Népszabadság - Budapest melléklet, 1994. június
1994-06-03
Évről évre növekszik a helyi adókból származó bevétel Nem jelent újdonságot, hogy a budapesti önkormányzatok - így a fővárosi is - nem igazán dúskálnak a pénzben. A megoldást leginkább a helyi adókból befolyó összegek jelenthetik, ez azonban függ az adóalanyok hozzáállásától - tudtuk meg Deli Lajostól, a Fővárosi Önkormányzat adóügyosztályának vezetőjétől. Az adóbevételek mértéke folyamatosan növekszik, ám még ez sem jelenti azt, hogy a kerületek a rájuk eső részből azt finanszírozhatnak amire éppen kedvük támad. Deli Lajos ügyosztályvezető a helyi iparűzési adókról beszélve elmondta, nincsenek konkrét adataik a kerületekhez befolyt pénz megoszlásáról. Az ügyosztályvezető keserűen jegyezte meg, hogy azért nem állnak rendelkezésükre ezek az adatok, mert egyszerűen nincs közvetlen kapcsolat a kerületek és a főváros között. Talán ez lehet az oka a jelenlegi áldatlan állapotoknak is - tette hozzá Deli. Az általános értékekről azért annyit tudni lehet, hogy az 1991-ben bevezetett adónem, csak az idén április végéig közel négymilliárd forintos bevételt jelentett a fővárosnak, s ez az összeg az év végéig nyilvánvalóan jóval magasabb lesz. Az iparűzési adóból befolyt bevételek mennyisége mindenesetre - párhuzamosan a vállalkozók számával - évről évre növekszik. Míg 1991-ben a teljes bevétel alig haladta meg az egymilliárd forintot, csak ez az adónem 1992-ben már mintegy hétmillárd, a tavalyi évben pedig 13 milliárd forintot hozott az főváros konyhájára. Deli szerint az összeg jóval magasabb lehetne, mert bár az adómorál az utóbbi időben növekedni látszik, még mindig nem elfogadható. Deli csak tájékoztatásul tette hozzá, hogy az iparűzési adó alapja a mindenkori nettó árbevétel, amelyet az alvállalkozói díj és az árubeszerzés költségének mértéke korrigál. Az adóügyosztály folyamatosan ellenőrzi a nagyobb összegeket visszaigénylő vállalkozásokat, s az idén eddig elvégzett 138 vizsgálat során közel 150 millió forintnyi összeget tartottak vissza, mivel egyes cégeknél könyvelési hibákat találtak. A pénz sorsáról szólva Deli elmondta, hogy az adóbevételek szétosztásra kerülnek a kerületek és a főváros között. A kerületi önkormányzatok 44 százalékot kapnak, míg a főváros a maradék 56 százalékkal lesz gazdagabb. Tavaly például összesen hárommilliárd forinttal kaptak többet a kerületek, mint 1992-ben. A bevételek növekedése mindazonáltal nagyban függ a piaci hatásoktól és a vállalkozók számától. - emelte ki Deli Lajos ügyosztályvezető. Az önkormányzatok ezen kívül július elsejétől újabb adófajta bevezetésével biztosítják a költségvetés megfelelő fedezetét. Ez pedig az idegenforgalmi adó, amely ettől az időponttól a főváros hatáskörébe kerül. Ennek bevételeit is szétosztják, ám még az iparűzési adónál is nagyobb hányad jut a fővárosnak, amely 60 százalékot jelent. Ebből a 60 százalékból, egy idén ősszel létrehozandó idegenforgalmi alapot kívánnak finanszírozni. Hámori L. László Barsiné felkészül a távozásra Újabb három nemzet zászlaját vonták fel a lágymányosi világkiállítási területen lévő Zászlók Terén. Ezzel immár 24-re növekedett az 1996-os rendezvényen már biztosan részt vevő országok száma. A három új jelentkező: Kazahsztán, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Litvánia. Barsiné Pataky Etelka, a világkiállítás főbiztosa köszöntőbeszédében elmondta: az expo olyan alkalom, amely tovább tudja erősíteni az országok közötti kapcsolatokat. A közös megjelenéssel a részt vevő országok hatékonyabban tudnak bemutatkozni a