Népszabadság - Budapest melléklet, 1994. május
1994-05-03
1994. május 3., kedd Rektorválasztás a BME-n Szkülla és Kharübdisz között Véget ért a belháború a BME-n. A csatában szerteszórt nyilakat azonban még nem szedték össze. A béke - mint minden kompromisszumos megoldás - lefojtja a háborgó indulatokat, de feloldódásukhoz ennél több kell: erős kézzel végigvitt tudatos megújulás. S az egyetem ,,lázadói" szerint éppen ennek lehetősége veszett el a rektorválasztás eredményeként. Az új rektor - dr. Bíró Péter - a hazai tudományos élet ismert és elismert professzora, az Akadémia tagja. Szakavatottsága és felkészültsége vitathatatlan tény. Önmagát a fontolva haladás politikus végrehajtójaként határozza meg, akitől távol állnak az ókonzervativizmus merevségei. Az egyetem belső életének átszervezését és a változtatásokat nem kívánja erőltetni sem most, sem később, ezeket mintegy „természetes belenövésként” szeretné elérni. Az ellentábor hívei - köztük az ellenrektorjelölt, dr. Zombory László - ezt keveslik. Hiányolják az átalakulás stratégiai tervére vonatkozó javaslatokat. A rektorválasztást megelőző kampány korántsem volt mentes az indulatoktól, amit a minisztérium időhúzása tovább hevített. A rektori tisztség elnyeréséért eredetileg négyen indultak „harcba”, a választás napjára azonban igencsak megcsappant ez a szám. Ketten maradtak. Dr. Michelberger Pál, az előző rektor pályázatát a minisztérium nem fogadta el. Az indok a felsőoktatási törvény rendelkezése: ugyanaz a személy háromszor nem lehet rektor. Dr. Ginsztler János nem kívánta tovább osztani a közvéleményt - visszalépett. A két eltérő habitusú egyetemi tanár homlokegyenest különböző programmal jelentkezett. Az egyetemi tanács döntésének tétje tehát a fejlődés menetének és irányának meghatározása volt. Sarkítva: gyorsan és nagy változásokat vagy lassan, lényegesen kevesebbet, ámde a belső érdekeket nem sértve súlyosan. A tanács a hazai közhangulattal összhangban a kevéssé drasztikus utat választotta. A döntést elfogadták, a csatazaj elült. Már csak egy kérdés maradt: sikerül-e sértetlenül áthajózni Szkülla és Kharübdisz között. Sz. A. Fóti fagyi joghurtra, szponzorra Azt mondja a fóti polgármester Tóth Sándor, ilyesmire nem emlékszik, pedig húsz éve dolgozik a közigazgatásban. Arra nem emlékszik, hogy Fóton be kellett volna zárni a művelődési ház kapuját egy gyermekrendezvényen a gyerekek előtt. Arra sem emlékszik, hogy szponzorált műsor lett volna errefelé. Pedig nagyon kellene. Mert Fóton csak a pénz kevés, a gyerek sok. Mint egy pedagógustól megtudom, nemcsak a színpad előtt sokasodó gyereksereg várta Puszi és Ernesto bohócot és barátaikat, Karda Beátát, Varga Miklóst, Szulák Andreát, a Ninja bűvészt, a Musical tánckart, Michael Jackson jr.-t. Nemcsak az öt általános iskola tanulói, hanem a gyerekváros, bocsánat legújabb nevén a Károlyi István Gyermekközpont lakói is. Hiába a gyereksereg elragadtatott óóója, amikor a Reflex Kft. - az egyik szponzor - lézershow-jának keretében éppen teljes káosz alakul ki a nagyterem légterében, hiába a ninjabűvész kardforgató tudománya, ha egyszer ezen a napon ingyen lehet hozzájutni valamihez, amihez ünnepnapokon is csak ritkán kellő mennyiségben. Mert a földszinten pénz nélkül mérik a Frooty-Yogourt Kft. joghurtos-gyümölcsfagyiját. Hogy ebben mi az üzlet a főszponzornak, azt nem tudom, egyetlen óriásplakáttal többet érne. De itt, és most talán nem is az üzlet a lényeg - ezt meg az Amerikába szakadt és most itthon sikerrel próbálkozó Lenke Aspirang állítja. Hanem a gyerekszemek is. A fagylaltospult előtt. És persze a