Népszabadság - Budapest melléklet, 1994. július

1994-07-01

fi TV NÉPSZABADSÁG_____ BUDAPEST 1994. július 1., péntek ­ Pest: nem hat a meleg A Fővárosi Közterület-fenntar­tó Vállalat forgalomtechnikai főosztályán, ahonnan a közle­kedési lámpákat vezérlik, egy kissé csodálkoznak a berlini üzemzavaron. Amint azt Kupcsik Gyulától, a főosztály munkatársától meg­tudtuk, a meleg ugyan minden számítógépes berendezést meg­terhel, de minthogy ezek általá­ban mindenhol klimatizált he­lyiségekben működnek (a met­ró lámpáit irányító rendszer is), furcsának tűnik, hogy a berlini lámpák így megbolondulnak. Egy két helyen persze nálunk is lehet kisebb üzemzavar - teszi hozzá -, de hogy a hőség miatt egyszerre több, különböző he­lyen, egy időben mást jelezze­nek, mint amit jelezniük kelle­ne - erre Budapesten nem volt példa. A hőségben többször kell hívni a mentőt, a tűzoltót és a vízi rendőrt Ebben az istentelen melegben senkinek sem könnyű, azoknak meg különösen nem, akiknek olyan a munkájuk, hogy a napon kell rohangálniuk, ráadásul annál többet és annál gyorsabban, minél nagyobb a hőség. Ha valamikor irigyeltük is a mentőst, a tűzoltót és a vízi rendőrt (aki nem azért vízi rendőr, mert a vízben él), hát ezek nem azok a napok. A mentősöknek például már szusszanásnyi idejük sem ma­radt. A pokoli utcákon, a hat­vanfokos buszokon, a fülledt áruházakban percenként összeesik valaki, itt egy kollap­szus (banális ájulás, a test nem győzi leadni a hőt) ott egy nap­szúrás (az agyrázkódás tünetei­vel járó rosszullét, napokba te­lik, mire kiheverjük), nem be­szélve a szív és érrendszeri bántalmaktól gyötrődőkről és a tüdőbetegekről, akik az év legszörnyűbb napjait élik. A mentőszervezet szolgálatveze­tő főorvosa, Pál Gyula elmond­ta, hogy az elmúlt héten átla­gosan ötven százalékkal növe­kedett a fővárosi hívások szá­ma, az esetkocsikat a korábbi 280-300 alkalommal szemben most naponta 400-420-szor ri­asztják. A csúcsidő délelőtt ti­zenegy és délután hat óra közé esik, vagyis, amikor a legjob­ban süt a nap, a legkeményebb idáig a hétfő és a kedd volt. A hőség leggyakoribb áldozatai a betegek és az idős emberek - magyarázza a főorvos de azt tanácsolja, hogy ha nem mu­száj, senki ne tartózkodjon hosszabb ideig az utcákon. To­vábbi orvosi tanácsok: - Együnk könnyű ételeket; - fogyasszunk sok folyadé­kot (legalább másfél litert na­ponta), ezek közül is főként só­sakat, tehát levesféléket! - Ne igyunk viszont alko­holt. Továbbá: Akár ciki, akár nem, öltsünk sapkát, mert így nehezebben kapunk napszú­rást, vagyis nem kell napokig a forró sezlonon hánykolódnunk. És egyébként: öltözzünk len­gén, lehetőleg semmi polyamid, viseljünk vékony gyapjút, pa­mutot! A tűzoltóknak ezt persze hi­ába mondja az orvos, trikóban nem mehetnek oltani, oda hő- és vízálló ruha, mindent álló csizma kell. Erdei Mihály alez­redes, a Fővárosi Tűzoltó-pa­rancsnokság tűzoltási és kárel­hárítási készenléti szolgálatve­zetője szerint a kánikulában ez a legkellemetlenebb: szemben ég a bozót, ráadásul fentről tűz a nap. A forró napokon a gaz, a bokrok és a fák gyulladnak ki a legkönnyebben. A fővárosi tűz­oltók 500 négyzetkilométeres munkahelyén már most, július elsején többször gyűlt lángra a száraz növényzet, mint tavaly, egész évben. A nagy melegben ugyanakkor gyakoribbak a gépkocsibalesetek is: az úrve­zetők eltikkadnak, nehezebben