Népszabadság - Budapest melléklet, 1994. december
1994-12-02
Kocsi, ápoló van elég, sofőr nincs Négy mentőállomás teljesen használhatatlan a fővárosban Sürgős esetekhez Budapesten átlagosan 12 perc alatt érkezik meg a roham-, illetve az esetkocsi. Ezzel az „időeredménnyel” az európai ranglistán is előkelő helyezést foglalunk el. Nem így a „sima” betegszállításnál, amire nemritkán 8-10 órát is várni kell. Kocsi van, orvos is. De nincs, aki vezesse az autót. A magasan képzett sofőrök ugyanis másutt keresik a megélhetést. A Budapesti Mentőszervezet az Országos Mentőszolgálat egyik szervezeti egységeként működik 1948 óta. Ekkor vonták ugyanis össze a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületet és a Városok és Vármegyék Országos Mentőegyesületét. S ezzel megszűnt a budapesti szervezet közvetlen kapcsolata a főváros vezetésével. Finanszírozása az Országos Mentőszolgálat éves keretéből történik - az idén ez mintegy négymilliárd forint. Ebből biztosítják a mentőkocsikat, az üzemanyagot, fizetik az intézmények rezsiköltségeit, a béreket és bonyolítják a műszeres gyógyszerbeszerzéseket - ismertette pénzügyi adottságaikat dr. Andics László, a Budapesti Mentőszervezet vezető főorvosa. A fővárosi gépkocsipark 100 mentőkocsiból áll. Ennek egyharmada a legkorszerűbb berendezésekkel és műszerekkel felszerelt Mercedes roham- és Toyota esetkocsi sürgős esetek ellátására, illetve aktív obszervációt igénylő betegszállításra, orvossal, mentőápolóval a „fedélzeten”. A fennmaradó 60-70 Toyota gépkocsi az úgynevezett sima betegszállításban vesz részt. A napi ezer hívás jellegének megfelel ez a gépkocsiállomány, hiszen a bejelentések egyharmada két sürgős közterületi, illetve lakásban történt balesethez, rosszulléthez segítséget. Ezeket maradéktalanul el tudjuk látni. Az igazi gondot - furcsa módon - a halasztható szállítások jelentik. Mentőautó még lenne, sőt mentőápoló is, ám gépkocsivezető annál kevesebb. A szükséges 350 helyett csak háromszáz gépkocsivezetőnk van, s a fluktuáció is igen nagy. A hiány első számú oka a szégyenteljesen alacsony fizetés - átlagosan nettó 17 ezer forint. Másik oka, közvetve bár, de a közalkalmazotti törvény, amely egyrészt növelte a szabadság idejét, másrészt az alapórabér 150 százalékában határozta meg a túlóradíjat. Nem emelték viszont a létszámot és a bérkeretet sem. Mindezek következményeként a meglévő 100 kocsi helyett átlagosan csak 75-80 állíható szolgálatba naponta. Nyáron még kritikusabb a helyzet, van olyan forró nap, amikor csak 50 mentőautóra van személyzet. Ez okozza az esetenkénti 7-8 órás várakozást a betegszállító autóra. A mentőorvosok fizetése megalázóan alacsony, főként ha figyelembe vesszük, hogy ezen a területen nincs paraszolvencia - hívta fel a figyelmet Andics főorvos, majd hozzátette: orvoshiánytól egyelőre nem kell tartanunk. Ellenkezőleg: a fővárosban már jó ideje tapasztalható orvos-munkanélküliség miatt egyre többen kopogtatnak a mentősök ajtaján. December közepére fejeződik be a Markó utcai irányítóközpont korszerűsítése, amely ezzel a 41 millió forintos beruházással a maga nemében ismét az egyik legmodernebb Európában. Korántsem mondható el ennyi jó a kerületi mentőállomásokról. A tizenhárom közül hét alkalmas a feladatok ellátására, kettő még elfogadható állapotban van, ám a fennmaradó négy használhatatlan. A probléma orvoslására a kerületi önkormányzatoktól kért segítséget a Budapesti Mentőszervezet. A rákoskeresztúriak kellően lokálpatrióták voltak ahhoz, hogy magukénak érezzék az ügyet, így sikerült is új épületet találni. Nem így a VIII. kerületben, ahol a Delej utcai állomást be kell zárni, mivel az emberi tartózkodásra sem alkalmas, nemhogy egészségügyi feladatok ellátására. Az önkormányzattal folytatott több