Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. március
1996-03-01
28 népszabadság Az elmúlás vámszedői Trabant kombiban egymáson a holttestek Sokan önkéntelenül is összerezzennek, amikor utazás közben megpillantanak egy szürke Isuzut, rajta a Temetkezési Intézet felirattal. Azt azonban kevesen gondolnák, hogy a mellettük elhaladó Trabant kombi rakterében is egy elhunyt lehet. Pedig így van, hiszen a halottszállítás üzlet, s hogy nem is rossz, azt a rákoskeresztúri krematóriumban nemrég megejtett vizsgálat is bizonyítja. Mielőtt azonban annak néhány mellbe vágó megállapítására térnénk, előbb arra keressük a választ, hogy az úgynevezett magánvállalkozók hogyan juthatnak hozzá elhunyt szeretteink holttestéhez. A válasz ebben az esetben is a gazdaság helyzetében keresendő, pontosabban abban, hogy a kórházak a fővárosban egyre nehezebben tudják működtetni a halottak tárolására szolgáló hűtőket. Ezért a gazdaságosság reményében vállalkozásba adják azokat. A szerződésekben a vállalkozó feladata az, hogy karbantartsa és szükség szerint felújítsa a halotthűtőket. Ennek fejében előnyöket élvez, aminek a leggyakoribb formája az, hogy szerződést köt valamelyik temetkezési vagy kegyeleti kisvállalkozással. Mindkét félnek hasznos az üzlet, a kegyeleti vállalkozó ugyanis munkát - nevezzük nevén: halottat - kap, a hűtőbérlő pedig pénzt. Ez eddig talán rendben is lenne. Mégis egyre több proszektúravezető panaszkodik: a kórházban elhunytak nem kerülnek a halotthűtőbe, mert az - úgymond - már tele van. A vizsgálódásban azután kiderült, nem is a kórházban elhunytak vannak ott. A Bajcsy-Zsilinszky Kórház éppen ezért fordult Szolnoki Andrea főpolgármester-helyetteshez. Megoldásként egyetlen út kínálkozik. Az ugyanis, hogy a kórház megállapodást köt a Temetkezési Intézettel, s az utóbbi vállalja, hogy a halotthűtő kapacitását növelve, elhelyezi a kórházban elhunyt, de el nem szállított holttesteket. Esetünkben azonban a kórházak többségében jelen lévő kegyeleti kisvállalkozó üzletet köt a gyászolókkal, vállalva a temetés bonyolítását. S ekkor érkezik a maszek halottszállító. S erről szól a rákoskeresztúri bizalmas felmérés, amely már bevezetőben megállapítja, hogy egy nap alatt megdöbbentő megállapításokat voltak kénytelenek papírra vetni. Az autókról annyit, hogy nem a márkával van itt a baj, hanem azzal, hogy nem felelnek meg az ÁNTSZ előírásainak. A szolgálat ugyanis előírja azt, hogy a halottszállító gépkocsikat évente le kell vizsgáztatni a higiéniai és az egészségügyi szempontok szem előtt tartásával. Az élelmes vállalkozó ezen úgy segít, hogy legfeljebb egy autót vizsgáztat le azért, hogy legalizálja működését. A többit pedig bérli, lízingeli vagy éppen baráti alapon kölcsönkéri. „Több esetben tapasztaltuk, hogy a beszállítás folyamán a szállító gépjármű rakterében rendetlenség, piszok, oda nem illő anyag (például pótkerék, tűzifa) volt található” - szól a bizalmas jelentés. Meg arról is, hogy majd minden esetben azt tapasztalták, hogy a raktérben a halottak egymásra voltak fektetve. Az előírás az, hogy a halottszállító autónak kettős falúnak kell lennie. Ez a kisvállalkozóknál ismeretlen fogalom, s az csak tetézi a riadalmat, hogy fertőtlenítő szerek sem voltak az esetek többségében a gépkocsikban. Összezúzott arcú holtak érkeztek a krematóriumba, s a tetemeket védőkesztyű nélkül „rakodták” a vállalkozók. Közülük akik észrevették, hogy ellenőrzés folyik, azonnal visszafordultak. Autóstul és halottastul. Több riasztó eset kapcsán megkérdeztük Ladányi Jenőt, az intézet vezérigazgatóját, az Országos Temetkezési Egyesület elnökét is, aki elmondta, hogy valóban vannak botrányos esetek, amelyeknek a vizsgálata folyik. Ilyen az, hogy egy budapesti kegyeleti iparos egy főváros melletti községben a fészerben „tárolta” az elhunytakat, de ilyen előfordult Szombathelyen is. A gond tehát országos. Az elnök azt is elmondta, hogy nap mint nap kap ilyen és hasonló bejelentéseket. Az ügyet bonyolítja, hogy