összpontosítanak, és bumm. Mindemellett (ez már azért meghökkentőbb) a hőmérsék­let emelkedésével szinte egye­nes arányban növekszik a vak­riasztások száma. Némelyek, mintha megbolondultak volna, egymás után nem létező tüzek­ről sikoltoznak az ügyeletesek­nek. A külvárosi szemétdom­bokon viszont - csodák csodája - nyugodt a helyzet. A szemét­telepekre a tűzoltóknak ezen a nyáron még nem kellett kiro­hanniuk. Jó, hogy vízközelben vannak, de azért mostanában a vízi rendőrök élete sem fenékig tej­fel. A budapesti Dunára, a ví­­zirendészetileg hozzá tartozó szentendrei Dunaágra, vala­mint a Ráckevei ágra hétvé­genként összesen tizenöt-húsz rendőr jut, nyolc-tíz hajóval, úgyhogy meglehetősen feszes tempóban kell dolgozniuk. Nyáridon havonta csupán egyetlen szabad hétvégéjük van - tudtuk meg Barnácz Ist­ván őrnagytól, a BRFK Dunai Vízirendészeti Rendőrkapi­tányságának vezető-helyette­sétől. A számok sajnos azt mutat­ják, hogy - bár végig tilos fü­rödni - fővárosi Dunaszaka­­szon is egyre több a halálos bal­eset. Január elseje és április harmincadika között tizenöten fulladtak a folyóba, májusban tizenegyen, júniusban pedig már tizenketten. Míg a téli-ta­vaszi hónapokban elsősorban az öngyilkosokat vitték partra a rendőrök, mostanában szinte kivétel nélkül szerencsétlenül járt fürdőzőket. A hosszabb időszakot bemutató statisztika azonban némileg javult, az utóbbi években általában ke­vesebb a vízi baleset, mint ko­rábban. Barnácz szerint első­sorban a rendőrök szervezet­tebb munkájának és a hatásos­nak tűnő propagandának kö­szönhetően. Meleg van, strand sem kell szandelszky Béla felvétele B. T. KITEKINTŐ Berlin: csődben a metró Nem bírják a nagy hőséget a berlini közlekedési vállalat (BVG) vezérlő számítógépei. A nagy meleg hatására az egyéb­ként jól működő berendezések téves utasításokat adnak, ame­lyek következtében a földalatti vasút (U-Bahn) jelzőlámpái oly­kor indokolatlanul tilos jelzést mutatnak. A meleg parancsolta ÁLLJ! a minap késésekhez ve­zetett az egyik vonalon - jelen­tette Wolfgang Göbelnek, a BVG szóvivőjének tájékoztatá­sa nyomán a dpa hírügynökség. A nyár csábítja a betörőket A hőség a bűnözőket sem kerü­li el. Ilyenkor megnövekedhet a szexuális bűncselekmények száma - magyarázta kérdé­sünkre Dr. Pusztai László, a Kriminológiai Intézet igazga­tója. Dr. Pusztai tudomása szerint eddig nem jelent meg olyan tanulmány, amely köz­vetlen összefüggést talált vol­na a kánikula és a bűncselek­mények elszaporodása között. Elviekben azonban lehet indi­rekt párhuzamot vonni a me­leg és a szexuális bűnözés kö­zött. Nyáron ugyanis termé­szetes, hogy a hölgyek lazább, lengébb ruhákat öltenek ma­gukra, s ez ingerli a férfiakat. Itt elsősorban azokról a szemé­lyekről van szó, akiknél a me­leg bizonyítottan pszichés la­bilitást okoz. Dr. Pusztai László véleménye szerint a nyári időszakban nem elképzelhetetlen a betörések számának növekedése sem. Ilyenkor sokan elutaznak, nya­ralni mennek, s az üres lakások csábítják a betörőket. A turizmus fellendülése is számtalan lehetőséget ad a bű­nözésre. A kriminológus itt el­sősorban a hitelkártyával való visszaéléseket említette, ami azt is jelenti, hogy hazánk a nyári időszakban a nemzetközi bűnözés egyik célországává válhat. A Kékestetőn biztos jobb Azt mondta a meteorológus a minap, hogy az egész országban iszonyatos a hőség, kivéve a Kékestetőt, mert