Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. február

1995-02-03

BUDA­PEST NEPSZABADSAG ITOD­ÍJbarok­a1. A szemétügy lezárul MUNKATÁRSUNKTÓL Ma délelőtt tárgyalóasztalhoz ül Vajda Pál főpolgármester­­helyettes és Villási László, Du­nakeszi polgármestere, hogy egy immár második éve húzódó vitás ügy végére pontot tegye­nek. A budapesti szemétégető­műből a dunakeszi lerakóba szállított anyagban egy vizsgá­lat során nehézfémeket talál­tak. A szállításokat leállították, de a vizsgálatból kiderült, hogy a salak-pernye keverék nem ve­szélyezteti a talajvizet. A szállí­tások ideiglenes jelleggel újra­indultak, s a két önkormányzat új megállapodást készített elő. Ennek részleteiről tárgyal ma Vajda Pál és Villási László. Eladhatók a patikák MUNKATÁRSUNKTÓL Az Állami Vagyonügynökség és a fővárosi önkormányzat között hosszú éveken át zajlott a vita: kinek a kezébe kerüljön a Phar­­mafontana Gyógyszerellátó Vállalat. 1994 végén dőlt el, hogy a főváros kapta meg a cé­get. Vincze Zoltán, a Pharma­­fontana vezetője reményét fe­jezte ki: felgyorsul a patikapri­vatizáció. Erre egyébként Szol­noki Andrea főpolgármester­helyettestől és a Fővárosi Köz­gyűlés egészségügyi és sportbi­zottságának elnökétől is ígére­tet kaptak. Feltehetően febru­árban kerül a közgyűlés elé egy elvi állásfoglalás, melynek lé­nyege, hogy a fővárosi önkor­mányzat egyet­ért azzal, hogy a gyógyszerészek kezébe kerülje­nek a gyógyszertárak. Az ér­vényben lévő törvény 1995. de­cember 31-ét jelöli meg a magá­nosítás végső határidejeként. Napirenden a BKV privatizációja Várhatóan két héten belül dön­tést hoznak arról, hogy melyik tanácsadó cég tehet javaslatot a BKV átalakítására. A gazdasági szakértőket felvonultató vállal­kozások számára kiírt pályázat határideje ugyanis február kö­zepén lejár. A nyertes cégnek nem egészen öt hónap áll majd rendelkezésére, hogy a Fővárosi Közgyűlés elé terjessze javasla­tát: mi módon kellene átalakí­tani a Budapesti Közlekedési Vállalatot. MUNKATÁRSUNKTÓL A közlekedési vállalat átalakí­tásáról négy éve foglaltak elő­ször állást a városháza illetéke­sei. A vállalat gazdálkodását először a Hamburg Consult ne­vű tanácsadó cég világította át. Összegző jelentésükben a BKV részvénytársasággá történő ala­kítására tettek javaslatot. Az átalakítás megkezdődött: há­rom év alatt háromezerrel csök­kentették a létszámot. Két éve újabb átfogó vizsgálatot rendel­tek meg, amivel az Ernst and Young szakértői csoportját bíz­ták meg. Az értékelő jelentés el­készülte után a közgyűlés elvi határozatot hozott a közlekedé­si vállalat társasággá alakításá­ról. A konkrét lépések kidolgo­zására a vagyonkezelő rész­vénytársaság pályázatot írt ki, aminek határideje február kö­zepén jár le. Kérdés, mi változik akkor, ha a legnagyobb önkormányzati vállalatot részvénytársasággá alakítják? (A jelentések szerint a részvénytársasággá alakítás tűnik a leginkább célszerűnek.) Egy biztos: a járműveknek köz­lekedniük kell, s bárhogyan fo­kozzák is a leendő társaság gaz­dálkodásának hatékonyságát, a jegyárakról változatlanul a fő­városi képviselők határoznak majd. A képlet azonban még­sem ennyire egyszerű. Arató Balázs, a főpolgármesteri hiva­tal közlekedési ügyosztályának vezetője például arra emlékez­tetett, hogy a fővárosi önkor­mányzattal megállapodást kö­tött tekintélyes nemzetközi pénzintézetek a BKV gazdasági mutatóira vonatkozó feltétele­ket szabtak. Az Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank, va­lamint a Világbank kikötötte, hogy a közlekedési vállalatnak 1996 végére működési költsé­geinek legalább ötven százalé­kát saját bevételekből kell elő­teremtenie. (Az új jegyárakkal számítva ez az arány körülbelül 40 százalékos.) (Folytatás a III. oldalon) Buszszerviz BOROS JENŐ FELVÉTELE Parkolásgátló karóerdők Az autósok nem kis bosszúsá­gára az elmúlt hónapokban több főút mentén helyeztek el parkolásgátló karókat. A cölö­pök nemcsak a szabálytalan parkolást hivatottak megaka­dályozni, hanem a járókelők biztonságát is óvják - tudtuk meg a fővárosi önkormányzat illetékesétől. Az új rendszer nem magyar találmány, számos más európai nagyvárosban találhatunk ha­sonló megoldást. Párizsban vagy Amszterdamban például csaknem minden parkoló körül van kerítve és szinte minden nagy forgalmú út mentén talál­hatunk ilyen cölöpöket. A kü­lönbség csupán annyi - így az autósok hogy ezekben a vá­rosokban van hová parkolni, míg Budapesten legfeljebb zsebre tehetik a kocsit, ha nem akarnak szabálytalanul vára­kozni. Sipos László, a fővárosi ön­­kormányzat forgalomtechnikai alosztályának helyettes veze­tője lapunk érdeklődésére vá­laszolva elmondta, eddig mint­egy 40 millió forintot emésztett fel a karók elhelyezése. Egy darab cölöp ára 3200-3500 fo­rint között mozog, annak anyagától függően. Az igény­lők esztétikai érzéke szerint ugyanis szinterezett és rozsda­­mentes acélötvözetből készült karókat helyeztek el. A meg­rendelők között ugyanis nem­csak a főváros, hanem kerületi önkormányzatok, sőt magán­­vállalkozók is találhatók. Cö­löpök szegélyezik ma már a Rákóczi út, az Üllői út, a Kis­körút, a Bajcsy-Zsilinszky út, a Kossuth Lajos utca és a József Attila utca járdáit, de tervezik elhelyezésüket a Nagykörút újonnan átépülő szakaszán is. Az új korlátok természetesen nagy vihart kavartak: nagyon sok pozitív visszajelzés mellett számos érintett vállalkozó til­takozott, hiszen egy szórako­zóhely forgalmát jelentősen apasztja a szó szoros értelmé­ben korlátozott parkolási lehe­tőség. Sipos viszont úgy véli, hogy akik eddig a mulató bejá­rata előtt állították le kocsiju­kat, azok közlekedési szabály­­sértést követtek el, ezért ez az érv nem igazán elfogadható. H. L. L. Félig megtelt a Madách center A Madách sétányt átszelő Ma­dách Trade Center tavaly au­gusztusban nyílt meg. Az iro­daházat egy német ingatlanfej­lesztési cég magántőke és bankkölcsön segítségével épí­tette fel. A beruházás közel két és fél milliárd forintba került. A tulajdonosok a kivitelezést a három legnagyobb osztrák épí­tővállalatra bízták. A nyitás óta eltelt közel fél évben a 12 ezer négyzetméter­nyi bérbe adható terület 56 százalékát értékesítették, négyzetméterenként 2900-3200 forintért. A bérlők között meg­találhatók külföldi jogászcé­gek, bankok és értékpapír-for­galmazók. A center földszintjén na­gyobbrészt bankfiókok, míg az emeleteken inkább irodahelyi­ségek találhatók. Az épület két szárnya között húzódik a most készülő, az Erzsébetvárost átszelő Madách sétány. A na­gyobbik, tízemeletes épület­részt a hozzá tartozó toronnyal inkább a nagyobb befektetők­nek szánták, míg a másik - mindössze hétemeletes - épüle­tet a kisebb felhasználóknak szeretnék bérbe adni. A két szárnyat csupán az épület alatt húzódó 250 férőhelyes mélyga­rázs kö­ti össze. A parkoló első szintjén az ügyfelek számára vannak parkolóhelyek, s ez - a belvárosi parkolási viszonyo­kat ismerve - igen hasznos. A tulajdonosok néhány hónapon belül a szolgáltatások bővíté­sét - autómosó és önkiszolgáló étterem nyitását - tervezik. Az épület biztonságát a nap hu­szonnégy órájában biztonsági őrök felügyelik. A német vállalat a sétányon felépítendő újabb irodaházzal, esetleg üzletközponttal szeret­né folytatni a beruházást, ezt azonban összhangba kell hozni a fővárosi és a VII. kerületi ön­­kormányzat elképzeléseivel is. V. A. Folytatódik a körúti csőcsere Felújítják a 2-es villamos pályáját MUNKATÁRSUNKTÓL A Blaha Lujza tér és a Bérkocsis utca között február 15-től foly­tatódik a nagykörúti főnyomó­cső cseréje. A munkálatok vár­hatóan május 31-ig fejeződnek be. A generálberuházó ismét a Fővárosi Vízművek Rt. lesz. A csőcserét az Alterra Kft., a vil­lamosvágány fektetését pedig a Betonútépítő Rt. végzi majd. A budapesti ivóvízhálózat átlagos életkora 47 év, de százévesnél öregebb vezetékek is találha­tóak. Ilyen például a 101 éves nagykörúti főnyomócső is, amelynek Podmaniczky utca és Blaha Lujza tér közötti szaka­szát tavaly cserélték ki. Folyik a pályáztatás egy má­sik beruházás kivitelezéséről is. A 2-es villamos belvárosi sza­kaszának felújítása halasztha­tatlanná vált. A Fővárosi Köz­gyűlés e célra 749 millió forin­tot szavazott meg. A rekonst­rukcióhoz - melynek legérdeke­sebb része talán az Erzsébet híd és a Lánchíd közötti különleges pálya, a több mint száz éve üzembe helyezett viadukt fel­újítása - a BKV 217 millió fo­rinttal járul hozzá. Bár a mun­kálatok 1994 szeptemberében megkezdődtek, a viadukt teljes átépítésére április 1-jétől kerül sor. A várhatóan idén szeptem­ber 30-ig megújuló szakaszon újra 50 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek a villamosok. Márciustól leáll a kisföldalatti MUNKATÁRSUNKTÓL Csütörtökön aláírták a millen­niumi földalatti felújítására vonatkozó szerződéseket. A pá­lyaépítési munkálatokra kiírt nemzetközi tender győztese a Betonútépítő Rt. lett, a szerke­zet megerősítésével pedig a Hídépítő Részvénytársaságot bízták meg. A pályázatok ered­ményét csütörtök délben Demszky Gábor főpolgármes­ter hozta nyilvánosságra. A tenderbontást követően a fővá­rosi önkormányzat vezetése és a győztes cégek alá is írták a földalatti felújításáról szóló szerződést. A pályázatot­­ az Európai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank (EBRD) előírásai sze­rint - tavaly júliusban írták ki. A kisföldalatti felújítását az EBRD által nyújtott hitelből valósítják meg. Az eredeti hi­telfeltételek csupán részleges felújítást tettek volna lehetővé, egy korábbi pályázaton azon­ban a tervezettnél olcsóbban sikerült új, környezetkímélő buszokat vásárolni. A közgyű­lés októberben úgy határozott, a megtakarítás egy részét a földalatti rekonstrukciójára fordítja. A felújítás március 5-én kez­dődik, s előreláthatóan nyolc hónapig tart. A pályaépítés ideje alatt a földalatti nem jár, az újraindulás tervezett idő­pontja szeptember eleje, az Andrássy úton végzett munká­latok befejezése azonban csak októberre várható. Málló cserepek, korhadó gerendák Aggasztó állapotban vannak a pesti háztetők MUNKATÁRSUNKTÓL Mostanában kevés a jó hír. Pár hete például azt mondta a bu­dapesti kéményseprők főnöke (egyébként nem először), hogy ha a nem kapunk nagyon gyor­san észbe, egy szép napon a fe­jünkre omlanak a kéményeink. Ott vannak azután - helyeseb­ben nincsenek - a hófogók. A fővárosi mentőszervezet veze­tője szerint a hiányzó, vagy tönkrement hófogók miatt lezú­duló tömbök télről télre letag­lóznak vagy három járókelőt. Világos: ha tovább rohadnak a hófogóig, a mentők baleseti sta­tisztikái is romlani fognak. Nos, amiről most lesz szó, azon sincs sok örvendeznivaló. Harmadik fejezet: málló cserepek, korha­dó gerendák. A háztetők állapota - és vall­juk be, ezen nincs túl sok cso­dálkoznivaló - a Józsefváros­ban a legcudarabb. Általában is, de még inkább a Külső Jó­zsefvárosban, a Rákóczi út, a Könyves Kálmán körút, az Ül­lői út és a József körút között. A kerület tetőinek immár hatvan százaléka sürgősen javításra szorulna, ebből vagy húsz­százaléknyi azonnal: az évszá­zados házak jó része építése óta nem látott se kőművest, se ácsot, se tetőfedőt, a cserepek mállanak, a hasadékokon befo­lyik a víz, a padláson minden korhad, ami fa. Oláh Béla, a jó­zsefvárosi vagyonkezelő kft. műszaki igazgatóhelyettese ér­deklődésünkre elmondta: az ön­­kormányzat az idén nagyjából 180 millió forintot költhet a (zömmel vegyes tulajdonú) há­zak tetőszerkezetére, tűzfalaira, kéményeire. Mármost igen so­kan élnek a városban olyanok, akiknek kétségtelenül nagyon jól jönne ez a pénz, ha azonban azt vesszük, hogy alig harminc háztetőt lehet rendbe hozni be­lőle, 180 millió sem tűnik olyan soknak. Oláh szerint Józsefvá­ros öreg házait - és persze tetőit - csak egy hatalmas állami se­gély menthetné meg. Becslése szerint nehezen lehetne meg­úszni a munkát 50 milliárd fo­rintnál kevesebb pénzből. Az öreg háztetőkkel a szom­­­szédos Ferencvárosban is sok a gond. A kerület bérleményüze­meltető vállalata igazgatójá­nak, Hollósi Miklósnak azon­ban a jóval újabb panelházak lapostetői miatt is legalább ennyire fáj a feje. A külső fe­rencvárosi József Attila-lakóte­­lepről van szó: a házak egy jó részén építésük után egy órával sem volt kifogástalan a szigete­lés, hát még most, hogy azóta eltelt vagy harminc esztendő. Sok helyütt szinte állandóvá váltak a beázások. Hollósi ki­számolta: ha egy paneltető hoz­závetőleg négyszáz négyzetmé­ter és egy négyzetméternyi tetőt nagyjából négyezer forintból le­het rendbe hozni, akkor egy egész tető rendbehozatala csak­nem kétmillióra rúg. A József Attila-lakótelep házait jórészt eladták már, így aztán a lakó­­közösségek - még ha kapnak is az önkormányzat tetőfelújítási pályadíjaiból - izzasztóan ne­héz pillanatokat élnek át, ami­kor a tetőszigetelő benyújtja nekik a számlát. Panelházból a XI. kerületnek is jutott elég, azok természete­sen ott is beáznak, a városrész azonban egyvalamiben mégis különbözik az előző kettőtől: épületeit jóval nagyobb károso­dások érték Budapest ostroma­kor - mondta Varga Péter, a he­lyi vagyonkezelés felügyeleté­nek vezetője. A sérüléseket a nagy újjáépítési rohamban sok esetben sebtében, hevenyészve hozták rendbe, rissz-rossz anyagokkal dolgoztak - ami a háború után az építők kezébe akadt. Ez bizony erősen meg­látszik a háztetőkön is. Sok kö­zülük - mint például a Fehér­vári út 170-180-as házáé, vagy az egyik száznyolcvan lakásos Indián telepi bérkaszárnyáé - immár életveszélyessé vált. Máshová kell költöztetni a la­kókat. A hasadékokon befolyik a víz BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE

Next