Népszabadság - Budapest melléklet, 1994. szeptember
1994-09-02
BUDAPEST NÉPSZABADSÁG Parkolópályán a tolókocsisok A járdalehajtók ügye elkallódott a hivatal útvesztőiben Százötvenezer mozgáskorlátozott ember él Budapesten. Tíz-tizenöt százalékuk ki sem tud mozdulni otthonról, mivel a magas járdaszegélyek járhatatlanná teszik számukra a főváros útjait. Lehajtók építésével „kiszabadíthatnák” őket fogságukból, ez azonban költséges beruházás lenne. Egy kft. mégis felajánlotta, hogy megépíti a lehajtókat, ráadásul pénzt sem kér érte. Az önkormányzat vezetői ugyanakkor nincsenek meggyőződve arról, hogy az ingyenes rámpaépítéssel valóban jól járna a város. A történet 1991-ben kezdődött. Németh Sándor cégtulajdonos rokkantkocsik forgalmazását tervezte Magyarországon. Német partnere fogékonynak mutatkozott erre, hiszen a volt szocialista országok új piacot jelentenének számára. A felismerés azonban kiábrándító volt: a magas járdaszegélyek szinte lehetetlenné teszik a mozgáskorlátozottak önálló közlekedését. Egy rokkantkocsi súlya beteggel együtt két mázsa. Ezt lehetetlenség felugratni a 15-20 centiméteres padkákra. Németh Sándor az önkormányzatoknál érdeklődött, épülnek-e a közeljövőben lehajtók. A főváros nemleges válasza (erre nincs pénz), nem érte meglepetésként. A lehajtók építése milliárdos beruházás lenne. Egy ilyen beruházás azonban a mozgáskorlátozottakon kívül a kismamákon, a gyerekkocsival közlekedőkön, illetve botra támaszkodókon is segítene - talán érdemes lenne mégis valamilyen költségkímélő megoldást keresni - vélte akkor Németh Sándor. S mi más lehetne az új forrás, ha nem a reklám? Első lépésként Demszky Gábor főpolgármester véleményét kérték, aki 1991. márciusi keltezésű válaszlevelében arról írt, támogatja kezdeményezésüket. Somogyi Tibor közgazdász és Szatura István gépészmérnök bevonásával megkezdődött a munka. Első feladatuk a rámpák megtervezése volt. Hamarosan kiderült, hogy erre nincsenek még hazai előírások, így a nemzetközi szabványt kellett magyar viszonyokra „átírni”. Az engedélyek beszerzése azonban már nem bizonyult egyszerű feladatnak. Összesen 24 szakhatóság jóváhagyására volt szükségük. A kétségek forrása az a harminc centiméteres doboz volt, amelyet a lehajtóba süllyesztenének. Az Irampanel Kft. tervei szerint a kettős üveglap közé helyezett reklámhordozókat alulról megvilágítanák. Az összes engedéllyel felvértezve koncessziós ajánlatot tettek. Vállalták a rámpák megépítését, üzemeltetését, a reklámhordozók tisztítását, karbantartását. Pénzt nem kértek. Ugyanakkor kizárólagos jogot szeretnének a Nagy- és Kiskörút, az Andrássy út kereszteződéseinek kiépítésére, s a reklámhelyek értékesítésére. Az illetékesek egy „referenciahely” építését kérték. A kft. tíz lehajtót készített a vígszínházi csomópontban. A munkálatokat tavaly novemberben fejezték be, a reklámdobozokat azonban nem helyezték üzembe. Időközben ugyanis megtudták, hogy koncessziós szerződést csak pályázat útján köthet a Fővárosi Önkormányzat. Az ötlet ellopásától tartva az Irampanel vakfedéllel lezárta a dobozokat. Azóta a pályázati kiírásra várnak, ahhoz viszont közgyűlési határozatra lenne szükség. Arról pedig semmi hír, hogy ilyen előterjesztés az önkormányzati fórum elé jutott volna. A kft. vezetői közel három év után kezdtek türelmetlenné válni: megtérül-e valaha négymilliós befektetésük. Maguk a mozgáskorlátozottak úgy vélik, a fővárosnak kötelessége lenne a lehajtókat megépíteni, így gondolja Rádai Sándor, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége közlekedési szaktitkára, aki maga is tolókocsival közlekedik. Érthetetlennek találja azt a módszert, ahogyan a koncessziós ajánlattal „labdázik” a hivatal. Példaként említette azt a kifogást, miszerint a ferde lehajtókon lecsúsznának (!) a tolókocsival közlekedők. „Ez egyszerűen nevetséges, mi mozgássérültek vagyunk, nem szellemileg visszamaradottak” - mondja sértődötten. (Parkolópályán... folytatás az V. oldalon) Kísérő nélkül nem megy borosjenő felvétele A renitens polgármesterjelölt Sebes Gábor XII. kerületi polgármester kijelentései nagy vihart kavartak a szabaddemokraták köreiben, amikor a fővárosi törvény módosításáról szóló tervezetet bírálta. A javaslatot azonban nem csupán ő kritizálta, hanem tizennyolc másik budapesti polgármester is. A vita meghatározta a kerületi SZDSZ-es polgármesterek, Demszky Gábor főpolgármester és Pető Iván pártelnök tanácskozását ugyanúgy, mint a kerületi SZDSZ tagságának összejövetelét. Utóbbin a párt illusztris kerületi tagjai, mint például Halda Aliz és Bauer Tamás is javasolták, ne Sebes legyen a polgármesterjelölt. Most először új név is felvetődött: Vécsey Pál fővárosi képviselőé. A Hegyvidék jelenlegi első emberét a két tanácskozás között kérdeztük a polémiáról. - Személyemmel kapcsolatban nem tudok újabb fejleményekről beszámolni, azonban Pető Iván vállalta, hogy a törvénymódosításhoz fűzött kerületi javaslatokat „továbbviszi” a hét végi frakcióülésre, illetve ezután a koalíciós egyeztetésre. Van esély tehát arra, hogy a polgármesterek, mindeddig kevésbé fontosnak tekintett indítványai közül többet vesznek majd figyelembe. - A törvénytervezet legutóbbi változata szerint például már polgármesterek is tagjai lehetnének a Fővárosi Közgyűlésnek... - Ez nagyon szép, s értékeljük is az elmozdulást, de nem ez volt a kérésünk. Mindeddig a törvény kizárta azt, hogy polgármester a közgyűlés tagja lehessen. Most elhárult az elvi akadálya ennek. Mi azonban garanciát akartunk kapni a fővárosi jogok kiterjesztésével szemben. Nagyon sok olyan kérdésben ugyanis, amelyben eddig a kerületi önkormányzatok döntöttek, ezentúl a főváros határoz majd. Ezért kértük azt az ellensúlyozási lehetőséget, hogy a polgármesterek is a közgyűlés tagjaivá válhassanak. Lehet, hogy végül technikailag más megoldás születik majd, Pető Iván azonban ígéretet tett a kérdés rendezésére. Az éves költségvetés meghatározásában ennek nagy szerepe van, hiszen a törvénytervezet jelenlegi változata szerint a főváros önhatalmúlag dönthetne a kerületek finanszírozásáról. Ezt kifogásoltuk, ennél több beleszólást szeretnénk, mint ahogyan más rendeletek esetében is számon kérjük a helyi érdekek érvényesítését. (Politikai... folytatás a III. oldalon) Befagyasztották a Művész Színház számláját A Fővárosi Közgyűlés pénzügyi ellenőrző bizottsága (PEB) tegnapi ülésén felkérte a főjegyzőt, vizsgálja meg jogi szakértők bevonásával, szükséges-e büntetőjogi eljárás indítása a Művész Színházban tapasztaltak nyomán. A határozat elfogadásakor arra a revizori jelentésre támaszkodott a bizottság, amelynek megállapítása szerint „az operatív pénzgazdálkodás során erőteljesen kifogásolható a fenntartó szerv megtévesztése, az önkormányzat számlájáról való jogtalan - dologi kiadásokat szolgáló - pénzlehívás”. Az ülésen a revizori ügyosztály munkatársa elmondta: A Művész Színház által lehívott összegek sorsa követhető volt, s a főváros - miután észlelte a rendellenességeket - megszüntette az intézménynek azt a lehetőségét, hogy az önkormányzat számlájáról hívhasson le pénzeket. A PEB elnöke, Demeter Ervin a bizottsági ülés szünetében megtartott, rögtönzött sajtótájékoztatón mindezt azzal egészítette ki, hogy azért fordultak a főjegyzőhöz, mivel az adott területtel foglalkozó fővárosi közgyűlési szerv, a kulturális