erkölcsi bizonyítványt benyújtva és néhány száz forint fejében bárki kiválthatja a vállalkozói igazolványt, s csak az űrlapon kell kiikszelnie azt, hogy kegyeleti szolgáltatással foglalkozik. Utána szabad az út a meggazdagodáshoz. Ruttkay Levente Kórházi hűtőkamrák bánhalmi János felvétele BUDAPEST Sztrájkból született a nyolcvanéves Csili Valószínűleg kevesen tudják, honnan ered az idén nyolcvanéves pesterzsébeti Csili Művelődési Központ neve. Pedig a magyarázat nagyon egyszerű, egykor Csillag utcának hívták a mai Nagy Győri István utcát, ahol a ház áll. A művelődési ház története egy háborúval és egy sikeres sztrájkkal kezdődött. 1916-ban, az első világháború második évében a Soroksári úti Fegyvergyár munkásainak sztrájkja elérte célját, megkapták két évre visszamenőleg a heti 16 órával megemelt munkaidő után járó pótlékot. A pénzt nem itták el, hanem megvásárolták belőle a Csillag utcai telket a rajta lévő kis házzal együtt. A Csili azóta is a vasasszakszervezet tulajdona. Mivel a fegyverekre nagy szükség volt az idő tájt, jól fizetett a fegyvergyár, így a munkások a következő évben a szomszédos telket is meg tudták vásárolni. A háború után pedig egy volt katonai barakk faanyagából tánctermet és színpadot ácsoltak. Ez sem tartott sokáig, mert a húszas években a szakszervezeti tagok által vásárolt téglajegyekből kőház épült a fabarakk helyére. Mégsem ezt látják a mai látogatók, ugyanis azt az épületet 1944-ben lebombázták. Mai formáját 1947-ben, az újjáépítéssel nyerte el. A Csili mostani igazgatója, Várhalmi András szerint két igazi fénykora volt a háznak. Az egyik az alapítástól a második világháborúig tartott. Ebben az időszakban sokan a második otthonuknak tekintették a Csilit. Ez nem véletlen, hiszen maguk a munkások tartották fenn. A program is igen változatos volt, táncestek, amatőr színházi és zenei előadások mellett férfikórusa volt a háznak, de eszperantóul is tanulhattak a derék fegyvergyáriak. Az intézmény második virágzása a hatvanas, hetvenes években volt. Akkoriban a Nemzeti Színház kamaraszínháza működött benne, és hétvégenként, a népszerű táncos esteken mindig dugig volt az épület. Azért a mai forgalomra sem panaszkodik az igazgató. Egy átlagos napon nagyjából nyolcszázan fordulnak meg a Csiliben, bár a ház funkciója igencsak megváltozott. A klasszikus művelődési házi feladatok mellett tanfolyamok, tánc- és nyelviskolák működnek a patinás falak között. Persze manapság ezekre nagy szükség van, mert a ház anyagi helyzete lassanként újra a hőskorra emlékeztet. Akkoriban a munkások maguk tartották fenn az intézményt, ma nagyrészt a látogatók. Az önkormányzati támogatás ugyanis a Csili évi hatvanmilliós költségvetésének alig egyharmadát fedezi, a többit saját maguknak kell előteremteniük. Hogy ez sikerül, az a népszerű programoknak köszönhető. Ezek közé tartozik például a színház. A Vidám Színpad előadásaira az összes bérlet elkelt, de akkor is megtelik a terem, amikor az idősebbeknek szóló táncos rendezvény kezdődik. Ezek mellett a Csilihez kötődik a világhírű Astra bábegyüttes is. Sokan látogatják a művelődési ház filmklubját is. A szerdai vetítéseken olyan művészfilmeket mutatnak be, amelyek már régen kiszorultak a kerület mozijaiból. A Csili egyébként is a kerület médiaközpontja, falai között működik a helyi kábeltelevízió szerkesztősége. Azért az írott kultúra sem marad ki a ház szolgáltatásai közül, a könyvárak emelkedésével újra egyre népszerűbbé válik a ház ötvenezer kötetes könyvtára. Mondani sem kell, az is elmúlt már hetvenéves, az első köteteit még a 20-as években vásárolták. A. G. 1996. március 1., péntek Állóháború az Erzsébetvárosban a testület és a polgármester között Egy 2,3 milliós kifizetés az ingatlankezelőnél Az Erzsébetvárosi Ingatlankezelő Vállalat (ERIK) hányatott sorsáról időről időre beszámolunk lapunkban. Az utóbbi hetekben ismét felgyorsultak az események a cég körül. Az ingatlankezelő ugyanis nem csupán likviditási, vagyis fizetőképességi gondokkal, hanem vezetési válsággal is küzdött, amire csak egy új igazgató kinevezése tehet pontot. A VII. kerületi képviselő-testület még tavaly indított vizsgálatot annak kiderítésére, mi vezetett bizonyos pénzügyileg fedezetlen megrendelésekhez, amelyek összesen mintegy 200 milliós adósságot eredményeztek az ERIK számára. A vizsgálat nem fejeződött be, Toperczer Ferenc, Erzsébetváros MDF-es alpolgármestere szerint azonban nyilvánvaló, hogy a megrendelésekről, illetve az önkormányzat és a vállalat közötti pénzátutalásokról két embernek feltétlenül tudnia kellett. Egyikük az ERIK akkori - a polgármester által 1995. október 1-jétől megbízott - igazgatója, Kiss Bálint, a másik pedig maga az MSZP-s polgármester, Bakonyi Karola, s Új ember az ERIK élén A képviselő-testület szerette volna kezébe venni az ügyeket, éppen ezért felügyelőbizottságot választott az ERIK tulajdonosi ellenőrzésére. A polgármester megbízottja és a képviselőtestület által megválasztott bizottság között kialakult konfliktusok nyomán a városatyák úgy döntöttek, hogy új vezetőt neveznek ki az ERIK élére Bártfai István személyében. A vita ekkor már a polgármester és a képviselő-testület között éleződött ki, aminek látványos jele volt, hogy Bakonyi Karola a határozat újratárgyalását kezdeményezte. Február 9-én Bakonyi Karola és az általa korábban kiválasztott Kiss Bálint közös megegyezéssel megszüntették az igazgatói megbízást. Kiss Bálint ezek után 2,3 millió forintot vett fel. Ezt az összeget egyébként érdekes módon havi nettó 200 ezer forintos alapbér és közelebbről meg nem nevezett járulékok alapján számolták ki, miközben a korábbi dokumentumokban Kiss fizetését bruttó 170 ezer forintban állapították meg. A polgármester és a megbízott igazgató megállapodását azért is kifogásolta Toperczer alpolgármester, mivel Kiss Bálintnak az igazgatói megbízás megszüntetésével az eredeti - határozatlan idejű - általános igazgatóhelyettesi státusa állt vissza az ERIK-nél. Természetesen erről a megállapodásról nem tudott a képviselő-testület - tette hozzá Toperczer Ferenc -, mint ahogy számos korábbiról sem. Az alpolgármester tájékoztatott arról, hogy amikor a pénzügyi vizsgálatok részeredményei, illetve a megbízások nyilvánosságra kerültek, a képviselő-testület ülésén a polgármestert lemondásra szólította fel a Polgári Szövetség egyik városatyája. Bakonyi Karola a vádakra azt válaszolta, hogy munkatársai tették elé például a Kiss Bálinttal kötött egyezséget, s ő azt alaposabban nem is olvasta, mielőtt aláírta. A polgármester megígérte azt is, hogy a vizsgálat után levonja a megfelelő konzekvenciákat, arra azonban nem tért ki, hogy szándékában áll-e lemondani tisztségéről. Toperczer Ferenc szerint egyébként az utóbbi időben a kerület pénzügyeit, gazdálkodását a „káosz” szó jellemzi leginkább. Sokmilliós túlköltekezésre derült például fény a Gozsdu-udvar rekonstrukciójánál. Bakonyi Karolát, Erzsébetváros polgármesterét is megkerestük Toperczer Ferenc felvetései kapcsán. A VII. kerület vezetője közölte lapunkkal, hogy az előzőekben említett vizsgálat eredményeiről ő nem kapott hivatalos tájékoztatást, mint ahogyan a képviselő-testület más tagjai sem. Ezt a beszámolót éppen Toperczer Ferenctől várták - hiába -, jóllehet határidőül 1996. január 15-ét szabták meg. A polgármester megerősítette: az ERIK megrendeléseiről tudott a vállalat igazgatója, ő - mármint Bakonyi Karola - azonban nem. Az önkormányzati és a vállalat közötti pénzátutalások egyirányúak: mindig az önkormányzat ad pénzt az ERIK-nek. Erről azonban nem csupán a vállalat és az önkormányzat vezetői, képviselői tudhattak, hanem a kerület polgárai is, hiszen nyilvános ülésen döntöttek ezekről a városatyák. Közvetlen irányítás A polgármester leszögezte azt is: önkormányzati vállalat élére igazgatót a testület nevezhet ki. Erzsébetváros képviselő-testülete 1995. szeptember 30-i hatállyal felmentette az előző igazgatót, egyidejűleg azonban nem nevezett ki új vezetőt a milliárdos költségvetésű