Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. július
1995-07-04
BUDAPEST NÉPSZABADSÁG 1995. július 4., kedd Köztársaság a Városligetben A múlt csütörtökön hivatalosan is megalakult a Liget Köztársaság. Természetesen nem kell attól tartani, hogy mostantól a Hősök tere és Mexikói út közötti területen más pénznem lesz érvényben, esetleg a tó fölött átívelő hídon vámot kell majd fizetnünk és útlevelet felmutatni - a köztársaság neve ugyanis az „Egyesület a Városligetért” kitétellel teljes. Az alapítók - a városligeti múzeumok, az állatkert, a Vidám Park és a Gundel étterem vezetői - nem kevesebbet szeretnének, mint hogy visszacsábítani a polgárokat (a pestieket, a más tájakról vagy külföldről valókat egyaránt) a Ligetbe, mégpedig egy olyan Városligetbe, amely a hajdani Lizsé legnemesebb hagyományait eleveníti fel. A mai Városligetben ugyanis - fogalmaz Kálmán Zsolt, az egyesület főtitkára - áldatlan állapotok uralkodnak, a levegőzők helyét átvették a vérebek, a sétálókat lavórból, engedély nélkül kólát és főtt kukoricát kínáló árusok zaklatják. Bár az ötlet még a millecentenáriumi programsorozat körvonalazódása előtt megfogalmazódott, az 1996-os rendezvények körüli pezsgés felgyorsította az eseményeket. A ligeti intézmények immáron együtt igyekeznek kialakítani programjukat. Az alakuló ülésen szó esett például egy huszonnégy órás, a Liget teljes területén megtartandó bálról, de arról is, hogy az állatkert lovait csatarendbe állítva fel lehetne eleveníteni a hajdani Lizsé sétalovaglásait, kocsizásait. Az egyesület tehát megalakult, ám még vannak megoldatlan kérdések. A ligeti köztársaság tagjai ugyanis jórészt költségvetési intézmények - akad köztük olyan is, amelyiknek gazdája, a művelődési minisztérium még nem engedélyezte hivatalosan a csatlakozást. (Köztársaság. folytatás a III. oldalon) Tartoznak a villanyszámlával Kétszázezer budapesti család nem fizet A lakosság összesen egymilliárd, míg az ipari fogyasztók 958 millió forinttal tartoznak a Budapesti Elektromos Művek Rt.-nek a villamosenergia-szolgáltatásért. A részvénytársaság ezért törvénymódosító javaslatot készített, amelyben a hátralékok hatékonyabb behajtását szorgalmazza. Kiss Árpád osztályvezető elmondta: az Elmű 1993 szeptemberében vette át a Díjbeszedő Rt.-től saját számláinak kezelését. A júniusi adatok szerint összesen 267 ezer háztartás tartozott nekik az energia árával, ebből 19 ezren 10 ezer forintnál többel, összesen 572 millió forint értékben. Az osztályvezető szerint a lakossági hátralékosok jelentős része átmeneti pénzzavar miatt nem fizet, bár akadnak olyanok is, akik már hónapok óta tartoznak. Az Elmü Rt. egy éven túli lakossági kintlevőségeinek összege hétmillió forint, és húszmillió forinttal tartoznak azok, akik több mint fél éve nem fizetik a számlát. A budapesti ipari fogyasztók tartozása júniusban 958 millió forint volt, amelyből a nagyobb üzemek hátraléka 208 millió forint. A teljes összeg mintegy harminc százalékával a kisebb üzletek, szolgáltató cégek tartoznak az Elmű Rt.-nek. Az osztályvezető elmondta még: a díjat nem fizetőknek a részvénytársaság kétszer küld fizetési felszólítást, majd ha ez sem vezet eredményre, kikapcsolja az áramot. A második felszólítás után a társaság már ügyviteli költséget és késedelmi kamatot követel a hátralékosoktól. (A lakosság július 15-ig még kamatmentesen fizetheti meg tartozását.) A törvény értelmében azonban a nem fizetés regisztrálása és a szolgáltatás megszüntetése között 90 napnak el kell telnie. A elektromos műveknek ez jelentős veszteségeket okoz, ezért javaslatot tettek a villamos energiáról szóló törvény módosítására. Ennek lényege, hogy a jelenlegi kilencvenről csökkenjen harminc napra a várakozás ideje. Az osztályvezető szerint még ez is méltányos a hátralékosok fogyasztókkal szemben. M. R. A. Jövőre indul a panelprogram A vasbeton örökéletű, tömítései azonban múlandók A kormány múlt heti