világnak. A főbiztos kedvező jelnek véli, hogy 710 nappal a ’96-os expo kapuinak megnyitása előtt már 24 zászló loboghat a Zászlók Terén. Barsiné Pataky Etelka számít arra, hogy a hamarosan felálló új kormány más vezetőt nevez ki a Világkiállítási Programiroda élére - mondta el az MTI érdeklődésére. Az expoiroda vezetője azonban hangsúlyozta: a két éve megkezdett folyamatnak a jelenlegi mederben kell tovább haladnia. A jelenlegi projekt menedzselhető, kivitelezhető és finanszírozható. Két évvel az expo megnyitása előtt már nem szabad komolyabb korrekciókon gondolkodni. A világkiállítások megrendezésének kialakult „speciális technológiája” van, s az a száz-egynéhány ember, aki ma a megvalósítással foglalkozik, ezt jól ismeri, s alkalmas az ebből adódó feladatok végrehajtására. Arra a kérdésre, hogy elmúlt-e a veszélye annak, hogy a világkiállítást esetleg mégsem rendeznék meg, a főbiztos kifejtette: a válasz nem az ő kompetenciája, ám mindenképpen jónak tartaná, ha az új kormány mihamarabb nyilatkozna erről. Hiányos pénzgazdálkodás A fővárosi közgyűlés jogi és közigazgatási bizottsága legutóbbi ülésén tárgyalta a főpolgármesteri hivatal pénzgazdálkodásával, illetve az egyes ügyosztályok kötelezettségvállalásaival kapcsolatos előterjesztést. A közigazgatási albizottság jelentésében számos hiányosságra mutatott rá, melynek nyomán a jogi bizottság javasolta a polgárjogi szerződések megkötésének, a kötelezettségvállalásoknak, az utalványozásnak az újraszabályozását. Az albizottság megállapításait Borbély Gyula aljegyző vitatta. A jelentés szerint ugyanis a szóban forgó tevékenységeket nem, vagy nem kielégítően szabályozták. Az aljegyző viszont utalt arra, hogy a szabályozásról egy főpolgármesteri intézkedés gondoskodik, az ellenőrzés pedig az illetékes főpolgármester-helyettes dolga. Borbély elismerte viszont, hogy a gyakorlatban számos esetben hiányosságok tapasztalhatóak, s a főjegyző ezért fel is hívta az ügyosztályvezetők figyelmét arra, hogy tartsák be az előírásokat. Somogyi János, a közigazgatási albizottság vezetője felhívta a figyelmet: a szerződések általában nem találhatók meg a főkönyvelőségen, jóllehet ott történik a kötelezettségvállalások nyomán a kifizetés. Az egyes ügyosztályokon viszont a szerződéseket őrzik, ám itt a teljesítésről nincsenek dokumentumok. Láng László, a kabinetiroda munkatársa szintén azt kérte: készítsenek iránymutatást a szerződések megkötéséről, hogy a szabályoknak a jövőben eleget tudjanak tenni. Paragrafusok között bujkáló építészek Kivételesen külföldiek is tervezhetnek Az elmúlt napokban vált köztudomásúvá, hogy Hundertwasser, a világhírű osztrák festő-építész részt vesz a Fővárosi Levéltár új épületének megtervezésében. A művész a levéltár külső kialakításához, az arculattervhez ad ötleteket. A Buváti Rt. munkatársai egyébként már megrajzolták az épületet. A Városháza vezetése pedig úgy gondolta, hogy egy viszonylag félreeső helyen, az Árpád híd pesti hídfője közelében, a Vizafogó-lakótelepen teret adnak az eddigiektől eltérő, a tömbházak egyhangúságát oldó kifejezésmódnak is. Budapest egyre több pontján találkozhat a járókelő európai építészek műveivel. A finn nagykövetséget a Gellérthegyen és a Hotel Heliát a Népfürdő utcában egyaránt az északi országból érkezett alkotók álmodták meg. Sokkal feltűnőbb helyen látható viszont az Institut Francais. A tervező Georges Maurios 1984- ben nyerte meg a pályázatot, ám a budai rakparton álló Francia Intézet felépítéséig két lakóháza készült el Párizsban. A Blaha Lujza téri - sokat vitatott - irodaház viszont Xavier Gonzalez és Kruppa István közös munkája. A befektetőknek itt nyilván fontos szempontja volt, hogy az általuk ismert francia tervezőt is bevonják a munkába. (Paragrafusok... folytatás az V. oldalon) A nagy vitákat kavaró Blaha Lujza téri épület is egy magyar és egy francia tervező közös műve SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Nyereséges a Fővárosi Gázművek Nyereséggel zárta az elmúlt évet a Fővárosi Gázművek Rt. - állapítható meg a társaság mérlegéből. A gázművek, amely 1992- bem nullszaldós volt, 1993-ban 28,5 millió forint adózás előtti nyereséget ért el - adta hírül az MTI. A Főváros Gázművek Rt. nettó árbevétele 1993-ban meghaladta a 3,4 milliárd forintot. Forgóeszközei az előző évi 5,6 milliárd forintról 6,4 milliárd forintra nőttek. A társaság alaptőkéje 30,7 milliárd forint, ez nem változott. Tőketartaléka 1,1 milliárd forintot tett ki. A gázművek 1993-ban 1,03 milliárd forintot költött beruházásra, ez kevesebb, mint a megelőző évben, amikor 1,3 milliárdot fordítottak ugyanilyen célra. A társaságnak 501 millió forint értékű, beruházásra és fejlesztésre felvett, hosszú lejáratú hitelkötelezettsége van, ugyanakkor vevői 4,3 milliárd forinttal tartoznak a gázműveknek. Elköltözik az Állami Nyomda MUNKATÁRSUNKTÓL Az Állami Nyomda hamarosan otthagyja várbéli székhelyét, és (az onnan nézve a távoli) Kőbányára költözik. Éppenséggel fordítva hinnénk, de a vállalat igazgatója örül a döntésnek: ellentétben a Kapisztrán utcával, a Halom utcában minden a kezük ügyébe esik majd, módjuk lesz a technológiai fejlesztésre, röviden, valószínűleg sokkal jobban fogják érezni magukat. Bizony nem túl kényelmes a Kapisztrán utcában dolgozni - mondja az Állami Nyomda igazgatója, Gyergyák György. Már a hely adottságai miatt sem: rajtuk kívül, közel s távol nincs más, ipari tevékenységgel foglalkozó intézmény, a környék cégei egészen másra rendezkedtek be. Másodszor, igazából maga az épületcsoport sem felel meg az igényeiknek. Ezekben a házakban egykor laktak, rengeteg a holttér, falak állnak, ahol nem kéne, s nem állnak, ahol kéne. Nem férnek el, ingóságaik egy részét egészen másutt kénytelenek tárolni (Törökbálinton), ráadásul sokuknak munka közben naponta többször is át kell vágniuk az úttesten - minthogy a nyomda másik fele a túloldalra szorult. Lehet, hogy a Halom utca 5. számú épület belül nem tízezer, csupán hatezer négyzetméter, de mert eredetileg is üzemnek tervezték (a Szerszámgépipari Műveké volt) összehasonlíthatatlanul jobban elférnek majd. Száz szónak is egy a vége, júliusban elkezdenek hurcolkodni, s reményeik szerint az ősszel már ott folytatják a munkát. Gyergyák elárulta: a vállalat tulajdonában levő épületeket dobra verik, a költözködéshez és a berendezkedéshez szükséges összeget - mintegy 150 millió forintot - ebből a pénzből fizetik majd. Az áttelepülés egyben technológiai fejlesztést is jelent, néhány korszerűbb gépet, az okmányvédelemhez szükséges technikát stb. Marad azonban a kérdés: mi lesz a Kapisztrán utcai épületcsoport sorsa, ki veszi meg, ki hasznosítja ezután? A várbéli utcákon ezzel kapcsolatban számtalan változat elhangzott már. A mi információnk szerint - amelyre Gyergyák is rábólintott - a háza(ka)t a kerületi önkormányzat veszi át, többek között azért, mert a Krisztina körúti épületet hamarosan vissza kell adnia eredeti tulajdonosának - egy apácarendnek. Sajnos az önkormányzattól sem megerősítést sem cáfolatot nem kaptunk a hírre. Vígh Béla polgármestertől egyelőre csak annyit sikerült megtudnunk, hogy már javában