Népszabadság - Budapest melléklet, 1994. szeptember
1994-09-30
EXI NÉPSZABADSÁG BUDAPEST A „holnapi polgár” mai emléke Az építészet története oktatható és elsajátítható épületek behatárolt mennyiségének kronologikus rendszere, amelyben helyet kapnak a technikai vagy formai újításaik miatt föltűnő épületek, ám kimaradnak azok, amelyek nem illeszthetőek efféle sorba, mégis érdekesek valamiért. Ilyen a Hungária körút egyik épülete, amelyet ugyan nem építészeti megformálásának módja emel ki a többiek sorából, hanem jelképszerűsége. A város központját újabb meg újabb gyűrűkkel közrefogó holnapi körutak holnapi polgárságának emléke ez a ház. Máris emlék, pedig alig háromesztendős csupán. Fölidéz egy keveset abból a korból, amikor nagyapáink nagyapjai hozzáláttak, hogy elöregedett negyedek, földszintes házak helyén átlátható, szervezett és nagyvonalúságra törő rendet teremtettek. Sugárutakat, egymásra merőleges utcákat rajzoltak vastag lapokra, amelyek nyomán néhány évtized alatt egy új nagyváros körvonalai alakultak ki. Valami ilyesmi zajlik le napjainkban is kissé künnebb a Váci, a Budaörsi, a Fehérvári utak, valamint a Hungária körút környékén. Nem akkora lendülettel, mint egy évszázada, kevesebb pénzből, mint amennyivel a kiegyezés utáni Magyarország rendelkezett, mégis máris látható jelekkel. Akik jártak a miénkhez hasonló szerkezetű városokban, Párizsban, Bécsben tudhatják milyen, amikor a város már a határtáblától városszerű arcot ölt, nem falvakon át érhetni el a belváros kitüntetett körzetét. Itt, a holnap külső körútján Patik úr a kovácsmester házat épített magának. Nem terebélyes, kiskerttel körülölelt családit, mondjuk, Sasadon, hanem városlakó polgár módjára rendes, körútra néző négyemeleteset. Lepusztult, jövőtlenséget sugalló környezetében látta meg a holnap reményét, s akkor merésznek tűnhető elgondolását hamarosan az élet igazolta. Mikorra háza tető alá került a gyalázatos állapotú Hungária körút is megújult immáron készen állva, hogy az eddigi ipari épületek, szegényes lakóházak helyett iroda- és lakóházak egymásnak feszült sora kísérje. A kovácsmester tehát elsőként lépett, telket vásárolt, hogy kényelmes otthont teremtsen családjának. Kigondolta a ház arányait, beosztását, majd Kósa Attila személyében tervezőt is fogadott magának. A tulajdonos papírra vetette elképzeléseit, az építész pedig hozzáadta műszaki tudását, meg mindazt, amit az építéssel kapcsolatos rendeletek megkövetelnek. Végül mindenképpen alakult, ahogyan azt a kovácsmester előre elképzelte. Háza zöld lett, a harmadik emelet fölötti tetőszint kétoldalát apró tornyok fogják közre. A tengelybe állított bejárat fölött robosztus konzolokkal megtartott erkélyek sorakoznak. A kapukeret vájatolt féloszlopai felfutnak a homlokzaton az erkélyek között. Hófehér girlandok keretezte ablakok mellett tükröző zárt erkélysorok képviselik a huszadik századot e szubjektív eklektikában. Ottjártamkor a kovácsmester két erős karját mutatta, amellyel a ház büszkeségeit, az erkélyek mellvédrácsát, lépcsőkorlátokat, kandelábereket, ablakrácsokat készítette. Igaz, nem minden mérhető a kortárs építészet értékrendjével, s talán nincs is mindig szükség erre. Lehet, hogy a kovácsmester háza nem ugyanazon az oldalon szerepel majd a Budapest építészetét összefoglaló monográfiákban, mint teszem azt Zalavári Lajosné, s, ha mondjuk, valamely intézmény épületeként nem hordozá egy mai városlakó