Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. július
1995-07-04
1995. július 4., kedd Köztársaság a Városligetben ► FOLYTATÁS AZ I. OLDALRÓL A tárca annak ellenére nem járult hozzá, hogy a helyettes államtitkár örömmel üdvözölte a kezdeményezést és bizony ismeretes, hogy ma még a vállalkozásoknak sem mindig megy jól. Nincs hát más megoldás, az egyesület a tagdíjakat pályázatokkal igyekszik kiegészíteni, szeptemberben pedig a százéves kisföldalatti tiszteletére a Gundelben jótékonysági bált rendeznek, amelynek bevételét az egyesület céljaira ajánlják fel. Az alapító ülésen két, a Ligetet szorosan érintő kérdés is felmerült. Az egyesület tagjai úgy vélték, a jövőben a tavat tóként kell használni, magyarán szerencsés, ha van benne víz. A nemrégiben nagy vihart kavart útelzárásról azonban már megoszlottak a vélemények: az intézmények vezetőinek többsége hajlamos elfogadni a budapesti rendőrfőkapitány és a XIV. kerületi rendőrkapitány ajánlatát, mely szerint a Dózsa György úton alakítanának ki őrzött parkolót. Tekintve, hogy a közbiztonság rohamos romlása amúgy is a Liget legfőbb gondjainak egyike, az egyesület arra is ígéretet kapott, hogy jövőre megerősítik a zuglói rendőrséget, így végre jut ember a ligeti kutyások, tolvajok és engedély nélküli árusok elleni harcra. N. K. J. ÚTELZÁRÁSOK • Az I. kerületben az Attila úton, illetve a Krisztina körúton a Dózsa György térnél útszűkületen kell áthajtani, közműépítés miatt. • Óbudán a Lajos utcában a Szépvölgyi út közelében irányonként csak egy sáv járható. • A lágymányosi hídhoz kapcsolódó budai úthálózat kiépítése miatt lezárták a Hauszmann Alajos utcát. • Az Üllői úton a Pöttyös utcánál a városközpont felé vezető oldalon csak két sáv járható. • Kispesten az Ady Endre úton a Szalay utca és a Tálas utca között a Határ út felé vezető útpályát lezárták. • Július 5-től a Róbert Károly körúton végzendő pályafelújítás miatt az 1-es villamosok a Kerepesi úttól a Lehel utcáig közlekednek. A Bécsi út és a Reitter Ferenc utca között autóbuszok viszik az utasokat. BUDAPEST. Csillagok, szobrok és lobogók Hová kerültek az intézményekből a múlt politikai relikviái? „Itt csak a külsőségek idézik a kapitalizmust, minden más a velejéig romlott szocreál” - így szól az étlap mottója a Kádárkorszak jelképeivel telezsúfolt Marximban, nem hagyva kritika nélkül a jelent sem. S míg a pizza a la brrr...ÁVO mellé kádárkát (vizezett kadarkát) rendel a vendég, végignézheti képekben, zászlókban, jelvényekben elbeszélve a szocializmusnak nevezett korszak történetét. A Szoborpark mellett a Marxim kocsma a főváros másik nagy relikvialerakata és így turistalátványossága is. Az amerikaiak tán maguk sem értik, miért nevetve dicsérik a berendezést („A dizájn oké!”), a magyarok meg unottan nézelődnek. Szinte senki nem tudja már, hogy hová tűntek a közintézmények vörös csillagai és zászlói, a kötelező folyosódíszek, Lenin-képek, gipszszobrok, a milliószámra gyártott Kiváló Brigád, Kiváló Dolgozó, Kiváló Satöbbi kitűzők. Kikoptak a városból a szocializmus jellegzetességei, csak a legértékesebbek kerültek közülük múzeumokba, raktárakba. Mint például az Országház tetejéről leszerelt vörös csillag, amit feldarabolva őriz a Legújabb kori Történeti Múzeum a parlamenti ülésteremből és az MSZMP székházából származó Kádár-címerek társaságában. - Elég sok a bóvli - mutat néhány transzparenst a múzeum kutatója, Bencze Géza. - Annak idején zsákszámra kaptuk az apróbb jelvényeket, kitüntetéseket, de ma már régiségkereskedőktől vásároljuk az értékesebb, hiányzó darabokat. Egyébként minden fontos relikviából őrzünk egy-egy példányt.” A képviselői irodaház pincéje sem tartogat nagy meglepetéseket, valószínűleg inkább az efféle helyeknek kijáró tisztelet mondatja Árva Péter műszaki igazgatóval, hogy azért ha egyszer alaposan kitakarítanának, sok minden előkerülne. Két - most csomagolópapírba csavart - szobor mindenképpen, Lenin és Sztálin elvtársak múlatják így az időt a raktárban, néhány falnak támasztott festmény mellett, amelyek egyikéről Rákosi Mátyás biztatja nézőjét, sugárzó tekintettel. A valóban értékes képek - amelyeket a nagy költözködéskor nem vitt magával az MSZMP - visszakerültek a Nemzeti Galériába, hiszen onnan kapták kölcsön a hivatalok. A kisebb bronz Leninek - mit tesz a népszerűség - az igazgató szavai szerint kézenközön eltűntek. Nem így az Országházról készült fotóalbumok. Ezeket - apró átalakítás után (pengével kaparták ki a vörös csillagot) - kevésbé fontos személyiségeknek ajándékozták. Újrahasznosították a vörös zászlókat is. Nemcsak a rudat, hanem az anyagot is megtartották, majd terítőket varrtak belőlük. A Budapest díszítésével foglalkozó Városdekor Kft.-nél is ezt a módszert választották. Szétszabdalták és feldolgozták a selymet - ahogy Földes Péter, a fővárosi önkormányzat tisztviselője fogalmazott: már csak zöldet és fehéret kellett hozzá venniük. Rendelet egyébként nem született a zászlók begyűjtéséről, az iskolák, irodák, bérházak gondnokai szerint a legtöbbjük ma is a pincékben porosodik. - „Ha találunk egyet - mondja egy ferencvárosi házmester - jót nevetünk, aztán visszadobjuk a többi kacat közé.” Mucsányi Marianna A többségük pincék mélyén porosodik bánhalmi János felvétele V. Szerény, de méltó lesz a millecentenárium Kialakulóban az 1996-os év budapesti programja ► FOLYTATÁS AZ I. OLDALRÓL Ismeretes az is, hogy a szűkös lehetőségeket a különböző programok összehangolásával igyekeznek ellensúlyozni. A szigorúan vett millecentenáriumi rendezvényeket a magyar iskola ezer évét felidéző programok egészítik ki, s a két sorozatot összefogó emlékbizottság együttműködik a hamvába holt expo legéletképesebb ötleteit megvalósítani szándékozó Vendégségben Magyarországon rendezvénysorozat szervezőivel. Mint Deme Péter, a millecentenárium miniszteri biztosa fogalmaz: „1996-ra két programfüzetet nem lehet kiadni”. Akárcsak száz évvel ezelőtt, Budapest most is rendkívül fontos helyszín, a kiemelt, azaz teljes egészében a költségvetésből finanszírozott programok többsége itt zajlik majd. Ezek egyike a Nemzeti Múzeum új állandó kiállítása, melyre 120 millió forintot tud fordítani az emlékbizottság, sőt a siker érdekében nyolctagú albizottságot is felállított Gerő András történész elnökletével. A kiállítás - tudtuk meg - nemcsak a magyarság, hanem a történelmi Magyarországon élő többi nép történetét is felöleli. Az első egység - s vele együtt a Fodor István rendezte, külföldi leleteket, tárgyakat is felvonultató honfoglalás-történeti időszaki kiállítás - március 15-én nyílik meg. A honfoglalás történetét bemutató anyag hazai darabjait később természetesen ugyancsak a Nemzeti Múzeumban helyezik el. Ugyancsak március 15-én nyitják meg az állandó kiállítás újkori részét, míg a középkori egység augusztus 20. után lesz látható. Az albizottság javaslatára az operatív bizottság úgy határozott, hogy a XX. század történetét - éppen azért, mert ebben a kérdésben a magyar társadalom erősen megosztott - egyelőre nem dolgozzák fel az állandó kiállítás keretei között. Ehelyett több, egymást váltó, és a különböző felfogásokat híven reprezentáló időszaki kiállítást rendeznek a korszakról, melyek közül az első várhatóan október 23-án nyílik meg. Hasonlóképp kiemelt programnak számít a Hősök tere vezérszobrainak tatarozása. A szobrokat már márciusban eltávolították, azóta a Színesfém Kivitelező Kft. dolgozik rajtuk. Mint Szilágyi Andrástól, a megbízó Budapest Galéria illetékes munkatársától megtudtuk, a vezérfelújítás az eredeti terv szerint halad, az előkészítés alaposságának köszönhetően a kőbányai telepen nemigen találtak olyan hibát a szobrokon, amelyekről korábban ne tudtak volna. Időközben a múlt héten megkezdődött az oszlop tisztítása, később pedig, július második felében a talpazat kijavítására kerül sor. Kiemelt, bár csak részben központilag fedezett programnak számít a városligeti rendezvénysorozat. A Ligetben található múzeumok és az állatkert több millió forintot kapnak a közös kalapból, igaz, ez a sok esetben már évek óta tervezett kiállítások, események megvalósítására édeskevés. Vállalkozókedvben tehát nincs hiány, a tervezgetésnek csak a pénzszűke szab határt. Nem véletlen, hogy a megmaradt 222,5 millió forintra 1240 pályázatot nyújtottak be, s a pályázók csaknem négymilliárd forintra tartottak volna igényt. Az emlékbizottság végül 395 kezdeményezés támogatása mellett döntött. Bár az 1996-os budapesti események pontos forgatókönyve még nem alakult ki, a pályázatnyertes rendezvények és kiadványok listáját olvasva már képet kaphatunk arról, milyen is lesz a millecentenárium Budapesten - mondja Kristóf László fővárosi idegenforgalmi biztos, és hozzáfűzi: a program kialakításakor fontos szempont, hogy a rendezvények többsége a polgárok széles rétegeihez szóljon, az ünnep és a megemlékezés pedig együtt, egymást kiegészítve jellemezze az 1996-os évet. Kristóf László úgy véli: a millecentenáriumi rendezvénysorozat a magyar önismeretet szolgálja elsősorban, ám a programok jórésze arra is alkalmas, hogy az idelátogató külföldiek valamivel árnyaltabb képet kapjanak rólunk. Mint megtudtuk, a pályázat nyertesei között több fővárosi múzeum is megtalálható. A Budapesti Történeti Múzeumban megnyitják a főváros történetét bemutató állandó kiállítás második részét, a Hadtörténeti Múzeumban a könnyűlovasság és a huszárság történetét elevenítik fel, a Néprajzi Múzeumban a rokonnépekre és az őshazára emlékeznek, a Nemzeti Galériában a nagybányai festőiskola centenáriumáról lesz kiállítás, míg a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumban a fővárosi vendéglátás fénykorát, az 1873 és 1930 közötti időszakot idézik fel. Lesz ezenkívül - sok más program között - nemzetközi népzenei fesztivál a Tabánban, nagyszabású bélyegkiállítás, és Budapesten rendezik meg a Magyarok Világszövetségének negyedik világtalálkozóját is. A koncertek, konferenciák és vetélkedők mellett több kiadványt is támogatott az emlékbizottság, így jövőre megjelenhet a millenniumi eseményekről szóló több nyelvű album, az 1890 és 1914 közötti Budapestet bemutató fotókötet, valamint sok régóta várt forráskiadvány és monográfia. A pályázat emellett lehetőséget biztosított néhány olyan, régtől sürgető munka elvégzésére, melyekre egyébként talán évekig nem jutott volna pénz. Letisztíthatják ily módon a százéves Iparművészeti Múzeum homlokzatát és restaurálják a Vidám Park 1906-ban épített körhintájának freskóit. N. Kósa Judit MARGO MARGÓ__________________________ Fővárosi tulajdonban a Rege Szálló A fővárosi önkormányzat kis értékű részvényeinek elcserélése révén hozzájutott a XII. kerületi Rege Szállóhoz - adta hírül az MTI. Székely Gábor, az önkormányzat tulajdonosi bizottságának elnöke elmondta: a több mint 775 millió forint névértékű részvényeket mindössze 664 millió forintos piaci áron cserélték el a Cooptourist Rt.-vel. A szálloda megszerzésével egyébként már az előző képviselő-testület is foglalkozott, ám egy akkori szakértői vizsgálat szerint a hotelfunkciók fenntartásához 109, a nyugdíjasházzá alakításhoz pedig 143 millió forintos felújításra lett volna szükség. Székely szerint azonban a jelenleg is szállodaként működő Rege Hotel átalakítás nélkül is alkalmas arra, hogy a főváros emelt szintű szociális otthona legyen. NÉPSZABADSÁG I1J ✓ Újabb megszüntetett BKV-járatok A BKV tájékoztatása szerint a vállalat a gyér forgalom miatt pénteken üzemzárástól megszüntette a 87/B, a 110-es és a 197-es autóbuszjáratokat. Szociális beruházások vizsgálata A fővárosi önkormányzat pénzügyi bizottsága szükségesnek tartja az elmúlt három-négy évben megkezdett nagy értékű szociális beruházások pénzügyi, szakmai ellenőrzését. A részletes pénzügyi vizsgálatot a kamaraerdei szociális otthon építéséről nemrégiben a bizottság elé került átfogó jelentés alapján tartják indokoltnak. A kamaraerdei otthon felújítását végző vállalkozó kiválasztása ugyanis zártkörű versenytárgyaláson történt, ezt azonban a hivatal szerint semmi nem indokolta. A pályázat eredményeként pedig - előzetes jogi szakvélemény ellenére is - előnytelen, a fővállalkozói felelősséget nem érvényesítő szerződést kötöttek. Az alvállalkozó szakmai felkészültsége, ereje ugyanis meghaladta a generálkivitelezőét. A beruházás hónapokra leállt, amiről nem tájékoztatták a város vezetését. A munka szünetelése miatt romlott a létesítmény állaga, és az időveszteség is további károkat okozott a fővárosnak. (MTI) Tisztább a Duna vize Laboratóriumi elemzések szerint bakteriológiai szempontból valamelyest javult a Duna vizének minősége. Ennek egyik oka az lehet, hogy az átlagosnál hosszabb ideje magas a vízállás, s a nagyobb vízmennyiségben jobban oldódik a szennyeződés. A vizsgálat szerint azonban fürdésre igazán csak a Ráckeve környéki folyószakasz alkalmas. Ennek ellenére naponta több tízezren lubickolnak a különböző szabadstrandokon, amelyek közül csak azok tekinthetők legálisnak, ahol a parton öltözőket, zuhanyzókat, hulladékgyűjtőket helyeztek el. Minderről a helyi önkormányzatok kötelesek gondoskodni. (Pénzhiány miatt az idén egyetlen esetben sem kértek hatósági engedélyt szabadstrand nyitására.) A Budapest környéki bányatavak vízminősége egyébként általában jobb mint a Dunáé. A csatornázás eredményeként tisztább lett az Omszki tó vize is, amely így fürdésre alkalmassá vált. Tilos viszont a fürdés a budakalászi bányatavakban, amelyek még jelenleg is munkaterületnek számítanak. Egyházi iskola a XVII. kerületben A XVII. kerületi önkormányzat döntése értelmében mégis egyházi tulajdonba kerül a Pesti úti általános iskola. Az épületet az 1996/97-es tanévtől kezdve veheti birtokába a római katolikus és az evangélikus egyház által közösen fenntartott Pál Apostol Általános Iskola. A lakossági tiltakozások ellenére született döntés értelmében a Pesti úti iskola diákjai a közeli, Újlak utcai iskolában folytatják majd tanulmányaikat. A Pesti úti iskola igazgatójának megbízatását egyébként visszavonták, feladatait az Újlak utcai igazgató veszi majd át. A bajor HYPO-BANK 100%-os leányvállalatánál mp-PLus magas hozamú és biztonságos befektetés 32,50 negyedévenként változó alapkamat és garantált, emelkedő prémium alapján. Jelenlegi átlagos kamatozás változatlan alapkamatnál évi 28,50%. Szívesen várjuk hívását: Budapest .......... l/JW.04 W Gytr.........................96/312-111 HYPOMIK HYPO-BANK HUNGÁRIA RT. les. 4.