ülésén megtárgyalta és elfogadta Pál László akkor még ipari miniszter előterjesztését a honi épületfelújítási programról, különös tekintettel a panelházakra. A tervek szerint decemberre elkészülnek a gazdasági számítások is. A sietséget a felújítandó panel- és blokkházak nagy száma indokolja. Minél tovább várunk ugyanis, annál többet kell majd egyszerre „kezelésbe venni”. Magyarország közel négymilliós lakásállományának ugyanis közel 13 százaléka - azaz 500 ezer lakás - épült házgyári technológiával, míg további 280 ezer úgynevezett iparosított eljárással. Ezek harminchét százaléka Budapesten található. Közülük is az elsők éppen az idén lesznek harmincévesek, így a szakértők és a nemzetközi tapasztalatok tanúsága szerint is megértek a felújításra. Az ezredfordulóig mintegy 18 ezer lakás felújítása válik időszerűvé, 2010-re pedig újabb százezeré. így, ha nem kezdjük el idejében, képtelenek leszünk elvégezni a szükséges munkálatokat - figyelmeztet Dési Albert, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium önálló építőipari osztályának vezetője. A panelek elöregedése persze nem jelenti azt, hogy a házak kártyavárként omlanának össze, vasbeton szerkezetük ugyanis majdhogynem elpusztíthatatlan. Nem így a lift, a tömítés, a szigetelés és az elektromos vezetékek. Ezek elrohadnak, korhadnak, kiesnek és tönkremennek tíz-húsz év múltán. S ha nem akar valaki csupasz falak között lakni, akkor a szigetelést és az épületgépészeti rendszereket fel kell újíttatnia. A szakemberek úgy vélik, ez még nem szükségszerűen rossz: hasznot lehet belőle kovácsolni. Például értéknövelő felújítással. A tetőszigetelést össze lehet kötni tetőtér-beépítéssel, a külső burkolatjavítást korszerű „spórolós” fűtési technika bevezetésével. Ezek ugyanis a lakás forgalmi értékét is emelik. A múlt héten elfogadott programban ugyan a panelos épületek felújításán van a hangsúly, de benne foglaltatnak a családi lakók és a régi bérházak is. Az IKM illetékesei most a program részletein dolgoznak. Ezek közül is a finanszírozás tűnik a legfontosabbnak, hiszen a panelban élők képtelenek saját forrásból és főként ilyen gyorsan előteremteni a szükséges pénzt. A megoldás egy speciális hitelkonstrukció lehetne. Egy pályázat útján kiválasztott bank nyújtaná a hitelt, méghozzá a piaci kamat feléért. A másik felét az állam biztosítaná költségvetési forrásból, esetleg külföldi támogatásból. Kedvező kamatozású és futamidejű kölcsönt egyébként bármely lakástulajdonos kérhet majd, ha rendelkezik a felújításhoz szükséges pénz egynegyed részével. A felújítási program sikeres végrehajtásához azonban módosítani kell a társasházakról szóló jogszabályokat is, hiszen a jelenleg érvényes lehetővé teszi, hogy egyetlen lakó megakadályozza egy tízemeletes ház felújítását. Igen fontos a tulajdonosok felkészítése is - állítja Dési Albert. Egy tudományos igénnyel írt szakkönyv már napvilágot látott, ezt most „fordítják le” hétköznapi nyelvre. Készülnek majd szórólapok és tájékoztató füzetek, valamint egy 10-15 részes rövidfilmsorozat is, amelynek egy-egy darabja 5-5 perces lesz. Ezeket kábeltévékben szeretnék majd bemutatni. Sz. A. A. 2000-ig tizennyolcezer lakás felújítása válik időszerűvé RÉDEI FERENC FELVÉTELE Szerény, de méltó millecentenárium Kialakulóban az 1996-os év budapesti programja Az 1996-ra tervezett millecentenáriumi ünnepségsorozatról ma már egyre több mindent lehet tudni. Igaz, legtöbbször azt halljuk, hogy szerény lesz és visszafogott, nem sokban hasonlítható a honfoglalás ezeréves évfordulójáról megemlékező 1896-os kavalkádhoz. Ami nem csoda, hiszen a rendelkezésre álló alig 600 millió forint csak annak tűnik soknak, aki nem tudja, hogy a három nagy budapesti múzeum most zajló rekonstrukciója például egymagában 1,8 milliárd forintot visz el az ország költségvetéséből. (Szerény... folytatás a 111. oldalon) Talán Álmos akit javítanak VELLEDITS ÉVA FELVÉTELE A soroksári romák segítséget kérnek _________MUNKATÁRSUNKTÓL_________ A soroksári cigány önkormányzat támogatókat keres, hogy végre beindíthassa a romaklubot és megnyithassa a kerületi multikulturális kiállítótermet - írja Jóni Sándor, a helyi Romaszövetség társelnöke a Soroksári Hírlap hasábjain. A napokban megtartott kisebbségi önkormányzati ülés tapasztalatait összegezve Jóni egyebek mellett leszögezte: a kerület romái között sajnos még mindig túl sok az analfabéta és változatlanul nyugtalanító a cigánygyermekek iskoláztatásának helyzete. Fájó, de jellemző - figyelmeztet -, hogy sok gyerek hetedikben és nyolcadikban egyszerűen kimarad az iskolából, illetve ha mégsem, az utolsó két évben általában annyira leromlik a tanulmányi eredményük, hogy alig marad esélyük a továbbtanulásra. Pedig - hívja fel az olvasók figyelmét a társelnök - a cigányság csak úgy lábalhat ki többszörösen hátrányos helyzetéből, ha a tanulás révén sikerül átformálnia a fiatalabb nemzedékeinek tudatát. Hogy ez ne csupán álom maradjon, a soroksári romavezetők úgy érzik, mindenekelőtt a helyi pedagógusokkal kell a kapcsolatukat szorosabbra fűzniük. Füstellenes akció _________MUNKATÁRSUNKTÓL_________ Dohányzásellenes akcióra készül a főváros, s ezért a Főpolgármesteri Hivatal vezetői hamarosan levelet küldenek a népjóléti miniszternek. A fővárosi önkormányzat irányítói már korábban is kezdeményeztek intézkedéseket a dohányzás visszaszorítására, azonban kiderült: a füstölés olyan alapjog, amit csak törvény korlátozhat, önkormányzati rendelet nem. A tervezett intézkedések között szerepelt, hogy a Főpolgámesteri Hivatalban tilos lenne rágyújtani, és csak az erre a célra kijelölt helyiségekben pöfékelhetnének a javíthatatlanok. A népjóléti miniszternek azért küldenek levelet, hogy tegye meg a szükséges kormányzati előkészületeket, és így mihamarabb a parlament elé kerüljön az ügy. Épülhet a vezeték Régóta húzódó és korábban már-már elmérgesedni látszó vita végére tehet pontot az a megállapodástervezet, amelyet nemrégiben írtak alá a fővárosi és az újpesti önkormányzat vezetői. Bár még mindkét képviselő-testületnek jóvá kell hagynia a szerződést, a megoldás már most körvonalazódik egy - másfajta közigazgatási rendszerben valószínűleg fel sem merülő - ügyben. A konfliktus azzal kezdődött, hogy az újpesti önkormányzat nem járult hozzá az Angyalföldről induló szennyvízvezeték IV. kerületi szakaszának építéséhez. Mindaddig, amíg nem kapott garanciát arra, hogy nem okoznak az építők visszafordíthatatlan kárt az újpesti Duna-parton, amely a környék lakóinak lassanként az utolsó pihenőhelye maradt. Most úgy tűnik, a főváros és a IV. kerület megegyezett: folytatják az újpesti szennyvíztisztítóhoz vezető cső építését. A költségek egytizedét Újpest vállalta magára, a fennmaradó kilencven százalékot pedig a főváros. A két önkormányzat megállapodott arról is, hogy közösen pályáznak központi támogatásért. Ezzel befejeződhet az évek óta húzódó beruházás, mellyel kihasználhatják a IV. kerületi tisztító jelenleg fölösnek minősíthető kapacitását. A főváros vállalta, hogy megőrzik a Dunaparti zöldterületeket is. Sz. I. M. V áltozott a parkolási rend Szombaton hatályba lépett a budapesti közterületi parkolást szabályozó rendelet, amely a város különböző területein ötven, száz, százötven, illetve kétszáz forintban állapította meg a várakozásért kérhető maximális óránkénti tarifát. A rendelet nyomán a Belvárosban valószínűleg még az év végén nekifoghatnak annak a nagyszabású kísérletnek, amelynek tapasztalataiból kiindulva tavasztól megkezdődhet az új parkolási rendszer szélesebb körű bevezetése. A fővárosi és az V. kerületi önkormányzat a program első, 1997-ig tartó szakaszában mintegy négy-ötszáz parkolóautomatát kíván felállítani a pesti és budai körutak által övezett utcákon. Parkolásról, parkolókról és parkolóházakról szóló összeállításunkat mellékletünk VIII. oldalán olvashatják.