Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. június

1995-06-02

Vélemények a fővárosi nagyberuházásokról A megkérdezettek több mint fele fejlődő városnak tartja Budapestet A Szonda Ipsos május 23-24-én közvélemény-kutatást végzett a Budapesten élő felnőtt népesség körében a fővárosi nagyberuhá­zásokkal kapcsolatosan. A vizs­gálat a beruházások, az infra­struktúra általános megítélésén túl néhány most zajló, illetve épp befejezett építkezés lakossá­gi fogadtatására helyezte a hangsúlyt. A fővárosiak korántsem egy­ségesek annak megítélésében, miként változott az elmúlt évek­ben Budapest infrastruktúrája, de a domináns vélemény az, hogy a helyzet javult ebben a vo­natkozásban. Az itt lakók fele ugyanis azt érzékelte, hogy az utóbbi években jobb lett az utak, közművek állapota. Ezzel ellen­tétes tapasztalatot fogalmazott meg a fővárosiak 16 százaléka, míg 29 százaléknyian nem vet­tek észre semmilyen változást az infrastruktúrát illetően. Pozitív változásokról főképp a diplomá­sok és a fiatalok számoltak be, negatívakról pedig a középko­rúak. Azzal együtt, hogy a budapes­tiek szerint javult a város inf­rastruktúrája, rendkívül fontos­nak tartják, hogy továbbra is le­gyenek olyan nagyberuházások, mint amilyen az utak, hidak vagy a közművek építése. A megkérdezettek 56 százaléka egy ötfokú skálán értékelve, a legmagasabb osztályzatot adta, ezzel azt a véleményét fejezve ki, hogy az ilyesfajta beruházások­nak nagyon nagy jelentőséget tulajdonít. Az emberek egyötöde ugyancsak lényegesnek ítélte a fejlesztést, és ezt az álláspontját négyes érdemjeggyel fejezte ki. Az adatfelvétel időpontja: 1995. május 23-24. Az adatfelvétel módja: telefonos interjúk, stan­dard kérdőívvel. A mintanagy­ság: 500 fő, Budapesten. A min­ta összetétele arányosan képvi­seli a főváros felnőtt lakosságá­nak társadalmi, gazdasági, de­mográfiai összetételét. Az ada­tok értelmezésekor számolni kell a standard mintahibával. Ennek nagysága legfeljebb plusz-mínusz öt százalék lehet, de a legnagyobb valószínűsége a közölt adatoknak van. A beruházások ellenzői nagyon kevesen vannak: mindössze hét­­százaléknyian utaltak arra, hogy ezek nem igazán fontosak (ők egyes, illetve kettes osztályzattal jelezték a véleményüket). A vélemények leginkább az is­kolázottság szerint differen­ciálódnak, mégpedig oly módon, hogy minél magasabb képzettsé­gű valaki, annál fontosabbnak ítéli az említett nagyberuházá­sokat. A budapestiek többsége szerint az elmúlt években kedve­ző változás volt tapasztalható a főváros jelentősebb építkezésem a határidők betartásánál. A megkérdezettek nagyobbik ré­sze, 56 százaléka szerint a ko­rábbiakhoz képest javult a szer­ződéses fegyelem, ennek ellen­kezőjére csak hétszázaléknyian utaltak. Nem tapasztalt válto­zást e tekintetben 17 százalék, illetve nem tudott véleményt nyilvánítani 20 százalék. Bár a budapestiek - amint azt korábbi kutatások is igazolják - általában kedvezően nyilatkoz­tak a mostani, a tömegközleke­dést is érintő nagyberuházások­ról, a többségnek (68 százalék­nak) mégis az a véleménye, hogy a fővárosi önkormányzatnak még többet kellene költenie a tö­megközlekedés fejlesztésére. A budapestiek 22 százaléka elége­dettségének adott hangot, mondván, már ma is éppen meg­felelő mennyiségű pénzt juttat­nak erre a célra. Elenyésző - há­rom százalék - volt azok aránya, akik sokallják azt az összeget, amelyet a Városháza napjaink­ban a tömegközlekedés korsze­rűsítésére szán. A központi erő­források e célra történő átcso­portosításának az iskolázottság növekedésével egyre nagyobb a támogatottsága, és ezt a fiata­lok, illetve a középkorúak köré­ben is sokan helyeselnék. A fővárosiak 59 százaléka - az elmúlt egy-két év tapasztalatai alapján - Budapestet fejlődő vá­rosnak minősítette. Ez a véle­mény a fiatalok