Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. március
1995-03-03
TV NÉPSZABADSÁG Csillaghegy A csillaghegyi strandfürdőről elsőként Szabó József geológus emlékezett meg 1858-ban. A Pest-Buda környékének földtani leírása című munkájában, megjegyzi: „...a feltörő források vizét téglából falazott kis medencébe gyűjtik össze...” Hozzáteszi még, hogy az elfolyó víz (a mai 33,3 méteres medence végében) egy malmot hajtott. Boldog idők: a víz hőmérséklete közel huszonhárom Celsius-fokos volt; ma alig több, mint huszonegy. A falazott medencét 1919- ben aztán kibetonozták, sőt a strand akkori tulajdonosa, a Csillaghegyi Árpád-fürdő Rt. két új medencét építtetett mellé. Valamivel később megszerezték a gyógyfürdő név használatának jogát is. A csillaghegyi strandot ettől kezdve egy darabig gyógyfürdőként emlegették, egészen addig, amíg a háború után újra nem fogalmazzák, mitől gyógyvíz a gyógyvíz. A strand területén működő üdülőépületekről először az Országos Balneológiai Egyesület tesz említést 1937-es kiadványában: tíz épület, hatvanhat szoba vízvezetékkel - írják a szobák ára öt, illetve tíz pengő naponta. A strandot 1951-ben természetesen államosították. Az új gazda első intézkedése az volt, hogy leszereltette a 64 méteres medence hullámgépét, mert hiányzott hozzá egy alkatrész. A gépet felsőbb utasításra átszállították a Debreceni Nagyerdei Strandfürdőbe, ott gyorsan megbütykölték, úgyhogy a gép ma is kiválóan dolgozik. A komplexum összterülete ekkoriban 4,8 hektár volt, ezen négy medence működött, valamint 11 kicsi, egy nagyobb (Péter-villa) és egy még nagyobb (szálló) épület. A Fővárosi Fürdőigazgatóság (illetve elődje) regnálásának első éveiben beutalt vállalati dolgozókat üdültetett a házakban, míg el nem jött a jeles 1964-es esztendő, amikor is úgy döntöttek, a nyaralóházakat és a szállodákat a testvéri országokból érkező turisták eldorádójává varázsolják. Jó volt az időzítés, az ötlet bejött, a csillaghegyi plázs a következő (majd’) három évtizedben leginkább cseh, lengyel, román, bolgár és keletnémet szótól volt visszhangos. Ez a nagy virágzás, ha azt vesszük,, eleve magában hordozta a romlás csíráit: amikor egyszer csak eltűntek tópartjajainkról a Germina-hátizsákok, Csillaghegy is magára maradt. A közép- és kelet európai turisták elvesztését máig sem heverte ki. Néhány szám: 1980-ban 240 ezren fürödtek meg Csillaghegyen, 1990-ben 172 ezren, 1993-ban 111 ezren. (Igaz, 1993 nyarán pocsék volt az idő). 1991-ben a Fürdőigazgatóság kínjában elhatározta, hogy bérbe adja a szállodát, úgy látszik azonban, negyed évszázadonként csak egy ötlet jön be: az elképzelés rövidesen kudarcba fulladt. A helyzet egyre aggasztóbbá vált, 1993-ban például már ott tartottak az üzemeltetők, hogy ha beköszönt az ősz, hiába a téliesíthető medence, egyszerűen bezárják a strandot. A vállalat a III. kerületi önkormányzatnak köszöni, hogy ezt végül mégsem kellett megtennie, az ötmillió forintos gyorssegélyből takarékos központi fűtésre cserélhették az olajkályhákat, így ki tudták húzni tavaszig. A Fürdőigazgatóság vezetése tavaly szeptemberben a maga kezébe vette a szálloda sorsát. Tiszta sor - gondolták -, Csillaghegyet csak a nyaralóvendégek menthetik meg. Elkezdtek hát vakolni, festeni, hogy most, április elsején újra megnyithassák a szállodát. A strand igazgatója azt mondta, ha visszatérnek a tékozló németek - márpedig úgy tűnik, egy-két helyre máris visszatértek -, nagy baj nem lehet. Csak legyen hosszú és forró a nyár. B. T. a tékozló németekre vár Legyen hosszú és forró a nyár SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE BUDAPEST iseri minőség Sertéstarja 1 kg Kaiser májas 1 kg Kaiser paprikás kolbász 1 kg Nesquik kakaópor cukrozott Üzleteink Budapest Skála Budapest Áruház Skála , Metro Áruház Klauzál téri Skála Csarnok XIII. Váci út 168. X. Kerepesi út 73. Székesfehérvá Fehérvár Áruház Tatabánya Sztráda Bevásárlóközpont Arrabona Áruház Az árak márc. 3-16-ig érvényesek._______ 3 29.Alsó pulykacomb 1 kg 169. 