Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. május

1995-05-02

Felhívás a lakásfoglalókhoz A VI. kerületi önkormányzat úgy döntött, felhívással fordul a kerületben élő önkényes la­kásfoglalókhoz. A felhívás oka az a számos lakossági panasz és bejelentés, amely az önkor­mányzathoz érkezett ebben a kérdésben, célja pedig az, hogy a mára lehetetlenné vált hely­zetet lehetőleg békés úton ren­dezze. Ezért a VI. kerületi ön­­kormányzat kéri a rosszhisze­mű, jogcím nélküli, önkényes lakásfoglalókat, hogy 1995. jú­nius 1-jéig hagyják el az álta­luk jogosulatlanul használt la­kásokat. Ellenkező esetben a hivatal más eszközök igénybe­vételével fogja rendezni az ügyet. Az esetlegesen megüre­sedő lakásokat az önkormány­zat érvényben lévő rendeletei értelmében pályázati úton kí­vánja az igénylőknek kiutalni. !/• • • •1 • Ki irányítja a tűzoltókat? MTI-JELENTÉS Jogilag még nem tisztázott, hogy júliustól a fővárosi tűzol­tó-parancsnokság irányítása milyen módon kerül át a bel­ügyi tárcától a Fővárosi Ön­­kormányzathoz - derült ki azon a laktanya-látogatáson, amelyen Demszky Gábor is­merkedett a fővárosi tűzoltók munkájával. A főpolgármesteri fórumon elhangzott, hogy nem egyértel­mű a fővárosi tűzoltó-parancs­nokság jelenlegi státusa. Nem tudni, hogy állami vagy önkor­mányzati felügyeletű lesz-e a tűzoltóság. A közeljövőben előreláthatólag a közigazgatás­ban másutt is alkalmazott ket­tős irányítás lesz majd a főváro­si tűzoltóság felett. Az önkor­mányzat az intézményfenntar­tást, felügyeletet, a szakmai irá­nyítást pedig a belügyi tárca gyakorolja. BUDA NEPSZABADSAGPEST Vezet a lopás, a betörés, a rablás Elkészült a főváros bűnözési térképe MUNKATÁRSUNKTÓL A Főpolgármesteri Hivatalban elkészült a személyi tulajdon el­len tavaly a fővárosban elköve­tett bűncselekmények összesí­tése. Az adatok - amelyek a Bu­dapesti Rendőr-főkapitányság közlésén alapulnak - négyfajta bűntettre vonatkoznak: lopás, rablás, betöréses lopás és gép­­járműlopás. Ha térképen ábrázolnánk az elkövetések helyszíneit, a legsű­rűbben tarkított városrészek közé az V. kerület (különösen annak déli térsége), a Belső-Fe­­rencváros, a Blaha Lujza tér és a Népszínház utca környéke, il­letve a Nagykörút tartozna. Ki­emelkedően magas a bűncselek­mények száma a Víziváros II. kerületi részén, az Üllői út kis­pesti szakaszán és a Déli pálya­udvar környékén. Egyes városrészekre csupán egy-két bűncselekménytípus a jellemző. Kirívó példája ennek az újpesti városközpont, ahol a lopás és a betöréses lopás dívik. A Józsefváros a rablások „felleg­vára” és szinte egész Pesterzsé­betre is ráillik az, ami az újpesti városmagra: a lopás és a betöré­ses lopás a Belváros után talán itt a leggyakoribb. Nem dicse­kedhet persze Óbuda sem, ahol a Bécsi út és a Duna-part által ha­tárolt körzetben, illetve a Flórián és a Szentlélek tér környékén a lopás és az autólopás teszi ki a bűncselekmények döntő részét. Ha a gépkocsik eltulajdonítá­sát vizsgáljuk, ez inkább a jobb módú kerületekben terjedt el. Buda belső régióiban talán ez a „legnépszerűbb” bűncselek­mény, de Zuglóban és a Terézvá­rosban is magas ezeknek a bűn­­cselekményeknek a száma. A gépkocsitolvajok által legláto­gatottabb városrészek közé tar­tozik egyébként Lágymányos, Újlipótváros, valamint a Rákó­czi út térsége és a budai Vár. A peremkerületekben sokkal ritkábban fordulnak elő vagyon elleni bűncselekmények, ami a szakemberek szerint nem vélet­len, hiszen az ott élők fizetése nem közelíti meg a budai hegy­vidék polgárainak jövedelmét, célpont szempontjából tehát nem jöhetnek szóba ezek a terü­letek. Ha a bűnözők mégis erre keverednének, akkor leginkább lopásra szánják rá magukat. Ezt igazolják Budafok, Csepel, a XV., a XVI. és a XVII. kerület adatai. Első pillantásra meglepőnek tűnik, hogy két pesti kerületben