Népszabadság - Budapest melléklet, 1994. december

1994-12-02

Kocsi, ápoló van elég, sofőr nincs Négy mentőállomás teljesen használhatatlan a fővárosban Sürgős esetekhez Budapesten átlagosan 12 perc alatt érkezik meg a roham-, illetve az esetkocsi. Ezzel az „időeredménnyel” az eu­rópai ranglistán is előkelő helyezést foglalunk el. Nem így a „si­ma” betegszállításnál, amire nemritkán 8-10 órát is várni kell. Kocsi van, orvos is. De nincs, aki vezesse az autót. A magasan képzett sofőrök ugyanis másutt keresik a megélhetést. A Budapesti Mentőszervezet az Országos Mentőszolgálat egyik szervezeti egységeként működik 1948 óta. Ekkor von­ták ugyanis össze a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületet és a Városok és Vármegyék Országos Mentőegyesületét. S ezzel meg­szűnt a budapesti szervezet köz­vetlen kapcsolata a főváros ve­zetésével. Finanszírozása az Or­szágos Mentőszolgálat éves ke­retéből történik - az idén ez mintegy négymilliárd­ forint. Ebből biztosítják a mentőkocsi­kat, az üzemanyagot, fizetik az intézmények rezsiköltségeit, a béreket és bonyolítják a műszer­es gyógyszerbeszerzéseket - is­mertette pénzügyi adottságaikat dr. Andics László, a Budapesti Mentőszervezet vezető főorvosa. A fővárosi gépkocsipark 100 mentőkocsiból áll. Ennek egy­­harmada a legkorszerűbb beren­dezésekkel és műszerekkel fel­szerelt Mercedes roham- és To­yota esetkocsi sürgős esetek el­látására, illetve aktív obszervá­­ciót igénylő betegszállításra, or­vossal, mentőápolóval a „fedél­zeten”. A fennmaradó 60-70 To­yota gépkocsi az úgynevezett si­ma betegszállításban vesz részt. A napi ezer hívás jellegének megfelel ez a gépkocsiállomány, hiszen a bejelentések egyharma­­da két sürgős közterületi, illetve lakásban történt balesethez, rosszulléthez segítséget. Ezeket maradéktalanul el tudjuk látni. Az igazi gondot - furcsa módon - a halasztható szállítások jelen­tik. Mentőautó még lenne, sőt mentőápoló is, ám gépkocsive­zető annál kevesebb. A szüksé­ges 350 helyett csak háromszáz gépkocsivezetőnk van, s a fluk­tuáció is igen nagy. A hiány első számú oka a szégyenteljesen alacsony fizetés - átlagosan net­tó 17 ezer forint. Másik oka, köz­vetve bár, de a közalkalmazotti törvény, amely egyrészt növelte a szabadság idejét, másrészt az alapórabér 150 százalékában határozta meg a túlóradíjat. Nem emelték viszont a létszá­mot és a bérkeretet sem. Mind­ezek következményeként a meg­lévő 100 kocsi helyett átlagosan csak 75-80 állíható szolgálatba naponta. Nyáron még kritiku­sabb a helyzet, van olyan forró nap, amikor csak 50 mentőautó­ra van személyzet. Ez okozza az esetenkénti 7-8 órás várakozást a betegszállító autóra. A mentőorvosok fizetése megalázóan alacsony, főként ha figyelembe vesszük, hogy ezen a területen nincs paraszolvencia - hívta fel a figyelmet Andics fő­orvos, majd hozzátette: orvoshi­ánytól egyelőre nem kell tarta­nunk. Ellenkezőleg: a főváros­ban már jó ideje tapasztalható orvos-munkanélküliség miatt egyre többen kopogtatnak a mentősök ajtaján. December közepére fejeződik be a Markó utcai irányítóköz­pont korszerűsítése, amely ezzel a 41 millió forintos beruházással a maga nemében ismét az egyik legmodernebb Európában. Korántsem mondható el ennyi jó a kerületi mentőállomásokról. A tizenhárom közül hét alkal­mas a feladatok ellátására, kettő még elfogadható állapotban van, ám a fennmaradó négy használhatatlan. A probléma or­voslására a kerületi önkormány­zatoktól kért segítséget a Buda­pesti Mentőszervezet. A rákos­­keresztúriak kellően lokálpatri­óták voltak ahhoz, hogy magu­kénak érezzék az ügyet, így sike­rült is új épületet találni. Nem így a VIII. kerületben, ahol a De­lej utcai állomást be kell zárni, mivel az emberi tartózkodásra sem alkalmas, nemhogy egész­ségügyi feladatok ellátására. Az önkormányzattal folytatott több hónapos tárgyalások azonban nem hoztak eredményt. Megol­datlan még a budafoki és a rá­kospalotai állomás ügye. Andics főorvos reméli, itt sikerül komp­romisszumos megoldást találni. Szalai Anna Naponta ezer hívás BOROS JENŐ FELVÉTELE SZÁMVETÉS Hol tárolnak veszélyes hulladékot? • veszélyeshulladék-tároló telephelyek­ig a 10 legkritikusabb telephely NÉPSZABADSÁG -GRAFIKA [ ­ Budapesten több az autó, mint a fa MUNKATÁRSUNKTÓL A magyar főváros földrajzi elhe­lyezkedése, lélekszáma és gaz­dasági élete miatt is az ország centrumává vált az elmúlt év­századokban. E folyamatnak nem csupán áldásait élvezhetik az itt élők. Különösen igaz e megállapítás akkor, ha Buda­pest környezeti állapotát vesszük górcső alá. A fővárosi önkormányzat által kiadott tájé­koztatóból kiderül ugyanis, hogy az 1989 és 1991 között ke­letkezett veszélyes hulladékok 38 százaléka a kétmilliós metro­polisból származik. A főváros­ban mindeddig feltárt területek közül több ezer köbméternyi ve­szélyes hulladékkal szennyezett, a XXII. kerületben például két, Óbudán pedig egy helyen re­gisztráltak környezeti károso­dást. Nem kevésbé rózsás a helyzet a települési szilárd hulladék (magyarul: szemét) elhelyezése­kor. A kommunális hulladék or­szágos „termeléséből” Budapest ugyan csupán egynegyedes arányban részesedik, azonban a lerakás egyre nagyobb gond, hisz beteltek a felhagyott agyag­bányagödrök. A hulladékok egy részét ezért Budapesten kívül kell elhelyezni, ami viszont gya­kori konfliktusokhoz vezet az agglomerációs települések és a főváros között. A főváros környezeti állapo­tát Radó Dezső címzetes egyete­mi docens, kertészmérnök tragi­kusnak tartja. Nem csupán a je­lenlegi helyzet, hanem a kilátá­sok miatt. A javuláshoz ugyanis akaratra, komoly intézkedések­re van szükség, s még hosszabb időbe telik, míg az intézkedések hatásai megmutatkoznak. A fő­város levegője közismerten rossz - szögezte le -, amit bizo­nyít az is, hogy évente 250 kilo­gramm káros anyag jut minden egyes budapesti polgárra. Sze­rencsére nem minden szennye­zés kerül a tüdőnkbe (a felszálló légáramlás következtében), ám némelyik hallatlanul veszélyes. Egészségi állapotunk romlá­sának egyik fő oka, hogy az el­múlt 30-35 évben nem csupán az ipar növekedett többszörösére, hanem a közlekedési szektor is korábbi teljesítményének a hu­szonötszörösét érte el napjaink­ra. Az utóbbi években Budapes­ten több autó közlekedik - a kül­földiek nélkül közel hatszázezer -, mint ahány fa áll a parkokban és az erdőkben. A közlekedés mellett sokszor háttérbe szorul a csatornázás problémája. Budán hatszázezer ember él, miközben nincs össze­függő csatornahálózat, legfel­jebb néhány nagyobb csőveze­ték, melyek tisztítatlanul öntik a Dunába a szennyet. Szendy Ká­roly, Budapest egykori polgár­­mestere már több mint fél évszá­zada szükségesnek tartotta az akkor még negyedakkora lélek­számú városrész közművesítését csakúgy, mint további 20 ezer hold (11 ezer hektár) erdő telepí­tését a fővárosban. A javasolt er­dőterület alig egyharmada léte­zik ma, s még a meglévő zöldte­rületeket - például a Hajógyári­szigeten - is gyakran mélygará­zsokkal s más beépítésekkel fe­nyegetik. Előfordult, hogy Bu­dapest közigazgatási határán kí­vül egy erdőterület védettségét egy építkezés kedvéért oldották fel. (Körkérdésünk a főpolgár­mester-jelöltekhez a III. olda­lon.) Az önkormányzati költségvetés növekvő feszültségei MUNKATÁRSUNKTÓL A Fővárosi Közgyűlés jövő hét hétfőn rendkívüli ülést tart, melyen a városatyák az önkor­mányzat 1995-ös költségvetési koncepcióját tárgyalják meg. A budapesti önkormányzatok be­vételi forrásainak megosztásá­ról szóló dokumentumból kide­rül, hogy a normatív állami tá­mogatás, amelybe a béreket és a színházi támogatást beleszá­mítják, jövőre alig haladhatja meg a 39 milliárd forintot, vi­szont a személyi jövedelemadó­ból várhatóan ötmilliárddal nö­vekszik a fővárosi részesedés. Igaz, ebből egymilliárdot fel­adatokkal terhelten kap az ön­­kormányzat. Csökkenni fognak előreláthatólag az iparűzési adó bevételei, s némileg növekszik a fővárosi tömegközlekedés tá­mogatása. E tervezetet a kerü­leti önkormányzatok polgár­­mestereivel kívánja egyeztetni a főváros. A költségvetési koncepció a legfontosabb feladatnak to­vábbra is az intézményrendszer működőképességének fenntar­tását tartja. Ezt nehezíti azon­ban a normatív támogatások változatlansága. Feszültségek éppen ezért a közalkalmazottal , bérfejlesztésénél, valamint a tervezett energiaár-emelés kompenzációja, illetve annak elmaradása miatt várhatóak — szögezi le a dokumentum. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a fővárosi önkormányzat költ­ségvetési intézményei nem ren­delkeznek bérfejlesztésre for­dítható tartalékokkal. Ugyan­csak gondot okozhat a város­üzemeltetési feladatok ellátása, hiszen csak a közvilágítás - az új energiaárak miatt - 700 mil­lió forinttal kerülhet többe. Új szennyvíztisztító egység MTI-JELENTÉS Demszky Gábor főpolgármester csütörtökön adta át a Fővárosi Csatornázási Művek beruházá­sában - mintegy 400 millió fo­rintos költséggel - megvalósult dél-pesti szennyvíztisztító telep új egységét. A főpolgármester úgy vélte, hogy az új szennyvíz­­tisztító egység működése révén a térség kerületeiből várhatóan tisztább szennyvíz jut majd a Soroksári-Dunába. Ez nagyban hozzájárulhat a víz minőségé­nek javulásához és a természeti értékek megóvásához is. Az 1966-ban üzembe helye­zett első budapesti szennyvíz­­tisztító telep kezdeti, naponta 30 ezer köbméteres teljesítmé­nye először 1988-ban bővült, mintegy 50 ezer köbméterrel. Demszky elmondta, hogy a fő­város tervei között szerepel, egy újabb - mintegy 4-5 milliárd fo­rint értékű - újabb bővítés is, amely napi 120-160 ezer köb­méternyi szennyvíz tisztítását teszi majd lehetővé. Baráth Etele programjában is különbözni akar MTI-JELENTÉS „Magamra vettem Demszky Gábor legutóbbi nyilatkozatát, miszerint a főpolgármester-je­­löltek programja között nincs különbség, s ezért néhány pont­ban összefoglaltam, miben tér el alapvetően az általam képvi­selt program a többiekétől, így Demszky Gáborétól is” - jelen­tette be tegnap Baráth Etele. Az MSZP főpolgármester-jelöltje programja legfontosabb részé­nek azt tartja, hogy amennyi­ben megnyeri a választást, de­politizált városirányítást való­sít meg. Egy kérdésre válaszol­va elmondta: annak ellenére, hogy a főváros gazdálkodásával és hitelfelvételével kapcsolatos adatok nyilvánosak, és ezek nagy részét külön kérésre meg is kapta, tudomása van arról, hogy főleg nemzetközi hitel­­szerződés esetében nem nyilvá­nos záradék is szerepel, amiről viszont nincs információja. Számításaik alapján úgy vélte, hogy hosszú távon ezeknek a hiteleknek a visszafizetése ko­moly problémát okozhat. ­ A civil szervezetek nem hagyják magukat A főváros kerületeiben listát ál­lító társadalmi szervezetek kép­viselői csütörtökön sajtótájé­koztatón fogalmazták meg ész­revételeiket a közelgő helyható­sági választásokkal kapcsolat­ban. Takács András, a Polgári Ér­dek-képviseleti Egyesület veze­tője az MTI-nek nyilatkozva el­mondta : a civil szervezeteket a pártok vetélytársnak tekintik, ezért megpróbálják őket politi­kai és anyagi eszközökkel hát­térbe szorítani. A huszonegy pártfüggetlen civil szervezet felhívását ismer­tetve kiemelte: ezek a csoportok a helyi ügyekre koncentráló ön­­kormányzást kívánják elősegí­teni. Tagjaik a képviselő-testüle­tekben a helyi vezetők és a la­kosság közötti folyamatos és ér­demi párbeszéd kialakítását kí­vánják biztosítani. Takács ezért szükségesnek tartotta azt is, hogy az önkormányzatok dön­tés-előkészítő bizottsági mun­káiban a civil szervezetek intéz­ményes módon vehessenek részt.

Next