tárgyalnak a ki, mikor, hová megy? - kérdésről, ám további részletekkel csak két hét múlva szolgálhatnak. Túllépte-e hatáskörét a polgármester? Vita a Királyhágó téri ingatlanról Kitört ablakok, repedező homlokzat, aládúcolt falak. A Királyhágó (korábban Joliot-Curie) tér 6-7. számú házból már régebben - 90 millió forintért - kiköltöztették a lakókat. A jelenleg üresen álló, életveszélyessé nyilvánított épület bontásra vár. Úgy tűnik, a hónapok óta megfeneklett tárgyalások most mégis eredményre vezetnek. Értesüléseink szerint a Pannónia Befektetési Alapkezelő Rt. a korábban megnyert pályázatot követően kötött szerződés alapján - a romos épület lebontása után - nemcsak a szóban forgó ingatlant, hanem egyidejűleg a Hunor Holdingtól megszerzendő Németvölgyi út 26. szám alatti telket is beépítené. A szóban forgó lakóház egyébként a századforduló után épült. Gyengén végezték az alapozást, a második világháborúban bombatalálatot kapott, ám a kegyelemdöfést a szomszédos ingatlanon, a Királyhágó tér 8-9. alatt felépült irodaház adta meg: a szakértők egy része a talajvízszint jelentős ingadozása, a közlekedés okozta rezgések s nem utolsósorban a szomszédos építkezés miatt azonnali bontást javasolt - ismerteti az előzményeket Kalmár Károly, a XII. kerületi önkormányzat vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási bizottságának elnöke. Más vélemények szerint a szakértők megállapításai nem támasztják alá egyértelműen azt a tényt, hogy az önkormányzati épület életveszélyessé válásában a szomszédos építkezés szerepet játszott volna. Az önkormányzat pályázatot írt ki az ingatlan értékesítésére, 1991-ben pedig részletes rendezési tervet (RRT) fogadott el. E szerint a Királyhágó tér 6-7. számú lakóházat, a szomszédos irodaházat és a Németvölgyi út 26. szám alatti területet egy ingatlanná egyesítenék, amelyen újabb irodaház, esetleg szálloda épülhet. Lakossági nyomásra azonban két, egymással szemben álló egyesület is alakult a környéken - változtattak az eredeti elképzelésen. A helybeliek megnyugtatására az RRT-ben előírták, hogy parkosítani kell a közelben lévő közterületeket, gépkocsijaikat pedig mélygarázsban kötelesek a beruházók elhelyezni. Az önkormányzat ezután a legjobbnak mutatkozó ajánlattevővel kötött szerződést, a Hunor Holdinggal. Ez azt jelentette, hogy 160 millió forintot kap a kerület, a vállalkozó pedig lebontja a Királyhágó téri lakóházat. A Hunor azonban nem fizetett időben. Ezután a polgármester egy másik vállalkozóval, a Pannónia Befektetési Alapkezelő Részvénytársasággal kötött szerződést tavaly decemberben. (Túllépte-e... folytatás a IV. oldalon) Lehet, hogy menniük kell az oktatóknak Alig csillapodtak az indulatok a fővárosi önkormányzat három pedagógusszállóján, s már másfél hónap után, a Gyáli úti szállón a hangulat ismét igen feszült. A napokban kézhez kapott hivatalos tájékoztatás szerint a tanév végeztével a lakók mintegy felének, több mint száz pedagógusnak, végleg vagy bizonytalan időre el kellene hagynia lakhelyét. Mivel vidékről feljött tanárokról van szó, mindez egyúttal munkahelyük elvesztését is jelentheti. Az előzmények: január elsejétől minden előzetes tájékoztatás nélkül a pedagógusszállókon élő majd félezer ember térítési díját a háromszorosára emelték. Ötezer forintot kellett fizetni egy ágybérletért. A példátlan és minden indoklás nélküli intézkedés sokkhatást gyakorolt. Néhány tucatnyian pánikszerűen kiköltöztek, ám a többség megmakacsolta magát. Nagy részük megtagadta a felemelt térítési díj befizetését. (Lehet... folytatás a IV. oldalon)