viszonylag ritkák a tulajdon el­leni bűncselekmények: Kőbá­nyáról és a XVII. kerületről van szó. A jelenség magyarázata va­lószínűleg abban rejlik, hogy ezekben a városrészekben szá­mos gyár, illetve iparkörzet ta­lálható, és így a személyi tulaj­don elleni bűncselekmények vi­szonylag ritkák. A peremkerületek biztonságosabbak bánhalmi János felvétele A Duna-víz tűrhető, de vérhast okozhat Nincs adat arról, évente hány fürdőző betegszik meg Akár hiszik, akár nem, a hidro­­biológus akkor is azt mondja, hogy a városon keresztülhöm­­pölygő víz minősége tűrhető, sőt bizonyosfajta mocskokból mos­tanában kevesebbet találnak benne, mint akár csak tíz évvel ezelőtt. Ennek ellenére persze hosszú évek óta aligha akadt bárki is, aki belemerítette volna a bögréjét, és nem vitás, hogy ezt a pesti emberek nagyon jól te­szik. A Közép-Duna-völgyi Kör­nyezetvédelmi Igazgatóság bio­lógusa, Tyahán Szabolcs, aki vagy huszonöt éve minden má­sodik héten mintát vesz a vízből - többek között az északi össze­kötőnél és lenn, Nagytéténynél -, úgy látja, hogy a Duna tulaj­donképpen nem koszosabb, bár nem is tisztább, mint amikor először vizsgálta. Vagyis: a víz­minőség-vizsgálók hármas ská­láján­­ kiváló, megfelelő, szennyezett - továbbra is a kö­zépső kategóriába sorolható. Hogy miért? Egyrészt, mint is­meretes, az ipar és a mezőgaz­daság már a partokon is csak árnyéka hajdani önmagának, jócskán meggyengült tehát szennyezőereje is: egyre keve­sebb fenolt, olajat, detergens mosószert, illetve nitrátot és foszfort képes a vízbe okádni. Másrészről viszont egyre több a folyó mentén az ember, vagyis egyre több és több a lakóházak­ból kizúduló szenny, így áll be az egyensúly. A biológus szerint mellesleg már ennek az egyen­súlynak is lehet örülni. A következő kérdés: hol, mi­kor koszosabb a pesti Duna, hol és mikor kevésbé? Nos - mondja Tyahán Szabolcs minthogy északon is, délen is nagyjából ugyanazokat az eredményeket kapjuk, csak egy biztos: a Duna mindig a befolyók környékén a legszennyezettebb. Ott is legin­kább télen, amikor alacsonyabb a vízállás és alga sincs, kevés vízben rossz a keveredési arány, az algák nélkül pedig gyengül az öntisztulás. (A Duna-víz... foly­tatás a III. oldalon) A halmáj ólmot, rezet, cinket tartalmaz RÉDEI FERENC FELVÉTELE Új adófajták Angyalföldön Új adó bevezetéséről döntött nemrégiben a XIII. kerületi képviselő-testület. Július elsejé­től építmény- és telekadót szed­nek be Angyalföldön és az Újli­­pótvárosban. Építményadót a nem lakás céljára szolgáló épü­letekre, épületrészekre vetné­nek ki, melynek mértéke két­száz forint lesz négyzetméteren­ként. A telekadó - szintén négy­zetméterenként - száz forintot tesz ki. A szakemberek az új adónem 5-6 ezer befizetőjétől negyven-ötvenmillió forintos bevételt várnak. A XXII. kerületben szintén napirendre került a helyi adóról szóló rendelet módosítása. Mint megtudtuk, itt nem változnak a mértékek, viszont újdonság, hogy ezentúl az önkormányzat veti ki az adót. Az ingatlantu­lajdonosokat határozatban ér­tesítik tehát a befizetendő összegről. Szintén a budafoki és a nagytétényi városatyák tár­gyaltak arról, hogy egy cég fize­tésképtelenné vált, s így nem tudta befizetni a helyi adót. A kerület ezért felszámolási eljá­rás során érvényesítette követe­léseit. A most jóváhagyott meg­állapodás értelmében az önkor­mányzat egy XXII. kerületi in­gatlant kap az adótartozás fejé­ben. Újpesten nem tervezik az adórendelet módosítását. A IV. kerületben ugyanis már kivetet­ték a telek- és az építményadót - mértékük 50-100, illetve 100-200 forint között mozog -, a törvények szerint kiróható többi adónemről pedig vagy or­szágos, vagy fővárosi szintű szabályozás született. Sz. I. M. . lUII. '-j h­LU­­­d ( ) Mehetünk a telefonkönyvekért A budapesti telefon-előfizetők csak május 27-ig vehetik