Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. július

1995-07-04

BUDA­PEST NÉPSZABADSÁG 1995. július 4., kedd Köztársaság a Városligetben A múlt csütörtökön hivatalosan is megalakult a Liget Köztársa­ság. Természetesen nem kell at­tól tartani, hogy mostantól a Hősök tere és Mexikói út közöt­ti területen más pénznem lesz érvényben, esetleg a tó fölött átívelő hídon vámot kell majd fizetnünk és útlevelet felmutat­ni - a köztársaság neve ugyanis az „Egyesület a Városligetért” kitétellel teljes. Az alapítók - a városligeti múzeumok, az állatkert, a Vi­dám Park és a Gundel étterem vezetői - nem kevesebbet sze­retnének, mint hogy visszacsá­bítani a polgárokat (a pestieket, a más tájakról vagy külföldről valókat egyaránt) a Ligetbe, mégpedig egy olyan Városliget­be, amely a hajdani Lizsé legne­mesebb hagyományait eleveníti fel. A mai Városligetben ugyan­is - fogalmaz Kálmán Zsolt, az egyesület főtitkára - áldatlan állapotok uralkodnak, a levegő­­zők helyét átvették a vérebek, a sétálókat lavórból, engedély nélkül kólát és főtt kukoricát kínáló árusok zaklatják. Bár az ötlet még a millecente­­náriumi programsorozat körvo­nalazódása előtt megfogalma­zódott, az 1996-os rendezvé­nyek körüli pezsgés felgyorsí­totta az eseményeket. A ligeti intézmények immáron együtt igyekeznek kialakítani prog­ramjukat. Az alakuló ülésen szó esett például egy huszonnégy órás, a Liget teljes területén megtartandó bálról, de arról is, hogy az állatkert lovait csata­rendbe állítva fel lehetne eleve­níteni a hajdani Lizsé sétalo­­vaglásait, kocsizásait. Az egyesület tehát megala­kult, ám még vannak megoldat­lan kérdések. A ligeti köztársa­ság tagjai ugyanis jórészt költ­ségvetési intézmények - akad köztük olyan is, amelyiknek gazdája, a művelődési miniszté­rium még nem engedélyezte hi­vatalosan a csatlakozást. (Köz­társaság.­ folytatás a III. olda­lon) Tartoznak a villanyszámlával Kétszázezer budapesti család nem fizet A lakosság összesen egymilli­­árd, míg az ipari fogyasztók 958 millió forinttal tartoznak a Budapesti Elektromos Művek Rt.-nek a villamosenergia-szol­­gáltatásért. A részvénytársaság ezért törvénymódosító javasla­tot készített, amelyben a hátra­lékok hatékonyabb behajtását szorgalmazza. Kiss Árpád osztályvezető el­mondta: az Elmű 1993 szep­temberében vette át a Díjbesze­dő Rt.-től saját számláinak ke­zelését. A júniusi adatok sze­rint összesen 267 ezer háztartás tartozott nekik az energia árá­val, ebből 19 ezren 10 ezer fo­rintnál többel, összesen 572 millió forint értékben. Az osz­tályvezető szerint a lakossági hátralékosok jelentős része át­meneti pénzzavar miatt nem fi­zet, bár akadnak olyanok is, akik már hónapok óta tartoz­nak. Az Elmü Rt. egy éven túli lakossági kintlevőségeinek összege hétmillió forint, és húszmillió forinttal tartoznak azok, akik több mint fél éve nem fizetik a számlát. A budapesti ipari fogyasztók tartozása júniusban 958 millió forint volt, amelyből a nagyobb üzemek hátraléka 208 millió forint. A teljes összeg mintegy harminc százalékával a kisebb üzletek, szolgáltató cégek tar­toznak az Elmű Rt.-nek. Az osztályvezető elmondta még: a díjat nem fizetőknek a részvénytársaság kétszer küld fizetési felszólítást, majd ha ez sem vezet eredményre, kikap­csolja az áramot. A második felszólítás után a társaság már ügyviteli költséget és késedelmi kamatot követel a hátraléko­soktól. (A lakosság július 15-ig még kamatmentesen fizetheti meg tartozását.) A törvény ér­telmében azonban a nem fizetés regisztrálása és a szolgáltatás megszüntetése között 90 nap­nak el kell telnie. A elektromos műveknek ez jelentős vesztesé­geket okoz, ezért javaslatot tet­tek a villamos energiáról szóló törvény módosítására. Ennek lényege, hogy a jelenlegi ki­­lencvenről csökkenjen harminc napra a várakozás ideje. Az osztályvezető szerint még ez is méltányos a hátralékosok fo­gyasztókkal szemben. M. R. A. Jövőre indul a panelprogram A vasbeton örökéletű, tömítései azonban múlandók A kormány múlt