Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. január
1996-01-02
1996. január 2., kedd. Elöregedtek a pesti bérházak Az épületek negyede rossz állapotban van ► FOLYTATÁS A 17. OLDALRÓL Az épületek nyolc százalékában üzem, öt százalékában oktatási, három százalékában egészségügyi, egy százalékában pedig valamilyen sportlétesítmény működött. A többi épület kereskedelmi vagy szolgáltató jellegű volt. Az önkormányzati tulajdonú lakóházak egynegyede rossz állapotban van. A művelődési és sportcélú létesítmények 40, az üzemépületek 25 százaléka szorul teljes felújításra. Az ebbe a kategóriába sorolt épületek gazdaságosan már fel sem újíthatók. A KSH jelentése szerint a 15 489 lakóépület több mint 83 százaléka 1945 előtt épült. Háború előtti a szociális és egészségügyi létesítmények 52, az oktatási intézmények 41, a művelődési és sportlétesítmények 62, a kereskedelmi és szolgáltató épületek 36 és az üzemi épületek 30 százaléka. A lakóházak egyharmada a századforduló előtt, fele pedig a 1900 és 1945 között épült. Huszonöt százalékuk nem igényel építészeti beavatkozást, húsz százalék viszont teljes felújításra szorul. A tizenöt és fél ezer épületben 168 ezer lakás található. A lakások fele egyszobás vagy annál kisebb, az átlagos alapterület 44,5 négyzetméter, ez 4,5 négyzetméterrel kisebb, mint az országos átlag. Az oktatási intézmények negyven százaléka épült 1945 előtt. Állaguk - a többihez viszonyítva - jónak ítélhető. Az e kategóriába tartozó épületek nagy része semmilyen felújítást nem igényel, teljes felújításra is mindössze 15 százalékuk szorul. Az épületek több mint háromnegyedében általános iskolák és óvodák működnek. Budapesten 260 művelődési és sportcélú épület van az önkormányzatok birtokában. Az ingatlanok 30 százalékát könyvtárak és olvasótermek, 17 százalékát művelődési otthonok, 13 százalékát színházak teszik ki. Minden harmadik ilyen épület teljes felújítást igényel, négy százalékuk gazdaságosan már nem újítható fel. A szociális és egészségügyi intézményeknek helyet adó mintegy hatszáz épület között a legmagasabb a legrosszabb állapotúak aránya. A statisztikai jelentés szerint minden negyedik kapta meg a „gazdaságosan már nem felújítható” minősítést. KITEKINTŐ Drágul a közlekedés Pekingben Januártól átlagosan mintegy ötszörösére drágul a tömegközlekedés a kínai fővárosban. A havi busz- és metróbérlet ára 200 százalékkal emelkedik. A városi kormányzat részben a többletbevételből tervezi a pekingi tömegközlekedési járművek korszerűsítését. (MTI) Beszél a bécsi villamos Ulf névre hallgat az az új villamos, amelyet nemrég állítottak forgalomba az osztrák fővárosban. A bécsiek - pontosabban a Favoriten városrészben lakók - örömmel fogadták a szerelvényt, amelynek újdonságait már korábban is megismerhették. A villamos különlegessége ugyanis, hogy süllyesztett padlója miatt babakocsival sokkal könnyebb rá felszállni, s az idősebbek is szívesebben utaznak e járművön. A bécsi járat egyébként rendkívül „udvarias”. Magnóról felhangzó bemutatkozása így szól: „Üdvözlöm a fedélzeten. Nevem Ulf...” (Die Presse) Fagyhalál Moszkvában Az orosz főváros egészségügyi hatósága szerint november elseje óta Moszkvában 255 embert ért fagyhalál. Mindannyian ittasak voltak - állította az egészségügyi hatóság szóvivője. Az áldozatok 16 százaléka volt hajléktalan. (MTI) Szexturizmus Havannában Che Guevara forogna a sírjában, ha tudná, hogy a kubai forradalom harcosai megfáradtak, s álomszép lányaik annak a külföldinek adják el a testüket, aki a legtöbbet kínálja érte - írja a dpa hírügynökség a kubai prostitúció virágzásáról beszámolva. „Ha lányaim pénzért adnák oda magukat férfiaknak, megölném őket” - jelenti ki Helena Fernandez, aki szobákat ad bérbe a kubai főváros egyik peremkerületében. Az 52 éves tanárnőt ugyanakkor a legkevésbé sem zavarja, hogy mások lányai idősebb urak társaságában keresik fel havannai panzióját, csupán néhány órát töltenek nála, majd eltűnnek. - Az üzlet, az üzlet - mondja az asszony, hozzátéve, hogy a lányoknak is meg kell élniük valamiből. Kikapcsolták Milosevics telefonját Míg Slobodan Milosevics szerb elnök Daytonban tárgyalt a délszláv békeszerződés részleteiről, egy túlbuzgó postai alkalmazott rövid időre kikapcsolta az államfő otthoni telefonját, mivel senki sem rendezte a 60 dináros (13 dolláros) telefonszámlát. Milosevics otthoni telefonja a „védett telefonok” közé tartozik, ami annyit jelent, hogy a szám nincs benne a telefonkönyvben, s az állomást akkor sem lehet kikapcsolni, ha a vonal tulajdonosa nem fizeti ki a számlát. Milosevics belgrádi telefonja a novemberi kikapcsolási hullám áldozata volt: néhány nap alatt több ezer nem fizető telefonja némult el, s ahogy a posta illetékesei magyarázzák, a sietségben az államfő otthoni száma is felkerült a listára. A posta vezetői állítólag tízszázalékos fizetésmegvonással büntették a Milosevics telefonját kikapcsoló alkalmazottat. (MTI) Struccfutam Nairobiban Kenya fővárosában megrendezik az első struccfutóversenyt, amelyen hat madár méri össze az erejét. Az állatokat zsokék „ülik majd meg” Nairobi egyik külvárosában. A lóversenyek hangulatát idéző nagy nevekre - mint például: Villám Harry és Szerencsés Lábak - fogadásokat is lehet kötni. (MTI) BUDAPEST. Csökken a feszültség az Elmünél• Évzáró beszélgetés Börcsök Dezsővel, az rt. vezérigazgatójával ► FOLYTATÁS A 17. OLDALRÓL - Mekkora vagyont képviselnek ezek a részvények? - A társaság jegyzett tőkéje 60 milliárd 740 millió forint, az Elmü jelenlegi vagyona 78 milliárdot tesz ki. - A magas vagyonérték miatt kellett konzorciumot alkotniuk a német befektetőknek? - A privatizációs felhívásra csak a legnagyobb energiaszolgáltatók jelentkeztek, ami nem csoda, hiszen az Elmü szolgáltatja az ország villamosenergiatermelésének 30 százalékát, és a hazai fogyasztók húsz százaléka a mi partnerünk. Ezzel együtt az Elmű az 1995- ös évet is veszteséggel zárta. A veszteség azonban évről évre csökken. Egy éve még 2 milliárd 200 millió forintot tett ki a kifizetetlen villanyszámlák összege, amit az év végére egymilliárd forinttal sikerült csökkenteni. Ez azt is jelenti, hogy az 1994-es 3,7 milliárdos veszteségünk 1995 végére 1,2 milliárdra csökkent. - Szerepel-e az új tulajdonos elvárásai között, hogy nyereséges legyen az áramszolgáltató? - Idővel természetesen nyereségessé kell válnunk. - Ezért alkalmazza ilyen következetesen a legszigorúbb büntetést, a tartozó fogyasztók kikapcsolását a társaság? - A kinnlevőségek csökkentése létkérdés. Amióta a számítógép automatikusan felszólítja adósainkat, számottevően több bevételhez jutunk. Az 1,1 millió lakossági fogyasztóból folyamatosan tizenhétezerre tehető a szolgáltatásból kizártak száma. Ez számunkra is túl magas, hiszen az áramszolgáltatónak szolgáltatnia kell, a fogyasztók kikapcsolásából nem lehet megélni. Ugyanakkor a szigorító intézkedések csak akkor vezetnek eredményre, ha következetesen, kivételezés nélkül alkalmazzuk őket. Mellesleg, a tartozások csökkentése önmagában még nem elég. Az Elmű ugyanis minden banki napon kifizeti a villamos műveknek az áramot, a fogyasztókat azonban csak havonta egyszer keresi fel a leolvasó. A januárban fogyasztott áramért márciusban fizet a lakosság. A fogyasztás és a számla kiegyenlítése közé beiktatódik egy 45 napos ciklus, erre az időre az Elmű meghitelezi az energia árát. Ez a fajta kinnlevőségünk ötmilliárdot tett ki. Ezt az összeget növelték a nem fizető fogyasztók. A társaság végső soron hat, majd hétmilliárdos hitelt görgetett maga előtt. - Jövőre gyakrabban találkozunk a leolvasóval? - A legnagyobb fogyasztókat sűrűbben keressük fel, s tervezzük, hogy a lakosság a tavalyi fogyasztás alapján előkalkulált számlát kap, amit a leolvasás alkalmával utólag pontosítunk. Németországban vannak olyan tartományok, ahol évente csak kétszer olvassák le a villanyórákat. Ez persze csak terv, a tulajdonosok még nem bólintottak rá. Másrészt a fogyasztás és a fizetés közé eső időszak veszteségeit szeretnénk megosztani az erőművekkel és a villamos művekkel is. Az áramellátásból mindhárman kivesszük a részünket, a késedelmes fizetés terheit azonban egyedül az Elmű viseli. Ez igazságtalan. - Ha mindez megvalósul, nyereséges lesz az áramszolgáltató? - Nem, hiszen a villamosenergia ára önmagában nem fedezi a költségeket. Az 1996-ban várható tavaszi, illetve őszi áremelés jobban közelíti a tarifát a költségekhez, számunkra megfelelő ár azonban csak 1997-re várható. Ekkor ugyanis a minimális költségek mellett elfogadható, reményeink szerint nyolcszázalékos haszonkulcsot is tartalmaz majd az energia ára. - Akkor lesz azonos a világpiaci árral? - Ezt az árszintet már ma is megközelítettük. A fűtőanyagok és a termelőberendezések költségei ugyanolyanok, mint bármelyik nyugati cégnél. A munkabér abszolút számokban alacsonyabb ugyan, a 4500 alkalmazott bére azonban csak a költségek 8 százalékát jelenti, tehát nem meghatározó tényező. - Nem volt felelőtlen döntés egy veszteséges vállalatnak az ország legnagyobb kapacitású számítástechnikai központját megvásárolni? - A pontosság kedvéért, a legnagyobb kapacitású polgári gépről van szó. A saját leolvasó rendszert elleneztem, az én szavazatom azonban csak egy volt öt közül. Az MVM igazgatótanácsa érveim ellenére határozott a saját leolvasó rendszer létrehozásáról, ehhez kellett ez a számítógépes központ. - Mi volt az ön javaslata? - A Díjbeszedő adatbázisának, vagy magának a teljes Díjbeszedő Vállalatnak a megvásárlása. - Az egyik hetilap súlyos vádakkal illette önt, például azt olvashattuk, hogy tizenhat kft.-be mentette ki a cég vagyonát, a családtagjai pedig nem fizetnek villanyszámlát. Miért nem válaszolt ezekre a vádakra? - Ezek nevetséges állítások, az újság utóbb helyreigazítást is közölt, az ötödik kerületi polgármester pedig írásban kért elnézést tőlem. - Bocsánat, de hogyan keveredik ebbe a történetbe az ötödik kerület? - Úgy, hogy az önkormányzat alpolgármestere állt a vádak mögött. A cikkek megjelenése előtt a részvénytársaság közgyűlésén nyilvánosan is megtámadott, a közgyűlés után azonban bizonyítani tudtam az igazamat. - Milyen célt szolgáltak a szóban forgó kft.-k? - Az Elmü használaton kívüli ingatlanainak hasznosítására alapították őket. A könyvvizsgáló szerint a cégek eredményesen működtek, a dolgukat elvégezték, azóta fel is számolták őket. Az Elmű új igazgatótanácsában nem kapott helyet a fővárosi önkormányzat képviselője, pedig az önkormányzat Vajda Pál főpolgármester-helyettest kívánta delegálni. Miért maradt ki mégis? A fővárost korábban Schneller István, akkori főpolgármester-helyettes képviselte, aki írásban lemondott tisztéről. A privatizáció után öttagú igazgatótanács alakult, amelynek három tagját a német tulajdonosok jelölik ki, kettőt pedig a magyar állam. Egyszerűen arról van szó, hogy a testület összeállításában a tulajdonosi jogok alapján a fővárosnak nem jutott szerep. R. T. Kihez nem megy a szemetes? MUNKATÁRSUNKTÓL A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat a lakosság egy meghatározott körének ötvenszázalékos kedvezményt adhat a január elsején bevezetett szemétszállítási díjból. Siklóssy Mihálytól, az FKFV szemétszállítási főosztályvezetőjétől megtudtuk, a kedvezményeken kívül bizonyos esetekben a szemétszállítás, tehát a szemétdíj fizetésének felfüggesztését is kérni lehet. A beépítetlen ingatlanok tulajdonosai írásban kérhetik a már igénybe vett kötelező szemétszállítás szüneteltetését, amíg az ingatlanon nem termelnek újra szilárd hulladékot. A nyaralótulajdonosok - ugyancsak írásban - minden év március elsejéig kérhetik, hogy csak április elseje és október 31-i közti időszakban jöjjön hozzájuk a kukás kocsi. A lakásuktól gyakran távol maradóknál abban az esetben szüneteltetik a szemétszállítást, ha azok harminc nappal előre bejelentik, hogy harminc napnál tovább megszakítás nélkül másutt időznek és kijelentik, hogy ezalatt más sem használja az ingatlanjukat. Kalauz a rászorulóknak Szociális ellátás a fővárosban Budapesten évente legalább 380-390 ezer embernek nyújtanak az önkormányzatok szociális ellátást. Ezenkívül egyesületek, alapítványok, egyházak és karitatív szervezetek vesznek részt például a hajléktalanok és az idősek gondozásában - írja Demszky Gábor főpolgármester a Fővárosi Szociális Kalauz című kiadvány bevezetőjében. A nemrégiben elkészült összeállítással a cél az volt, hogy segítséget nyújtson a különböző szolgáltatások, ellátási formák között az eligazodásban. A Főpolgármesteri Hivatal jelentős civil segítséggel ingyen bocsátja a kalauzt a lakosság rendelkezésére. A kiadvány - amelynek szerkesztését a Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány vállalta - többek között a Népjóléti és a Munkaügyi Minisztérium támogatásával készült. A Fővárosi Szociális Kalauzból az érdeklődők tájékoztatást kaphatnak a fővárosi és a kerületi önkormányzatok hajléktalanoknak nyújtott szolgáltatásairól, a gondozóközpontokról, a térítési díjakról (étkeztetés, átmeneti és tartós elhelyezés). Szó esik a füzetben az értelmi fogyatékosok napközi ellátásáról (Budapesten egyébként öt ilyen napközi otthon várja a rászorulókat) és más, pszichiátriai betegek, illetve fogyatékosok számára létesített intézményekről. Fellelhetők a kalauzban a fővárosi nyugdíjasházak adatai mellett a családsegítő központokról, az idősek klubjairól és a szociális foglalkoztatókról szóló legfontosabb információk is. Szociális foglalkoztató egyébként hat budapesti kerületben működik, Újpesten, Kőbányán, a Józsefvárosban, Pesterzsébeten, a XV. és a XVIII. kerületben. Érdekesség, hogy a pesterzsébeti foglalkoztatóba egészségügyi beutaló alapján kerülhetnek az emberek, ahol például nyomdában vagy varrodában dolgozhatnak. Papíripari és nyomdai munkát egyébként az újpesti és a józsefvárosi intézményekben is találhatnak az érdeklődők. A kalauz végén a szerkesztők a szociális ellátásról szóló törvényt ismertetik, ügyelve arra, hogy a jogszabály őket érintő részeit a legrászorultabbak is megérthessék, így szó esik a közgyógyellátási igazolványról, az átmeneti segélyről, a munkanélküliek jövedelempótló támogatásáról és a lakásfenntartási támogatásról is. Sz. I. M. NÉPSZABADSÁG. MARGÓ________ Díszpolgár kerestetik A kerület polgárainak segítségét kéri angyalföld önkormányzata. Ahhoz kérnek ötleteket, hogy kinek ítéljék idén a „Budapest Főváros XIII. kerület Díszpolgára” kitüntetést. A díjat a kerület érdekében kiemelkedő tevékenységet kifejtő személyek kapják. Az önkormányzat az ötleteket január 15-ig várja rövid indoklással a polgármesteri hivatal címére (1139 Béke tér 1.). Vigyázzák a rendet Kispesten Együttműködési megállapodást kötött a kispesti önkormányzat és a Fővárosi Közterület-felügyelet egy kerületi csoport létrehozásáról. A megállapodás szerint egyelőre három, közvetlenül a polgármesteri hivatal irányítása alatt dolgozó felügyelő vigyáz a közterületek rendjére. A kerület városgazdálkodási irodája arra kéri a polgárokat, hogy fogadják megértéssel a felügyelők intézkedéseit. Ebben segít az is, hogy tevékenységük nem bevételcentrikus, nem a büntetés a fő cél. Feladatuk elsősorban a megelőzés, így kezdetben inkább csak szóban figyelmeztetnek. Ha ez nem segít, akkor azonban jön a büntetés. A felügyelőknek biztos sok dolguk lesz, hiszen ők ellenőrzik többek között az engedély nélküli árusítást, parkrongálást is. Jótékony pesterzsébetiek Csaknem egymillió forint gyűlt össze Pesterzsébeten azon a jótékonysági gálán, amelyet a nehéz anyagi helyzetben élő kerületi iskolások és óvodások megsegítésére rendezett a Gondoskodás Alapítvány és a Polgári Szövetség Erzsébetért Egyesület. A gála és a vacsora mellett képzőművészeti aukciót is rendeztek, amelynek bevételét szintén a nemes célra fordították. Több a segély Soroksáron Idén a korábbinál ötszáz forinttal többet, kétezer forintot kapnak havonta a rendszeres nevelési segélyben részesülő soroksári polgárok. Ugyancsak kétezer forint a lakásfenntartási támogatás összege, ám Geiger Ferenc polgármester reménye szerint ezt tovább emelhetik. Ehhez azonban az kell, hogy az önkormányzat pénzügyi helyzete jelentősen javuljon a jelenlegihez képest. Ugyanakkor az, aki ebben a szociális ellátásban részesül, lakbértámogatást már nem kaphat. Támogatás a kisebbségeknek Összesen ötmillió forintos támogatásban részesül a XII. kerületben működő négy kisebbségi önkormányzat. A szervezetek nemrégiben már az összeg felosztásáról is megállapodtak a koordináló szerepet ellátó Önkormányzati Kapcsolatok Irodájával. Eszerint a német kisebbségi önkormányzat kétmillió forintot kap, a horvát, a szlovák és az örmény pedig egyegymillió forinttal gazdálkodhat. RADIO A VÁROSI RADIO