nagyterem színpada előtt, ahol Varga Miklós Jézus-áriáját még meglehetős hűvösség fogadja. De aztán jön az Európa, és a refrént már szabadon énekli a nézősereg. Miközben alul számolatlanul fogy a fagylalt, addig fenn, szemben velem, a színpad túloldalán egy szöszke kislány üvölti torkaszakadtából: Európa. Kiabálja ki magából a mi kis Kelet-Közép-Európánk minden nyűgét, keservét. Pedig még alig tudhat róla valamit. F. R. Újra nyit az Ördöglyuk Április 30-tól szombattól - ismét nyitva áll a látogatók és a vállalkozó kedvű turisták előtt a Solymár község határában lévő „Ördöglyuk” barlang - adta hírül az MTI. A fokozottan védett barlangot a helybeli lakosság már a múlt században is jól ismerte. A Magyar Barlangkutató Társulat 1929-ben berendezte, és a turisták számára is bemutatta. A második világháború után a barlang iránti érdeklődés alábbhagyott, és egészen az utóbbi időkig csak barlangkutatók, barlangjárók látogatták. Az időközben sokszor feltört „Ördöglyukat” a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság tavaly a Barlangtani Intézet szakmai irányításával rendbe hozatta, és az első szakaszt kiépíttette. A barlang további részén pedig a közlekedést biztosító sodronyköteleket és létrákat szereltek fel. Az érdeklődők így ezentúl a helyet kitűnően ismerő vezetők segítségével járhatják be ezt az érdekes barlangot. A turista szakaszon 60 forint ellenében kalauzolják a látogatókat, míg a barlang további része csak overállban járható. KITEKINTŐ Peking vezetősége felszólította a kínai főváros lakóit és üzemeit, hogy péntekre tartalékoljanak vizet, mert egyre súlyosabban az immár 16 hónapja tartó aszály miatti vízhiány - jelentette a UPI. Pekingnek naponta 2,6 millió tonna vízre van szüksége, ám mostanra már csupán 2,2 millió tonnával tudják ellátni a fővárost a helyi vízművek. Több egyetemnek és üzemnek naponta órákra el kell zárnia a csapokat, s a vízadagot szigorúan ellenőrzi a hatóság. Peking víztározói már csaknem teljesen kiapadtak, ám a hatóság szerint súlyos korlátozásokra nem kell számítani az aszály folytatódása esetén. BUDAPEST Tanulmány a főváros vízgazdálkodásáról Ipari szennyvizek - legrosszabb a helyzet a húsiparban ► FOLYTATÁS AZ I. OLDALRÓL A Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén nyilvánította ki szándékát arra, hogy közműtársulást hozzanak létre a kerületi és az agglomerációs településekkel együtt. Az esettanulmány ezt a formát elsősorban az iszapelhelyezés, a vízellátás és a szennyvíztisztítás területén tartja ajánlatosnak. A közcsatornázást viszont az állami támogatások növelése mellett képzelik a szerzők, nem feledkezve meg a bankok eddiginél jelentősebb szerepéről sem. A közigazgatási akadályokat vizsgálva a tanulmány leszögezi: a Fővárosi Önkormányzat, „jóllehet törvény szerint egyedül felelőse a több kerületet, illetve egész Budapestet szolgáló városi infrastruktúra alaplétesítményeknek, ezek megvalósíthatósága azonban már a helyileg érintett kerületi önkormányzat hozzájárulásától függ. A kerületek pedig nem érdekeltek saját ellátásukat meghaladó közműobjektumok befogadásában.” A tanulmány a szennyvízkezelés problémáit is elemzi: a két jelenleg is működő telep (az északbudapesti I. üteme és a dél-pesti) a szennyvízmennyiség 22 százalékának tisztítását tenné lehetővé, de az eddig megépült hálózat csak 16 százalék rávezetését biztosítja, ennyit tesz ki tehát a biológiai tisztítás aránya, míg a fennmaradó 84 százalék szivattyútelepeken jut a Dunába. A budapesti térség területén a szennyvízelvezetés és -tisztítás jelentősen elmarad a vízellátásétól. Különösen kedvezőtlen, hogy