heti ülésén megtárgyalta és elfogadta Pál László akkor még ipari minisz­ter előterjesztését a honi épület­felújítási programról, különös tekintettel a panelházakra. A tervek szerint decemberre elké­szülnek a gazdasági számítások is. A sietséget a felújítandó pa­nel- és blokkházak nagy száma indokolja. Minél tovább várunk ugyanis, annál többet kell majd egyszerre „kezelésbe venni”. Magyarország közel négymilliós lakásállományának ugyanis kö­zel 13 százaléka - azaz 500 ezer lakás - épült házgyári technoló­giával, míg további 280 ezer úgynevezett iparosított eljárás­sal. Ezek harminchét százaléka Budapesten található. Közülük is az elsők éppen az idén lesznek harmincévesek, így a szakértők és a nemzetközi tapasztalatok tanúsága szerint is megértek a felújításra. Az ezredfordulóig mintegy 18 ezer lakás felújítása válik időszerűvé, 2010-re pedig újabb százezeré. így, ha nem kezdjük el idejében, képtelenek leszünk elvégezni a szükséges munkálatokat - figyelmeztet Dési Albert, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium önálló épí­tőipari osztályának vezetője. A panelek elöregedése persze nem jelenti azt, hogy a házak kártyavárként omlanának össze, vasbeton szerkezetük ugyanis majdhogynem elpusz­títhatatlan. Nem így a lift, a tö­mítés, a szigetelés és az elektro­mos vezetékek. Ezek elrohad­nak, korhadnak, kiesnek és tönkremennek tíz-húsz év múl­tán. S ha nem akar valaki csu­pasz falak között lakni, akkor a szigetelést és az épületgépészeti rendszereket fel kell újíttatnia. A­­ szakemberek úgy vélik, ez még nem szükségszerűen rossz: hasznot lehet belőle kovácsolni. Például értéknövelő felújítás­sal. A tetőszigetelést össze lehet kötni tetőtér-beépítéssel, a kül­ső burkolatjavítást korszerű „spórolós” fűtési technika be­vezetésével. Ezek ugyanis a la­kás forgalmi értékét is emelik. A múlt héten elfogadott prog­ramban ugyan a panelos épüle­tek felújításán van a hangsúly, de benne foglaltatnak a családi lakók és a régi bérházak is. Az IKM illetékesei most a program részletein dolgoznak. Ezek kö­zül is a finanszírozás tűnik a legfontosabbnak, hiszen a pa­nelban élők képtelenek saját forrásból és főként ilyen gyor­san előteremteni a szükséges pénzt. A megoldás egy speciális hitelkonstrukció lehetne. Egy pályázat útján kiválasztott bank nyújtaná a hitelt, méghoz­zá a piaci kamat feléért. A má­sik felét az állam biztosítaná költségvetési forrásból, esetleg külföldi támogatásból. Kedvező kamatozású és futamidejű köl­csönt egyébként bármely lakás­­tulajdonos kérhet majd, ha ren­delkezik a felújításhoz szüksé­ges pénz egynegyed részével. A felújítási program sikeres végrehajtásához azonban mó­dosítani kell a társasházakról szóló jogszabályokat is, hiszen a jelenleg érvényes lehetővé teszi, hogy egyetlen lakó megakadá­lyozza egy tízemeletes ház fel­újítását. Igen fontos a tulajdonosok felkészítése is - állítja Dési Al­bert. Egy tudományos igénnyel írt szakkönyv már napvilágot látott, ezt most „fordítják le” hétköznapi nyelvre. Készülnek majd szórólapok és tájékoztató füzetek, valamint egy 10-15 ré­szes rövidfilmsorozat is, amely­nek egy-egy darabja 5-5 perces lesz. Ezeket kábeltévékben sze­retnék majd bemutatni. Sz. A. A. 2000-ig tizennyolcezer lakás felújítása válik időszerűvé RÉDEI FERENC FELVÉTELE Szerény, de méltó millecentenárium Kialakulóban az 1996-os év budapesti programja Az 1996-ra tervezett millecente­­náriumi ünnepségsorozatról ma már egyre több mindent lehet tudni. Igaz, legtöbbször azt hall­juk, hogy szerény lesz és vissza­fogott, nem sokban hasonlítható a honfoglalás ezeréves évfordu­lójáról megemlékező 1896-os kavalkádhoz. Ami nem csoda, hiszen a rendelkezésre álló alig 600 millió forint csak annak tű­nik soknak, aki nem tudja, hogy a három nagy budapesti múze­um most zajló rekonstrukciója például egymagában 1,8 milli­árd forintot visz el az ország költségvetéséből. (Szerény... folytatás a 111. oldalon) Talán Álmos akit javítanak VELLEDITS ÉVA FELVÉTELE A soroksári romák segítséget kérnek _________MUNKATÁRSUNKTÓL_________ A soroksári cigány önkormány­zat támogatókat keres, hogy végre beindíthassa a romaklu­bot és megnyithassa a kerületi multikulturális kiállítótermet - írja Jóni Sándor, a helyi Roma­szövetség társelnöke a Soroksári Hírlap hasábjain. A napokban megtartott kisebbségi önkor­mányzati ülés tapasztalatait összegezve Jóni egyebek mellett leszögezte: a kerület romái kö­zött sajnos még mindig túl sok az analfabéta és változatlanul nyugtalanító a cigánygyerme­kek iskoláztatásának helyzete. Fájó, de jellemző - figyelmeztet -, hogy sok gyerek hetedikben és nyolcadikban egyszerűen kima­rad az iskolából, illetve ha még­sem, az utolsó két évben általá­ban annyira leromlik a tanulmá­nyi eredményük, hogy alig ma­rad esélyük a továbbtanulásra. Pedig - hívja fel az olvasók fi­gyelmét a társelnök - a cigány­ság csak úgy lábalhat ki több­szörösen hátrányos helyzetéből, ha a tanulás révén sikerül átfor­málnia a fiatalabb nemzedékei­nek tudatát. Hogy ez ne csupán álom maradjon, a soroksári ro­mavezetők úgy érzik, mindenek­előtt a helyi pedagógusokkal kell a kapcsolatukat szorosabb­ra fűzniük. Füstellenes akció _________MUNKATÁRSUNKTÓL_________ Dohányzásellenes akcióra ké­szül a főváros, s ezért a Főpol­gármesteri Hivatal vezetői ha­marosan levelet küldenek a nép­jóléti miniszternek. A fővárosi önkormányzat irányítói már ko­rábban is kezdeményeztek in­tézkedéseket a dohányzás visszaszorítására, azonban ki­derült: a füstölés olyan alapjog, amit csak törvény korlátozhat, önkormányzati rendelet nem. A tervezett intézkedések között szerepelt, hogy a Főpolgámeste­­ri Hivatalban tilos lenne rágyúj­tani, és csak az erre a célra kije­lölt helyiségekben pöfékelhet­nének a javíthatatlanok. A nép­jóléti miniszternek azért külde­nek levelet, hogy tegye meg a szükséges kormányzati előké­születeket, és így mihamarabb a parlament elé kerüljön az ügy. Épülhet a vezeték Régóta húzódó és korábban már-már elmérgesedni látszó vi­ta végére tehet pontot az a meg­állapodástervezet, amelyet nem­régiben írtak alá a fővárosi és az újpesti önkormányzat vezetői. Bár még mindkét képviselő-tes­tületnek jóvá kell hagynia a szerződést, a megoldás már most körvonalazódik egy - másfajta közigazgatási rendszerben való­színűleg fel sem merülő - ügy­ben. A konfliktus azzal kezdődött, hogy az újpesti önkormányzat nem járult hozzá az Angyalföld­ről induló szennyvízvezeték IV. kerületi szakaszának építéséhez. Mindaddig, amíg nem kapott garanciát arra, hogy nem okoz­nak az építők visszafordíthatat­lan kárt az újpesti Duna-parton, amely a környék lakóinak las­sanként az utolsó pihenőhelye maradt. Most úgy tűnik, a fővá­ros és a IV. kerület megegyezett: folytatják az újpesti szennyvíz­­tisztítóhoz vezető cső építését. A költségek egytizedét Újpest vál­lalta magára, a fennmaradó ki­lencven százalékot pedig a fővá­ros. A két önkormányzat megál­lapodott arról is, hogy közösen pályáznak központi támogatá­sért. Ezzel befejeződhet az évek óta húzódó beruházás, mellyel kihasználhatják a IV. kerületi tisztító jelenleg fölösnek minő­síthető kapacitását. A főváros vállalta, hogy megőrzik a Duna­­parti zöldterületeket is. Sz. I. M. V­­ ­áltozott a parkolási rend Szombaton hatályba lépett a budapesti közterületi parkolást sza­bályozó rendelet, amely a város különböző területein ötven, száz, százötven, illetve kétszáz forintban állapította meg a várakozá­sért kérhető maximális óránkénti tarifát. A rendelet nyomán a Belvárosban valószínűleg még az év végén nekifoghatnak annak a nagyszabású kísérletnek, amelynek tapasztalataiból kiindulva tavasztól megkezdődhet az új parkolási rendszer szélesebb körű bevezetése. A fővárosi és az V. kerületi önkormányzat a program első, 1997-ig tartó szakaszában mintegy négy-ötszáz parkolóa­utomatát kíván felállítani a pesti és budai körutak által övezett utcákon. Parkolásról, parkolókról és parkolóházakról szóló összeállításunkat mellékletünk VIII. oldalán olvashatják.

Next