Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. november
1995-11-03
NÉPSZABADSÁG 1995. november 3., péntek Finis a fasorban Úgy tűnik, az eredeti határidőnél előbb, november 15-ig végeznek a Szilágyi Erzsébet fasorban a csatorna felújításával. A munkáért felelős fővárosi biztos, Pénzes István elmondta, hogy a fogaskerekű végállomásától a János kórházig már teljes szélességében járható az út, s október 28-ig a munkának több mint a felével végeztek. A Moszkva tértől a János kórházig maradt az egyirányúsítás és a megállási tilalom. Néhány napon belül visszakerül a Budapest Szálló elé az a buszmegálló, amit az építés idejére megszüntettek, így a tömegközlekedés ismét zavartalan lesz - tájékoztatta a Népszabadság tudósítóját a szakember. Elkészült az Ördögárokban a mentesítő csatorna, jelenleg pedig a házi és utcai bekötőkön dolgoznak. A munka befejeztével a régi forgalmi rend áll vissza a Szilágyi Erzsébet fasorban. A Főpolgármesteri Hivatal egyirányúsítási terve ugyanis nem nyerte el a II. és XII. kerületi önkormányzatok tetszését. A XII. kerületi alpolgármester, Wildner Gábor elmondta, hogy az egyirányúsítás nem oldaná meg a gondokat, mivel annak bevezetésével nem nőne a legfontosabb csomópontok áteresztő képessége. A Jakobinusok terénél, a Csaba utca és a Krisztina körút kereszteződésében, valamint a János Kórháznál a forgalom nem csökkenne, dugók alakulhatnának ki, az áthaladás pedig lassulna. Az új forgalmi rendnek tehát csak más intézkedésekkel együtt lenne értelme. Növelni kellene a kritikus csomópontok áteresztő képességét, mivel a korábbi forgalom négy-ötszörösével kellene számolni. A főváros és a két kerület képviselői novemberben ismét tárgyalnak az új forgalmi rendről, egyelőre pedig visszaáll a régi. Pénzes István elmondta, hogy az út teljes elkészüléséig továbbra is számítanak a lakosság és az autósok türelmére és megértésére. L. K. Viták kereszttüzében az új Duna-híd Újra kell gondolni a budai hídfő közlekedési koncepcióját A hétfőn átadott Lágymányosi híd megközelítése már az avatás utáni első napokban sok bonyodalmat okozott az autósoknak, de vihart kavart a politikában is. Horn Gyula keddi sajtótájékoztatóján azzal magyarázta távolmaradását az ünnepségről, hogy a híd még nem kész. Lapunk a forgalomtechnikai zavarok okairól kérdezte a Főpolgármesteri Hivatal illetékesét, Mózes Antalt. A közlekedési ügyosztály csoportvezetője elmondta: a létesítményre a pesti oldalról, a Könyves Kálmán körút felől minden nehézség nélkül rá lehet hajtani. A Soroksári útról, a Petőfi híd felől érkezve szintén egy szokványos felhajtón lehet megközelíteni a hidat. A Soroksári úton délről érkező autósok viszont egy „indirekt rámpán”, a Máriássy utcán át juthatnak fel a Lágymányosi hídra. A Csepelről érkezők számára szintén ezt az útvonalat ajánlja a forgalomtechnikai szakember. Egyszerűbb a Csepelre igyekvők dolga: nekik a Soroksári útra, majd a Kvassay utcára kell lekanyarodniuk. Igazi bonyoldalmakra Budán kell számítaniuk a közlekedőknek: a budai hídfőnél jobbra lekanyarodhatnak az autósok, s vagy a Pázmány Péter rakpartra, észak felé veszik útjukat, vagy délre, a Dombóvári utat érintve juthatnak el a Budafoki útig. Ha nem kanyarodnak le a hídfőnél, és tovább hajtanak, akkor a Szerémi úton haladhatnak tovább Dél-Budára, az Andor utcáig, illetve