vállalat élére. Kiss Bálintot 1995. december 31-ig egyéb munkáltatói jogkörénél fogva bízta meg Bakonyi az igazgatói feladatok ellátásával. Tekintettel azonban arra, hogy a képviselő-testület még ekkor sem élt kinevezési jogával, arra kényszerült, hogy a megbízást meghosszabbítsa. Bakonyi Karola tiszteletben tartja a képviselő-testület igényét, hogy törvényes keretek között ellenőrizze határozatainak végrehajtását. A konfliktusok azonban nem a tulajdonosi felügyelőbizottság körül alakultak ki, hanem „egy néhány nappal később létrehozni kívánt, úgynevezett vezetőtestület keltett megrökönyödést a józanabb gondolkodású” képviselők körében. Ez a kvázi igazgatótanács az ERIK közvetlen irányítását jelölte meg saját feladatául. A testület tehát „kétszeresen is szerette volna kezébe venni az ügyeket”, egyfelől felügyelőbizottság (tagjai képviselők), másrészt vezetőtestület (tagjai ugyanazok a képviselők) által. A polgármester ezt a határozatot utalta vissza a képviselő-testület elé újratárgyalásra, nem elsősorban a Bártfai István kinevezésére vonatkozót. A fennálló körülményekre tekintettel Kiss Bálint úgy érezte, hogy munkájához a feltételek már nem adottak - mondta a polgármester. A testület pedig - élvén jogkörével - új igazgatót nevezett ki. „Kézenfekvő - folytatja Bakonyi Karola az érvelést -, a hirtelen jött döntés okán Kiss úr ragaszkodott ahhoz, hogy a határozott időre szóló megbízás megszűnésével részére a meghatározott idő lejártáig járó munkabért az ERIK vállalat fizesse ki.” Azt, hogy az említett - 2,3 milliós - összeget ki számolta ki, nem tudta a polgármester megmondani, ő a megegyezés tényét tartotta fontosnak rögzíteni. A távozó igazgatónak járó kifizetést követően Bakonyi intézkedett, hogy annak szabályszerűségét ellenőrizzék. Nincs káosz Bakonyi Karola kijelentette azt is: „Kevéssé segítené a munkámat, ha nem bíznék a szakemberekben, és valamenynyi tevékenységüket aprólékosan ellenőrizném, felülvizsgálnám.” A már többször említett vizsgálat után - amelyet a polgármester maga kért - valóban le kell vonnia bizonyos konzekvenciákat - fogalmazott. „Lemondásom lehetőségével azonban, legnagyobb sajnálatomra, nem örvendeztethetem meg Toperczer urat” - fűzte hozzá. A polgármester szerint egyébként nincs káosz az Erzsébetvárosban, bár nem tagadja, hogy néhány öröklött rossz tulajdonságát még egy év után sem sikerült levetkőznie a kerületnek. Ami a Gozsdu-udvar ügyét illeti, valóban a testület utólagos jóváhagyásával léptük túl a rendelkezésre bocsátott összeget, valóban többe kerültek azok a lakások, amelyekben a rekonstrukció miatt kiköltözni kényszerült családoknak kellett hajlékot biztosítaniuk. □ Lapzártánk idején kaptuk a hírt: a VII. kerületi képviselőtestület pénzügyi bizottsága az Állami Számvevőszékhez fordult. A testület kérte, hogy a számvevőszék vizsgálja felül az önkormányzat gazdálkodását. Szegő Iván Miklós A RICOH irodatechnikai berendezések kizárólagos hazai forgalmazója, a RICOH HUNGARY Kft. megnövekedett feladatainak ellátására új munkatársakat keres az alábbi területekre: ❖ Szervizmérnöki feladatokra a színes digitális technika területén, valamint a hálózati alkalmazásban jártas, angolul tudó mérnököt, ❖ Szerviztechnikusi feladatokra fénymásolók javításában gyakorlatot szerzett technikust (RICOH gépek ismerete és angolnyelv-ismeret előny), ❖ jó megjelenésű, kiváló kommunikációs képességekkel rendelkező Üzletkötőt. Irodatechnikai (fénymásológépek) gyakorlat előny, de kezdők jelentkezését is várjuk. Jogosítvány szükséges. ❖ telefonos marketing területre (új és leendő ügyfelek telefonon történő megkeresésére) kiváló kommunikációs képességgel rendelkező hölgyek jelentkezését várjuk. ❖ képesített SZTK-ügyintézet (önálló kifizetőhely), bér, SZTK és munkaügyi feladatok ellátására. Pályázatukat kérjük március 30-ig küldjék el az alábbi címre: RICOH Hungary Kft. 1139 Budapest, Lomb u. 37-39. „Pályázat” megjelöléssel. 101812NP □GB (DKR IOC Olympic Fax Network Supplier Q&P *