Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. január
1996-01-02
Új év, új áremelések Budapest végre utolérte Magyarországot! - jelenthetnénk diadalittasan, hiszen január elsejétől immár a fővárosiak is fizetnek szemétdíjat, s emellett emelkedtek a víz- és a csatornadíjak is. A BKV tarifái szintén drágultak, átlagosan 39 százalékkal. A vonaljegyek ezentúl - ki tudja meddig - ötven forintba kerülnek majd, a dolgozók kombinált bérletei pedig 1950 forintba. Az ellenzék által csak Demszky-csomagnak nevezett megszorító intézkedések közé tartozik a helyi iparűzési adó emelése - 8 ezrelékről 1,2 százalékra -és a gépjárműadó önkormányzati kivetése. Ez utóbbi furcsasága, hogy bevezetéséről a fővárosi önkormányzat dönt - nyugodtan szidhatja tehát mindenki emiatt a főváros vezetését -, ám a bevételeket a kerületi önkormányzatok kapják. Ugyanez a helyzet a lakbéremeléssel. Januártól számos városrészben magasabb díjak léptek életbe, előzőleg azonban a Fővárosi Közgyűlés szavazta meg az erről szóló keretrendeletet. Jelenleg paradox helyzet tanúi lehetünk: a fővárosi önkormányzat sokáig hiába harcolt bizonyos hatáskörökért. Azt is mondhatnánk, most megkapta a magáét - a népszerűtlen intézkedéseket a közgyűlés fogadja el, az ebből származó bevételeket viszont a kerületek kapják. Egyébként ezt a munkáját szemmel láthatóan rosszul végzi a főváros. Hosszú hónapokig ugyanis képtelen volt dönteni a közgyűlés az új lakbérrendeletről és a súlyadó bevezetését is számos jogi ellenvetés érte. Joggal kérdezhetik így a kerületek vezetői, hogy miért a főváros határoz olyan kérdésekben, amelyektől adott esetben akár a városrészek működőképessége is függhet. Ami pedig a szemétdíj bevezetését illeti, ezt a tervet nemcsak az ellenzék támadta, hanem bizonyos civil szervezetek és a közös képviselők is. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a családi házakban élők - amennyiben bizonyos feltételeknek megfelelnek - engedményt kapnak. Valaminek azonban a többi budapesti is (kár)örvendhet: az idelátogatóknak január elsejétől magasabb díjat - háromszázalékos idegenforgalmi adót - kell fizetniük a szállodákban. Sz. M. Elöregedtek a pesti bérházak Az épületek negyede rossz állapotban van MUNKATÁRSUNKTÓL A fővárosban 91 ezer ingatlan tulajdoni lapján olvasható valamelyik önkormányzat neve. A KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságának múlt év végi jelentéséből kitűnik, hogy a budapesti önkormányzatok ingatlanainak több mint hetven százaléka forgalomképes. A statisztikai hivatal nemrég készített helyzetértékelése az első összefoglaló igényű elemzés, hiszen a tanácsi rendszer ingatlan-nyilvántartásai hiányosak voltak. A rendszerváltás után törvény írta elő, hogy az önkormányzatok rendelkezzenek a vagyongazdálkodáshoz nélkülözhetetlen adatbázissal. A határidő 1994-ben járt le, a polgármesteri hivataloknak akkor kellett első ízben eleget tenniük a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ennek a fővárosban az egyik kerületi önkormányzat nem tett eleget, emiatt a jelenlegi elemzés nem lehetett teljes körű. A felmérés készítői elsősorban arra keresték a választ, milyen ingatlanok állnak az önkormányzatok rendelkezésére, illetve mennyire hasznosítható ez a fajta önkormányzati vagyon. A felmérés ugyanakkor nem határozta meg, mekkora értéket, hány milliárd forintot képviselnek ezek az ingatlanok. A jelentés megállapítja, Budapesten a beépítetlen területek mindössze 40 százaléka lakó-, illetve építési telek, az ország egészére vonatkozó átlag 56 százalék. A fővárosi és a kerületi önkormányzatok az adatszolgáltatás időpontjában összesen 19 400 épülettel rendelkeztek, ezek négyötöde lakóház volt. (Elöregedtek... folytatás a 19. oldalon) A telek néha a háznál is többet ér SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE A belépő a név A XX. kerületi önkormányzat az Erzsébet nevű városok találkozójának megrendezésével szeretné méltóképpen megünnepelni a honfoglalás 1100. évfordulóját. A Vendégségben Magyarországon elnevezésű rendezvénysorozatban szerepelne többek között a világ Erzsébet nevet viselő településeinek bemutatása fotókon, illetve egy képzőművészeti tárlat Pesterzsébet művészeinek alkotásaiból - jelentette az MTI. A kerület koncerteknek és egy helytörténeti konferenciának is helyet adna. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal által is támogatott rendezvény megvalósítására a pesterzsébeti önkormányzat képviselő-testülete a jövő évi költségvetéséből 1,1 millió forintot különített el. k Komfortos 350 300 200 Külső lakótelep 400 350 250 „Sztár" lakótelep 600 500 400 Nagykörúton kívül 700 650 500 Nagykörúton belül 800 750 600 Belváros 1000 900 800 Zöldövezeti lakás 1300 1200 1000 Zöldövezeti villa 1600 1500 1300 Luxusvilla 2200 1900 1700 Az IngatlanPiac adatai LAKÁSBÉRLETI DÍJAK (FT/M2/HÓ) 1995. 1994. 1993. dec. dec. dec. Csökken a feszültség az Elmünél ✓ Évzáró beszélgetés Börcsök Dezsővel, az rt. vezérigazgatójával December elején egy német konzorcium megvásárolta a Budapesti Elektromos Művek (Elmü) Részvénytársaság egy részét. A két német energiaszolgáltató társaság - a rajna-vesztfáliai áramszolgáltató, az RWE Energie AG. és a stuttgarti EV Schwabe alkotta társulás ezzel 46,15 százalékos tulajdonrészhez jutott. A szakmai befektetők nem ígértek gyökeres változásokat, csupán megbízható, kiszámítható működést. Az áramszolgáltató vezetőségében bekövetkezett személycserék során a vezetésből kiszorult a fővárosi önkormányzat képviselője, az új tulajdonos ugyanakkor bizalmat szavazott a régi vezérigazgatónak, Börcsök Dezsőnek. Vele készítettünk interjút. - Voltaképpen hány tulajdonosa van ma az Elmünek? - Három markánsan különválasztható tulajdonosi kör kezébe kerültek az Elmü részvényei. Az állami vállalatból 1992-ben részvénytársasággá alakult áramszolgáltató 50 százalékban a Magyar Villamos Művek tulajdona volt, 46,15 százalékot kapott az akkori Állami Vagyonügynökség, 3,85 százalék pedig a fővárosi és a Pest megyei önkormányzatokat illette meg, azokat, amelyek területén az Elmünek valamilyen ingatlana volt. Tekintve, hogy a budapesti Elmü szolgáltatja a villamos energiát Pest megye nagyobb részén is, ez a kérdés meglehetősen sok önkormányzatot érintett. A decemberi privatizáció során az ÁPV Rt. a maga 46,15 százalékos tulajdonrészét adta el a külföldi befektetőnek, ugyanakkor részvénycserét hajtott végre a villamos művekkel, az Elmű részvényeit paksi és más erőművek tulajdonrészére cserélte. A privatizációs jogszabályoknak eleget téve az ÁPV Rt. további részvénycsomagot adott át az önkormányzatoknak, amelyek így összesen 11,5 százaléknyi tulajdonhoz jutottak, a fennmaradó rész pedig közvetlen állami tulajdon maradt. (Csökken... folytatás a 19. oldalon.) Sokáig folyt a kötélhúzás BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Lakbértár Az IngatlanPiac című hetilap rendszeresen elkészíti a fővárosi lakásbérleti díjakat bemutató felmérését. A legfrissebb adatokból kitűnik, hogy továbbra is érvényes az elmúlt években már megszokott tendencia: széles olló nyílt a skála két vége, az „éppen hogy elfogadható” és a „luxus”-lakásokért kért havi díjak között. 1995 decemberében egy luxusvillában - négyzetméterenként! - havi 2 ezer 200 forintért lakhattunk, míg egy komfortos lakás ugyanekkora darabjáért csak 350 forintot kértek. Érdekes ugyanakkor megfigyelni, hogy a lakásbérleti piac nyugodtnak mondható: az elmúlt években az árak emelkedése csak az infláció hatásait mutatja, különösebb mozgások nem tapasztalhatók. Félmillió kémény leomlani készül Az önkormányzatok elhallgatták az új tulajdonosok elől a hibákat Budapesten az 1995-ös fűtési szezon kezdete, azaz szeptember és a tavalyi év vége között háromszor gyilkolt a füst. Angyalföldön rossz gázkályhája miatt halt meg egy lakó, egy XVIII. kerületi polgár az ágya mellé rakta a pb-palackos gázmelegítőjét, de nem vezette el az égésterméket és ezért nem ébredt fel többé; egy újpesti lakásban pedig a ablakok túlságosan tökéletes szigetelése miatt fulladt meg egy anya és gyermeke. A vizsgálatok szerint egyértelmű, hogy egyik alkalommal sem a kémény hibája okozta a tragédiát. A kéményseprők tehát mindannyiszor fellélegezhettek. Tagadhatatlan viszont, hogy amíg a társasházakra nem zuhan rá egy-egy nagy kalap pénz, addig egypercnyi nyugtuk sem lehet, hiszen bármikor valamelyik járókelő fejére zuhanhat a kéményük. És a helyzet egyre rosszabb. A kérdés egyik legjobb ismerője, a fővárosi kéményseprők igazgatója, Tarr Károly azt mondja, hogy az 1 millió 100 ezer kéményből félmillióra biztosan ráférne a nagytatarozás. A helyzet a belső kerületekben a legaggasztóbb, azok között is az Erzsébetvárosban és a Józsefvárosban. A leggyakoribb probléma, amikor a kémények valami miatt elzáródnak. A dugulást többnyire egy-egy lehullott tégla okozza, de az sem ritka, hogy a kémény szájánál melegedő galamb potyog a kürtőbe. Egyre nagyobb gond újabban - tette hozzá Tarr Károly -, hogy ha a kéményt mégis megjavíttatják, a munkát sok esetben nem a megfelelő emberre bízzák, és ilyenkor a lakók kezdhetik elölről az egészet. A legnagyobb baj azonban az - vélekedett az igazgató -, hogy az önkormányzatok a házak eladásakor a kéményseprők felhívása ellenére sem tájékoztatták a lakókat a kémények állapotáról. Az igazgató ezért azt tanácsolja azoknak, akik még csak ezután veszik meg lakásaikat, hogy vásárlás előtt mindenképpen vizsgáltassák meg a kéményüket. Ha kiderül ugyanis, hogy javításra szorul, az önkormányzatnak kell kifizetnie a mestereket, ha pedig ezt mégsem tenné meg, akkor olcsóbban kell adnia a lakást, a lakóknak tehát marad pénzük a tatarozásra. A kéményseprők egyébként bármikor pontos képet tudnak adni a kémények állapotáról, ipari kamerával. A vizsgálat ára ezerötszáz forint és a megrendeléstől számított két napon belül elvégzik. B. T. Kigolyózzák VELLEDITS ÉVA FELVÉTELE