Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. március

1996-03-01

Városházi lapok az Interneten MUNKATÁRSUNKTÓL_________ A legnagyobb számítógépes há­lózatra rákapcsolódott közintéz­mények között - a washingtoni Fehér Ház vagy a budapesti Mi­niszterelnöki Hivatal mellett - ma már a Főpolgármesteri Hiva­tal is megtalálható. Az önkor­mányzati oldalak Városházi la­pok címmel szerepelnek az In­terneten, s egyelőre kulturális és politikai információkat kínál­nak az érdeklődőknek. A hálózatot használó személy tetszés szerint választhatja meg, milyen úton kíván az őt érdeklő információhoz hozzájutni. A Vá­rosházi lapok különböző „kapu­kat” kínál, melyeket az egérrel rákattintva lehet felnyitni. Az olvasó kedvére kalandozhat az oldalak között, s még csak a sor­rendet sem kell betartania. Az önkormányzat által az In­terneten publikált anyag multi­média-szolgáltatás, amelyben a szöveget látványos illusztrációk kísérik, bár a mozgóképes tech­nikát egyelőre nem alkalmazza a Főpolgármesteri Hivatal. A hálózaton közreadott kultu­rális információk nagy része programajánlat, moziműsor, vá­logatás a művelődési intézmé­nyek kínálatából. A Városházi lapok a programajánlat mellett kulturális híreket is közöl. Más oldalain politikai „ki kicsoda”, valamint közintézményekről, szolgáltatásokról szóló tudniva­lók olvashatók. Újabb járatoktól búcsúzhatunk Takarékossági intézkedések a BKV-nál MUNKATÁRSUNKTÓL Mától ismét változik a BKV menetrendje. A 21-es és a gyors 21-es autóbuszok végállomását megcserélik, a piros 21-es tehát csupán a fogaskerekű állomá­sáig közlekedik, a 21-es pedig a Normafáig szállítja az utaso­kat. Rövidítik a 25-ös és a 25-ös gyors buszjáratok útvonalát, a Mexikói úti végállomásról in­duló járatokkal ezentúl csupán a Székely Elek utcáig lehet el­jutni. (A 25-ös korábbi végállo­másáig a 70-es, a gyors 25-ös régi végállomásáig a 170-es gyorsjárattal lehet elmenni.) Rövidebb útvonalon közleke­dik a Rákoskeresztúr központ­jából induló 98-as autóbusz is, a pestszentlőrinci Szarvas csárda helyett a Kőbánya-kis­pesti metróvégállomásnál for­dul vissza. A Szarvas csárdáig mostantól a 80-as autóbusz szállítja az utasokat. A BKV megszünteti a 2-es buszjáratot, a párhuzamosan közlekedő 102-es és 105-ös bu­szokat azonban sűrűbben in­dítják. Március 1-jétől nem közlekednek a 65-ös buszok sem. Az 50E jelzésű éjszakai villamosjárat helyett autóbuszt indít a vállalat, a 28-as éjsza­kai autóbuszjárat pedig rövidí­tett útvonalon jár majd. Vasár­nap és munkaszüneti napokon nem közlekedik a 83-as troli­busz, s délutánonként nem in­dítanak több gyors 17-es autó­buszt. A 100-as jelzésű buszjá­rat vonalán az utolsó kocsi in­dulásának időpontját előre­hozták 21 órára. Mint Szirmay Tamás, a BKV forgalmi és műszaki vezérigaz­gató-helyettese elmondta, egy busz üzemeltetése évente átla­gosan 6-7 millió forintjába ke­rül a vállalatnak. A viteldíjak azonban a nagyforgalmú jára­tokon csupán az üzemeltetési költségek 60-70 százalékát fe­dezik, és ugyanez az arány az alacsonyabb kihasználtságú vonalakon mindössze tíz szá­zalékos. A menetrend megváltoztatá­sa előtt alaposan tájékozódtak, felméréseket végeznek. A múlt évi, összességében hatszázalé­kos teljesítménycsökkentést az idén további 2,5-3 százalékos csökkenés követi, miután a korlátozó intézkedésektől 400 millió forintos megtakarítást remél a közlekedési társaság. A megszorító intézkedéseket azonban újabbak követik majd, hiszen a BKV bevételeinek re­álértéke folyamatosan csökken. Az 1996-ra tervezett bevételek csupán 11,6 százalékkal halad­ják meg a múlt évi bevételeket, és ez meg sem közelíti az inflá­ció mértékét. Kevesebb jár és ritkábban BOROS JENŐ FELVÉTELE Mindenben rendhagyó az idei tél Az idei télen már csaknem annyit beszéltünk az időjárás­ról, mint az angolok. Nem vélet­lenül, hiszen ez a tél semmikép­pen nem nevezhető átlagosnak. Nemcsak a havat és a jeget már rettenetesen utáló fővárosiak érzik különlegesnek, de a me­teorológusok adatai szerint is rendhagyó. Az elmúlt néhány évben hoz­zászokhattunk az enyhe, hósze­gény telekhez. Az idei azonban ezeknek gyökeres ellentéte volt - tájékoztatta lapunkat Kalmár György­né dr., az Országos Me­teorológiai Szolgálat éghajlati és agrometeorológiai csoportjá­nak vezetője. A havi középhő­mérséklet már novemberben két és fél fokkal volt alacso­nyabb a sokéves átlagnál, csak­úgy, mint a többi hónapban. *az adatok 1996. február 1. és 20. közötti időszakra vonat­koznak, a sokévi átlagok viszont a teljes hónapra nagyos napról akkor beszélnek a szakemberek, ha a hő­mérséklet napi mélypontja 0 fok alá süllyed, téliről akkor, ha a napi csúcshőmérséklet nem haladja meg a 0 fokot, zordnak pedig az a nap számít, amikor a legalacsonyabb hőmérséklet eléri vagy meghaladja a mínusz 10 fokot. A táblázat adataihoz szükséges méréseket a XVIII. kerület­ben végezték. Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat Február elején például az elté­rés öt fok volt, természetesen negatív irányban. Nem kevésbé tért el az átlag­tól a havazások és a hótakarós napok száma sem. Magyaror­szág éghajlati sajátossága töb­bek között, hogy a téli csapa­déknak csak a fele hó, amelyből egy-egy télen átlagosan huszon­két alkalommal esik kisebb-na­­gyobb mennyiség. Idén február 20-ig negyvenhétszer örülhet­tek a friss hónak a téli sportok szerelmesei. Ráadásul a lehul­lott hómennyiség sem kevés, november eleje óta összesen több mint két méternyi hó esett a fővárosra. Bár a korábbi hó­vastagsági rekordok eddig még nem dőltek meg, a mostani télen a hótakarós napok száma az át­lagos 28-nak több mint kétsze­rese volt, február közepéig 58 napon keresztül fedte hótakaró a várost. A. G. Ötvennyolc nap a hó alatt BOROS JENŐ FELVÉTELE TELEK ÉS SZÁMOK November December Január Február Fagyos napok (átlag)9 20 24 18 (1995/96) 12 22 27 19* Téli napok (átlag)1 8 114 (1995/96)3 9 13 12* Zord napok (átlag)0 1 4 2 (1995/96)1 2 0 3* Csináld magad _________MUNKATÁRSUNKTÓL_________ Mától három napon át Csináld magad címmel kiállításnak és vásárnak ad otthont a városli­geti Petőfi Csarnok. Azt, hogy manapság a lerobbant WC-tar­­tályt, a csöpögő csapot, vagy a bedöglött gáztűzhelyet megja­vító kisiparos egyre többet kér szolgálataiért, aligha kell bár­kinek is bizonygatni, a péntek és vasárnap között megrende­zendő eseménynek ezért kimon­datlanul is az a célja, hogy megpróbáljon segítséget és ötle­teket adni az otthoni barkácso­láshoz. A kiállításon egyébként felvonulnak termékeikkel és szolgáltatásaikkal a lakásban vagy a ház körül megtalálható dolgok gyártói és forgalmazói, vagyis a festéktől, a barkácsgé­­peken át a virágmagig szinte minden beszerezhető ezen a hét végén a Petőfi Csarnokban. Nyit a Dovin Barabás Márton, Gémes Péter, El Kazovszkij, Kelemen Károly, Konkoly Gyula és Pollacsek Kálmán festőművészek kiállí­tásával egyéves hontalanság után ma újra megnyílik a Dovin Galéria a Galamb utca 6. alatt. A kortárs képzőművészet ittho­ni és külországi népszerűsíté­sét, forgalmazását felvállaló galéria 1993-ban a belvárosi Haris közben lelt első otthoná­ra, de ott tavaly januárban ren­dezte utolsó bemutatóját. Az új kiállítóterem tágas méretei mó­dot adnak művészeti előadások, baráti eszmecserék és társmű­vészeti estek megrendezésére. Mackósajt épül a Déli mellett A Déli pályaudvar parkolójá­nak beépítési terveit a szakem­berek után már legalább tizen­három, I. kerületi lakó is ismeri. Ennyien voltak ugyanis kíván­csiak arra a fórumra, amelyen az önkormányzat bemutatta a leendő irodaépület terveit és makettjét. Az érdektelenség oka feltehe­tőleg az, hogy a kerületiek úgy gondolják: már nem lehet nagy baj, hiszen két évvel ezelőtt he­ves tiltakozással és aláírásgyűj­téssel megakadályozták a régi terveket. Akkoriban ötveneme­­letes toronyházat álmodtak a jelenlegi parkoló helyére és mélygarázst a Vérmező alá. Az elképzelés azonban megbukott, és azóta egy fővárosi rendelet értelmében harminc méternél magasabb ház nem is épülhet Budán. A fórumra mindenestre szük­ség volt, hiszen az új elképzelé­sekhez az önkormányzatnak meg kell változtatnia a területre vonatkozó részletes rendezési tervet. Ennek pedig elengedhe­tetlen feltétele, hogy a terveket ismertessék a kerület lakóival. Ez megtörtént, de a lakókat nem igazán érdekelte az egész. A csekély részvétel ellenére azért több kifogást megfogal­maztak az elképzelésekkel szemben. Azzal mindenki egyetértett, hogy minél előbb rendezni kell a környéken uralkodó állapoto­kat. Kritikát elsősorban a leen­dő közlekedési és parkolási rendszer kapott. A mélygarázs­ról ugyanis nem mondtak le a tervezők, de most nem a Vér­mező, hanem a szomszédos Marriot Buda Hotel parkolója alá tervezték. Erre szükség is van, hiszen a pályaudvarhoz és metró végállomásához tartozó, 120-140 autó befogadására al­kalmas P+R parkoló helyén elő­reláthatólag már idén ősszel megkezdődik az irodaház épí­tése. A tiltakozók leginkább az in­gyenes parkoló megszűnését el­lenezték. (Mackósajt... folyta­tás a 27. oldalon) Milliárdokat hoztak tavaly a szállodák A Magyar Szállodaszövetség nemrégiben összeállította úgy­nevezett fehér könyvét, amellyel támpontokat kíván adni a turiz­mus fejlesztéséhez. A dokumen­tum összeállítói a Központi Sta­tisztikai Hivatal 1994-es infor­mációi mellett a szövetséghez tartozó szállodák 1995-ös adata­it dolgozták fel. Az összeállításban különös hangsúlyt kapott a fővárosi helyzet elemzése. A KSH szerint a hazai szállodai szobák 32 szá­zaléka Budapesten található, s itt a kategóriánkénti megoszlás is eltér az országostól. A kínálat összetétele itt kedvezőbb, a szo­bák több mint négyötöde ugyan­is három-, négy- vagy ötcsillagos hotelekben található. (Az orszá­gos adatok szerint a szállodai szobák 86 százaléka egy-, kettő vagy háromcsillagos létesítmé­nyekben van.) A helyzetet jól jel­zi, hogy ötcsillagos szálloda vi­déken egyáltalán nincs. Buda­pesten egyébként 91 szálloda működik, összesen 11 ezer 349 szobával. A szövetséghez tartozó 61 fővárosi szálloda - pontosab­ban az ezek közül információkat szolgáltatók - adatait elemezve kitűnik, hogy a legnagyobb ki­használtság éppen a magasabb kategóriájú létesítményekre jel­lemző. A bevételi adatokat a szállodaszövetség tagjai között vizsgálták meg. A kérdésekre nem minden hotel felelt, a vá­laszadók nyilatkozataiból azon­ban kitűnik, hogy a budapesti hotelek tavalyi nettó árbevétele meghaladta a húszmilliárd fo­rintot, a vidékieké pedig a 8,7 milliárdot. A szállodaipar bevé­teleit országosan 43,9 milliárd forintra becsülik. A budapesti szállodák előnyét mutatja, hogy míg egy átlagos szobára 1,3 mil­lió forintos évi bevétel jut, addig ugyanez egy ötcsillagos szoba esetében több, mint ötmillió. Sz. I. M. Helyzeti előnyben vannak velledits éva felvétele

Next