körében a legel­terjedtebb, 79 százalékuk vála­szolt ekként, s az iskolai végzett­ség növekedésével is egyre töb­ben tartják Budapestet fejlődő­nek. A megkérdezettek 25 száza­lékának véleménye nem ennyire pozitív, ők inkább stagnáló vá­rosnak látják Budapestet, olyan­nak, ahol nem történtek igazán nagy változások. Ez a nézet fő­ként a középkorúak között elter­jedt, nagyjából az egyharma­­dukra jellemző. A hanyatlást hangsúlyozta 12 százalékuk. Ez a vélemény leginkább az életkor függvényében változik: amíg a fiatalok között egyáltalán nem jellemző, addig az idősek között 17 százalék tartja Budapestet hanyatló városnak. A budapestiek számára jól is­mertek azok az infrastruktúra­fejlesztő nagyberuházások, ame­lyek a közelmúltban fejeződtek be, illetve még most is zajlanak. A kisföldalatti és az Andrássy út újjáépítéséről, valamint a nagy­körúti munkálatokról lényegé­ben minden budapesti polgár hallott (95 százalék). Csaknem ugyanekkora az ismertsége an­nak, hogy Lágymányoson új Du­­na-hidat építenek (88 százalék). Köztudott az is, hogy folyik a 2-es villamos pályájának re­konstrukciója (82 százalék). A budapestiek 61 százaléka tudja, hogy a Nagykörúton, a Blaha Lujza tér és a Bérkocsis utca közötti munkálatokat a ki­vitelezők határidő előtt fejezték be. E tekintetben különösen az idősek voltak jól tájékozottak, körükben 77 százaléknyian utal­tak arra, hogy sikerült idő előtt befejezni ezt az építkezést. (Vélemények... folytatás a III. oldalon) HA RÖVIDEN JELLEMEZNI KELLENE A FŐVÁROS ELMÚLT 1-2 ÉVÉT, MIT MONDANA, MILYEN VÁROS BUDAPEST? (a válaszok százalékos megoszlása) fejlődő város stagnáló város, ahol nem történtek nagy változások hanyatló város , nem tudja ÖN SZERINT AZ ELMÚLT ÉVEKBEN HOGYAN VÁLTOZOTT A FŐVÁROS INFRASTRUKTÚRÁJA (UTAK, KÖZMŰVEK ÁLLAPOTA STB.)? (a válaszok százalékos megoszlása) Bűnmegelőzési tanács alakul MUNKATÁRSUNKTÓL Fővárosi bűnmegelőzési taná­csot alakítanak a budapesti ren­dészeti és igazságszolgáltatási szervezetek. A testület létreho­zását a fővárosi önkormányzat közbiztonsági bizottsága kezde­ményezte. Rostás Ákos, a bizott­ság elnöke lapunkat úgy tájé­koztatta, a bűnmegelőzési taná­csot a BRFK parancsnoka, a fő­városi tűzoltóparancsnok, a fő­városi főügyész, a fővárosi bíró­ság elnöke, a budapesti polgárőr szövetség elnöke, a vám- és pénzügyőrség budapesti pa­rancsnoka és az önkormányzat védelmi bizottságának vezetője alkotja majd. A tanács elnöké­nek Demszky Gábort kérték fel. Az ülések nem lesznek nyilvá­nosak. Értesüléseink szerint a rendészeti és igazságszolgáltató szervezetek vezetői első ülésü­kön az idegenforgalmi szezon­ban szükséges intézkedésekről határoznak. Ezzel egyidejűleg a bizottság fővárosi közbiztonsági alapít­vány létrehozását is kezdemé­nyezte. Az alapítvány célja a budapesti rendészeti szervek munkáját segítő és a város bűn­­megelőzési, védelmi feladatai­val kapcsolatos kutatások, módszertani kiadványok készí­tésének, szoftverek kidolgozá­sának támogatása. Készülnek az idegenforgalmi szezonra SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Átszervezések a Városházán A tervezettnél kisebb mértékű átszervezésről tárgyaltak leg­utóbb megtartott ülésükön a főváros vezetői. A fővárosi önkormányzat kabinetjének ülésén a résztvevők egyebek között megvitatták azt az el­képzelést is, amely szerint a fő­polgármesteri hivatalon belül a jövőben önálló informatikai ügyosztályt hoznának létre, s összevonnák a települési érték­­védelemmel, illetve a városren­dezéssel foglalkozó szervezeti egységeket. Döntés született arról is, hogy életre hívnák a beruházá­si ügyosztályt, amelynek - a korábbi, lapunk által is ismer­tetett tervekkel ellentétben - szűkebb jogosítványai lenné­nek a fejlesztések és a megren­delések ügyében, viszont ellen­őrzési jogkört is