Népszabadság - Budapest melléklet, 1994. július
1994-07-01
Mindenképp lesznek szegénynegyedek - véli Hegedűs József városkutató-szociológus Városnegyedek kialakulása törvényszerű. Hasonló a hasonlót keresi - szomszédot is így választunk. Ez a szegregációs folyamat bizonyos mértékig befolyásolható, nagy részben azonban öntörvényei szerint zajlik. Hegedűs Józsefet, a Városkutatási Kft. egyik vezetőjét Budapest belső kerületeinek „gettósodásáról” kérdeztük. A nagyvárosok negyedekre bomlása nem ismeretlen jelenség a nyugat-európai országokban vagy éppen az Egyesült Államokban. Budapesten azonban nem kifejezetten etnikai jellemzők alapján szerveződik a főváros belső negyede, hanem egyre inkább szociális tényezők szerint: a vmI. és a IX. kerület lassan gettóvá alakul, sajátos belső értékrenddel. Ön szerint miért éppen itt alakult ki a „szegény negyed”, és miért nem a városhatáron? - A szegregáció korántsem tekinthető magyar sajátosságnak. (Mindenképp... folytatás az V. oldalon) Belakják a szabad tereket TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE Eladósodott az Operettszínház Budapest fölhasználja az EBRD-hitelt MUNKATÁRSUNKTÓL Heves indulatokat váltott ki a Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén az operettszínház tartozásainak rendezéséről szóló határozati javaslat. A képviselők véleménye megoszlott arról, hogy ki a felelős a színház, összességében 66 millió forintot elérő társadalombiztosítási és személyi jövedelemadó-tartozásáért, így egyesek a színház korábbi vezetését okolták, mások rámutattak arra: a főváros csökkentette az intézmény támogatását, így alulfinanszírozott az operettszínház költségvetése. A képviselők végül megadták a felhatalmazást arra, hogy az 1994. július 1-jétől esedékes idegenforgalmi adóból 25 millió forintot - egyszeri adótörlesztésre - átcsoportosítsanak a színháznak. A városatyák eredménytelennek minősítették a Fővárosi Vízművek Rt. vezérigazgatói posztjára kiírt pályázatot. Felkérték azonban a korábbi jelentkezőket, hogy az újabb pályázaton ismét vegyenek részt. A képviselők megszavazták az önkormányzat idei költségvetésének módosítását is. Majd elfogadták a VII. kerületi Damjanich utca 50. szám alatti ingatlannak a magyar katolikus egyház esztergom-budapesti főegyházmegye számára való visszaadását. Vég Gábor, a Fővárosi Közgyűlés ingatlanegyeztető bizottságának elnöke elmondta: ez csupán a főváros és az egyház megállapodása, az átadáshoz azonban még szükséges a kormány pozitív döntése a 215 millió forintos kártalanításhoz. Döntött a közgyűlés a földalatti korszerűsítéséről az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hitelének igénybevételével. A földalatti rekonstrukciója a tervek szerint idén október 1-jén kezdődik, s 1995. október 30-án fejeződik be. A korszerűsítési munkálatok összköltsége eléri a két és fél milliárd forintot, melyből az EBRD-hitel 805 millió forintot tesz ki. A főváros a beruházáshoz 762 millió forinttal járul hozzá. Fegyelmi vizsgálat a Művész Színház vezetése ellen MUNKATÁRSUNKTÓL A revizori vizsgálat szerint jelentős gazdasági természetű visszásságokat lehet feltételezni a Művész Színháznál - mondta el érdeklődésünkre Szabó Béla István fővárosi képviselő. A Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottsága - Székely Gábor főpolgármester-helyettes előterjesztése alapján - megvitatta a kérdést, s egyhangúlag úgy határozott, hogy fegyelmi vizsgálatot indít a színház vezetése ellen - tájékoztatott a munkáltatói jogokat gyakorló testület tagja. Szabó Béla István nem kívánt a vizsgálat lefolytatásáig véleményt mondani a Művész Színházzal kapcsolatos ügyekről, ám rendkívül aggasztónak minősítette a fővárosi színházak gazdálkodási körülményeit. Emlékeztetett arra, hogy a kulturális bizottság korábban már két alkalommal nem tartotta szükségesnek a vizsgálatot, hasonló - igaz, jórészt kisebb - költségtúllépések miatt. A városatya fél attól, hogy - amint azt többen megjósolták - törekvéseik ellenére, az intézmények gazdálkodási rendjének változatlanul hagyása a színházakat nem csupán anyagi, hanem erkölcsi romlással veszélyezteti. Liberális „vándorgyűlés” MUNKATÁRSUNKTÓL A Fővárosi Közgyűlés hattagú független liberális képviselőcsoportja, akik tavaly december és idén február között léptek ki a Fideszből, információink szerint csatlakozni kívánnak a városházi SZDSZ-frakcióhoz. Értesüléseink szerint az átülést mindeddig a Fidesz és az SZDSZ választási együttműködése hátráltatta. A hat képviselő - akiknek az elnöke Baráth Gergely - befogadásáról egyébként még az SZDSZ frakciónak is döntenie kell. A szabaddemokraták várhatóan lapzártánkkal egy időben - előreláthatólag pozitívan határoznak a kérdésről. A főváros nem tudja fogadni a turistákat Miként arról lapunkban is beszámoltunk, a Világkiállítási Fórum legutóbbi - keddi - ülésén áttekintette az expóhoz kapcsolódó fővárosi beruházások helyzetét is, s arról optimistán nyilatkozott. Kristóf Lászlót, Budapest expobiztosát arról kérdeztük: részt vett-e a tanácskozáson. - Nem vettem részt a fórum ülésén - későn kaptam kézhez a meghívót -, s érthetetlennek tartom, miként értékelhette úgy a testület a világkiállítás budapesti beruházásait, hogy azok finanszírozhatóak. Ki kell jelentenem: a főváros jelenleg nem alkalmas az idelátogató turisták fogadására. Sokszor, sokfelé hangoztattam: Budapest felkészítéséhez még harmincmilliárd forint hiányzik. Felelőtlenségnek és olcsó retorikának tartom az expofórum kijelentését. Különösen abban a helyzetben, amikor a kormány szakértői hamarosan újra áttekintik a világkiállítás megrendezésének lehetőségét. - Ha már itt tartunk: ön szerint valóban diplomáciai bonyodalmakkal járna, ha Magyarország lemondana a világkiállítás rendezési jogáról? - Én nem hiszem, hogy egy ilyen lépés diplomáciai bonyodalmakhoz vezetne, de az bizonyos: megfelelő magyarázatot kellene adni. - Miként vélekedik arról, hogy a programirodától jelentős hatáskörök kerültek át az Expo ’96. Kft.hez? - Nekem ezzel a lépéssel semmi gondom nincsen, vallom, hogy bizonyos operatív feladatokat át kell ruházni a kft. hatáskörébe. Sokkal nagyobb gondot okoz annak megítélése, hogy miként fordulhat elő az az expoiroda egy korábbi munkatársa, aki az ingatlanértékesítést végezte, most ugyanezt a feladatkört látja el egy kft.-ben. A sajtóban már megjelent Sentex kft.-ről van szó. Értesüléseink szerint a Világkiállítási Tanács legutóbbi ülésén elhangzott egy beszámoló az ingatlanértékesítés menetéről. - Valóban. A téma szakértője azt állította, azért akadozik az expoingatlanok eladása, mert a világkiállítás körüli helyzet bizonytalan. Ez azért túl olcsó kifogás, hiszen az elmúlt egy évben semmiféle bizonytalanságról nem hallottam. Legfeljebb csak most, a kormányváltás idején. Nem lenne vajon célszerűbb bevallani azt, hogy akadozik az ingatlanpiac? Szerintem a valódi okot kell megnevezni, s nem újakat kreálni. Mától vége a lakbérstopnak A kerületek többsége egyelőre nem emel A mai nap jár le a lakbérstoprendelet hatálya. A lakosság körében azonban már előbb elterjedtek olyan rémhírek, hogy a helyhatóságok vérszemet kapva 300-400 százalékos lakbéremelésre készülnek. A kerületek többsége azonban egyelőre nem szándékozik emelni az összeget. A lakbéremelés előtti legfőbb akadály a bérelt ingatlanokban élő lakosság anyagi és szociális helyzete. A második számú érv az emelés ellen ennél sokkal prózaibb: a kerületi önkormányzatok nem vállalják a népszerűtlenség ódiumát a helyhatósági választások közeledtével. Néhány kerület azonban ennek ellenére foglalkozik a kérdéssel, hiszen egyes esetekben elkerülhetetlen az ügy rendezése. A lakbérstoprendelet