1995. március 3., péntek Első osztályú műemlék - kezelő nélkül A Nagyszombat utcai amfiteátrum - amelyhez fogható legfeljebb néhány tucat akad Európában - ma nem éppen első osztályú műemlékhez illő állapotban van. A környékbeliek kutyafuttatónak használják a zöld gyepet, a barlangokban az enyhébb napokon hajléktalanok húzzák meg magukat. A rom, mint a legtöbb hasonlóan jelentős műemlék, a rendszerváltás után állami tulajdonban maradónak nyilváníttatott. Valódi gazdája azonban nincs: a kezelői jog tisztázatlan, így aztán gyakorlatilag a senki földjévé vált az impozáns műemlék. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a hasznosításra ne lennének ötletek. Mint Zsidi Paula, az Aquincumi Múzeum igazgatója mondja, a rom óhatatlanul kivált szabad asszociációkat, s valóban, az ügyben érintettek úgy tudják, terveztek ide már csónakázótótól színházig szinte mindent. A tervezgetés azonban tét nélküli, pályázatot ugyanis nem írtak ki a területre. Az amfiteátrummal szomszédos Árpád Gimnázium pedagógusai ugyanakkor mindmáig nem adták fel, hogy tervük valóra váljon. A lapunkban már többször is ecsetelt helyszűke miatt - tekintve, hogy az iskola egykori sportpályáját ma a Kandó főiskola diákjai használják - már évekkel ezelőtt felvetődött az ötlet: a hasznosítatlan romterületen hozzanak létre atlétikai pályát. Az Állami Ifjúsági és Sport Hivataltól annak idején elnyert 400 ezer forintból már 1991-ben elkészíttették a terveket, s úgy látják, a sportlétesítmény kialakításához szükséges összeget is elő tudnák teremteni az önkormányzat segítségével és pályázatok révén. A színpompás tervrajzok azonban azóta is egy dossziéban fekszenek: az 1992 novemberében megtartott utolsó egyeztetésen elhangzott, hogy a tulajdon- és kezelői jog rendezéséig semmilyen lépést nem lehet tenni. A gimnázium vezetői mindamellett állítják, hogy az amfiteátrum egyetlen karbantartói egyébként is ők. Mivel a ballagási ünnepséget évről évre ott tartják, tavaszonként öntevékenyen kitakarítják a területet, lenyírják a füvet. Úgy vélik, az önkormányzat segítségével a kialakítandó sportpálya őrzéséről, a romok karbantartásáról is gondoskodni tudnának. Az Aquincumi Múzeum vezetője és Lampert Rózsa, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal illetékese ugyanakkor egybehangzóan úgy véli, hogy egy effajta hasznosítás semmiképp sem lehetne végleges. Zsidi Paula szerint a jelenlegi állapotnál természetesen mindenfajta kezelés csak jobb lehet, ám hosszú távon inkább kulturális célú kialakítást tartana szerencsésnek. Lampert Rózsa pedig úgy látja: semmiféle előrelépésre nincs addig esély, amíg nem dől el, ki tekinthető hivatalos kezelőnek. N. K. J. Dyslexiások képzése Kőbányán Négy évvel ezelőtt indult el egy kőbányai általános iskolában az az országban mind a mai napig egyedülálló kezdeményezés, amelynek lényege: az olvasászavarral küszködő diákokat speciális osztályban, logopédus bevonásával oktatják - Gratzl János igazgató kezdeményezésére nyolc éven keresztül. Más budapesti tanintézetekben korábban is foglalkoztak ugyan a dyslexiás kisiskolásokkal, de az első vagy a második osztály után eddig visszakerültek „rendes” társaik közé, így szinte bizonyosra vehették a szülők, hogy gyermeküket - hacsak nem fogadnak mellé egy logopédust - hamarosan a legrosszabb tanulók közé sorolják - mondja Vajda Sándorné, aki négy éve foglalkozik egy 12 fős, dyslexiásokból álló osztállyal. Az Üllői út 118. számú épületben működő iskola egyébként nem kizárólag olvasászavaros gyermekek képzésére szakosodott, találhatóak itt német és angol nyelven oktatott csoportok csakúgy, mint számítástechnikára specializálódott osztályok. Az iskola vezetése azonban elhatározta, hogy indítanak egy osztályt, amelynek tantervét Meixner Ildikó - óvodások és első osztályosok számára kidolgozott - alapelvei szerint alakítják ki. Felmenő rendszerben tanítanak, jelenleg a negyedik évfolyam ül az iskolapadban. Most érkezett el tehát az a kritikus időszak, amikor felső tagozatban, immár szaktanárok irányításával törődnek majd a diákokkal. A tanítónő mellett mindeddig egy logopédus oktatta a 6-10 éves gyerekeket, rajtuk kívül egy napközis tanár irányította a délutáni munkát. Az ide kerülő tanulókat a Beszédjavító Intézet munkatársai vizsgálták meg, s ők döntöttek arról, hogy a 80-90 jelentkezőből kik azok, akik leginkább rászorulnak a különleges bánásmódra. A tizenkét kiválasztott azután speciális módszerrel ugyan, de a normál tanrend szerint haladt. Sz. I. M.