Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. május
1995-05-02
Felhívás a lakásfoglalókhoz A VI. kerületi önkormányzat úgy döntött, felhívással fordul a kerületben élő önkényes lakásfoglalókhoz. A felhívás oka az a számos lakossági panasz és bejelentés, amely az önkormányzathoz érkezett ebben a kérdésben, célja pedig az, hogy a mára lehetetlenné vált helyzetet lehetőleg békés úton rendezze. Ezért a VI. kerületi önkormányzat kéri a rosszhiszemű, jogcím nélküli, önkényes lakásfoglalókat, hogy 1995. június 1-jéig hagyják el az általuk jogosulatlanul használt lakásokat. Ellenkező esetben a hivatal más eszközök igénybevételével fogja rendezni az ügyet. Az esetlegesen megüresedő lakásokat az önkormányzat érvényben lévő rendeletei értelmében pályázati úton kívánja az igénylőknek kiutalni. !/• • • •1 • Ki irányítja a tűzoltókat? MTI-JELENTÉS Jogilag még nem tisztázott, hogy júliustól a fővárosi tűzoltó-parancsnokság irányítása milyen módon kerül át a belügyi tárcától a Fővárosi Önkormányzathoz - derült ki azon a laktanya-látogatáson, amelyen Demszky Gábor ismerkedett a fővárosi tűzoltók munkájával. A főpolgármesteri fórumon elhangzott, hogy nem egyértelmű a fővárosi tűzoltó-parancsnokság jelenlegi státusa. Nem tudni, hogy állami vagy önkormányzati felügyeletű lesz-e a tűzoltóság. A közeljövőben előreláthatólag a közigazgatásban másutt is alkalmazott kettős irányítás lesz majd a fővárosi tűzoltóság felett. Az önkormányzat az intézményfenntartást, felügyeletet, a szakmai irányítást pedig a belügyi tárca gyakorolja. BUDA NEPSZABADSAGPEST Vezet a lopás, a betörés, a rablás Elkészült a főváros bűnözési térképe MUNKATÁRSUNKTÓL A Főpolgármesteri Hivatalban elkészült a személyi tulajdon ellen tavaly a fővárosban elkövetett bűncselekmények összesítése. Az adatok - amelyek a Budapesti Rendőr-főkapitányság közlésén alapulnak - négyfajta bűntettre vonatkoznak: lopás, rablás, betöréses lopás és gépjárműlopás. Ha térképen ábrázolnánk az elkövetések helyszíneit, a legsűrűbben tarkított városrészek közé az V. kerület (különösen annak déli térsége), a Belső-Ferencváros, a Blaha Lujza tér és a Népszínház utca környéke, illetve a Nagykörút tartozna. Kiemelkedően magas a bűncselekmények száma a Víziváros II. kerületi részén, az Üllői út kispesti szakaszán és a Déli pályaudvar környékén. Egyes városrészekre csupán egy-két bűncselekménytípus a jellemző. Kirívó példája ennek az újpesti városközpont, ahol a lopás és a betöréses lopás dívik. A Józsefváros a rablások „fellegvára” és szinte egész Pesterzsébetre is ráillik az, ami az újpesti városmagra: a lopás és a betöréses lopás a Belváros után talán itt a leggyakoribb. Nem dicsekedhet persze Óbuda sem, ahol a Bécsi út és a Duna-part által határolt körzetben, illetve a Flórián és a Szentlélek tér környékén a lopás és az autólopás teszi ki a bűncselekmények döntő részét. Ha a gépkocsik eltulajdonítását vizsgáljuk, ez inkább a jobb módú kerületekben terjedt el. Buda belső régióiban talán ez a „legnépszerűbb” bűncselekmény, de Zuglóban és a Terézvárosban is magas ezeknek a bűncselekményeknek a száma. A gépkocsitolvajok által leglátogatottabb városrészek közé tartozik egyébként Lágymányos, Újlipótváros, valamint a Rákóczi út térsége és a budai Vár. A peremkerületekben sokkal ritkábban fordulnak elő vagyon elleni bűncselekmények, ami a szakemberek szerint nem véletlen, hiszen az ott élők fizetése nem közelíti meg a budai hegyvidék polgárainak jövedelmét, célpont szempontjából tehát nem jöhetnek szóba ezek a területek. Ha a bűnözők mégis erre keverednének, akkor leginkább lopásra szánják rá magukat. Ezt igazolják Budafok, Csepel, a XV., a XVI. és a XVII. kerület adatai. Első pillantásra meglepőnek tűnik, hogy két pesti kerületben viszonylag ritkák a tulajdon elleni bűncselekmények: Kőbányáról és a XVII. kerületről van szó. A jelenség magyarázata valószínűleg abban rejlik, hogy ezekben a városrészekben számos gyár, illetve iparkörzet található, és így a személyi tulajdon elleni bűncselekmények viszonylag ritkák. A peremkerületek biztonságosabbak bánhalmi János felvétele A Duna-víz tűrhető, de vérhast okozhat Nincs adat arról, évente hány fürdőző betegszik meg Akár hiszik, akár nem, a hidrobiológus akkor is azt mondja, hogy a városon keresztülhömpölygő víz minősége tűrhető, sőt bizonyosfajta mocskokból mostanában kevesebbet találnak benne, mint akár csak tíz évvel ezelőtt. Ennek ellenére persze hosszú évek óta aligha akadt bárki is, aki belemerítette volna a bögréjét, és nem vitás, hogy ezt a pesti emberek nagyon jól teszik. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Igazgatóság biológusa, Tyahán Szabolcs, aki vagy huszonöt éve minden második héten mintát vesz a vízből - többek között az északi összekötőnél és lenn, Nagytéténynél -, úgy látja, hogy a Duna tulajdonképpen nem koszosabb, bár nem is tisztább, mint amikor először vizsgálta. Vagyis: a vízminőség-vizsgálók hármas skáláján kiváló, megfelelő, szennyezett - továbbra is a középső kategóriába sorolható. Hogy miért? Egyrészt, mint ismeretes, az ipar és a mezőgazdaság már a partokon is csak árnyéka hajdani önmagának, jócskán meggyengült tehát szennyezőereje is: egyre kevesebb fenolt, olajat, detergens mosószert, illetve nitrátot és foszfort képes a vízbe okádni. Másrészről viszont egyre több a folyó mentén az ember, vagyis egyre több és több a lakóházakból kizúduló szenny, így áll be az egyensúly. A biológus szerint mellesleg már ennek az egyensúlynak is lehet örülni. A következő kérdés: hol, mikor koszosabb a pesti Duna, hol és mikor kevésbé? Nos - mondja Tyahán Szabolcs minthogy északon is, délen is nagyjából ugyanazokat az eredményeket kapjuk, csak egy biztos: a Duna mindig a befolyók környékén a legszennyezettebb. Ott is leginkább télen, amikor alacsonyabb a vízállás és alga sincs, kevés vízben rossz a keveredési arány, az algák nélkül pedig gyengül az öntisztulás. (A Duna-víz... folytatás a III. oldalon) A halmáj ólmot, rezet, cinket tartalmaz RÉDEI FERENC FELVÉTELE Új adófajták Angyalföldön Új adó bevezetéséről döntött nemrégiben a XIII. kerületi képviselő-testület. Július elsejétől építmény- és telekadót szednek be Angyalföldön és az Újlipótvárosban. Építményadót a nem lakás céljára szolgáló épületekre, épületrészekre vetnének ki, melynek mértéke kétszáz forint lesz négyzetméterenként. A telekadó - szintén négyzetméterenként - száz forintot tesz ki. A szakemberek az új adónem 5-6 ezer befizetőjétől negyven-ötvenmillió forintos bevételt várnak. A XXII. kerületben szintén napirendre került a helyi adóról szóló rendelet módosítása. Mint megtudtuk, itt nem változnak a mértékek, viszont újdonság, hogy ezentúl az önkormányzat veti ki az adót. Az ingatlantulajdonosokat határozatban értesítik tehát a befizetendő összegről. Szintén a budafoki és a nagytétényi városatyák tárgyaltak arról, hogy egy cég fizetésképtelenné vált, s így nem tudta befizetni a helyi adót. A kerület ezért felszámolási eljárás során érvényesítette követeléseit. A most jóváhagyott megállapodás értelmében az önkormányzat egy XXII. kerületi ingatlant kap az adótartozás fejében. Újpesten nem tervezik az adórendelet módosítását. A IV. kerületben ugyanis már kivetették a telek- és az építményadót - mértékük 50-100, illetve 100-200 forint között mozog -, a törvények szerint kiróható többi adónemről pedig vagy országos, vagy fővárosi szintű szabályozás született. Sz. I. M. . lUII. '-j hLUd ( ) Mehetünk a telefonkönyvekért A budapesti telefon-előfizetők csak május 27-ig