az „egérútig”. A Budafoki útról, déli irányból érkezők a Dombóvári út helyett a vasúti töltéstől északra kanyarodhatnak a budai rakpartra. Ehhez a híd alatt kell áthaladniuk. A munkálatok befejezése után ismét a Dombóvári út érintésével közelíthetik meg a Pázmány Péter rakpartot. Lakossági panaszáradatra számít Bánsági György, a XI. kerület alpolgármestere, ha nem épül tovább mielőbb az Andor utcán át vezető, úgynevezett „egérút” befejező szakasza. Az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy az egérútnak egy része, a 70-es balatoni úthoz vezető szakasz már elkészült, s rövidesen forgalomba helyezik az M1-M7- es autópályákhoz csatlakozó részt is. Bánsági György kitért arra is, hogy az Andor utcán át vezető útszakasz komoly zaj- és forgalmi terhelést jelent a környék lakóinak. Emiatt a fővárosi önkormányzattal együtt gyors megoldásra kell törekednie a kerületnek, például zajvédő fallal kellene ellátni ezt a részt. Az alpolgármester szerint az elmúlt időszakban megvalósult beruházások felvetik, hogy újra kell gondolni a kerület közlekedési koncepcióját. Ennek jegyében tervezik, hogy a jelentős környezeti terhelést okozó távolságibusz-pályaudvart a Kosztolányi tér melletti Bukarest utcából az Etele térre telepítik. Ez azonban nem megy a főváros támogatása nélkül. A főváros egyébként az idén semmit nem költött az Etele tér rekonstrukciójára, jegyezte meg Bánsági, ám hozzátette: úgy értesült, hogy jövőre a fővárosi önkormányzat szán némi pénzt erre a célra. Csordás Mihály, a Főpolgármesteri Hivatal ügyosztályveze- tő-helyettese elmondta, hogy a kerület korábban nem hagyta jóvá a fővárossal együtt megrendelt részletes rendezési tervet, ezért nem valósulhatott meg a buszpályaudvar kiköltöztetése az Etele térre. Amikor a kerületi képviselő-testület megszavazta a javaslatot, a fővárosnak már volt pénze a beruházásra. Az ügyosztágvezető-helyettes hozzátette: a XI. kerületi lakosok nyomására nem a Hamzsabégi úton vezették tovább a Lágymányosi híd forgalmát. Kényszerhelyzetben választották ki az Andor utcai nyomvonalat. A kerületi önkormányzat azonban kikötötte, hogy csak akkor járul hozzá az egérút kiépítéséhez, ha az Andor utcán felszedik a vasúti síneket. Erre azonban a MÁV nem volt hajlandó. Egy kompromisszumos javaslat szerint viszont a burkolatba beépítenék az iparvágányokat, s ezeken lebonyolódhatna a közúti forgalom is. Csordás Mihály megjegyezte: mindenesetre a dél-budai tehermentesítő utat, vagyis az egérutat úgy építették meg, hogy nemcsak az Andor utcán haladhatnak tovább az innen, vagyis az autópályák felől érkezők, hanem ráhajthatnak az Etele útra is. Sz. I. M. Adózónákat alakít ki a fővárosi APEH Jövő év elejétől négy különböző igazgatóság foglalkozik majd a főváros adófizetőinek ügyeivel. Az ügyintézést remélhetően gyorsabbá és könnyebbé tévő átszervezés 250-300 millió forintba kerül, amit világbanki forrásokból fedez az APEH. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal budapesti igazgatósága - mint azt az APEH elnökhelyettese, Bokor Pál lapunknak elmondta - aránytalanul nagy, belső tagozódása miatt is nehezen irányítható szervezetté vált. Az 1,2 millió társaságiadó-alanynak közel 30, a 2,2 millió magánszemélynek 25, a mintegy 13 ezer kiemelt adózónak pedig 60 százaléka tartozik ehhez a területhez. Az elnökhelyettes hangsúlyozta: a nemzetközi példák is azt mutatják, hogy ilyen arányoknál mindenképp célszerű a decentralizáció. Párizs belső kerületeiben például (ahol körülbelül ugyanannyian élnek, mint Budapesten) öt, hatósági funkciókat is ellátó adóigazgatóság mellett 15-16 úgynevezett adóközpont is működik. Ez utóbbiak a hazánkban ügyfélszolgálati irodaként ismert szervezeteknél jóval nagyobb hatás- és feladatkörrel rendelkeznek. A fővárosi APEH túlterheltségét egyébként a Budapest területén található ügyfélszolgálati irodák megszüntetése is növelte. Az akkori döntés mögött - állította Bokor Pál - az adóhivatal anyagi lehetőségeinek szűkössége, illetve helyiségproblémák álltak. A fővárosi adószervezet átszervezésének -a Világbank által is támogatott - terve körülbelül egy évvel ezelőtt elkészült, a kivitelezés azonban az épületek körüli huzavona miatt késlekedett. A régebben az APEH kezelésében levő Madarász és Petneházy utcai házak ugyan üresen álltak, a kormányzat azonban csak tegnap döntött azok sorsáról. Most viszont elhárult az átszervezés elől az utolsó akadály is. A fővárosi igazgatóság felosztására több elképzelés (például funkcionális, illetve az adózók működési formája szerinti megosztás) is született, végül azonban a terület szerinti elkülönítést választották. Budapesten tehát várhatóan januárban, de legkésőbb február közepén három önálló, teljes jogkörű igazgatóság kezdi meg ténykedését. A negyedik szervezet a kiemelt, jelentős költségvetési kapcsolatokkal rendelkező, illetve a legnagyobb adóbefizetéseket teljesítő adóalanyokkal foglalkozik majd. Ide egyedi döntés alapján kerülnek az adófizetők. Az érintettek az átsorolásukról várhatóan novemberben kapnak értesítést. B. V. J. A vállalkozók egyötöde veszteséges MUNKATÁRSUNKTÓL A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános elnökhelyettese, dr. Vadász György összefoglaló tanulmányt írt a fővárosi vállalkozók helyzetéről. Vadász kifejti: az utóbbi négy és fél évben majdnem háromszorosára nőtt a budapesti vállalkozások száma, ám egyötödük veszteséges. A városban 1995. júniusának végén mintegy 329 ezer vállalkozást tartottak nyilván. A jogi személyiségű vállalkozások száma 48,7 ezer volt, ebből 44,4 ezer kft., 1481 részvénytársaság 2,4 ezer szövetkezet és 326 átalakulásra kötelezett szervezet. A jogi személyiség nélküli vállalkozásokból ugyanakkor 280 ezret regisztráltak; az egyéniek száma ezen belül 226,4 ezer, a betéti társaságoké 36,4 ezer volt. A júniusi adatok szerint az ország összes vállalkozásának 31,1 százalékát Budapesten jegyezték be. Legdinamikusabban a betéti társaságok száma növekedett - a gyarapodás 1990-hez viszonyítva mintegy tizenötszörös -, míg a legkisebb mértékben az egyéni vállalkozók tábora bővült: mindössze két és félszeres a változás. Júniusban a budapesti egyéni vállalkozók 44 százaléka szellemi szabadfoglalkozású, 30 százaléka kisiparos és 26 százaléka kereskedő volt. Az újonnan létrejövő vállalkozások túlélési esélyei mindazonáltal nem túl kedvezőek. (A vállalkozók... folytatás a III. oldalon) Privatizáció előtt a Gázművek Novemberben dönt a Fővárosi Közgyűlés MUNKATÁRSUNKTÓL Tíz energiaszolgáltató nagyvállalat jelezte eddig, hogy érdekli a Fővárosi Gázművek Rt. privatizációja. Közülük négy nyújtott be a megadott határidőre érvényes pályázatot: a British Gas, a Gaz de France és két konzorcium, az Italgas- SNAM, illetve a Ruhrgas-VEW. Az érdeklődő cégek ezekben a napokban világítják át a Gázművek Rt.