kapna. Infor­mációnk szerint ez utóbbi azért lényeges, mert korábban a Városházán nem volt olyan részleg, amelynek a fővárosi beruházások átfogó ellenőrzése lett volna a feladata. A szervezeti változtatásokról szóló előterjesztésről várható­an még ezen a héten tárgyalnak az illetékes bizottságok. Szak­értők szerint a mostani javas­lat sokkal visszafogottabb a korábbinál, hiszen nem esik szó benne például a környezet­­védelmi, a közmű- és a közle­kedési ügyosztályok összevo­násáról. Sz. I. M. Az Elmü-sök reménykednek, hogy elkerülhető lesz a sztrájk MUNKATÁRSUNKTÓL A Budapesti Elektromos Művek Részvénytársaság (Elmü Rt.) szakszervezeti bizottságának el­nöke, Bánkúti Béláné közölte: cégénél továbbra sincs sztrájk­hangulat. Bár az Elmü alkalma­zottai és szakszervezeti bizottsá­ga egyetértenek a Villamosipari és a Bányaipari Dolgozók Szak­­szervezeti Szövetségének május közepén közzétett nyilatkozatá­val, bíznak a kormánnyal folyta­tott tárgyalások sikerében. A részvénytársaság dolgozói töké­letesen tisztában vannak azzal, mekkora károkat okozna a vá­rosban egy esetleges sztrájk, ezért nagyon remélik, hogy nem kell ehhez a fegyverhez folya­modniuk - hangsúlyozta az el­nök. Arról, hogy mit jelentene Budapesten a kötelező minimá­lis szolgáltatás, nem tudott nyi­latkozni, erről a két szakszerve­zet ugyanis csak sztrájkba lépés előtt döntene. Emlékeztetőül: a Villamos­­energia-ipari Dolgozók Szak­­szervezeti Szövetsége és a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszerve­zeti Szövetségének integrációs tagozata nemrég sztrájkbizott­ságot alakított, hogy az ágazat privatizációja során érvényt sze­rezhessen a munkavállalók ér­dekeinek. A többségi állami tu­lajdon megtartását és foglalkoz­tatási garanciákat követelnek. Szúnyogháború földön, égen Tökéletes védelem sehol sem létezik Píz Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) fővárosi intézete tegnap reggel riadót fújt, és ezzel elkezdődött az idei szúnyogháború. Jobb ké­sőbb, mint soha: óvatos becslé­sek szerint máris két hetet, a bo­rúlátóbbak szerint legalább egy hónapot így is késtek a hadüzenettel. A csúszás oka, mint az ilyen csúszásoké általá­ban, ezúttal is a nehéz anyagi helyzet. A fővárosi ÁNTSZ pénzügyi kondíciója már tavaly sem volt túl jó, ez az idén sem ja­vult, annyira nem, hogy a maguk erejéből ismét képtelenek lettek volna nekilátni - ahogy ők neve­zik - a szúnyogritkításnak. Noha a legilletékesebbet, a minisztéri­umot leszámítva minden más il­letékes minden alkalommal fel­hívja a figyelmünket, hogy a szúnyogirtás állami feladat és nem fővárosi, az ÁNTSZ ismét a Városházától kapta meg hozzá a pénzt. Kedden írták alá a szer­ződést 14 millió forintról, ame­lyet három részletben utalnak át, az elsőt a jövő héten. Az ÁNTSZ epidemiológiai fő­osztályának vezetője, dr. Bánki György lapunk érdeklődésére elmondta: először a földi lárva­­irtók lendülnek támadásba; az első frontot a Duna árterületén nyitják meg, azaz a mindig kriti­kus Római-parton, a Palotai-, a Nép- és a Hajógyári-szigeten, aztán Téténynél, a patakok és a tavak mentén, a parkokban és a ligetekben. A terv szerint még a jövő héten is a földön­ zajlik a harc, ekkor azonban már a kirepült szúnyo­gokat gyilkolják. Az offenzíva igazából június 12-e után telje­sedik ki: ekkor száll fel Zsám­­békról a szúnyogok réme, a per­metező helikopter, az aztán elin­tézi az utolsó túlélőket is. Azaz, maradjunk tárgyilagosak: a túl­élők kilencven százalékát. Töké­letes szúnyogirtás ugyanis sehol nincs, még Amerikában sem. B. T. A Víziváros lehetne az új belváros Interjú az I. kerület polgármesterével A Víziváros idegenforgalmi szempontból Budapest egyik legfon­tosabb kerülete. Polgármesterével, Katona Tamással készült in­terjúnk a III. oldalon olvasható. Szandelszy Béla felvétele

Next