kiállítás ideje alatt a turisták, a kiszolgáló személy­zet is igénybe vehetné a szálló­kat. Az expo után pedig a már felújított modern épületeket to­vábbi munkavállalók, diákok és turisták vehetik igénybe. M. R. A. NÉPSZABADSAG DJJ Felújítják a HÉV vonalait Naponta kétszázezren utaznak a szerelvényeken Idén folytatódnak a HÉV vona­lain a korábbi években meg­kezdett felújítási munkálatok. A helyi érdekű vasút utasainak előreláthatóan 27 alkalommal kell e munkálatok miatt a for­galom változásaira számítani. MUNKATÁRSUNKTÓL A tervezett fejlesztések közül kiemelkedik a ráckevei kocsi­szín továbbépítése, illetve a szigetszentmiklós-gyártelepi biztosítóberendezés létesítése. Ez utóbbira azért van szükség, mert Tököl és Ráckeve között ugyanazon vágányt használják a vonatok mindkét irányban. Az „ellenmenetet kizáró” biz­tosítóberendezés gyakorlatilag kiiktatja az emberi tévedés le­hetőségét. A készüléket a kriti­kus pályaszakasz tököli olda­lán már az elmúlt évben felsze­relték, idén a másik oldalon is a helyére kerül majd. Érdeklődésünkre Bársony László főmérnök tájékoztatott róla, hogy 1994-ben, a gödöllői vonal vonatain is felszerelik URH-készülékeket. A főmérnök kérdésünkre ki­fejtette, hogy az idős vonatok ellenére a HÉV gyakorlatilag 100 százalékos biztonsággal közlekedik. A statisztika sze­rint tavaly 311 ezer alkalom­mal tették meg a vonatok a két végállomás közti utat, s csupán 379 alkalommal maradt ki egy­­egy járat. A BKV adatai szerint a HÉV menetrendszerűsége 98 és 100 százalék között mozog. A felmérések szerint a fővá­rost az agglomerációval össze­kötő négy HÉV-vonal a buda­pesti tömegközlekedés forgal­mának tizenegy százalékát bo­nyolítja le. Igaz, a forgalom az utóbbi években számottevően csökkent, a HÉV-et azonban így is naponta kétszázezer utas veszi igénybe. Az utasok szá­mának csökkenése leginkább a csepeli és a gödöllői vonalon érzékelhető. A négy vonal összesített hossza közel száz kilométer. A budapesti szakasz ebből har­mincnyolc kilométert tesz ki. A városban a HÉV-pálya és a közutak kereszteződését min­denütt fénysorompó biztosítja. Ennek ellenére tavaly 59 alka­lommal fordult elő, hogy a HÉV gyalogost gázolt vagy sze­mélyautóval ütközött. A bale­setek többsége a kereszteződé­sekben következett be. A budapesti HÉV vonatait kivétel nélkül a volt NDK-ban gyártották. A legkorosabb sze­relvény harmincéves, s már a fiatalabbak is tíz­ évnél öregeb­bek. A mindennapos karban­tartásoknak és javításoknak köszönhetően azonban a há­rom évtizedes vonatok is az ál­lomásokon kiírt időpontban, gyakorlatilag percre pontosan megérkeznek. Javítani persze nemcsak az elöregedésből adó­dó hibákat kell; a szerelvé­nyekben (és az állomásokon) csak ’93-ban tízmillió forint kárt okoztak a vandál utasok, illetve a beköltöző hajléktala­nok. Csepel még bízik az ígéretekben Beszélgetés Hajdú Béla polgármesterrel A főváros XXI. kerületét Budapest közgyűlése nem kápráztatja el fejlesztések sorával. Csepellel ugyanis nem lehet reprezentálni. A kerület vezetése elszakadással próbálkozott, a lakosok viszont nem adták ehhez beleegyezésüket. Hogyan tovább? Mozdult-e egy jottá­nyit is előre a kerület fejlesztésének ügye? Kérdéseinkre Hajdú Bé­la polgármester válaszolt.­ ­ A kerület és a főváros vi­szonya „javulóan stagnáló”. A főváros többnyire figyelembe veszi a mi szempontjainkat is a kerületet érintő kérdésekben. A kapcsolat valódi jellemzését azonban az ez évi fővárosi költségvetés adja majd meg. Ez rögzítheti ugyanis azokat az ígéreteket, amelyeket Demszky Gábor tett a népszavazás után. A költségvetésnek tartalmaz­nia kell a kerület fejlesztésére fordítandó összeget. Meg kell határozni a csepeli gerincút technikai paramétereit, a beru­házás pénzügyi nagyságrendjét és forrásait. Nem általános fo­galmakban, hanem konkrét összegű éves bontásokban, megjelölve a hitelforrásokat is. Ugyanez vonatkozik a HÉV re­konstrukciójára is. Itt a kor­mány által előirányzott 1,9 milliárd forint mellett szeret­nénk konkrét pénzügyi ada­tokban is látni a főváros „hoz­zájárulását” - mondta Hajdú Béla. - Mi lesz a szennyvíztisztítóval? - A szennyvíztisztítóra vo­natkozó elképzelések nem mó­dosultak. Mindezekhez hozzá­tenném Demszky úr centrali­zációs elképzeléseiről tett nyi­latkozatát. A főpolgármester a főváros működésére vonatkozó törvény módosításánál szeren­csésnek tartaná egy új és cent­ralizált fővárosi struktúra ki­alakítását. Ha ez megvalósul, akkor a kerületek mozgástere tovább csökken. - Az ön neve összekapcsolódott az önállósodási törekvéssel. - A kerület lakosai akkor elutasították az elszakadást. Ez azonban nem jelenti, hogy a jövőben is így gondolják majd. Akadnak jelek arra, hogy már most többen álláspontot vál­toztattak. - Ezek szerint sohasem gondolt arra, hogy feláll a polgármesteri székből? - Helyesnek érzem, hogy népszavazással kérdeztük meg a kerület polgárait. Az azóta eltelt időszak is azt tanúsítja, hogy a lakosok reális lehető­ségként mérlegelték és egyre inkább megfontolandónak tartják az önálló városfejlődést a jövőben. Nem akartam, nem akarok lemondani. - Csepel munkáskerület, az itt élők zömének a gyárak adtak meg­élhetést. Az üzemek, gyárak azon­ban sorra bezárnak. Mit tesznek az utcára került emberekért? - Kulcskérdés a munkahely­­teremtés. A választások köze­ledtével a pártok egyre több­ször emlegetik ezt a kérdést, de félő, hogy ez inkább csak kam­pányfogás. A kerület komoly fejlesztési csomagtervet dolgo­zott ki, amelynek legfontosabb eleme a munkahelyteremtés. A program megvalósítása jóval előbbre tarthatna, ha a két­szintű önkormányzati vezetés nem a jelenlegi formában mű­ködne. A kerületnek ugyanis nem állnak­­ rendelkezésére a fejlesztés előkészítéshez kap­csolódó döntési jogkörök. - Milyen beruházás szerepel a csomagtervben? - Egy 2500 embert foglal­­koztató üzemegység közel 35-1 40 hektárnyi területen, amely­nek létrehozásában a pártok és­ a főváros hatékony közremű­ködésére is számítunk. A szük­séges előkészítő tárgyalások és­ számítások februárban befeje­ződnek. Ha a főváros jóvá­, hagyja a szükséges övezetmó­dosításokat, akkor nagy lép­tekkel elindulhat a tervezői­ munka, majd az év közepén a­ kivitelezés. A beruházás 2-3 év­ alatt valósulhatna meg. - ...És addig? - A többi kerülethez viszont nyitva arányaiban maga­s összeget fordítunk szociális cé­lokra. Szociális irodát működ­tetünk, amely családsegítő szolgálattal egészül ki. Mind­ezekkel szeretnénk segíteni a bajba kerülteknek, akik nin­csenek kevesen. Csak két számadatot mondanék: 1990- ben a Csepeli Vasmű 18 ezer embert foglalkoztatott, ma ez a­ szám 4-6 ezer között mozog. Szalai Anna /l/UUEI/Hungarian Airlines /fr I /1/ldLEI/ Hungarian Airlines /j/ ÉRETTSÉGIZETT FIATALOK! Az 1994/95-ös tanévre jelentkezzetek a 208-as Szakmunkásképző Intézetbe repülőgépszerelő és repülőgépműszerész szakra. Felvételi tantárgyak: A jelentkezés feltétele: Jelentkezni lehet. Információ: Jelentkezési határidő: matematika, fizika, angol nyelv (gimnáziumi szint). 21 éves korhatár, érettségi bizonyítvány (1994-ben érettségizőknél utólagos bemu­tatás), egészségi alkalmasság. MALÉV Oktatási Központ, 1185 Ferihegyi Repülőtér­ 5 a 157-7529-es telefonon. 1994. május 1. MALÉV OKTATÁSI KÖZPONT A MAGYAR LÉGIKÖZLEKEDÉSI RT. pályázatot hirdet Munka- és üzembiztonsági vezetői beosztás betöltésére. Feladatát képezi: • Az Rt. egész területén — a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások és a belső vállalati rendelkezések alapján — a munkavédelmi­, tűzvédelmi és környezetvédelmi tevékenység szervezése, irányítása, ellenőrzése Bérezés, megegyzés szerint. Alkalmazási feltételek: • műszaki egyetemi vagy főiskolai végzettség, • munka-, tűz- és környezetvédelmi szakvizsgák, • tárgyalóképes angol nyelvtudás, • megfelelő szakmai és vezetői gyakorlat A pályázat tartalmazza: • a pályázó szakmai nönéletrajzát, • állami iskolai végzettségét és a szakvizsgákat igazoló okiratok másolatát. A pályázatot 1185 Ferihegyi repülőtér 1. terminál Malév Humán Központ, Főépület I. emelet 115 címre várjuk. A pályázattal kapcsolatban részletes felvilágosítást Kelemen László sze­mélyzeti referens (157-8194) nyújt . A pályázat határideje: a hirdetés megjelenését követő két hét. A pályázatok elbírálása a jelentkezési határidő lejárta után 30 napon belül­­­ megtörténik. ..

Next