azért az elég ma­gasan van. Oh, de jó is lenne a Kékestetőn heverni, csak hát in­nen egy kicsit messze van, mire odaérnénk, már úgysem jutna hely. A környékbeliek, akik szintén meghallgatták a meteoroló­gust, nyilván réges-rég ott hevernek mind, biztos, hogy már egy gombostűt sem lehet leejteni a Kékestetőn. Azok a szerencsétlen fővárosiak, akiknek nem adatott meg, hogy nyáron teleljenek (és viszont) és még a Kékestető is elérhe­tetlenül távoli, most legfeljebb annyit tehetnek, hogy lehúzzák a rolót, vacakolnak egy kicsit a hülye kis ventillátorukkal, ledől­nek a forró díványra és hörögve várják a hidegfrontot. Egyelő­re, úgy tűnik hiába. Messzebb megy a 42-es Július 1-jétől, péntektől a BKV az új HÉV-állomásig közleked­teti a 42-es autóbuszt, s ezzel közvetlen kapcsolatot nyit töb­bek közt a piachoz, SZTK-hoz. A BKV így teljesíti a csillaghe­gyi és békásmegyeri utasok ré­gi kívánságát, hogy a 42-es autóbusz ne csak megközelítse, hanem el is érje az új HÉV-ál­­lomás térségét, ahol a elmúlt években alakult ki a városrész kereskedelmi, és szociális köz­pontja. Ennek érdekében a Heltai Jenő téren autóbuszfor­duló épült. A lakosok gyakran felvetették azt is, hogy az autó­busz mindkét irányban érintse a csillaghegyi HÉV-állomást, ám a Szentendrei út jelzőlám­pás csomópontjai ilyen módo­sítást nem tesznek lehetővé. Van elég ivóvíz A kánikula egyelőre nem veszé­lyezteti Budapest vízellátását, a fővárosiaknak nem kell víz­korlátozástól tartaniuk - kö­zölte hétfőn az MTI érdeklődé­sére Cséry Pál, a Fővárosi Víz­művek Rt. vezérigazgatója. Mint elmondta, a főváros el­sősorban a Duna-parti kutak­ból kapja a vizet. A folyó jelen­legi háromméteres vízszintje jó néhány hétre biztosítja az ele­gendő mennyiségű vizet a ku­takban. A peremkerületek la­kói is nyugodtan locsolhatnak - mondta a vezérigazgató -, ugyanakkor bizonyos önkorlá­tozásra szükség van, mivel túl­zott felhasználás esetén csök­kenhet a nyomás a hálózatban. ­ Lesz pezsgőfürdő A Fővárosi Fürdőigazgatóságtól ka­pott tájékoztatás szerint a Gellért fürdő pezsgő- és hullámfürdője a szokásos napközbeni nyitva tartá­son túl a nyári szezonban július 1- jétől kezdve minden héten pénteken és szombaton 20 és 24 óra között es­ti pezsgőfürdőzésre várja vendégeit. " Távlati terv: négy szennyvíztisztító Budapesten Budapesten naponta 800 ezer köbméter szennyvíz keletke­zik, ám ennek csupán alig egyötödét tisztítják meg. Táv­latilag a fővárosnak négy szennyvíztisztítóra (a meglé­vők bővítése mellett a közpon­ti és a dél-budai telepre) van tehát szüksége - mondta el Kiss Zoltán, a Főpolgármesteri Hivatal közmű ügyosztályának főtanácsosa. A szakember be­számolt arról is, hogy a Főm­­terv Rt. elkészítette a legfonto­sabb teendőkre vonatkozó táv­lati tervét, s ennek koncepció­vá összefoglalt változatát ha­marosan a Fővárosi Közgyűlés napirendjére tűzi. Az előter­jesztés a szükséges beruházá­sokat általában két ütemben látja megvalósíthatónak, s összesen kilenc, különböző fe­­szítettségű variációban tesz ja­vaslatot a létesítmények meg­építésére, így elképzelhető az is, hogy­­ a pénzügyi helyzettől függően - 2004-ig a meglévő két működő tisztítótelep bőví­tése mellett a két tervezett kö­zül csak az egyik beruházása indulhat meg.