a Szentendrei- és Csepelsziget településein mind a csatornázás, mind a szennyvíztisztítás aránya még az övezet átlagánál is rosszabb, éppen a vízműkutak szomszédságában. Egyre gyakoribb a parti szűrésű kutakban a mérgezőanyagok előfordulása. Ezért a szerzők a víz további előkezelését tartják szükségesnek. A főváros egyébként nemrégiben döntött arról, hogy megkezdik a csepeli ivóvízkezelő-telep építkezését, s az ennek megvalósítására kiírt pályázaton már győztest is hirdettek. A tanulmány az ipari szennyvizek tisztítását elemezve aggasztó tendenciákra mutat rá. A gépipar esetében például a kiülepített fémiszap elhelyezése megoldatlan, s a szerzők valószínűsítik, hogy a mérgező fémionokat tartalmazó szennyvíz illegálisan jut a közcsatornába. Az élelmiszeriparban annak ellenére épült kevés berendezés, hogy egyszerű eszközökkel is megoldható lenne a szennyvíz kezelése. A legrosszabb a helyzet a húsiparban. Itt egyetlen üzemben sincs olyan előtisztító berendezés, amely az előírt mértékű tisztításról gondoskodna. Vállalkozói fórum a Várban MUNKATÁRSUNKTÓL Az alacsony lakbérbevételekből nem tartható fenn a kerület lakásállománya, ezért az üzlethelyiségek bérleti díjára kell támaszkodnia az önkormányzatnak - hangsúlyozta Vígh Béla, az I. kerület polgármestere egy, a napokban tartott vállalkozói fórumon. A polgármester ezzel indokolta, hogy miért nem lehet teljesíteni a vállalkozóknak az üzlethelyiségek „kötelező” elidegenítésére vonatkozó követelését. Vígh utalt arra is, hogy ha a privatizációról a mostani képviselő-testület döntene, akkor azzal a következő ciklust terhelnék meg. Elképzelhetőnek tartotta ugyan a helyiségek eladását, de arról szerinte a következő önkormányzatnak kell majd döntenie. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az elidegenítést követően az önkormányzatnak továbbra is szüksége lesz bevételekre, amelyekre csak lakások és üzlethelyiségek adóztatásával tehetnének szert. Ezt azonban a jelenlegi képviselő-testület nem vállalná, s polgármesterként sem tudna elfogadtatni egy ilyen döntést a városatyákkal. Vígh Béla ugyan nem tartotta lehetségesnek az általános privatizációt, azonban megjegyezte: azokban a társasházakban, amelyekben a vegyes tulajdon egyetlen önkormányzati helyiség miatt maradt meg, célszerűbb lenne azt értékesíteni, s így számos adminisztratív gondon enyhíthetnének. Bajczi Zoltán a vállalkozási bizottság elnökeként több javaslatról tett említést, amelyek a helyiségek elidegenítését könnyítenék meg, így például a 30 négyzetméternél kisebb helyiségek, a nem üzlet céljára szolgáló helyiségek (például a garázsok) esetében eladnák az önkormányzati tulajdont. Bajczi hangsúlyozta azt is, hogy ezzel egyidejűleg javasolná a bizottság, hogy a műemlék épületekben, illetve a Várban levő helyiségeket ne értékesítsék, s ugyanez a tilalom vonatkozna az alapellátásban szerepet játszó üzletekre is. Vizsgálat az Az I. kerületi képviselő-testület bizottságot álított fel annak az ügynek a kivizsgálására, amelynek „eredményeként” az önkormányzat több mint nyolcmillió forint azonnali kifizetésére kényszerült. A háromtagú testületnek az eredeti határozati javaslat szerint Jederán Miklós korábbi alpolgármesternek az ügyben játszott szerepét „különös tekintettel” kellett volna elemeznie, azonban ezt a prejudikáló megfogalmazást a végső döntés előtt elhagyták. Az előzmények a képviselőtestületi előterjesztésből derülnek ki: a Kupola Építész Iroda 1993. október 19-én nyújtotta be fizetési meghagyását a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. Innen még tavaly novemberben