Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. szeptember
1995-09-01
Ingyenebéd negyvennyolcból Az elmúlt télen a hajléktalanok néhány oldalas kiadványt kaptak, amelyben arról tájékoztatták őket, hol találnak átmeneti éjszakai szállást, ingyenes étkezést. A nyomtatványban szereplő tíz budapesti népkonyha közül néhány csak télen üzemel. Az Oltalom Karitatív Egyesület télen-nyáron működő konyháján elmondták: a nyári időszakban elég a száz adag étel, télen viszont nehezen tudják pótolni a hiányzó húsz-negyven adagot. Hetente egyszer adnak tésztát, egyszer pedig csak levest kenyérrel. A menüt egy fővárosi közétkeztetési vállalatnál rendelik meg, ahol több mint százezer adag egytálételt főznek naponta. A Junior Vendéglátó Rt.nél elmondták, nagyon kevés pénzből, napi negyvennyolc forintból kell tartalmas, laktató ételt készíteniük. Ebből négy a kenyér, a többi pedig egy adag meleg ételnek az ára. Az ingyenkonyhákra sem kerülhet kevésbé jó minőségű élelmiszer, hiszen az ott étkezők csak naponta egyszer jutnak megfelelő ételhez. A heti menüt megrendelés alapján vagy önállóan, anyagi lehetőségeik figyelembevételével állítja össze a Junior. Hetente kétszer van főzelék, 7-8 deka hússal - rendszerint fasírozottal, rántott párizsival vagy pulykafalatokkal. A főzelékek friss zöldségekből készülnek. Hetente egyszer csak levest adnak, amelyben sok a zöldség és a tészta. A főzelék a leglaktatóbb és vitaminokban leggazdagabb étel, ezért ezt főzik leggyakrabban. Az étrend évszaktól függetlenül egyforma, bár télen nehezebb pótolni a vitaminokat, így előfordulhat, hogy lencse- vagy babfőzelék sűrűbben kerül a népkonyhák asztalára. L. K. NÉPSZABADSÁG Lőttek a füstöt okádó autóknak Megállniuk sem kell ahhoz, hogy ellenőrizzék őket A Budapesten kivetett légszennyezési bírság 1992-ben 25 millió forint volt, igaz, abban az évben csupán 128 ezer (!) forint büntetés vált jogerőssé. A fővárosi önkormányzat idei költségvetésében 20 millió forintos bevételt tervezett a légszennyezési bírságokból, ám ebből eddig mindössze 44 ezer 300 forint folyt be. Az elmaradt bírságokról Bubla Gyula, a fővárosi önkormányzat környezetvédelmi bizottságának elnöke tételes elszámolást kért a környezetvédelmi felügyelőségtől. MUNKATÁRSUNKTÓL Szinte biztos, hogy a tervezett húszmillió forintos bevétel az év végéig nem valósul meg - mondta lapunk érdeklődésére a bizottság elnöke. - Egyúttal önkritikát is kell gyakorolnom, hiszen a költségvetési vitában még keveselltem is a húszmilliós összeget, a fővárosi levegő állapotából kiindulva inkább harminc-, harmincötmillió forintot tartottam volna reálisnak. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársai ebben az évben 90-100 millió forintos bírságot szabnának ki, hiszen a jogszabályok szerint csupán a kivetett összeg egyharmada illeti meg az önkormányzatot. Bubla Gyula áprilisban tájékoztatást kért a környezetvédelmi felügyelőség által kiszabott bírságokról. A felügyelőség az 1991-es évről már nem tudott adatokat szolgáltatni, s az általuk megadott számsorból hiányzik az idei információk nagy része is. A környezetvédelmi bizottság elnöke szerint az adatok arról árulkodnak, hogy a környezetvédelmi bírságokat a vállalkozók nem veszik komolyan, a határozatokat úgyszólván azonnal megfellebbezik. (Lettek... folytatás a III. oldalon) Szondázzák az öreg Skodát BOROS JENŐ FELVÉTELE Mérsékelten drágul a parkolás Kutyás őrök és lebilincselő történetek várhatók Szeptember elsejétől új parkolási díjak lépnek életbe a fővárosban. A Belvárosban óránként 120, a Nagykörúton belül 80, a Nagykörút és a Hungária körút közötti parkolókban pedig 50 forint lesz az óránként fizetendő tarifa. MUNKATÁRSUNKTÓL A fővárosi parkolóhelyeket üzemeltető Petrolex Top Garázs (PTG) Kft. ügyvezető igazgatója csütörtökön bejelentette: a Főpolgármesteri Hivatal illetékeseivel abban állapodtak meg, hogy szeptember elsején csupán mérsékelt tarifaemelést hajtanak végre. Mint arról lapunkban már többször is beszámoltunk, a Fővárosi Közgyűlés májusban új parkolási díjakat állapított meg, amelyek szeptember elsejétől lépnek életbe. A határozat szerint az óránkénti alapdíj húsz forintról ötvenre emelkedik, a Nagykörúton belüli régióban pedig az övezeti besorolásnak megfelelően az alapdíj kétszeresét, háromszorosát, a kiemelt térségben pedig a négyszeresét is elkérhetik a parkolóőrök. A mai naptól tehát óránként kétszáz forint lehetne a legdrágább parkolási díj a városban. A PTG Kft. és az önkormányzat illetékesei a főpolgármester egyetértésével abban állapodtak meg, szeptembertől nem érvényesítik a maximális tarifákat. Kupper Andrástól megtudtuk, a díjemeléssel egyidejűleg változik az általuk bérbe vett 1326 parkolóhelyért a főváros kasszájába befizetendő összeg is. Az ügyvezető igazgató beszámolt arról is, hogy reményei szerint egy hónap múlva már alkalmazhatják a kerékbilincset is. A parkolási díjjal ugyanis máris több mint húszezer autós tartozik a kft.-nek. A cég munkatársai abban bíznak, a fizetési fegyelem rövid idő alatt megszilárdul, mihelyt a notórius nem fizetők egy napon kerékbilincsbe verve találják majd az autójukat. Megtudtuk azt is, hogy a legnagyobb parkolókba a kft. a saját költségén egyenruhás, kutyás őröket fogad. A parkolók „őrzés nélküli” minősítése azonban változatlan megmarad, az autók között sétáló kutyás őr jelenléte mindössze azt a célt szolgálja, hogy elriassza a bűnözőket. Autózni sem, megállni sem olcsó borosjenő felvétele A lángok elől a mélybe ugranak MUNKATÁRSUNKTÓL Budapesten hosszú évekig nem fordult elő, hogy valaki az égő házból az ablakon kiugorva próbáljon menekülni. Amikor a Jós utcai robbanás bekövetkezett, és a leszakadt lépcsőházból ketten a mélybe vetették magukat, óriási volt a felháborodás: miért nincs életmentő ugrópárnája a tűzoltóságoknak? A belügyi szervek összeadták rá a pénzt, a mentőpárna azóta egy Ford Transit mikrobuszra szerelve a VIII. kerületi laktanyában áll készenlétben. Üzembe helyezése mindössze néhány percet vesz igénybe, s mint a tesztelést végző kaszkadőrök bebizonyították, akár a 40 méter magasságból alázuhanó testet is biztonságosan befogadja. (A lángok... folytatás a III. oldalon) Szegénységi bizonyítványt állítottak ki a kerületekről A Főpolgármesteri Hivatal tavasszal levélben kérte a kerületi önkormányzatokat, hogy tegyék meg javaslataikat a szociális ágazat pénzeinek felhasználására. A Városházán a napokban megtartott értekezlet célja is az volt, hogy egyeztetessék a nézeteket a források megosztásáról. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes hangsúlyozta: az eddigi rendszer többékevésbé jól követi a népesség megoszlását, lélekszámát. Radikális változtatásra tehát nincs szükség, viszont lehetséges a további differenciálás. A fórum résztvevői - köztük Szolnoki is - kitértek azonban arra, hogy a központi támogatások (normatívák) emelésére lenne szükség, különösen az intézmények fenntartására. A szociálpolitikai normatíva ugyanis a feladatok ellátását most csak 50-55 százalékban fedezise.) Pesterzsébet tehát azt szeretné, hogy a leggazdagabb és a legszegényebb kerület közötti egy főre eső különbség (a normatívában) a jelenlegi 200- ról nyolcszáz forintra növekedjen. Ellentétes véleményt fogalmazott meg az I. kerületi önkormányzat: szerintük is figyelembe kell venni az idősek, a kiskorúak és a munkanélküliek arányát, ám a személyi jövedelemadó beszámítása szerintük „a redisztributív rendszert erősítené”. Ezért nem támogatnák azt az elképzelést, hogy a nagyobb szja-befizető kerületek kevesebbet kapjanak a szociális támogatásokból. A XI. kerület ügyfélszolgálati irodájának vezetője, Fehér Józsefné arról szólt, hogy a segélyezettek számára vonatkozó fővárosi számítások hiányosak, ugyanis csak a törvényben kötelezővé tett támogatásokat veszi figyelembe. Ugyanakkor Hegyek között, völgyek között Megoldódni látszik a Budapesti Gyermekvasút - az egykori úttörővasút - sorsa, ugyanis bejegyezték a Gyermekvasutasokért Alapítványt. A MÁV Rt. illetékese egy sajtótájékoztatón az MTI tudósítójának elmondta, hogy az alapítványt a vasút és a Baráti Kör az Úttörővasútért Egyesület hozta létre. A MÁV Rt. jóvoltából az alapító vagyon meghaladja a hatmillió forintot, s ezt az összeget hamarosan kiegészíti a fővárosi önkormányzat közgyűlésén jóváhagyott hárommillió forintos támogatás. ■ Holnap egyébként nosztalgianapot rendeznek a Budapesti Gyermekvasúton annak érdekében, hogy népszerűsítsék a továbbra is gyermekek által működtetett vasutat, illetve újabb támogatókat találjanak. A tájékoztatón az is elhangzott, hogy az elmúlt években a gyermekvasút kiadásai sokszorosan meghaladták a bevételeket. Ezért a MÁV Rt. már nem tudta egyedül vállalni a költségeket. Megoldást átmenetileg az alapítvány bejegyzése jelent, ám a közeljövőben a közlekedési miniszter versenytárgyalást ír ki a gyermekvasút üzemeltetésére. A hét végi nosztalgianapon valamennyi állomáson színes rendezvények,szabadidő-, sport- és ügyességi programok várják az érdeklődőket. Lesz például gólszerző verseny és lufifújó viadal, KRESZ-vetélkedő és kötélhúzás, Nick Árpád erőművész pedig a gyermekekkel együtt húzza majd a gyermekvasutat. Külön érdekessége lesz a rendezvénynek, hogy az elmúlt 47 év egykori gyermekvasutasai ismét szolgálatba állnak. Több száz önként jelentkező egykori úttörővasutasból válogatták ki a résztvevőket. Az egész napos nonstop programot este a hűvösvölgyi állomásnál jótékonysági koncert zárja. Bár abban egyetértettek a tanácskozás résztvevői, hogy több pénzre van szükség, az elosztás módjáról már eltért a véleményük. A XX. kerületiek szerint az egy főre eső személyi jövedelemadóval fordított arányban kellene meghatározni a városrészek részesedését a forrásokból. Figyelembe kellene venni azt is, hogy mekkora a gyermekek, nyugdíjasok és a tartósan munkanélküliek aránya. Ez utóbbi kapcsán kiderült, hogy a Fővárosi Munkaügyi Központ megtagadta a részletes adatok átadását a XX. kerületnek, így nem elég megbízhatóak a számításaik.Szolnoki Andrea ezt követően jelentette be, hogy a Városházán úgynevezett forrásközpontot akarnak létrehozni, amelynek feladata lenne a kerületi és a fővárosi információk gyűjtéa kerületek egymástól eltérően szabályoznak számos részletkérdést. A XI. kerületben például a szociális kiadások több mint egyharmadát költik rendszeres nevelési segélyre - jóllehet, erről a Főpolgármesteri Hivatal összesítésében nem is esik szó -, ami körülbelül háromezer gyermeket érint. A XI. kerületi szakember szerint mérlegelni kellene azt, hogy a normatívák elosztásakor vegyék tekintetbe a kerületi lakásviszonyokat. Ahol ugyanis leromlott állagú épületek vannak, többnyire nagyobb támogatást igényelnek a polgárok lakásaik fenntartására. A XV. kerületi szociális bizottság elnöke szintén új szempontot ajánlott: szerinte a segélyezettek számát is bele kellene kalkulálni a források elosztásába. Sz. I. M. SEGÉLYEZETTEK SZÁMA A KERÜLETI NÉPESSÉGEN BELÜL Budapesten csaknem háromszázezer ember kapott segélyt 1994- ben - tudtuk meg a Főpolgármesteri Hivatal szociálpolitikai ügyosztályán. Ez azt jelenti, hogy a teljes népesség 15 százaléka szorult támogatásra. A segélyezettek száma az előző évhez, 1993- hoz képest 22 százalékkal növekedett. A kerületek közötti különbségeket érzékelteti ábránk, amit városházi források alapján készítettünk. A XV. kerületben valószínűleg a helyi önkormányzat is jelentősen hozzájárul a segélyezéshez. Vagyis nem feltétlenül csak a rászorulók aránya magas (harminc százalék feletti), hanem a segélyezés gyakorlata is eltér az átlagostól.