Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. március
1996-03-08
28 népszabadság El kell adni Budapestet itthon és külföldön - mondja a turisztikai hivatal áprilisban hivatalba lépő új vezetője, Ifjú György Nem tréfa: április elsejétől tényleg lesz igazgatója a Budapesti Turisztikai Hivatalnak. Ifjú György, a Catholica 2000 utazási iroda ügyvezető igazgatója elnyerte ugyanis a hónapokkal ezelőtt kiírt pályázatot. Annak a cégnek a vezetője győzött tehát, amelyik - Magyarországon egyedülállóan - kizárólag zarándokutak szervezésével foglalkozik. Érdekesség, hogy a Catholica 2000 tulajdonosai között a magyar, a német és az olasz katolikus egyház is ott található. Az újságíróban is felvetődik, miként választhatták ki az SZDSZ és MSZP irányítása alatt álló Városházán éppen ennek az utazási irodának az első emberét. Ifjú György ezzel kapcsolatban nem kívánt ugyan találgatásokba bocsátkozni, de biztos abban, hogy szakmai múltja és jó pályázata miatt döntött így a bírálóbizottság. A frissen kinevezett igazgató egyébként huszonnyolc éve dolgozik szakmájában: 1968- ban kezdte a Budapest Szállóban - feketemosogatóként. Ezután az IBUSZ-nál helyezkedett el, s idegenvezetőként is tevékenykedett. Mint mondta, 1989-ben a mostanihoz hasonló helyzetbe került: a semmiből kellett létrehoznia a Catholica 2000 utazási irodát, csakúgy, mint jelenleg a Budapesti Turisztikai Hivatalt. Az elkövetkező hetekben Ifjú György feladata lesz többek között az, hogy megszervezze eddigi cégénél az utódlást - ügyvezetői posztját természetesen feladja, amint munkába áll a fővárosnál -, s eközben kell az új hivatalt kialakítania. Mint megtudtuk, szó sincs valamilyen bürokratikus vízfejről: a budapesti idegenforgalmi hivatalban - az igazgatóval együtt - mindössze heten dolgoznak majd. Hozzájuk csatlakozik néhány tanácsadó, a nagyobb feladatok ellátására pedig - pályázat útján - valószínűleg külső cégeket fognak felkérni. S hogy mire vállalkozik ez a csapat? Ifjú György egyetlen mondatban összefoglalta egyórás beszélgetésünket: „el kell adniuk” Budapestet. Ehhez persze még jobban meg kell ismertetni a várost külföldön és Magyarországon, el kell érni, hogy a nemzetközi és a hazai sajtó többet foglalkozzon a magyar metropolissal. S ha már sikerült idecsábítani a turistákat, akkor megfelelő információkkal kell ellátni őket. Általánosságokban valószínűleg minden szakember egyetért ezzel, az új hivatalvezető ezért rögtön hozzá is fogott a részletek ismertetéséhez. A főváros idegenforgalmával foglalkozó szervezet feladatai között szerepel, hogy nemzetközi kiállításokon, konferenciákon és vásárokon képviselje Budapestet. Szeretnének például olyan tájékoztatókat készíteni, amelyeket mind az idelátogatókhoz, mind pedig az útjukat és az itt-tartózkodásukat szervező utazási irodákhoz eljuttatnának. Fontos feladatnak tartják egy budapesti idegenforgalmi értékesítési kézikönyv (sales manual) összeállítását és terjesztését. Ez a munka is igényli, hogy a hazai szakmai szervezetekkel, a kerületi önkormányzatokkal, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium idegenforgalmi főosztályával is felvegyék a kapcsolatot. A szóban forgó kiadvány révén a külföldi utazásszervezők aztán maguk választhatják ki budapesti partnereiket. Az itthoni szervezetekkel kialakítandó kapcsolat jelentősége természetesen messze túlnő egy kézikönyv összeállításán. A fővárosi turisztikai hivatal éppen arra kíván vállalkozni, hogy szoros együttműködést hozzon létre