Népszabadság - Budapest melléklet, 1994. november

1994-11-01

Félig kész a feldúlt Hungária körút Jó idő esetén még ebben az évben megkaphatjuk a harmadik sávot is Az építők ütemterv szerint haladnak a Hungária körút Kerepesi út és Salgótarjáni út közötti szakaszán. A keleti oldalon (amelyi­ken a Népligettől a Városliget irányába autózhatunk) már elké­szült az útpálya. A másik oldalon a múlt héttől két sávon halad­hat a forgalom, s hamarosan megkezdik a leállósáv kiépítését is. Ha az időjárás engedi, még ebben az évben átadják ezt is. Ha azonban túlságosan lehűl a levegő, a burkolat legfelső rétegét, az úgynevezett kopóréteget már csak tavasszal helyezik el. MUNKATÁRSUNKTÓL A Hungária körút Kerepesi út és Salgótarjáni út közötti szaka­szán kétszer háromsávos útpá­lya, valamint cserjével és fasor­ral elválasztott villamospálya épül. A munkálatok egy éve, ta­valy októberben kezdődtek. Az­óta a keleti oldalon - amelyen a Népligettől a Városliget irányá­ba haladhatunk - az útpálya el­készült. A másik oldalon a múlt hét hétfőn adták át a forgalom­nak a pálya második sávját. A harmadik sáv építési munkála­tai is előrehaladottak, hiszen a közművek a helyükre kerültek, most már csupán az útburkolat lefektetése van hátra. Ha az idő­járás kegyes lesz az építőkhöz, még ebben az évben befejezhetik a munkát. Ha azonban nagyon lehűl a levegő, a legfelső, úgyne­vezett kopóréteget már nem le­het lefektetni. Érdeklődésünkre Németh László, a Főpolgármesteri Hiva­tal közlekedési ügyosztályának munkatársa elmondta, a beruhá­zás költségei előreláthatóan nem haladják meg az e célra előirány­zott négy és fél milliárd forintot. A következő hetekben előké­szítik a leendő fasor számára a terepet. Ez nemcsak azt jelenti, hogy három méter széles sávok­ban kiássák a lyukakat, ahová a fákat beültetik, hanem azt is, hogy modern, automata öntöző­­rendszert építenek ki. A beren­dezés nem csupán a megfelelő mennyiségű vízről gondosko­dik, hanem a talaj nedvesség­tartalmát és a levegő páratar­talmát is figyelembe véve lo­csolja meg a növényeket. Buda­­pesten ez lesz a legnagyobb automata öntözőrendszer. A növények telepítését az ütem­terv szerint még az ősszel vagy a tél elején be kell fejezni. Az 1-es villamos sínpárjának meghosszabbítása előrelátható­lag a következő év közepére ké­szül el. A Kerepesi út és a Stróbl Alajos utca közötti szakaszon burkolt pályát építenek, onnan azonban nyitott pálya halad to­vább. A Stróbl Alajos utcáig ugyanis az úttestről rá lehet haj­tani a villamospályára, utána azonban az utat és a villamosvá­gányt elválasztja a fasor. Az első szakaszt olyan szerkezettel épí­tik, amilyennel a Nagykörúton már találkozhattunk: a vasbeton lemezekre fektetett sínek közöt­ti részt aszfalttal öntik ki. A fa­sorral védett pálya már olcsóbb megoldással épül: a két sín kö­zött csak a kőzúzalékkal beszórt talpfák lesznek láthatók. 1-es villamos: még fél év boldogtalanság SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE Lágymányosi híd: fel is út, le is út? Hídról ennyi szó talán még so­sem esett. Pláne olyanról, amely még nem is áll. Igaz, talán ez a legfurcsább az egészben. Ennek a hídnak ugyanis régen ott a helye Buda­pest déli peremén. A városveze­tés az 1970-es években, a Hun­gária körgyűrű megtervezésével egy időben kijelölte a lágymá­nyosi átkelőt, az 1980-as évek­től pedig mind sürgetőbbé vált a mű felépítése. Egy 1985-ös vizsgálat egyértelműen kimu­tatta: a következő Duna-híd szerepe a Belváros tehermente­sítése kell legyen, s erre a célra elsőül a Hungária körút és a Hamzsabégi út összekötése len­ne alkalmas. Noha két évvel ké­sőbb erről döntött is az Állami Tervbizottság, az építkezés 1989-ben mégsem indult meg. A híd körüli huzavona azóta a legszélesebb nyilvánosság előtt zajlik. A Fővárosi Közgyű­lés 1991 májusában jóváhagyta a hídépítési koncepciót - így döntött a lágymányosi és a Gal­­vani úti átkelő megépítéséről -, majd, csaknem egy évvel ké­sőbb, 1992 márciusában a meg­valósításról is határozott. Ezt követően, májusban az Or­szággyűlés is letette voksát az új Duna-híd mellett. A készülő alkotásról a legkü­lönfélébb módokon lehet híre­ket szerezni. Egyszerű megol­dás például, ha meglehetős rendszerességgel kilátogatunk a Petőfi híd környékére, és jól kö­rülnézünk. Tavaly nyáron már a mederpillérek nőttek ki sor­ban a habok közül: a Hídépítő Rt. által alkalmazott új techni­kának köszönhetően látványo­san felgyorsult a munka, hama­rosan már a Ganz Acélszerkezet Rt. előre elkészített hídelemeit is elkezdték beemelni a helyük­re. Jó módszer persze az is, ha a számokat soroljuk. Példának okáért: a kétszer kétsávos híd harmincméteres szélességén el­fér az 1-es villamos pályája, valamint a kerékpárút és a gyalogjárda is, nem beszélve az ugyancsak ott futó számtalan közművezetékről. A híd hosszúsága 493,4 méter, a szer­kezetek súlya 6528 tonna. A nagy mű ára - 1993-as forinttal számolva - csaknem 14 milli­árd forint. Mindennél talán többet mond, ha megpróbáljuk elképzelni a Sigray Tibor ter­vezte szerkezetet. Különleges­sége, hogy a kábelhíd valójá­ban nem is az, hiszen függesz­­tőrudakra is támaszkodik, ám ezek egyik vége sincsen a meg­szokott módon lehorgonyozva. A függesztőrudak kandelábe­rekben végződnek, a lámpates­tek fényét pedig hatalmas tük­rök fogják szétsugározni - megvilágítva a rendhagyó mó­don pirosas árnyalatúra festett hidat. Mindez azonban csak a jövő. Az építkezés főmérnöke, Rap­­kay Kálmán tisztéhez méltón reméli, hogy jövő alatt még mindig 1995 végét kell érte­nünk. A híddal nem is lesz gond, az már biztosnak tekint­hető, hogy a kétszer két sáv és a villamospálya elvezetésére alkalmas szakasz elkészül - csak az a kérdés, ott suhan-e tényleg az 1-es villamos, be­zárva az Árpád hídnál kezdődő impozáns félkört. A döntés most már az újonnan felálló Fővárosi Önkormányzatra ma­rad. A híd körüli építkezésekkel még több a gond. A pesti olda­lon már látszanak a lázas mun­ka jelei - a Soroksári úti csomó­pontnál épül a felüljáró hídja -, a budai oldalon azonban egy­előre csak a viták dúlnak. Az már biztos, hogy a kezdetben legmegfelelőbbnek látszó Ham­zsabégi úti nyomvonalból nem lesz semmi, s ugyancsak látha­tó, hogy a Szerémi úti lakók is jobb szeretnék, ha nem előttük hömpölyögne el a forgalom. Az építők tehát várnak: várják az expo sorsát eldöntő határoza­tot, várják a nyomvonalat kije­lölő végső változatot, s persze várják a jövő év végét is. N. K. J. Tegnap emelték be a híd egy újabb elemét szandelszky Béla felvétele A Budapesti Kézműves Kamara megalakult­­ és bírál MUNKATÁRSUNKTÓL Tegnap délelőtt megalakult a Budapesti Kézműves Kamara. A (nyilvántartás szerint) közel 40 ezer tagot tömörítő testület célja a kézműves mesterségek tekintélyének helyreállítása, a mestervizsgarendszer szélesebb körű bevezetése, a szakmunkás­­képzés visszásságainak felszá­molása és a kontárok elleni küzdelem. Tegyük még hozzá: a kamara saját tagjaival szemben is fellép, amennyiben munkájuk nem felel meg a piac és a céh ál­tal elvárt színvonalnak. A budapesti ipartestületek Wesselényi utcai székházában megtartott alakuló ülést köve­tően Hefter József, az új kama­ra frissen megválasztott elnöke tájékoztatta a sajtót. Hefter el­mondta, hogy a szervezet, alapcéljainak teljesítésén túl -a kamarákról szóló törvény ál­tal felhatalmazva - a gazdasági jogalkotásból is ki akarja ven­ni a részét. Ennek megfelelően mindenekelőtt elvárja, hogy a lehető legrövidebb időn belül átvehesse a minisztériumoktól a feladatkörébe tartozó köz­­gazdasági tennivalók irányítá­sát. Az elnök ugyanakkor hozzá­tette: aggodalommal és értetle­nül szemlélik, ahogy a kormány semmibe veszi a tavasszal elfo­gadott kamarai törvény előírá­sait. Nem intézkedik a kama­rák elhelyezéséről, nem kíván hozzájárulni a jövő évi műkö­désükhöz szükséges kiadások­hoz, viszont meg akarja szün­tetni a tagdíjakra vonatkozó adókedvezményt. A kormány tehát súlyosan nehezíti a szak­mai önkormányzatok létrejöt­tét, nagymértékben akadályoz­va a gazdasági rendszerváltást. A múzeum kinőtte épületét A golyó ütötte lyuk az Iparművészeti Múzeum könyvtárának egyik kötetén látható. A most folyó rekonstrukció során azonban az épület jóval komolyabb sérüléseit is kénytelenek orvosolni. (írásunk a VHI. oldalon.) Kánhalmi János felvétele Csőtörés Csepelen MUNKATÁRSUNKTÓL Hétfő éjjel eltört egy 300 milli­méteres vízvezeték Csepelen. A cső a Kossuth Lajos utcában, a 78. számú ház előtt törött el. A víz alámosta a szervizutat, amely kisvártatva beszakadt. A törés helyén egy körülbelül négyszer ötméteres gödör kelet­kezett, két parkoló autó is bele­csúszott. A Fővárosi Tűzoltó-parancs­nokság ügyeletén egy órakor vezették jegyzőkönyvbe a riasz­tást. A szolgálatot teljesítő cso­port műszaki mentéshez vonult. A helyszínen kiderült, hogy a gödörbe egy Zastava típusú személyautó és egy Zsuk kiste­herautó is becsúszott. A tűzol­tók két szivattyúval kiürítették a gödröt, majd daruval kiemel­ték a két járművet. Személyi sérülés nem történt. A műszaki mentés három órát vett igénybe. A vízművek ügye­letesei megjavították a sérült vezetéket. v SZÁMVETÉS Hány fegyverünk van? 10 000 fegyver * ».... „ __ fegyvertartó személy ( :*Ezen számok sörétes vadász-, golyós " ' ért, maroklófegyvert, »—------.gyvert, légfegyvert I­I es színházi kellékfegyvereket tartalmaznak. A fővárosban jelenleg melyből 24 789 3628 darabot 28 417 db fegyvert darabot 15 054 pedig 475 jogi tartanak nyilván, természetes személy, személy tart. Forrás: ORFK

Next