­ ­ A beruházások elsődleges forrása a jelenleg köbméteren­kénti 20 forintos csatornahasz­nálati díj, amelynek meghatá­rozott hányadát fejlesztésre kell fordítani. Jelentősen segítheti az új tisztítók építését és a meglévők bővítését a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztéri­umban (KHVM) készülő prog­ram, amely szerint a kormány a kiadások 25-30 százalékával támogatná a megyei városok és Budapest szennyvíztisztításá­nak fejlesztését. A vissza nem térítendő hozzájárulásra pá­lyázniuk kell majd a települé­seknek. Nem hagyható figyel­men kívül a fővárosi önkor­mányzat költségvetéséből származó pénz sem, jóllehet előreláthatólag ez nem lesz túlzottan nagy összeg. ■ □ Végül szóba került, hogy hi­teleket vesznek fel a közműbe­ruházásokra. A KHVM a Vi­lágbankkal egy olyan program kidolgozásán munkálkodik - tájékoztatott Kiss Zoltán -, amely nem csupán a főváros, hanem Debrecen, Szeged és a Sajó-völgy szennyvíztisztítá­sát célozza meg. Budapest esetleg hétmilliárd forintot is kaphat e hitelcsomagból, ame­lyet várhatóan 15 éven át tör­­lesztenének a nemzetközi pénz­intézetnek. A Fővárosi Közgyűlés tulaj­donosi bizottsága nemrégiben támogatásáról biztosította a koncepciót, amelynek egyik sarkalatos pontja az észak­pesti szennyvíztisztító bővíté­se. Ez a beruházás lesz valószí­nűleg az első, amelyet a prog­ram keretében megvalósíta­nak. A telep jelenlegi kapacitása 140 ezer köbméter naponta, ám ebből csupán 70-80 ezret használnak ki, főleg újpesti eredetű szennyvizek megtisztí­tására. Épül azonban az an­gyalföldi nyomóvezeték, amely a XIII. kerületből újabb 160 ezer köbmétert továbbít majd a Palotai-sziget felé, ahol a lé­tesítmény működik. Ezért mindenféleképpen bővíteni kell az észak-pesti szennyvíz­­tisztító művet, s erre hazai, il­letve külföldi tanulmányok is születtek. Az egyes szakvélemények természetesen maguk is több változatot tartanak lehetséges­nek a korszerűsítésre, ám vég­eredményben alternatív, két variáció közötti választásra egyszerűsödik a döntéshozók feladata: az egyik megoldás szerint a bővített telep kis he­lyen is elférne, ám ez a drá­gább, s több szennyvíziszapot is termelne, amelyet csak Bu­dapesten kívül tud elhelyezni az önkormányzat - nehézkes egyeztetések után - elhelyezni. A másik változat, amely ol­csóbb, de még így is körülbelül 16 milliárd forintba kerülne, jóval tisztább vizet, s jelentő­sen kevesebb hulladékot bo­csátana ki, ám legnagyobb hátránya, hogy sokkal több he­lyet igényelne. □ Természetesen a végső dön­tést majd egy nemzetközi pá­lyázat eredményeként hozzák meg, s ott más lehetőségek is felmerülhetnek. Annyi minden­esetre bizonyos, hogy az elké­szült tanulmányok alapján hirdetik majd meg a verseny­­tárgyalást, melynek feltételeit még az idén nyáron kidolgoz­zák. Szegő Iván Miklós ilyen helytakarékos egységekből állna a legújabb francia kutatá­sok alapján kifejlesztett, úgynevezett „bioszűrős” szennyvíztisz­tító-telep ERICSSON - Ericsson Technika PÉNZÜGYI SZAKEMBERT keresünk vállalatunk egyik marketingigazgatóságára. Feladata az adott munkaterület és a cég gazdasági igazgatósága közötti kapcsolat tartása. A jelölttől felsőfokú szakirányú végzettséget, pénzügyi előadói gyakorlatot, tárgyalóképes angolnyelv-tudást és számítógépes , ismereteket várunk. A részletes, angol és magyar nyelvű szakmai önéletrajzát, „PÉNZÜGY” megjelöléssel a hirdetés megjelenésétől számított egy héten belül juttassa el hozzánk, a következő levélcímre: Budapest, Postafiók: 154. 1475.

Next