az idegenforgalmi vállalkozásokkal, a kerületekkel és a főváros idegenforgalmi vonzáskörzetébe tartozó területekkel, köztük a Dunakanyarral, Gödöllővel és vidékével vagy például Ráckevével. Nem utolsósorban szeretnének beszámolni tevékenységükről azoknak a vállalkozásoknak, amelyek adó címén befizetett forintjaiból - az idegenforgalmi adó hatvanmilliójából - a hivatal gazdálkodik. A turisztikai szakma meggyőzése azonban csak az egyik része tevékenységüknek. A külföldi és a magyar turistákban szintén fel kell kelteni az érdeklődést, ehhez pedig a média segítségére is szükségük van. Nem csupán a sajtóra és a hagyományosnak mondható elektronikus hírközlő eszközökre gondol itt Ifjú György, hanem az Internetre és a CD-re is, amelyek az újságok, a rádió és a televízió mellett egyre hatékonyabb eszközei lehetnek az idegenforgalmi propagandának. Ha pedig sikerült Budapestre vonzani a turistákat, lehetőleg arra kell biztatni őket, hogy térjenek vissza máskor is a magyar fővárosba. Mindehhez persze megfelelő információkra van szükség. Folytatni kell a tájékoztatási irodák hálózatának kiépítését, s a forgalmasabb csomópontokon, a pályaudvarokon, a repülőtéren, illetve a nevezetesebb látványosságok közelében kisebb információs egységeket kell létrehozni. Itt elsősorban úgynevezett érintőképernyős berendezésekről lehet szó, amelyekből a legegyszerűbben és a leggyorsabban hozzájuthat az érdeklődő minden fontosabb információhoz. Nálunk még újdonságnak számítana az a másutt már bevett szokás, hogy a nagyvárosba látogató turisták úgynevezett vendégkártyát kapnának. Bár ezek meghonosítása még bizonytalannak tűnik, ám ha sikerülne a bevezetésük, akkor a Budapestre érkező külföldiek ilyen Guest Cardokat is vásárolhatnának, és a vendégkártyájukkal utazhatnának a BKV járatain, beléphetnének a múzeumokba, és hasonló vagy kedvezményes szolgáltatásokat vehetnének igénybe más cégektől, intézményektől és szolgáltatóktól is. Beszélgetésünk végén az igazgató elmondta, hogy hivatalának egyik legfontosabb és legsürgetőbb feladata kialakítani a főváros idegenforgalmi arculatát. Olyan modern és időtálló jelképrendszert alkotni, amelyikről mindenkinek mindenhol Budapest jut eszébe. Ifjú György személyes véleménye, hogy ennek a legnagyobb közép-európai településnek igazi vonzereje a sokszínűségében van. Szerinte nem szabad ebből a palettából csak egy-egy „színt” kiemelni (zene, fürdők, fesztiválok), mert ebben más városok esetleg ismertebbek és jobbak lehetnek. Nincs azonban talán egyetlen főváros sem a világon, ahol gyógyfürdők, védett természeti értékek, a világörökség részeként nyilvántartott panoráma és műemlékegyüttes, barlangok, pezsgő zenei és kulturális élet, nagyszerű földrajzi környezet így együtt megtalálható. Végül, de nem utolsósorban elsőrendű vonzerő az ember, a vendégeket és a fővárosukat szerető budapesti polgár. Az új igazgató magát is ilyennek vallja. Szegő Iván Miklós Őket már sikerült meggyőzni RÉDEI FERENC FELVÉTELE A BP OIL Magyarország Budapesten nyíló töltőállomásai üzemeltetéséhez megfelelő tőkével rendelkező, vállalkozó szellemű házaspárt keres töltőállomásüzemeltető feladatkör ellátására. Az ideális jelentkezők 35-40 év közöttiek, műszaki és/vagy kereskedelmi végzettségűek, családi hátterük kiegyensúlyozott és szívesen dolgoznak egymással. A kereskedelemben szerzett néhány éves tapasztalat előfeltétel, csakúgy, mint a bizonyított vezetői alkalmasság és büntetlen előélet. A német és az angol nyelv ismerete előny. Kérjük, hogy pályázataikat, fényképes önéletrajzukkal küldjék el a következő címre: BP Oil Magyarország 1132 Budapest XIII., Victor Hugo u. 18-22. 