vehetik át ingyen a főváros új, kétkötetes telefonkönyvét az erre a célra kijelölt 91 budapesti postahivatalában. A Matáv - mint arról lapunkban már beszámoltunk - az 1995-ös telefonkönyvet 680 ezer példányban adatta ki, és azt minden jelenlegi, illetve az elkövetkező fél évben a leendő előfizetőknek a rendelkezésére bocsátja. Titokzatos vagyongazdálkodás Nem szabályozzák az összeférhetetlenséget A Fővárosi Közgyűlés nemrégiben fogadta el a vagyonrendeletet, s hagyta jóvá az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát. A várost irányító koalíció három gazdasági szakembere - Vajda Pál MSZP-s főpolgármester-helyettes, a szintén szocialista párti Kardos Péter portfóliótanácsnok és Székely Gábor (SZDSZ) volt főpolgármester-helyettes, jelenleg a tulajdonosi bizottság elnöke háttérbeszélgetésen kóvánt reagálni az ellenzék által megfogalmazott kritikákra. Vajda Pál és Székely Gábor azt bizonygatták, hogy a hatékony vagyongazdálkodás bizonyos esetekben megköveteli a nyilvánosság kizárását, s nem lenne jó megoldás, ha ellenzéki szakemberek kerülnének - mondjuk - a vagyonkezelő szervezet vezető posztjaira. (Az elmúlt években ez volt a gyakorlat.) A politikusok hangsúlyozták, hogy a privatizáció és a vagyongazdálkodás ellenőrzéséről is gondoskodtak a most elfogadott szabályozásban. Arra azonban nem adtak világos magyarázatot, hogy a pénzügyi ellenőrzéssel miért az MSZP-s politikus vezette pénzügyi bizottságot bízták meg, s miért nem a közgyűlés ellenőrző bizottságát. (Ez utóbbit a MIÉP frakcióvezetője, Csúcs László irányítja.) A háttérbeszélgetésen néhány személyes vonatkozású kérdés is elhangzott: az újságírók kíváncsiak voltak arra, hogy az egyik legjelentősebb magyar vállalkozás vezető tisztségviselője, Kardos Péter összeegyeztethetőnek tartja-e az önkormányzatban betöltött funkcióját a Co-Nexus vezérigazgatói székével. (A válasz: igen.) Kardos jelenleg egyébként a főváros értékpapírjaival és más tulajdoni részesedéseivel foglalkozik, ám hangsúlyozta, hogy ezek eladásáról ő nem dönt, nincs benne egyetlen bírálóbizottságban sem. Érdeklődésünkre Vajda Pál kijelentette, hogy szóba került ugyan az összeférhetetlenség, mint olyan ügy, amit a Városházának szabályoznia kellene, ám mint a főpolgármester-helyettes elmondta: meggyőzték őt arról, hogy ezt a lépést a vagyonrendelettől függetlenül kell megtenni. Ugyancsak felmerült egy területfejlesztéssel foglalkozó szervezet létrehozása. Erre Vajda Pál szerint nagy szükség lenne, s ha már életre hívják, jó lenne, ha pénzintézeti tevékenységet is ellátna. Az elképzelés helyességét Székely Gábor nem vitatta, ám megjegyezte, hogy jelenleg - ilyen mértékű infláció mellett - nem látszik valószínűnek, hogy forrásokhoz juthat egy infrastrukturális fejlesztésekkel foglalkozó társaság. Végül néhány adatot részleteztek a város vezetői: így a Fővárosi Önkormányzat közművagyona 250 milliárd forint, az intézményi vagyon pedig 50 milliárdra becsülhető. Az értékpapírok körülbelül tízmilliárdot tesznek ki. A valóban forgalomképes önkormányzati vagyon értéke azonban mindössze 17-19 milliárd forint. Sz. I. M. SZÁMVETÉS A regisztrált munkanélküliek Grafikánkból kiderül, hogy a fővárosban - két megyével összehasonlítva - hogyan alakult a regisztrált munkanélküliek száma. Az adatok azt jelzik, hogy a munkanélküliek tömege hogyan viszonyul a gazdaságilag aktívakéhoz. Az álláskeresésről háttérinformációnk mellékletünk III. oldalán olvasható. 30 000 január február március 301 60 000 | 335 8771 97777a :336 297| $////A ZZZZZL---------W ■ H 136 045| w január február március SZdZL.cSzzzl. 30 000 január február március 40 Ráta: a regisztrált munkanélküliek száma/gazdaságilag aktív lakosság Forrás: Országos Munkaügyi Központ | NÉPSZABADSÁG-GRAFIKA .