át ingyen a fővá­ros új, kétkötetes telefonkönyvét az erre a célra kijelölt 91 budapesti pos­tahivatalában. A Matáv - mint arról lapunkban már beszámoltunk - az 1995-ös telefonkönyvet 680 ezer példányban adatta ki, és azt minden je­lenlegi, illetve az elkövetkező fél évben a leendő előfizetőknek a rendelke­zésére bocsátja. Titokzatos vagyongazdálkodás Nem szabályozzák az összeférhetetlenséget A Fővárosi Közgyűlés nemrégi­ben fogadta el a vagyonrendele­tet, s hagyta jóvá az önkormány­zat szervezeti és működési sza­bályzatát. A várost irányító koa­líció három gazdasági szakem­bere - Vajda Pál MSZP-s főpol­gármester-helyettes, a szintén szocialista párti Kardos Péter portfóliótanácsnok és Székely Gábor (SZDSZ) volt főpolgár­mester-helyettes, jelenleg a tu­lajdonosi bizottság elnöke­­ hát­térbeszélgetésen kóvánt reagálni az ellenzék által megfogalma­zott kritikákra. Vajda Pál és Székely Gábor azt bizonygatták, hogy a hatékony vagyongazdál­kodás bizonyos esetekben meg­követeli a nyilvánosság kizárá­sát, s nem lenne jó megoldás, ha ellenzéki szakemberek kerülné­nek - mondjuk - a vagyonkezelő szervezet vezető posztjaira. (Az elmúlt években ez volt a gyakor­lat.) A politikusok hangsúlyoz­ták, hogy a privatizáció és a va­gyongazdálkodás ellenőrzéséről is gondoskodtak a most elfoga­dott szabályozásban. Arra azon­ban nem adtak világos magyará­zatot, hogy a pénzügyi ellenőr­zéssel miért az MSZP-s politikus vezette pénzügyi bizottságot bízták meg, s miért nem a köz­gyűlés ellenőrző bizottságát. (Ez utóbbit a MIÉP frakcióvezetője, Csúcs László irányítja.) A háttérbeszélgetésen néhány személyes vonatkozású kérdés is elhangzott: az újságírók kíván­csiak voltak arra, hogy az egyik legjelentősebb magyar vállalko­zás vezető tisztségviselője, Kar­dos Péter összeegyeztethetőnek tartja-e az önkormányzatban betöltött funkcióját a Co-Nexus vezérigazgatói székével. (A vá­lasz: igen.) Kardos jelenleg egyébként a főváros értékpapír­jaival és más tulajdoni részese­déseivel foglalkozik, ám hangsú­lyozta, hogy ezek eladásáról ő nem dönt, nincs benne egyetlen bírálóbizottságban sem. Érdek­lődésünkre Vajda Pál kijelentet­te, hogy szóba került ugyan az összeférhetetlenség, mint olyan ügy, amit a Városházának sza­bályoznia kellene, ám mint a fő­polgármester-helyettes elmond­ta: meggyőzték őt arról, hogy ezt a lépést a vagyonrendelettől füg­getlenül kell megtenni. Ugyancsak felmerült egy terü­letfejlesztéssel foglalkozó szer­vezet létrehozása. Erre Vajda Pál szerint nagy szükség lenne, s ha már életre hívják, jó lenne, ha pénzintézeti tevékenységet is el­látna. Az elképzelés helyességét Székely Gábor nem vitatta, ám megjegyezte, hogy jelenleg - ilyen mértékű infláció mellett - nem látszik valószínűnek, hogy forrásokhoz juthat egy infra­strukturális fejlesztésekkel fog­lalkozó társaság. Végül néhány adatot részle­teztek a város vezetői: így a Fő­városi Önkormányzat közműva­­gyona 250 milliárd forint, az in­tézményi vagyon pedig 50 milli­­árdra becsülhető. Az értékpapí­rok körülbelül tízmilliárdot tesznek ki. A valóban forgalom­­képes önkormányzati vagyon ér­téke azonban mindössze 17-19 milliárd forint. Sz. I. M. SZÁMVETÉS A regisztrált munkanélküliek Grafikánkból kiderül, hogy a fővárosban - két megyével összehasonlítva - hogyan alakult a regisztrált munkanélküliek száma. Az adatok azt jelzik, hogy a munkanélküliek tömege hogyan viszonyul a gazdaságilag aktívakéhoz. Az álláskeresésről háttérinformációnk mellékletünk III. oldalán olvasható. 30 000 január február március 301 60 000 | 335 8771 97777a :336 297| $////A ZZZZZL---------W ■ H 136 045| w január február március S­ZdZL.cSzzzl. 30 000 január február március 40 Ráta: a regisztrált munkanélküliek száma/gazdaságilag aktív lakosság Forrás: Országos Munkaügyi Központ | NÉPSZABADSÁG-GRAFIKA .

Next