Népszabadság - Budapest melléklet, 1994. május

1994-05-03

9 Tanulmány a vízgazdálkodásról Legrosszabb a helyzet a húsiparban Budapesten és térségében a víz­gazdálkodási problémák meg­oldásához több évtized és cél­szerű ütemezés kell, mivel a szükséges anyagi eszközök érté­ke megközelíti Magyarország 1990. évi bruttó nemzeti össz­termékét - állapítja meg az az esettanulmány, amelyet a na­pokban ismertettek egy szak­mai fórumon. MUNKATÁRSUNKTÓL A Duna kavicsos partjai kedve­ző természetes szűrőképességük révén jó minőségű vizet szolgál­tatnak - hangsúlyozza az UNESCO nemzetközi hidroló­giai programjának keretében elkészült dokumentum, amely­nek kidolgozását a Főpolgár­mesteri Hivatal is támogatta. A parti szűrésű kutak azonban egyre kevésbé felelnek meg a minőségi követelményeknek. Az okok között a talajba jutó szennyezőanyagokat, a sűrűsö­dő települések szennyező hatá­sait, a szennyvíztisztítás elégte­lenségét, a túltrágyázást és az ipari szennyvizek elégtelen elő­tisztítását említik a szakembe­rek. A tanulmány megállapítja, hogy a vizsgált térségben nagy a „vízzel kapcsolatos közegész­ségügyi kockázat”, amely álta­lában a vízkészlet szennyeződé­sét jelenti. Ide tartozik azonban a hévízminőség romlása, vagyis a lehűlés, illetve itt előforduló anyagok csökkenő koncentrá­ciója is. A szerzők szerint a leg­nagyobb változás a Lukács-für­dő egyik kútjában mérhető, ahol hatvanról 30 Celsius-fokra csökkent a hőmérséklet. A felsorolt gondok enyhítésé­re a kutatók a vízbázis védel­mét, s a szennyvíztisztítás megoldását javasolják. Itt első­sorban a parti szűrésű kutak környezetében a csatornázást, a termálvíz esetében a túlfo­gyasztás megszüntetését szor­galmazzák, mivel ez a jelenlegi állapotok előidézője. (Tanul­­mány... folytatás a III. oldalon) Tulajdonosi hitel az EPT-nek Pénzügyi okból módosították az ütemtervet A Matáv által nyújtott jelentős összegű tulajdonosi hitelnek köszönhetően most már biztos­nak mondható, hogy az Első Pesti Telefontársaság Rt. telje­síteni tudja ez évi tervét. Év vé­gére tehát telefonhoz jut min­den X., XVII. és XVIII. kerületi részvényes és várakozó - tudtuk meg Polányi Sándortól, az EPT elnökétől. A tulajdonosi hitelről a felek péntek este írták alá a megálla­podást. Hétfőn az EPT már hoz­zá is jutott a pénzhez, s ezzel az éves terv finanszírozásának minden feltételét megteremtet­ték. Úgy tetszik, az egyéves csú­szással megindult beruházást végre zökkenőmentesen be is lehet fejezni. A három érintett kerületben a legfrissebb adatok szerint összesen mintegy 25 ezer EPT- vonalon beszélhetnek az előfi­zetők. A fejlesztési ütem azon­ban kerületenként más, ami legfőképp a különböző alvál­lalkozóknak köszönhető: a hétfői hírek szerint a X. kerü­letben 8334, a XVII. kerület­ben 7196, a XVIII.-ban pedig 9431 vonal élt. Pénzügyi okokból módosítot­ták ugyanakkor a bekapcsolási tervet. Az átütemezés legfőbb szempontja a gazdaságosság volt: ily módon előfordulhat, hogy lesz, aki az előre jelzett időpontnál korábban, míg más később kap telefont. Hét végére az EPT közönségszolgálata ke­rületenként, utcákra lebontva tud a bekapcsolás várható dá­tumáról felvilágosítást adni az érdeklődőknek. A most meg­adott időponttól - remélik az EPT vezetői - már nem kell el­térni. Az EPT-telefonok bekapcso­lásával a régi Matáv-számok is megváltoznak. Az újakról a bu­dapesti tudakozót folyamato­san értesítik, a fontosabb válto­zásokról a helyi újságokban ad­nak tájékoztatást. Az EPT-elő­­fizetők zömének adatai termé­szetesen csak az 1995-ös buda­pesti telefonkönyvbe kerülhet­nek bele. N. K. J. Passzív a város vagyonpolitikája • Demeter sürgeti a privatizációt A fővárosi privatizáció minden jelentős részterületén passzivi­tás figyelhető meg, ami egy­aránt vonatkozik az ingatlanér­tékesítésre, az értékpapírva­gyon hasznosítására, a vállal­kozásfejlesztésre és a közmű­­vállalatok átalakítására, illetve magánkézbe adására - hangzott a Fővárosi Közgyűlés MDF- frakciójának egy tegnapi sajtó­­tájékoztatón ismertetett véle­ménye. Demeter Ervin frakcióvezető állásfoglalásukat azzal támasz­totta alá, hogy az idei első ne­gyedévben a tervezett ötmil­­liárdból csupán 145 millió forint folyt be a fővárosi költségvetés­be, tárgyi eszközök értékesítésé­ből, s a tőke jellegű bevételek is alig haladták meg a százmillió forintot­­ az előirányzott egy­­milliárddal szemben. A monopolhelyzetben lévő közművállalatok esetében indo­kolt az óvatosság, azonban a Fő­városi Kertészeti Vállalat és a Vidám Park privatizációját Manninger Jenő frakcióvezető­helyettes szerint fel lehetne gyorsítani. Úgy vélte, hogy a las­súság oka az, hogy több szerve­zet egyszerre dolgozik e terüle­ten, ám nincs olyan, amelyiknek hatásköre lenne. Manninger a Fővárosi Csatornázási művek tőkeemeléses privatizációját tartotta elképzelhetőnek. Figye­lemre méltónak minősítette, hogy mind­máig egyetlen válla­lat, a Fimüv privatizációjára ke­rült sor. De az ott tapasztalt sza­bálytalanságok - engedély nél­kül vittek vállalkozásba bizo­nyos vagyont -, nem teremthet­nek precedenst. Ez különösen azért fontos, mivel eddig semmi­lyen felelősségre vonás nem tör­tént az ügyben. A vagyonhasz­nosítás más területeit is kifogá­solta a frakcióvezető-helyettes. Példaként egy Kerepesi úti terü­let 30 évre szóló - benzinkút cél­jára való­­ használatba adását említette. A Főpolgármesteri Hi­vatal vállalkozási ügyosztályve­zetője ugyanis főjegyzői ellen­­jegyzés nélkül írt alá egy nem­zetközi olajcéggel szerződést. Ebben az első öt évre tízmillió forintot fizet a multinacionális vállalat, miközben a kerületek 100-150 millió forintért adják el benzinkútnak területeiket. De­meter Ervin számon kérte azt is, hogy a Főpolgármesteri Hivatal igazgatási kiadásai 1992-től drasztikusan, 600 millióról 1,1 milliárd forintra emelkedtek, időközben viszont nem történt számottevő változás az intéz­ményrendszerben. Sz. I. M. Éles verseny lesz a fővárosi tejiparért Úgy tűnik, egymással ellentétes érdekek ütköznek a volt Buda­pesti Tejipari Vállalat (mai nevén Budapesttej Rt.) privatizációjá­nak előkészítése során. A cég - bár piaca nagy részét az utóbbi időben elveszítette -, még mindig közel hétmilliárd forintos for­galmat bonyolít. Egyes vélekedések szerint ezt a piacot többen maguknak szeretnék. Az esetleges kérők között a székesfehérvári tejipari vállalatot megvásárló Parmalatot és egy francia érdekelt­ségű vállalkozást is számon tartanak. Egy közel hétmilliárdos piac elég nagy „üzlet” lehet ahhoz, hogy számos, adott esetben egy­mással ellentétes érdek jelenjen meg körülötte. Ennek tudható be, hogy a fővárosi tejiparért, illetve a fővárosi tej­ellátásért felelős állami szervek, neveze­tesen a vagyonügynökség és a földművelésügyi tárca adott esetben eltérő álláspontot kép­viselnek. A fővárosi tejipari vállalat részt vesz az adóskonszolidáci­ós programban. Az elmúlt év­ben kilencszázmillió forintot kapott működőképességének megőrzésére. Az összeget fele­fele arányban adta az ÁVÜ és a központi költségvetés. Néhány hónappal később azonban a va­gyonügynökség számba vette azt a lehetőséget is, hogy végel­számolásra kötelezze a BTV-t. Idén tavasszal az ÁVÜ igazgató­­tanácsa mégis a privatizáció mellett döntött. Először márci­us 31-ei dátummal százszázalé­kosan állami tulajdonú rész­vénytársasággá alakította a tej­ipari vállalatot, később a dátu­mot megváltoztatták. A máso­dik döntés szerint a részvény­­társasággá alakulás időpontja január elseje. (Ez annyiban kedvezőbb, hogy így a kelenföl­di üzem eladásából származó nyolcszázmillió forint nem nye­reségként könyvelendő el, tehát nem kell belőle adót fizetni.) A következő kérdés a privatizáció időzítése. Az ÁVÜ eddig a mi­előbbi értékesítés mellett tette le voksát. (Éles verseny... foly­tatás az V. oldalon) Tovább működik a Vági szakközépiskola A Fővárosi Közgyűlés oktatási bizottsága legutóbbi ülésén tá­mogatta azt a javaslatot, hogy a Vági István Építőipari Szakkö­zépiskolát változatlan oktatási programmal és a korábbival azonos intézményként működ­tesse a főváros - tudtuk meg Sáska Géza bizottsági elnöktől. Sáska reményét fejezte ki, hogy a Damjanich utcai gyermek- és ifjúságvédelmi otthonhoz ha­sonlóan a szakközépiskola ese­tében is megértő álláspontot ta­núsít a katolikus egyház. A Damjanich utcai intézmény ér­tékét, amelyet az egyház vissza­igényelt, a kormány ígérete sze­rint kifizeti a fővárosnak. La­punk értesülései szerint az ille­tékes kormánybizottsággal olyan megoldás látszik körvo­nalazódni, hogy egy megürese­dő kerületi általános iskolába költözne az az újjáalakuló kato­likus gimnázium, amely a Vági István Szakközépiskola épüle­tében működött korábban. A főváros pedig a Szabó Ilonka utcában levő épületben tovább­ra is fenntarthatja az építőipari szakközépiskolát. Sz. I. M. Bezárnak néhány fiókkönyvtárat Egyik laptársunk múlt heti számában beszámolt arról, hogy a Fő­városi Szabó Ervin Könyvtár takarékossági okokból több mint harminc fiókkönyvtárát be akarja zárni. Kiss Jenő, a Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója szerint azonban szó sincs ilyen mérvű be­zárásról. Kétségtelen tény, hogy a köz­­művelődés szempontjából mi­lyen fontos szerepet töltenek be a könyvtárak. Ezért volt megle­pő, sőt megrázó a fiókkönyvtá­rak bezárásának híre. Kiss Jenő azonban úgy gondolja, hogy a külső szemlélő nem igazán tudja áttekinteni azt a pénzügyi, gaz­dasági helyzetet amely lassan felőrli a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár anyagi kereteit. Ami­kor számon akarjuk kérni ked­venc könyvtáraink bezárását, fi­gyelembe kellene vennünk, hogy míg az „anyakönyvtár” személyi és egyéb kiadásai nőttek, bevé­teleik­­ elsősorban a költségve­tés - egy fillérrel sem nőttek. A közalkalmazotti törvény a könyvtár vezetőségére is köte­lezettségeket ró. Ennek értel­mében kénytelenek voltak emelni a béreket. Mivel az évi 30 százalékos inflációhoz ké­pest pénzügyi támogatásuk mindössze négy százalékkal nőtt, személyi állományuknak csupán a fele kaphat emelést. Ilyen gazdasági feltételek mellett érthető a fiókok kény­szerű bezáratása. Kiss Jenő fon­tosnak tartotta azonban hang­súlyozni, hogy az érintett fiók­­könyvtárak három kategóriába sorolhatók. Az első csoportba az a tíz egykori téka tartozik, amelyeket már évekkel ezelőtt bezártak és raktárhelyiséggé alakítottak át. Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem - mondja Kiss - hogy a be­zárt könyvtárak helyett a kör­nyéken újabb, szebb, korsze­rűbb bibliotékákat nyitott a vállalat. Vannak olyan tékák is - például a XV. kerületben - amelyeket értékesíteni szeret­nének. Mivel az ebből befolyó összeg belső költségekre nem használható, vissza kell forgat­niuk, ebből pedig csak a kar­bantartás, üzemeltetés finan­szírozható. A második csoportot azok a tékák alkotják (összesen nyolc fiók), amelyeknek korábban - Kiss szerint tévesen - kettős funkciót szántak. (Bezárnak... folytatás a IV. oldalon) Kábelfektetés fővállalkozásban MUNKATÁRSUNKTÓL A Budapesti Elektromos Művek csaknem 250 millió forintos szállítási szerződést írt alá a Magyar Kábel Művekkel. Mint megtudtuk, a Magyar Kábel Művek nyerte meg azt a többlépcsős versenytárgyalást, amelynek eredményeként le­gyárthatja azt a kábelt, amely szállítja a Kelenföldi Hőerőmű bővítéséből származó villamos energiát. Ez - egyebek között - az expo ellátását is biztosítja majd. Az MKM szakembereivel együttműködve olyan termék gyártására kötöttek szerződést, amely a világ bármely országá­ban megfelel a szabványos kö­vetelményeknek. A Magyar Kábel Művek vállalkozási készségét tovább növelte azzal, hogy vállalja az aláírt fővállal­kozási szerződésben a kábel­­fektetést, szerelést az Elmü Rt. szerelőivel, továbbá minden, e tevékenységhez tartozó, üzem­behelyezést megelőző vizsgála­tot is. Vádol a beszerző MUNKATÁRSUNKTÓL A Szent László Kórház egyik állásából felfüggesztett anyag­­beszerzője megkereste a Fővá­rosi Közgyűlés pénzügyi ellen­őrzési bizottságának elnökét, és vizsgálat kezdeményezését kérte a kórházban. Demeter Ervin, a PEB elnöke ezért nem­régiben felkérte a Főpolgár­mesteri Hivatal költségvetési revizori ügyosztályát, hogy amennyiben az intézmény gaz­dálkodásáról szóló iratok alap­ján szükségesnek látják, tegyék meg a megfelelő intézkedése­ket. A rendelkezésére álló do­kumentumokból ugyanis úgy tűnik, hogy nem megfelelően vezetik a megrendelőkönyvet, átutalás helyett készpénzfize­tés van, és nincs érvényes szer­vezeti és működési, illetve kö­telezettségvállalási szabályzat. Demeter információi szerint valószínűleg a gyógyszerköltsé­geket is túllépték, s egy egész­ségügyi menedzserképző inté­zet támogatása is „érdekesnek” minősíthető. Li Lefújt fegyelmi MTI-JELENTÉS Nem felelnek meg a valóságnak azok a napokban megjelent hí­resztelések, amelyek szerint a XIX. kerületi önkormányzat képviselő-testülete fegyelmi vizsgálatot rendelt volna el Lévay Levente polgármester el­len. Kertész Csaba alpolgármester az MTI érdeklődésére elmondta: az ülésen, amelyen a polgár­­mester távolléte miatt ő elnö­költ, egy képviselő, Máté Mik­lós, valóban fegyelmi vizsgála­tot kezdeményezett a polgár­­mester ellen. Határozat azon­ban nem született ebben a kér­désben, mivel a testület szerve­zeti és működési szabályzatá­ban előírt szavazatot nem kapta meg a javaslat. A képviselő egyébként azzal indokolta elő­terjesztését, hogy egy rendőrsé­gi vizsgálat alapján - a kispesti piac építésével kapcsolatban - a polgármester elmarasztalható vagyoni hátrány okozása miatt. A feljelentés tartalmának vizsgálatára kijelölt X. kerületi rendőrkapitányság illetékesé­nek tájékoztatása szerint a rendőrség nem állapított meg semmit, mivel a nyomozást még kezdeti szakaszában felfüg­gesztették. Lévay Leventét ugyanis, mint országgyűlési képviselőjelöltet megilleti a mentelmi jog. Ennek felfüg­gesztéséről csak a parlament, il­letve jelen esetben az Országos Választási Bizottság dönthet. Egy kis víz, egy kis kosárlabda A Fővárosi Fürdőigazgatóság megkezdte a Vá- napokig marad a medencében a víz. A nagysza- ■ rosligeti-tó vízfeltöltését, s így a hét végétől is- bású kosárlabda-rendezvénysorozatot követően még van a csónakázásra elegendő víz a tóban, pedig újból feltöltik majd vízzel a turisztikai. Szabóné Tóth Ágnes, a Népstadion és Intézmé- városképi szempontból is meghatározó jelenté­­nyei Vállalat gazdasági igazgatója az MTI-t tájé­­ségű tavat. A folyamatos vízellátásban nagy­koztatta arról is, hogy sikerült nagyobb munka­­előnyt jelent, hogy a fürdőigazgatósággal történt latok nélkül végrehajtani a műjég csőhálózata- megegyezés alapján immár nem kell drága pénz­­nak karbantartását, s így előbbre hozhatták a bőr ivóvízzel tölteni a medencét, mivel a Széche­­feltöltést. A tervek szerint a júniusi Street Ball- nyi fürdő biztosítja a rendszeres utánpótlást. Indulhat a hajó boros­jenő felvétele

Next