kézbesítették az I. kerületi polgármesteri hivatalba a cég követelését, amely a Hattyú utcában , kerületben leált építkezések tervezői költségeire vonatkozott. Jederán Miklós, az akkori alpolgármester idén februárban szólt az önkormányzati ügyvédnek: legyen segítségére, mert megfeledkezett a hozzá érkezett fizetési meghagyásról, illetve arról, hogy az végrehajthatóvá válik. Ám az önkormányzat nevében eljáró ügyvéd ekkor már hiába kísérelte meg a tervezési díj visszatartását. Az előterjesztés - amelyet csak a képviselők kaptak meg - megállapítja: „Kétségtelen, hogy Jederán Miklós mulasztást követett el, és ennek következtében nem volt mód a megtámadására, határidőn belül érdemi álláspont kialakítására.” Így történhetett meg, hogy 1994. április 13-án a tervező 8,2 millió forintot leemelt az önkormányzat számlájáról. Sz. M. NÉPSZABADSÁG I1J MARGÓ Terézváros is elégedetlen... A XIII. kerület példáját követve a terézvárosi önkormányzat is sérelmezi a módosított lakástörvény 50 százalékos vagyon feletti elosztásra vonatkozó rendelkezéseit. A VI. kerületi helyhatóság is úgy véli, hogy a törvény sérti tulajdonosi jogait és nem érti miben különbözik a lakás az egyéb forgalomképes vagyontárgyaktól. Mivel a képviselő-testület úgy gondolja, az önkormányzatnak joga van a vételár feletti korlátlan rendelkezéshez, az Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért. Gyermekek a gyermekekért a MOM-ban A Magyar Vöröskereszt XII. kerületi szervezete 1994. április 30-án jótékonysági gálaestet rendez. A családok évében Gyermekek a gyermekekért elnevezésű est teljes bevételét a hátrányos helyzetű gyermekek támogatására fordítják. Tíz évfolyamos oktatás Pestszenterzsébeten A XX. kerületi képviselő-testület elfogadta azt az előterjesztést, amely az oktatási törvénynek megfelelően az 1995-96-os tanévre kilencedik és tizedik évfolyam bevezetését javasolja a kerület két oktatási intézményében. A testület egyetértett a Baross Gábor Általános és Szakmunkásképző Iskolában és a Gróf Széchenyi István Általános és Háziasszonyképző Szakiskolában bevezetendő új oktatási rendszerrel. Véget ért a Vérmező utcai kálvária Megoldódhat a Vérmező utca 4. szám alatti fa- nem fogadta el a számára felkínált elhelyezést, kőház hosszú ideje húzódó kálváriája. Az el- További kilenc lakónak hat hónapon belül kell múlt napokban elkészült a statikai szakvéle- a szakvélemény szerint a lakást elhagynia. A tény, amely megállapította, hogy az épület kis gondoltan enyhíthet, hogy az önkormányzatlenc lakásából azonnal ki kell költöztetni az ottnak sikerült elérnie a Fő utca 3. szám alatti élőket, Kupecz Erzsébet, az I. kerületi képvise- épület kiürítését. A jogcím nélküli használók fő testület lakásbizottságának elnöke arról tátávozása nyomán felszabaduló helyiségeketjékoztatott, hogy az érintettek többségét már ugyanis a rászoruló Vérmező utcai lakosok sikerült elszállásolni, csupán egyetlen lakó számára ajánlják majd fel. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adóügyi főosztálya, valamint a jogi főosztálya keres lasz'elok'j íbsííIbÍjí^zü inunkiiiíifzii'Am Érdeklődni a 153-0122-es telefonszámon, Kovács István osztályvezetőnél és a 132-1554-es telefonszámon, Pálinkásné Balázs Eszter osztályvezetőnél. Érdeklődni a 269-3156-os telefonszámon, dr. Márton Mária osztályvezetőnél és a 153-0951-es telefonszámon, Csillag Dezsőné dr. jogi főosztályvezetőnél. Jelentkezéseket - részletes szakmai önéletrajzzal - a személyügyi főosztályra kérjük küldeni. Bérezés a köztisztviselői törvényben leírtak alapján. ik Cím: 1373 Budapest, Pf. 561. X-------------------------