bizottság korábban nem lépett fel a többi intézményben is tapasztalt különböző hiányosságok ellen. Sz. I. M. Életveszély a tb-székházban MTI-JELENTÉS Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet életveszélyesnek nyilvánította, s ezért lezáratta a társadalombiztosítás Fiumei úti épületének auláját - tájékoztatott Molnár László, a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár, és Asztalos Gézáné, a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatója. A kényszerű intézkedésre azután került sor, hogy a székház központi aulájának üvegbeton födémszerkezetéről kisebb betondarabok váltak le. Tanévkezdés iskolaavatóval A napokban a főváros minden iskolájában megkezdődik a tanév. Az V., a XI. és a XVIII. kerületben ezt olyan események tették emlékezetessé, amelyek minden bizonnyal részévé válnak a kerületi iskolák történelmének is. Demszky Gábor főpolgármester a XVIII. kerületi Karinthy Frigyes kéttannyelvű gimnáziumban nyitotta meg a fővárosi tanévet. (Részletek ünnepi beszédéből a III. oldalon.) A belvárosi, Szent István téri általános iskola tanulói immár új épületben kezdhetik az 1994/95-ös tanévet. Mihályi Gábor, V. kerületi polgármester szeptember 5-én adja át a teljesen felújított épületet. A beruházás 180 millió forintba került. Az iskolát több mint százhúsz évvel ezelőtt Hild József tervezte. A Szent István téri iskola nem az egyetlen felújított, vagy átalakított intézmény a kerületben. Az V. kerületben ma már minden oktatási intézmény a legmodernebb fűtési berendezéssel van felszerelve. Épp ilyen fontos eredménynek mondható a Szemere utcai iskolák homlokzati felújítása, az Eötvös József Gimnázium teljesen villamoshálózata felújítása, s végül a Szent István téri általános iskola teljes rekonstrukciója. A kerület illetékesei szerint régi gondjuk oldódott meg, hiszen a felújított épületben immáron tornaterem is várja a diákokat. Az iskola felújításánál gondosan ügyeltek arra, hogy ne bolygassák meg az épület eredeti formáját, így is sikerült olyan megoldásokat találni, amelyek modernebbé, kényelmesebbé teszik a műemlék épületet. Ilyen például az a nyitható-zárható tetőrendszer, amellyel az iskola belső udvarát fedték, ily módon csaknem négyszeresére növelve az épület aulájának területét. A modern kor elvárásainak felel meg a rádió-, és videohálózat bekötése is. Úgy tűnik, az iskolák sorsát a XI. kerületi önkormányzat is szívén viseli. Demszky Gábor, főpolgármester, Sáska Géza, a Fővárosi Önkormányzat oktatási bizottságának elnöke és Lakos Imre, XI. kerületi alpolgármester szerdán adta át a felújított Fogócska utcai általános iskolát a diákoknak és a nevelőknek. A Winkler Márta vezetése alatt működő kísérleti iskola speciális oktatási módszerei miatt rövid idő alatt ismertté vált, s talán ez lehet az oka a felújítás meglepő finanszírozási konstrukciójának - tudtuk meg Lakos Imre alpolgármestertől. Az iskola új épülete megépítésének költségeit ugyanis a kerületi és a fővárosi önkormányzat közösen állta. A mintegy 30 millió forintos beruházás költségének felét a főváros átvállalta. Ez a konstrukció egyedülálló, ami Lakos szerint Winkler Márta nevelési struktúrájának elismerését is jelentheti. Az iskola nemcsak oktatási szisztémája, hanem berendezése, belső kialakítása miatt is különlegessé vált. Az új tornaterem mellett ugyanis speciális bútorzatot is kapott az iskola, amelyet külön a nevelőtestület kérésére, és igényei szerint gyártottak. Hámori L. László A Belváros zöld iskolája * * Az úttördvasút ráfizetéses reklám A gyerekek ma is dolgoznak, a jótékonyság azonban elkel. (írásunk az V. oldalon) SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE