Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. március

1996-03-12

1996. március 12., kedd. XVI. kerület: se név, se címer Nevet adni, különösen egy kerületnek, nem könnyű feladat, hiszen roppant fontos, hogy legyen jó hangzású, félreérthetet­len, ugyanakkor kifejező és a kerület lényegét jelképező. Mind­ez persze csak az új nevekre igaz, hiszen a régieket elfogadjuk úgy, ahogy vannak. Egy új névvel azonban egészen más a hely­zet. Arra pályázatot kell kiírni, a javaslatokat szakértőkkel és a polgárokkal véleményeztetni, azután dönteni. Végül pedig el kell fogadtatni a döntést. A XVI. kerület képviselői még tavaly tették fel a kérdést: mi­ért nincs nekünk nevünk, mint mondjuk, a soroksáriaknak, az újpestieknek vagy a ferencvárosiaknak? S miért nincs címe­rünk sem? Kiírtak hát egy pályázatot. Nyolcvankilenc polgár­nak támadt névötlete, összesen 161. A zsűri négyet választott ki ezek közül. Az „Ilona-kertváros” elnevezés Beniczky Gáborné gróf Batthyány Ilona helyi földbirtokosra emlékeztetett volna, aki igen sokat tett ezért a területért. A „Pestszentmargit”, illet­ve a „Margitváros” a kerület történelmi múltjára emlékeztetne, lévén a területet IV. Béla a nyulak-szigeti apácáknak adomá­nyozta, és közel háromszáz évig az övék is maradt. A „Szilas­­kertváros” elnevezéshez ugyan nem érkezett magyarázat, ám a helyi közvélemény-kutatás során erre szavaztak a legtöbben. A pályázatokat hét szakember is bírálta. A képviselők végül úgy döntöttek, mégsem lesz egységes föld­rajzi neve a kerületnek, de címere sem. Erre is pályázatot írtak ki, amelyre huszonegyen küldték el pályázatukat, egy-egy je­lentkező általában többet is. Ezek közül négyet találtak tovább­gondolásra méltónak. Az elsőn egy aranykorona lebegett két ezüst pálya között, a másik főhelyét egy rák foglalta el, míg a harmadikon a tölgyfalevelek kaptak hangsúlyt. A negyediket viszont árpádsáv, kerék, mérleg és sasfej is díszítette. A képvi­selők ezek között sem találtak kedvükre valót, így a XVI. kerü­let egyelőre továbbra is név és címer nélkül marad. Sz. A. A. Eladó a ligeti műjégpálya ► FOLYTATÁSA 17. OLDALRÓL A fontosabb alapelvek közé tartozik egyebek mellett az, hogy a város átszellőzését ga­rantáló utak, közterületek, par­kok, és nem utolsósorban ma­gántelkek beépítését a jövőben korlátoznák, sőt akár építési ti­lalmat is elrendelhetnének ezekre. E kérdés vizsgálatára azért van szükség, hogy Buda­pesten a levegő szennyezettsége ne romoljon tovább. A főváros persze nemcsak mások vagyonával foglalkozik: egyebek mellett tervezik a vá­rosligeti műjégpálya rekonst­rukcióját és korszerűsítését is. Befektetőt keresnek, aki egyes épületrészek hosszú távú bérle­te ellenében felújítaná az el­avult sportkomplexumot. Varga Pétertől megtudtuk azt is, hogy hamarosan megtörténik a Pharmafontana privatizálása. A gyógyszerellátó cégre kiírt újabb pályázat lezárul, és így új, többségi tulajdonos kezébe kerülhet a vállalat irányítása. Ugyancsak felgyorsulnak majd az események a Vidám Park kö­rül: a privatizációs tanácsadó elkészítette a magánosításról szóló tanulmányát, így előbb­­utóbb a városatyáknak is dön­tést kell hozniuk az ügyben. Ugyancsak tervezik néhány olyan ingatlan eladását, amely korábban szociális, oktatási vagy más kulturális célra szol­gált. Az ebből származó bevéte­leket azonban a szóban forgó ágazatokba forgatják vissza. Ezek között található például egy Benczúr utcai épület, ame­lyet várhatóan az orvosi kama­ra vásárol meg. Külön kategória néhány, sok éve húzódó ügy. A belvárosi Ybl-palota és az új­pesti BKV-remíz eladása régóta napirenden van. Emellett a XVII. kerületben vannak még olyan fővárosi tulajdonú ingat­lanok, amelyek ugyancsak érté­kesítésre várnak. Néhány értékes ingatlan hasznosítása amiatt halasztó­dik immár évek óta, mert nem született meg a fővárosi va­gyonátadó bizottság (VÁB) ha­tározata a telek vagy épület sorsáról. Éppen ezért a Főváro­si Közgyűlés felterjesztéssel fordult a belügyminiszterhez - a VÁB ugyanis nem önkor­mányzati, hanem állami szerv hogy „segítse elő” a vagyon­átadó bizottság hatáskörébe tartozó, a budapesti önkor­mányzatokat érintő ügyeknek az év végéig történő lezárását. Sz. I. M. I UTAK ÉS UTASOK • A Városligetben az Állatkerti körútra, illetve az Állatkerti út­ra csak a célforgalom hajthat be, mert az átmenő forgalmat környezetvédelmi okokból ki­tiltották. Az Állatkerti kör­­út-Hermina út-Kós Károly sé­tány csomópontban a forgalmi rend is megváltozott, figyeljék az új jelzéseket. • Az Andrássy úton szerelik a kandelábereket az Oktogontól a Bajcsy-Zsilinszky út felé vezető oldalon, 15 órától másnap reg­gelig. Ne parkoljanak ezen az útszakaszon! A munkagépek az esti órákban útszűkületet okoz­nak. • Az V. kerületben az Október 6. utcában építkeznek a Zrínyi utcánál, emiatt elkerítették a bal oldali sávot. • Újpesten a Pozsonyi utcában az Anonymus utca előtt egy hosszabb szakaszon lezárták az Árpád út felé vezető külső sá­vot, csatornaépítés miatt. • Budán a Margit körúton út­szűkület lassítja a haladást a Margit híd felé, a Jurányi utcá­nál. A külső sávot bontották fel, mert javítják a gázvezetéket. • Az I., Váralja utcában lezár­ták a hegyre vezető sávot, az Alagút utca közelében, épület­felújítás miatt. A munkaterü­letnél csak irányonként válta­kozva haladhat át a forgalom. • Az I., Donáti utcát egyirá­­nyúsították a Fazekas utcától a Vám utca felé, mert cserélik a gázvezetéket. (Várhatóan két hónapig tart a munka.) • A III., Tímár utcát fél széles­ségben lezárták a Lajos utca és a Pacsirtamező utca között. • A XII., Orbán téren a Nógrá­di utcánál a hegyről lefelé hala­dók számítsanak útszűkületre, szintén közműjavítás miatt. • A Mártonhegyi úton is tart a közműmunka, ezért egyirányú az Eötvös út és a Csonka utca közötti útszakasz. A hegyre az Eötvös úthoz az Istenhegyi úton juthatnak fel. BUDAPEST Haldokolnak a budapesti parkok A belváros növényeire többet költenek, mint a lakótelepiekre MUNKATÁRSUNKTÓL Egy friss közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett főváro­siak hatvanhat százaléka ke­vesli a a belső kerületekben lévő zöldfelületeket. Hatvannégy százalékuk szerint Budapest akkor lesz igazán európai város, ha itt is mindenhová fákat és vi­rágokat ültetnek, ahová csak lehet, a válaszadók hatvanhá­rom százaléka pedig meg van győződve arról, hogy lakása ér­tékesebb lenne, ha több zöld lenne a környéken. Ugyanakkor csupán négy százalékuk véleke­dett úgy, hogy nem kellenek fák az udvarokba, mert azok csak elveszik a napfényt, és szeme­telnek, amikor lehullajtják a le­veleiket. - Ennek ellenére - kezdte be­számolóját Szendrői József, a Budapesti Agrárkamara szak­értője a kamara minapi konfe­renciáján - a rideg valóság az, hogy a főváros és a kerületek költségvetésében a parkokra fordított tétel meghatározásá­ban hosszú ideje a maradékelv érvényesül. Budapest közel két­ezer hektárnyi közcélú zöldfe­lületének gazdái tavaly mind­össze húsz és száznyolcvan fo­rint közötti összegeket fordítot­tak a parkok egy-egy négyzet­­méterének fenntartására. A la­kótelepi parkokra általában ke­vesebbet, a belvárosi zöldterü­letekre többet költöttek. A kerületi önkormányzatok zöme pályázat alapján, négy­zetméterenként gyakorta mind­össze húsz-harminc forintos fi­zetségért tartatja fenn zöldfelü­leteit a vállalkozókkal. Ez a pénz évente legfeljebb két-há­­romszori kaszálásra és a szemét eltakarítására elég. Ördögi kör: a ritka kaszálás miatt térdig érő, elhanyagolt gyep rendbeté­teléért a vállalkozók a normál ár többszörösét is elkérhetik, így előfordul, hogy három ka­szálás költsége végül ugyan­annyi lesz, mint hat kaszálás ára. A fentiek miatt egyébként gyakran az allergiát okozó par­lagfű ellen sem lehet védekezni. Ilyen csekély anyagi ráfordí­tás mellett locsolásra sok he­lyen egyáltalán nincs mód, a megfelelő mennyiségű öntöző­vízre ugyanis négyzetméteren­ként tizennyolc forintot kellene költeni. A játszóterek fenntar­tásakor a kerületek által megbí­zott vállalkozók legfeljebb a balesetveszélyt tudják elháríta­ni. Parkfejlesztésre, illetve fel­újításra az önkormányzatok még gondolni sem mernek - ki­véve talán a XIII., a XIV. és a XIX. kerületieket -, pedig a re­konstrukciók után a parkron­gálás is kevesebb. Szendrői szerint a felsorolt bajok orvoslására ki kellene dolgozni egy szakmai minimu­mot, amely a lakosság számára még használható parkokat, a növények megmaradásához pe­dig még elegendő életfeltétele­ket biztosítana. Ennek költsé­geit az önkormányzati büdzsé­ben nem a maradékelv alapján, hanem előírt normaként kellene kezelni. A minimumot a vállal­kozók által felajánlott árak alapján határoznák meg. Ahhoz azonban, hogy a vállalkozók azonos esélyekkel indulhassa­nak az ajánlattételkor, az Ag­rárkamarának előbb el kellene készítenie a parkfenntartási munkák tartalmi és műszaki le­írásának gyűjteményét - tette hozzá a szakértő. A játszótereken már csak a balesetveszély elhárítására jut pénz SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Térkép a védett természeti értékekről Budapest védett természeti ér­tékeit mutatja be az a térkép, amely nemrégiben PHARE-tá­mogatással készült el az Euró­pai Unió ECOS Ouverture prog­ramjának keretében, három eu­rópai város - Amszterdam, Lisszabon és a magyar főváros - együttműködésével. A sokféle támogató ellenére még lenne öt­letük a munka összeállítóinak, szeretnének például pénzt kapni a budapesti idegenforgalmi alapból, hogy a kiadványt angol nyelven is megjelentessék. Annyi azonban bizonyos - mint azt Demszky Gábor főpolgár­mester elmondta - hogy min­den fővárosi iskola ingyenesen hozzájuthat a térképhez. Tardy János, a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium természetvédelmi hivatalának vezetője arról szólt, hogy hamarosan a Gellért-hegy dunai oldalát is országos véde­lem alá helyezik. Elmondta, hogy a fővárosi zöldterületek, parkok, természeti értékek vé­delmére már csak azért is szük­ség van, mert például a budai hegyoldal egyre jobban beépül. Éppen emiatt a fővárosi és ke­rületi önkormányzatoknak ten­niük kell a zöldterületek védel­méért, s ehhez akár az önkor­mányzati törvény módosítására is szükség lehet - fogalmazott Tardy. A Városháza a védett értékek rekonstrukcióján folyamatosan dolgozik - mondta Demszky Gábor -, így idén a nagyközön­ségnek is átadják a róka-hegyi bányát, amely a főváros terüle­tén a legnagyobb felhagyott kő­fejtő, s ahol a karsztos jelensé­gek mellett az alsó bányaudvar kőzeteiben ősmaradványok lát­hatók. Ezenkívül új öntözőhá­lózattal szerelik fel a soroksári botanikuskertet is. A kert érde­kessége, hogy itt van a termé­szetes előfordulási helye a szi­bériai nősziromnak, amely a jégkorszak „maradványnövé­nye” Magyarországon. A térképen mindemellett sze­repel a budai Vár-barlang, amelynek hossza a mesterséges pincejáratokkal együtt eléri a 3,3 kilométert. Megtalálható azonban a kiadványban néhány nevezetesebb fa is: védelem alá tervezik venni Budapest egyik legértékesebb növényét, a II. kerületi Kondor utcában álló 120 éves libanoni cédrust. Ugyancsak ebben a városrész­ben van a Mechwart téri csá­szárfa, amely azonban a lég­­szennyezés miatt az 1957-es vé­detté nyilvánítás óta sokat vesztett szépségéből. Sz. I. M. NÉPSZABADSÁG 19 SMARGÓ A­láírásgyűjtés a tömegközlekedés javításáért A népi kezdeményezéshez szükséges százhétezer he­lyett csak húszezer aláírást sikerült összegyűjteniük a környezetvédőknek a tö­megközlekedés javításáért indított akciójukon. Továb­bi gyűjtést nem tartottak szükségesnek, így az íveket már át is adták Bubla Gyu­lának, a fővárosi önkor­mányzat környezetvédelmi bizottsága elnökének. A Le­vegő Munkacsoport a figye­lemfelkeltő kezdeményezést eredményesnek minősítette, hiszen annak hatására az il­letékesek megvizsgálják, miképpen vonhatók be a fő­városi polgárok a közleke­dési változásokat megelőző előkészítő vitákba. A Város­házán egyébként külön programot dolgoznak ki ar­ra, hogy a belső kerületek­ben miként mérsékelhető a közúti forgalom, és hamaro­san döntés születik arról is, melyik lakóterületen veze­tik be elsőként a harminc kilométeres sebességkorlá­tozást. Szirénapróba Kispesten Nem kell megijedniük azok­nak, akik Kispesten járva éktelen szirénázást halla­nak, ugyanis a polgári véde­lem XIX. kerületi parancs­noksága megtartotta az el­méleti felkészítést a város­rész riasztórendszerét keze­lő személyzetnek, március 31-ig pedig a gyakorlati ok­tatás következik. Ezért ad­dig a tervek szerint folya­matosan, meghatározott időszakonként tesztelik a rendszert, ami abból áll, hogy körülbelül harminc másodpercre bekapcsolják a riasztókat, amelyek valódi vészhelyzet esetén egyéb­ként két percig, változó hangmagassággal szólnak. A polgári védelem arra kéri a kispestieket és az arra já­rókat, hogy ha esetleg hibát észlelnek, például a változó hangmagasság helyett a szi­réna azonos magasságú hangot ad, ezt jelezzék a 282-9271-es telefonszámon. Megemlékezés Újpesten A IV. kerületi önkormány­zat idén is koszorúzási ün­nepségeken emlékezik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire. 14- én, délelőtt tízkor a Megyeri úti temetőben koszorúzzák meg Lebstück Mária és Éber Nándor síremlékét. A város­rész központi ünnepségét március 15-én, ugyancsak tíz órakor a IV. kerületi De­ák utca és a Rózsa utca sar­kán lévő Petőfi-szobornál tartják. Ünnepi beszédet Derce Tamás polgármester mond, majd Koncz Gábor színművész szavalatát hall­gathatják meg az egybe­gyűltek. Az ünnepi műsor­ban szerepel még a helyi ze­neiskola fúvósegyüttese és a Bem József Néptáncegyüt­tes is. Új térképbolt A Cartographia­ Navigator Kft., illetve a Líra és Lant könyvkiadó rövidesen meg­nyitja új térképszaküzletét az V. kerületben, a Sas utca 1. alatt. NISSAN RAPID KFT. NISSAN AKCIÓ­ 19­9­6. március 31-ig Ajánlatunkból: NISSAN Almera 1.4 LX3dr.: NISSAN Almera 1.4 SLX 4 dr.: Listaár Akciós ár 2.060.000 Ft 1.820.000 Ft 3.050.000 Ft 2.750.000 Ft Listaár NISSAN URVAN 2.5D P/V: 2.390.000 Ft +Áfa NISSAN TRADE 3.0D VAN HR: 2.860.000 Ft +Áfa Akciós ár 2.190.000 Ft+Áfa 2.290.000 Ft+Áfa PESTEN és BUDÁN 1149 Budapest, Mogyoródi út 32. Tel.: 220-5080 fax: 220-5100 1037 Budapest, Zay u. 26. Tel.: 168-6075 fax: 188-2308 1­0­V

Next