egyébként azért lépett hatályba, hogy a lakásprivatizáció végéig a kerületi önkormányzatoknak ne legyen lehetőségük emelni a bérleti díjakat. A privatizáció eredményeként pedig a lakásállomány mintegy 70-80 százaléka került magántulajdonba. A fennmaradó hányad rossz műszaki állapota vagy a lakók szűkös anyagi helyzete miatt nem kelt el. Ebből következik, hogy a helyhatóság nem kérhet magasabb lakbért olyan emberektől, akik amúgy is inkább szociális segélyre szorulnának. A VII. kerület polgármestere szerint még egy oka van annak, hogy a testület nem foglalkozik a kérdéssel. A koalíciós megállapodás szerint ugyanis a lakásügyek nagy része a fővárosi önkormányzat kompetenciájába kerül majd, így nem biztos, hogy a lakbérkérdést nem rendelik-e ezek közé. Ezt a nézetet osztja a XII. kerület polgármestere is, aki szerint amúgy is hamarosan lejár a képviselő-testület megbízatása, így csak az új ciklusban kerülhet ismét napirendre az ügy. A számos akadály ellenére azonban így is akadnak olyan helyhatóságok, amelyek testületi ülésen foglalkoztak a kérdéssel. Ilyen például a VIII., a X., a XIII., és a XXI. kerület, amelyek testülete már kész koncepcióval, esetleg konkrét elképzelésekkel rendelkezik, de ezeket csak később - nyár végén, ősz elején - fogják tárgyalni. Emelés tehát ezekben a kerületekben sem várható a közeljövőben. A XIII. és a XVI. kerületi képviselő-testület azért nem tűzte napirendre a kérdést, mert a lakáseladások még nem zárultak le. A döntéshez mérlegelni kell a megmaradt ingatlanok mennyiségét és a lakók szociális helyzetét. Emelésre mindenesetre december 31-ig nem kell számítani. A XXI. kerület koncepciójában 60-70 százalékos emelés szerepel, ezt azonban csak augusztusban tárgyalja a testület így az arány változhat. A XIV., XV., a XVII. és a XIX. kerület önkormányzatai foglalkoznak ugyan az emelésekkel, de a folyamat egyelőre elvi síkon, illetve a vizsgálódás szakaszában tart. Konkrét, elfogadott döntés eddig csak a XX. kerületben született. Itt július elsejétől emelik a lakbéreket. Az emelés meghatározásánál igyekeztek a lakbéreket a közös költség szintjére hozni. A minimális lakbér 300 forint lesz. Bár a XXII. kerület közgyűlése nem hozott döntést, sőt egyelőre - január 1-jéig - nem is tervez emelést, a kényszerbérbeadók esetében magasabb bérleti díjakat fognak kérni. Ezek alapja pedig az ingatlan forgalmi értékének nyolc százaléka lesz. Hámori L. László Mand a ház, marad a lakbér borosjenő felvétele 4i Régészek ostromolják a Budai Várat Aligha lehet látni Budapest középső kerületeiben annyi elhanyagolt telket, mint épp a Budavári Palota mellett, a Szent György és a Dísz tér között. A második világháború vége óta röpködnek ötletek arról, miként lehetne hasznosítani az elgazosodott romterületeket, noha eddig csak egy-két méternyi deszkakerítést ácsoltak össze, s mivel az utóbbi évtizedekben errefelé lövöldözés nem volt, lassan kínossá válhatnak számunkra a volt Honvédelmi Minisztérium falain ásítozó lövedéknyomok, s az egyre vastagodó törzsű akácfák a romok közötti bozótban. A terület hasznosítására tervpályázatot írtak ki, a munkák irányítására miniszteri biztost neveztek ki Vukov Konstantin személyében. A területrendezés megkésettségének egyik oka az az óriási felelősség, amely az építkezőkre nehezedik akkor, amikor megbontják a földet, amiben a XIII. század közepe óta rétegződnek a magyar nép történelmi jelentőségű épületeinek romjai. A késő középkori polgárvárosnak, a várfalakon belüli területnek mintegy ötöde, hatoda, ami most a régészek számára hozzáférhető lesz. Magyar Károly, az ásatások irányítója kérdésünkre elmondta, hogy három gyakorlott régész, Altmann Júlia, Feld István és Rétiné Zádor Judit kezdi el a munkát ezen a nyáron. (Régészek... folytatás a VIII. olalon) Támadás indul teknős miklós felvétele