személyes jegyeit, talán nem is tűnne fel. Így azonban, a Hungária körút újpolgárságának arcával az utca felé nézi a ház jelenkor építészetének olyan szegmense, amelyre érdemes figyelni. Bojár Iván András A kovácsmester maga készítette az erkélyrácsokat, a kandelábereket SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Banánklub „szerelemből”, az egykori MSZMP-székházból Nem hittem, hogy öt órára készen lesznek. Négykor ugyanis még minden a feje tetején állt: mosták a padlót, a büfében fúrták a falat, a fotókiállítás felfüggesztett képeiről vagdosták le a felesleges damilt. De láthatóan senkit sem zavart, hogy egy óra múlva Török András helyettes államtitkárnak meg kellene nyitnia a felújított kultúrcentrumot és a felújítás tiszteletére szervezett Banán-fesztivált. Nyugodtak voltak (bár kissé fáradtak), a szervezőket, Derdák Andrást és Csetneki Gábort is előkerítették nekem, akikkel kevésbé zajos, ellenben rendezetlen helyen - az udvaron - ültünk le beszélgetni. A történet: az egykori III. kerületi MSZMP-székházat négy évvel ezelőtt a helyi fideszesek kapták meg. Az épület már akkor meglehetősen leromlott állapotban volt: a pincében állt a víz, a falak rogyadoztak. Az akkor tizennyolc-tizenkilenc éves fiatalok úgy döntöttek, hogy Banánklub néven kulturális centrumot hoznak létre, és koncerteket, színházi előadásokat, fotókiállításokat szerveznek az óbudai fiatalságnak. A dolog bejött, a hely népszerű lett. Közben egy Clermont-Ferrand nevű francia városkával is felvették a kapcsolatot, többször meghívták az ottani konzervatórium diákjait koncertezni, majd társbérlőnek fogadták Csetneki Gábor Szárnyak színházát, Halász G. Péter TAN. GR. A. M. nevű mozgásszínházát, valamint Uray György színitanodáját. A nagy változás idén tavasszal következett be, amikor is a helyi önkormányzat szerződést kötött az időközben kulturális egyesületté szerveződött fiatalokkal. A megállapodás szerint az önkormányzat évente egy meghatározott összeggel támogatja a klub - azaz mostantól már a Csillaghegyi Kulturális Központ - működését, az egyesület pedig cserében kulturális alapellátást végez a kerületben. Az idei évre megítélt hétmillió forintból végre az épületet is felújíthatták, és az egyesület tagjai három társuknak - egy titkárnőnek, egy technikusnak és Csetneki Gábor szervezőnek - állandó fizetést is megszavazhattak. A többiek persze (többségükben huszonéves fiatalok), Derdák András elnökkel az élen „szerelemből” dolgoznak. Végül is készen lettek, igaz, csak később. A vendégeket azonban egyáltalán nem zavarta a csúszás, beszélgettek, ismerkedtek egymással és a felújított házzal. Közben Török András is befutott, Derdák András és Halász G. Péter pedig egy rögtönzött sajtótájékoztatót tartott az épület és az egyesület történetéről. Aztán a helyettes államtitkár úr szintén egy improvizatív elemekkel tarkított megnyitóbeszédet mondott (a lényege az volt, hogy az épületben nincs két egyforma szék - tényleg...), majd Robert Cressin amatőr fotóművész kiállításának megnyitásával megkezdődött a hét végi Banán-fesztivál. Csetneki Gábor, az egyesület szervezője a terveikről beszélt. Októbertől kezdve négy hónapon keresztül egy-egy őselem (víz, föld, tűz, levegő) jegyében rendeznek programokat. Október a víz hónapja lesz, amikor is a kiállítások, a koncertek, a színházi előadások, a vetített filmek témájukban, illetve hangulatukban ehhez az őselemhez kapcsolódnak majd. A két amatőr színházi társulaton és a színitanodán kívül az idei tanévtől az épületben egy zenés színészképző stúdió is megkezdi munkáját Vas Zoltán Iván vezetésével. Az előcsarnokból, színházteremből és kávézóból álló épület egyre zsúfoltabb lett, a kisgyerektől a nyugdíjasig ott nyüzsgött egész Csillaghegy, sőt Budapest. A nagyteremben már az esti koncert előkészületei folytak, feszített tempóban dolgoztak a technikusok. Derdák András, az egyesület elnöke elmondta, hogy elsősorban fiataloknak szervezik programjaikat, de az idősebbeket is szívesen látják. Továbbra is fenn kívánják tartani a „francia kapcsolatot”, terveik között szerepel fotókiállítások, koncertek, színházi előadások megrendezése. Természetesen nemcsak a csillaghegyi fiatalokat, hanem az egész város ifjúságát szeretnék elcsalni a Banánklubba. Ja, a név marad, a Csillaghegyi Kulturális Központ ugyanis túl hosszú, és különben is ezen a néven ismerik már őket... Udvardi Judit 1994. szeptember 30., péntek Hundertwasser vagy valaki más? Hundertwasser osztrák képzőművészt kérte fel Demszky Gábor főpolgármester arra, hogy vegyen részt az új Fővárosi Levéltár külső arculatának megformálásában. Kerényi József építész e lépést a Figyelő hasábjain bírálta. Szerinte nem esztétikai, hanem jogi problémáról van szó, arról ugyanis: „van-e joga bármilyen rangú köztisztviselőnek - legyen akár miniszterelnök, akár polgármester -, hogy közpénzből épülő nagyértékű középület tervezésére saját egyéni belátása, ízlése szerint bárkinek” adjon megbízást. Kerényi megjegyzi, hogy tervezés esetén ezt jogszabály nem tiltja, felhívja azonban a figyelmet arra, hogy valódi demokráciában a tervezés jogát nyilvános pályázatokon lehet elnyerni. Schneller István főpolgármester-helyettes a Népszabadságnak reagálva kifejtette: egyetért azzal, hogy a közcélú közpénzen történő építkezések esetében a megbízás odaítélésének pályázat útján kell történnie. Álláspontja szerint nagyon indokolt esetben (például ha egy híres személyiség nem venne részt nyilvános pályázaton) kivételt lehet tenni. A Budapesten megannyi városképet meghatározó középület épül, (hotel, iroda, kereskedelmi központ), amelyeknél a kiválasztást nem mindig pályázati úton valósul meg. A Fővárosi Levéltárról elmondta, hogy itt valóban rendhagyó esetről van szó, mivel az építkezést tervező magyar kollektíva a feladatot nem pályázaton nyerte el. Ennek oka az állami támogatást elnyeréséért meggyorsított eljárás, amelynek során a megbízást a Buváti építészei kapták. Schneller hangsúlyozta, hogy Hundertwasser nem az épület megtervezésére kapott megbízást, hanem a kialakításban való részvételre, s a magyar építészek vállalták a vele való együttműködést. Sz. I. M. Nem üzlet az MUNKATÁRSUNKTÓL A Budapesti Őszi Fesztivál programjairól néhány napja számoltunk be. Most Sárdi Mihályt, a rendezvénysorozat egyik kezdeményezőjét, a szervezést irányító Szabad Tér Színház produkciós igazgatóját a fesztivál pénzügyi hátteréről faggattuk. Sárdi elöljáróban leszögezte, hogy korántsem nyereségorientált, inkább nonprofit vállalkozásról van szó. Elmondta: a fővárosi önkormányzat 15, a Szabad Tér Színház nyolcmillió forinttal járult hozzá a fesztiválhoz, ám ebből az összegből a két és fél hetes, mintegy kétszáz programmal tarkított eseménysorozatot nem tudták volna finanszírozni. Sárdi kijelentését már csak az is alátámasztja, hogy egyetlen darab színpadra állítása megközelíti az önkormányzati támogatás összegét. Mindebből következik, hogy szponzorok után kellett nézniük, bár a fővárosi kulturális pályázatokon is elnyertek további pénzeket. A külső támogatók közül a Malévet és a British Airwayst említette a produkciós igazgató, ám hozzátette, hogy rendkívüli segítséget nyújtottak az előadásoknak, bemutatóknak, őszi fesztivál koncerteknek helyszínt adó intézmények. Nélkülük nem jöttek volna ki a szűkre szabott költségvetésből. Sárdi - többek között - a Petőfi Csarnokkal és a Merlin Színházzal kialakított együttműködést emelte ki. Az utóbbiban például hetekig szinte jelképes összegért próbálhattak az operabemutatóra készülő művészek. A Fesztiválzenekar fellépését sem tudták volna kifizetni a rendelkezésükre álló pénzből, így az együttessel kötött megállapodás szerint a jegybevételből fedezték a költségeket, s a zenészek fellépését. A Fesztiválzenekar nyitókoncertje kivételesnek számított, mivel a rendezvénysorozat szervezői nem várnak túlzottan magas jegybevételre. Ezt elsősorban a programban szereplő modern zeneművek, kiállítások kevésbé kommersz jellege magyarázza. Összesen egyébként félmillió forintos nagyságrendű bevételre számítanak ebből a forrásból, amit kiegészíthet a fesztivál idején tartott kirakodóvásárból befolyó összeg. Ez utóbbiról Sárdi Mihály azonban elárulta, hogy nem kérhetnek túl magas helypénzt, mivel a színvonalas portékákat áruló kereskedők nem tudnák kifizetni a díjat. Hetvenöt éves a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum. A képünkön látható műalkotás a Ráth György Múzeumban tekinthető meg. Geszti Pétertől Várszegi Asztrikig Ferenc-napi búcsú: háromnapos népünnepély a Ferencvárosban MUNKATÁRSUNKTÓL Idén igazi népünnepéllyé szeretné tenni a hagyományos Ferenc-napi búcsút a ferencvárosi önkormányzat. Ötvenezer érdeklődőre számítanak a Bakáts téri szabadtéri színpad előtt és a többi helyszínen. A háromnapos „ingyenbuli” ma este hat órakor kezdődik a Bakáts téren dr. Gegesy Ferenc polgármester megnyitójával. Aztán Parádi Gyula plébános tart rövid előadást a búcsúk hagyományáról. Fél hétkor kezdődik a Ferencvárosi Strauss Zenekar koncertje, este nyolctól pedig utcabál lesz, a zenét a Lépcsőház zenekar szolgáltatja. A búcsú második napja diáknap lesz. Szombat délelőtt fél tízkor kezdődik a program a Bakáts téri színpadon, a műsorvezető Geszti Péter lesz. Összesen 12 különböző műsorszámot nézhet meg a közönség: lesz egyebek között Hócipő-kabaré (10.45), Ando Drom-koncert (13.30) , Levi’s divatbemutató (19.30) , Közép-Európa Táncszínház (20.00), Sziámi-koncert (20.30) . A Bakáts téri templomban szombat este fél hatkor litánia és mise lesz, és az Orchestra Femina tart hangversenyt. Vasárnap lesz a családi nap a Ferenc-napi búcsúban. Reggel kilenckor mise a Bakáts téri templomban. Tíz órakor kerékpáros bemutató. Tizenegykor szentelik fel a nagymise keretében a Bakáts téri templom új orgonáját. A misét Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát celebrálja. Délután fellépnek még Sepsiszentgyörgy, Királyhelmec és Kanizsa néptáncegyüttesei (14.00), valamint Gryllus Vilmos gyermekműsorral (15.00), Halász Judit és az Albatross zenekar (16.00). Este hatkor a Fubia’s Fall játszik, majd Bródy János koncertje lesz, amelynek díszvendége Demszky Gábor főpolgármester. Tolcsvay László és a NOcoMMent koncertje zárja vasárnap este nyolckor a háromnapos búcsút.