hónapos tárgyalások azonban nem hoztak eredményt. Megoldatlan még a budafoki és a rákospalotai állomás ügye. Andics főorvos reméli, itt sikerül kompromisszumos megoldást találni. Szalai Anna Naponta ezer hívás BOROS JENŐ FELVÉTELE SZÁMVETÉS Hol tárolnak veszélyes hulladékot? • veszélyeshulladék-tároló telephelyekig a 10 legkritikusabb telephely NÉPSZABADSÁG -GRAFIKA [ Budapesten több az autó, mint a fa MUNKATÁRSUNKTÓL A magyar főváros földrajzi elhelyezkedése, lélekszáma és gazdasági élete miatt is az ország centrumává vált az elmúlt évszázadokban. E folyamatnak nem csupán áldásait élvezhetik az itt élők. Különösen igaz e megállapítás akkor, ha Budapest környezeti állapotát vesszük górcső alá. A fővárosi önkormányzat által kiadott tájékoztatóból kiderül ugyanis, hogy az 1989 és 1991 között keletkezett veszélyes hulladékok 38 százaléka a kétmilliós metropolisból származik. A fővárosban mindeddig feltárt területek közül több ezer köbméternyi veszélyes hulladékkal szennyezett, a XXII. kerületben például két, Óbudán pedig egy helyen regisztráltak környezeti károsodást. Nem kevésbé rózsás a helyzet a települési szilárd hulladék (magyarul: szemét) elhelyezésekor. A kommunális hulladék országos „termeléséből” Budapest ugyan csupán egynegyedes arányban részesedik, azonban a lerakás egyre nagyobb gond, hisz beteltek a felhagyott agyagbányagödrök. A hulladékok egy részét ezért Budapesten kívül kell elhelyezni, ami viszont gyakori konfliktusokhoz vezet az agglomerációs települések és a főváros között. A főváros környezeti állapotát Radó Dezső címzetes egyetemi docens, kertészmérnök tragikusnak tartja. Nem csupán a jelenlegi helyzet, hanem a kilátások miatt. A javuláshoz ugyanis akaratra, komoly intézkedésekre van szükség, s még hosszabb időbe telik, míg az intézkedések hatásai megmutatkoznak. A főváros levegője közismerten rossz - szögezte le -, amit bizonyít az is, hogy évente 250 kilogramm káros anyag jut minden egyes budapesti polgárra. Szerencsére nem minden szennyezés kerül a tüdőnkbe (a felszálló légáramlás következtében), ám némelyik hallatlanul veszélyes. Egészségi állapotunk romlásának egyik fő oka, hogy az elmúlt 30-35 évben nem csupán az ipar növekedett többszörösére, hanem a közlekedési szektor is korábbi teljesítményének a huszonötszörösét érte el napjainkra. Az utóbbi években Budapesten több autó közlekedik - a külföldiek nélkül közel hatszázezer -, mint ahány fa áll a parkokban és az erdőkben. A közlekedés mellett sokszor háttérbe szorul a csatornázás problémája. Budán hatszázezer ember él, miközben nincs összefüggő csatornahálózat, legfeljebb néhány nagyobb csővezeték, melyek tisztítatlanul öntik a Dunába a szennyet. Szendy Károly, Budapest egykori polgármestere már több mint fél évszázada szükségesnek tartotta az akkor még negyedakkora lélekszámú városrész közművesítését csakúgy, mint további 20 ezer hold (11 ezer hektár) erdő telepítését a fővárosban. A javasolt erdőterület alig egyharmada létezik ma, s még a meglévő zöldterületeket - például a Hajógyáriszigeten - is gyakran mélygarázsokkal s más beépítésekkel fenyegetik. Előfordult, hogy Budapest közigazgatási határán kívül egy erdőterület védettségét egy építkezés kedvéért oldották fel. (Körkérdésünk a főpolgármester-jelöltekhez a III. oldalon.) Az önkormányzati költségvetés növekvő feszültségei MUNKATÁRSUNKTÓL A Fővárosi Közgyűlés jövő hét hétfőn rendkívüli ülést tart, melyen a városatyák az önkormányzat 1995-ös költségvetési koncepcióját tárgyalják meg. A budapesti önkormányzatok bevételi forrásainak megosztásáról szóló dokumentumból kiderül, hogy a normatív állami támogatás, amelybe a béreket és a színházi támogatást beleszámítják, jövőre alig haladhatja meg a 39 milliárd forintot, viszont a személyi jövedelemadóból várhatóan ötmilliárddal növekszik a fővárosi részesedés. Igaz, ebből egymilliárdot feladatokkal terhelten kap az önkormányzat. Csökkenni fognak előreláthatólag az iparűzési adó bevételei, s némileg növekszik a fővárosi tömegközlekedés támogatása. E tervezetet a kerületi önkormányzatok polgármestereivel kívánja egyeztetni a főváros. A költségvetési koncepció a legfontosabb feladatnak továbbra is az intézményrendszer működőképességének fenntartását tartja. Ezt nehezíti azonban a normatív támogatások változatlansága. Feszültségek éppen ezért a közalkalmazottal , bérfejlesztésénél, valamint a tervezett energiaár-emelés kompenzációja, illetve annak elmaradása miatt várhatóak — szögezi le a dokumentum. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a fővárosi önkormányzat költségvetési intézményei nem rendelkeznek bérfejlesztésre fordítható tartalékokkal. Ugyancsak gondot okozhat a városüzemeltetési feladatok ellátása, hiszen csak a közvilágítás - az új energiaárak miatt - 700 millió forinttal kerülhet többe. Új szennyvíztisztító egység MTI-JELENTÉS Demszky Gábor főpolgármester csütörtökön adta át a Fővárosi Csatornázási Művek beruházásában - mintegy 400 millió forintos költséggel - megvalósult dél-pesti szennyvíztisztító telep új egységét. A főpolgármester úgy vélte, hogy az új szennyvíztisztító egység működése révén a térség kerületeiből várhatóan tisztább szennyvíz jut majd a Soroksári-Dunába. Ez nagyban hozzájárulhat a víz minőségének javulásához és a természeti értékek megóvásához is. Az 1966-ban üzembe helyezett első budapesti szennyvíztisztító telep kezdeti, naponta 30 ezer köbméteres teljesítménye először 1988-ban bővült, mintegy 50 ezer köbméterrel. Demszky elmondta, hogy a főváros tervei között szerepel, egy újabb - mintegy 4-5 milliárd forint értékű - újabb bővítés is, amely napi 120-160 ezer köbméternyi szennyvíz tisztítását teszi majd lehetővé. Baráth Etele programjában is különbözni akar MTI-JELENTÉS „Magamra vettem Demszky Gábor legutóbbi nyilatkozatát, miszerint a főpolgármester-jelöltek programja között nincs különbség, s ezért néhány pontban összefoglaltam, miben tér el alapvetően az általam képviselt program a többiekétől, így Demszky Gáborétól is” - jelentette be tegnap Baráth Etele. Az MSZP főpolgármester-jelöltje programja legfontosabb részének azt tartja, hogy amennyiben megnyeri a választást, depolitizált városirányítást valósít meg. Egy kérdésre válaszolva elmondta: annak ellenére, hogy a főváros gazdálkodásával és hitelfelvételével kapcsolatos adatok nyilvánosak, és ezek nagy részét külön kérésre meg is kapta, tudomása van arról, hogy főleg nemzetközi hitelszerződés esetében nem nyilvános záradék is szerepel, amiről viszont nincs információja. Számításaik alapján úgy vélte, hogy hosszú távon ezeknek a hiteleknek a visszafizetése komoly problémát okozhat. A civil szervezetek nem hagyják magukat A főváros kerületeiben listát állító társadalmi szervezetek képviselői csütörtökön sajtótájékoztatón fogalmazták meg észrevételeiket a közelgő helyhatósági választásokkal kapcsolatban. Takács András, a Polgári Érdek-képviseleti Egyesület vezetője az MTI-nek nyilatkozva elmondta : a civil szervezeteket a pártok vetélytársnak tekintik, ezért megpróbálják őket politikai és anyagi eszközökkel háttérbe szorítani. A huszonegy pártfüggetlen civil szervezet felhívását ismertetve kiemelte: ezek a csoportok a helyi ügyekre koncentráló önkormányzást kívánják elősegíteni. Tagjaik a képviselő-testületekben a helyi vezetők és a lakosság közötti folyamatos és érdemi párbeszéd kialakítását kívánják biztosítani. Takács ezért szükségesnek tartotta azt is, hogy az önkormányzatok döntés-előkészítő bizottsági munkáiban a civil szervezetek intézményes módon vehessenek részt.