-t, a társaság minden lényeges adatát megvizsgálják. A pályázóknak a privatizálandó közszolgáltató kisebbségi és többségi tulajdonlására egyaránt meg kellett fogalmazniuk ajánlataikat, amelyek értékelését a Fővárosi Közgyűlés tulajdonosi bizottsága végzi el. A testület feladata mind a kisebbségi, mind pedig a többségi tulajdon szerzése esetében egyegy rangsor felállítása - tudtuk meg Vasanits Dezsőtől, a Fővárosi Gázművek Rt. vezérigazgatójától. A tulajdonosi bizottság a Fővárosi Közgyűlés november 30-i ülésére terjeszti elő a legjobb ajánlatot tévők pályázatait. A közgyűlés ekkor fogja kiválasztani azt a jelentkezőt, akivel megkezdődhetnek a Gázművek eladásáról a tárgyalások. A közgyűlés november 30-án dönt arról is, hogy többségi vagy kisebbségi részesedést kíván-e értékesíteni. Vasanits reményei szerint a képviselő-testület december 14-én már akár a szerződés aláírására is felhatalmazhatja a főpolgármestert, sőt december 31-ig a Fővárosi Gázművek „tulajdonosi szerkezete” is módosulhat. A gettósodás veszélye fenyeget 660 milliárd lenne a pesti oldal számlája Hatszázhatvanmilliárd forintba kerülne a főváros pesti oldalán lévő belső városrész közel hatezer, szecessziós és eklektikus lakóházának és középületének rehabilitációja. A munka megkezdéséhez azonban nemcsak a pénz hiányzik, hanem a jogszabályok, a tapasztalatok, illetve a felsőbb szintű döntések is. Pedig az idő sürget, a felújítást még ebben az évezredben meg kell kezdeni, különben szépen lassan a fejünkre dőlnek a házak. Addig nem kezdhetjük el a belső, történelmi városrész felújítását, amíg nincs országos lakásépítési koncepció - állítja Korompay Katalin, a Fővárosi Önkormányzat főépítészi irodájának munkatársa. - Az országos lakásépítési programra azonban évek óta hiába várnak a szakemberek és az egyetlen szobában összezsúfolódók. A közel százéves házak felújításával azonban nem várhatunk sokáig, hiszen ezek állapota már a múlt század végén sem volt kielégítő. A kerületek megfelelő eszközök híján nemigen tehetnek mást, mint hogy megszabadulnak a bérlakásoktól, a lakókra bízva a felújítás minden gondját. Kivételek persze itt is vannak. Néhány élenjáró kerület 40-50 százalékos vissza nem térítendő támogatással segíti a vállalkozó szellemű lakókat. A főváros, eleget téve az önkormányzati törvényben foglalt kötelezettségének, elkészítette rehabilitációs programját. A „Budapest reneszánszáért” címet viselő tanulmány négy csoportra osztja a tennivalókat: Budapest épületeinek feltérképezése műszaki, építészeti, szociális szempontból; hosszú és rövid távú tervek kidolgozása; a felújítás gondolatának kampányszerű menedzselése, valamint a jelenlegi részleges akciók folytatása és a tapasztalatok elemzése. A két évvel ezelőtti program megvalósítása azonban igen lassan halad. Az információs rendszerből szinte minden adat hiányzik, a cselekvési terveknek pedig csupán a váza készült el. Az ok: a fővárosi önkormányzatban mindössze ketten foglalkoznak ezzel a témával, a közgyűlés pedig egyetlen fillért sem szavazott meg erre a célra. (A gettósodás... folytatás a III. oldalon) Szinte minden adat hiányzik TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE