Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. szeptember

1995-09-01

Ingyenebéd negyvennyolcból Az elmúlt télen a hajléktalanok néhány oldalas kiadványt kap­tak, amelyben arról tájékoztat­ták őket, hol találnak átmeneti éjszakai szállást, ingyenes étke­zést. A nyomtatványban szerep­lő tíz budapesti népkonyha kö­zül néhány csak télen üzemel. Az Oltalom Karitatív Egyesület télen-nyáron működő konyhá­ján elmondták: a nyári időszak­ban elég a száz adag étel, télen viszont nehezen tudják pótolni a hiányzó húsz-negyven adagot. Hetente egyszer adnak tésztát, egyszer pedig csak levest ke­nyérrel. A menüt egy fővárosi közétkeztetési vállalatnál ren­delik meg, ahol több mint száz­ezer adag egytálételt főznek na­ponta. A Junior Vendéglátó Rt.­­nél elmondták, nagyon kevés pénzből, napi negyvennyolc fo­rintból kell tartalmas, laktató ételt készíteniük. Ebből négy a kenyér, a többi pedig egy adag meleg ételnek az ára. Az ingyen­konyhákra sem kerülhet kevés­bé jó minőségű élelmiszer, hi­szen az ott étkezők csak napon­ta egyszer jutnak megfelelő ételhez. A heti menüt megren­delés alapján vagy önállóan, anyagi lehetőségeik figyelembe­vételével állítja össze a Junior. Hetente kétszer van főzelék, 7-8 deka hússal - rendszerint fasí­­rozottal, rántott párizsival vagy pulykafalatokkal. A főzelékek friss zöldségekből készülnek. Hetente egyszer csak levest ad­nak, amelyben sok a zöldség és a tészta. A főzelék a leglaktatóbb és vitaminokban leggazdagabb étel, ezért ezt főzik leggyakrab­ban. Az étrend évszaktól füg­getlenül egyforma, bár télen ne­hezebb pótolni a vitaminokat, így előfordulhat, hogy lencse- vagy babfőzelék sűrűbben kerül a népkonyhák asztalára. L. K. NÉPSZABADSÁG Lőttek a füstöt okádó autóknak Megállniuk sem kell ahhoz, hogy ellenőrizzék őket A Budapesten kivetett légszennyezési bírság 1992-ben 25 millió forint volt, igaz, abban az évben csupán 128 ezer (!) forint bünte­tés vált jogerőssé. A fővárosi önkormányzat idei költségvetésében 20 millió forintos bevételt tervezett a légszennyezési bírságokból, ám ebből eddig mindössze 44 ezer 300 forint folyt be. Az elmaradt bírságokról Bubla Gyula, a fővárosi önkormányzat környezetvé­delmi bizottságának elnöke tételes elszámolást kért a környezet­­védelmi felügyelőségtől. MUNKATÁRSUNKTÓL Szinte biztos, hogy a tervezett húszmillió forintos bevétel az év végéig nem valósul meg - mondta lapunk érdeklődésére a bizottság elnöke. - Egyúttal önkritikát is kell gyakorolnom, hiszen a költségvetési vitában még keveselltem is a húszmil­liós összeget, a fővárosi levegő állapotából kiindulva inkább harminc-, harmincötmillió fo­rintot tartottam voln­a reális­nak. Ez egyúttal azt is jelente­né, hogy a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársai ebben az évben 90-100 millió forintos bírságot szabnának ki, hiszen a jogsza­bályok szerint csupán a kivetett összeg egyharmada illeti meg az önkormányzatot. Bubla Gyula áprilisban tájé­koztatást kért a környezetvé­delmi felügyelőség által kisza­bott bírságokról. A felügyelőség az 1991-es évről már nem tu­dott adatokat szolgáltatni, s az általuk megadott számsorból hiányzik az idei információk nagy része is. A környezetvédelmi bizottság elnöke szerint az adatok arról árulkodnak, hogy a környezet­védelmi bírságokat a vállalko­zók nem veszik komolyan, a ha­tározatokat úgyszólván azonnal megfellebbezik. (Lettek... foly­tatás a III. oldalon) Szondázzák az öreg Skodát BOROS JENŐ FELVÉTELE ­ Mérsékelten drágul a parkolás Kutyás őrök és lebilincselő történetek várhatók Szeptember elsejétől új parko­lási díjak lépnek életbe a fővá­rosban. A Belvárosban órán­ként 120, a Nagykörúton belül 80, a Nagykörút és a Hungária körút közötti parkolókban pe­dig 50 forint lesz az óránként fizetendő tarifa. MUNKATÁRSUNKTÓL A fővárosi parkolóhelyeket üzemeltető Petrolex Top Ga­rázs (PTG) Kft. ügyvezető igaz­gatója csütörtökön bejelentette: a Főpolgármesteri Hivatal ille­tékeseivel abban állapodtak meg, hogy szeptember elsején csupán mérsékelt tarifaemelést hajtanak végre. Mint arról la­punkban már többször is be­számoltunk, a Fővárosi Köz­gyűlés májusban új parkolási díjakat állapított meg, amelyek szeptember elsejétől lépnek életbe. A határozat szerint az óránkénti alapdíj húsz forintról ötvenre emelkedik, a Nagykör­úton belüli régióban pedig az övezeti besorolásnak megfele­lően az alapdíj kétszeresét, há­romszorosát, a kiemelt térség­ben pedig a négyszeresét is el­kérhetik a parkolóőrök. A mai naptól tehát óránként kétszáz forint lehetne a legdrágább parkolási díj a városban. A PTG Kft. és az önkormányzat illetékesei a főpolgármester egyetértésével abban állapod­tak meg, szeptembertől nem ér­vényesítik a maximális tarifá­kat. Kupper Andrástól megtud­tuk, a díjemeléssel egyidejűleg változik az általuk bérbe vett 1326 parkolóhelyért a főváros kasszájába befizetendő összeg is. Az ügyvezető igazgató be­számolt arról is, hogy reményei szerint egy hónap múlva már alkalmazhatják a kerékbilin­cset is. A parkolási díjjal ugyan­is máris több mint húszezer au­tós tartozik a kft.-nek. A cég munkatársai abban bíznak, a fizetési fegyelem rövid idő alatt megszilárdul, mihelyt a notóri­us nem fizetők egy napon ke­rékbilincsbe verve találják majd az autójukat. Megtudtuk azt is, hogy a leg­nagyobb parkolókba a kft. a sa­ját költségén egyenruhás, ku­tyás őröket fogad. A parkolók „őrzés nélküli” minősítése azonban változatlan megma­rad, az autók között sétáló ku­tyás őr jelenléte mindössze azt a célt szolgálja, hogy elriassza a bűnözőket. Autózni sem, megállni sem olcsó boros­jenő felvétele A lángok elől a mélybe ugranak MUNKATÁRSUNKTÓL Budapesten hosszú évekig nem fordult elő, hogy valaki az égő házból az ablakon kiugorva próbáljon menekülni. Amikor a Jós utcai robbanás bekövet­kezett, és a leszakadt lépcső­házból ketten a mélybe vetet­ték magukat, óriási volt a fel­háborodás: miért nincs élet­mentő ugrópárnája a tűzoltó­ságoknak? A belügyi szervek összeadták rá a pénzt, a mentő­párna azóta egy Ford Transit mikrobuszra szerelve a VIII. kerületi laktanyában áll ké­szenlétben. Üzembe helyezése mindössze néhány percet vesz igénybe, s mint a tesztelést végző kaszka­dőrök bebizonyították, akár a 40 méter magasságból alázu­hanó testet is biztonságosan befogadja. (A lángok... folyta­tás a III. oldalon) Szegénységi bizonyítványt állítottak ki a kerületekről A Főpolgármesteri Hivatal ta­vasszal levélben kérte a kerüle­ti önkormányzatokat, hogy te­gyék meg javaslataikat a szoci­ális ágazat pénzeinek felhasz­nálására. A Városházán a na­pokban megtartott értekezlet célja is az volt, hogy egyeztetes­­sék a nézeteket a források meg­osztásáról. Szolnoki Andrea főpolgár­mester-helyettes hangsúlyoz­ta: az eddigi rendszer többé­­kevésbé jól követi a népesség megoszlását, lélekszámát. Ra­dikális változtatásra tehát nincs szükség, viszont lehetsé­ges a további differenciálás. A fórum résztvevői - köztük Szolnoki is - kitértek azonban arra, hogy a központi támoga­tások (normatívák) emelésére lenne szükség, különösen az intézmények fenntartására. A szociálpolitikai normatíva ugyanis a feladatok ellátását most csak 50-55 százalékban fedezi­­se.) Pesterzsébet tehát azt sze­retné, hogy a leggazdagabb és a legszegényebb kerület közöt­ti egy főre eső különbség (a normatívában) a jelenlegi 200- ról nyolcszáz forintra növeked­jen. Ellentétes véleményt fogal­mazott meg az I. kerületi önkor­mányzat: szerintük is figyelem­be kell venni az idősek, a kisko­rúak és a munkanélküliek ará­nyát, ám a személyi jövedelem­­adó beszámítása szerintük „a redisztributív rendszert erősíte­né”. Ezért nem támogatnák azt az elképzelést, hogy a nagyobb szja-befizető kerületek keve­sebbet kapjanak a szociális tá­mogatásokból. A XI. kerület ügyfélszolgála­ti irodájának vezetője, Fehér Józsefné arról szólt, hogy a se­gélyezettek számára vonatkozó fővárosi számítások hiányosak, ugyanis csak a törvényben kö­telezővé tett támogatásokat veszi figyelembe. Ugyanakkor ­ Hegyek között, völgyek között Megoldódni látszik a Budapesti Gyermekvasút - az egykori út­törővasút - sorsa, ugyanis beje­gyezték a Gyermekvasutasokért Alapítványt. A MÁV Rt. illeté­kese egy sajtótájékoztatón az MTI tudósítójának elmondta, hogy az alapítványt a vasút és a Baráti Kör az Úttörővasútért Egyesület hozta létre. A MÁV Rt. jóvoltából az alapító vagyon meghaladja a hatmillió forintot, s ezt az összeget hamarosan ki­egészíti a fővárosi önkormány­zat közgyűlésén jóváhagyott há­rommillió forintos támogatás. ■ Holnap egyébként nosztalgia­napot rendeznek a Budapesti Gyermekvasúton annak érde­kében, hogy népszerűsítsék a továbbra is gyermekek által működtetett vasutat, illetve újabb támogatókat találjanak. A tájékoztatón az is elhangzott, hogy az elmúlt években a gyer­mekvasút kiadásai sokszorosan meghaladták a bevételeket. Ezért a MÁV Rt. már nem tudta egyedül vállalni a költségeket. Megoldást átmenetileg az ala­pítvány bejegyzése jelent, ám a közeljövőben a közlekedési mi­niszter versenytárgyalást ír ki a gyermekvasút üzemeltetésére. A hét végi nosztalgianapon valamennyi állomáson színes rendezvények,­­szabadidő-, sport- és ügyességi programok várják az érdeklődőket. Lesz például gólszerző verseny és lu­fifújó viadal, KRESZ-vetélke­­dő és kötélhúzás, Nick Árpád erőművész pedig a gyermekek­kel együtt húzza majd a gyer­­mekvasutat. Külön érdekessége lesz a rendezvénynek, hogy az elmúlt 47 év egykori gyermek­­vasutasai ismét szolgálatba áll­nak. Több száz önként jelentke­ző egykori úttörővasutasból vá­logatták ki a résztvevőket. Az egész napos nonstop programot este a hűvösvölgyi állomásnál jótékonysági koncert zárja. Bár abban egyetértettek a tanácskozás résztvevői, hogy több pénzre van szükség, az elosztás módjáról már eltért a véleményük. A XX. kerületiek szerint az egy főre eső személyi jövedelemadóval fordított arányban kellene meghatároz­ni a városrészek részesedését a forrásokból. Figyelembe kelle­ne venni azt is, hogy mekkora a gyermekek, nyugdíjasok és a tartósan munkanélküliek ará­nya. Ez utóbbi kapcsán kide­rült, hogy a Fővárosi Munka­ügyi Központ megtagadta a részletes adatok átadását a XX. kerületnek, így nem elég megbízhatóak a számításaik.­­Szolnoki Andrea ezt követően jelentette be, hogy a Városhá­zán úgynevezett forrásközpon­tot akarnak létrehozni, amely­nek feladata lenne a kerületi és a fővárosi információk gyűjté­a kerületek egymástól eltérően szabályoznak számos részlet­­kérdést. A XI. kerületben pél­dául a szociális kiadások több mint egyharmadát költik rend­szeres nevelési segélyre - jólle­het, erről a Főpolgármesteri Hivatal összesítésében nem is esik szó -, ami körülbelül három­ezer gyermeket érint. A XI. ke­rületi szakember szerint mérle­gelni kellene azt, hogy a nor­matívák elosztásakor vegyék tekintetbe a kerületi lakásvi­szonyokat. Ahol ugyanis le­romlott állagú épületek van­nak, többnyire nagyobb támo­gatást igényelnek a polgárok lakásaik fenntartására. A XV. kerületi szociális bizottság el­nöke szintén új szempontot ajánlott: szerinte a segélyezet­tek számát is bele kellene kal­kulálni a források elosztásába. Sz. I. M. SEGÉLYEZETTEK SZÁMA A KERÜLETI NÉPESSÉGEN BELÜL Budapesten csaknem háromszázezer ember kapott segélyt 1994- ben - tudtuk meg a Főpolgármesteri Hivatal szociálpolitikai ügyosztályán. Ez azt jelenti, hogy a teljes népesség 15 százaléka szorult támogatásra. A segélyezettek száma az előző évhez, 1993- hoz képest 22 százalékkal növekedett. A kerületek közötti kü­lönbségeket érzékelteti ábránk, amit városházi források alapján készítettünk. A XV. kerületben valószínűleg a helyi önkormány­zat is jelentősen hozzájárul a segélyezéshez. Vagyis nem feltétle­nül csak a rászorulók aránya magas (harminc százalék feletti), hanem a segélyezés gyakorlata is eltér az átlagostól.

Next