101863 KJ * Most megleckéztetjük egy kicsit a XII. kerület eltunyult lakosságát, áll az összes fővárosi útfeltáró-ipari vállalat, valamint a BKV által kidolgozott átfogó tervben. A projekt lényege: hogyan akadályozzuk meg minden erőnkkel, hogy a hegyi polgárok bármiképpen is hazajuthassanak. A stratégia a következő: elsőként miszlikre aprítjuk a Hegyalja utat, ezáltal elvágjuk a kijutási lehetőséget az Erzsébet híd irányába. Amennyiben a renitens polgár mégis errefelé indulna el, elvesszük a kedvét néhány félméteres gödörrel (fix tengelytörés), tömegközlekedésileg jó háromnegyed órás egy helyben tipródással, amely a buszvezető tetszése szerint gyomorilag fokozható. Az Erzsébet híd kipipálva. De persze a magyar polgár nem bír otthon maradni a fenekén, ezért kitalálja, hogy a Villányi út felé araszolva, na jó, némi kitérővel, ott várja őt maga a Szabadság, híd képében. Na nehogy már. Szedjük hát atomjaira a Villányi utat is, hátha elmegy a piszoknak a kedve az autózástól. Elment, így tesz egyébként a 61-es villamos, amidőn a villamospótló autóbusz lágyan befarol a Budaörsi úti csomópontba: itt kéne tudniillik átszállni buszról a villamosra, meg fordítva, csak hát ez még véletlenül se klappol. Na jó, jöjjön a Lánchíd: itt ugyan éppen címert cserélnek, meg közismerten legjobban járható hidunk, de hát az ember küzdve küzd, meg főleg bízva bízik. Hogy most már leszállnak róla. De nem. Az illetékesek mosolyogva közlik - így szokták -, hogy megszüntetik a 2-es autóbuszt (ez az egyetlen tömegközlekedési kijárat a XII. kerületi, egykor irigyelt, ám mára teljesen izolált térségből). Igaz, sokan már eddig is csodálkoztak, amikor feltűnt a menetsűrűségét tekintve helyközi járatra emlékeztető, amúgy meg gnóm minibusszá zsugorított, szegény veterán 2-es busz. A hermetikus elzárás fokozása érdekében további javaslataim a T. illetékeseknek: a metró mostantól csak a Kossuth térig járjon. A Déli pályaudvart lehetőleg alakítsák tb-központtá, az sokáig tart és főleg le lehet zárni az egész környéket. Cseréljenek főnyomócsövet az Istenhegyi út teljes hosszában, a Kongresszusi Központban pedig állandóan ülésezzen az EBESZ. A Farkasréti temetőhöz csatolják hozzá a Németvölgyi utat, úgysem használja a kutya sem. A hegyi lakók meg, pártállástól függően, elmehetnek remetének (nemzeti), vagy jetinek (kozmopolita variáns). Inotai Edit / Útban vagyunk BUDAPEST Mire kíváncsi a turista? Budapest az ország egyetlen olyan idegenforgalmi központja, ahol a turistaszezon nem csak a nyári hetekre, hónapokra korlátozódik. A külföldi turisták egy jó térkép segítségével és némi szerencsével viszonylag könnyen eligazodhatnak a fővárosban. A tájékozódást megkönnyítik a metróban elhelyezett várostérképek és az Astoriánál lévő információs tábla, amely gombnyomásra jelzi, hol található a keresett épület, múzeum, fontosabb emlékmű vagy tér. Aki ennél részletesebb információt szeretne kapni bármilyen budapesti vagy magyarországi vonatkozású témáról, annak csak a Tourinformot kell hívnia. A Tourinform Nemzeti Turisztikai Információs Központ és Adatbank vezetője, Padányi Ágnes két csoportra osztja a Budapestre érkező turistákat. Az elsőbe tartoznak azok, akik még utazásuk előtt lefoglalják négy-, ötcsillagos szállásukat, és nagyjából tisztában vannak vele, mit szeretnének megnézni. Ők általában otthonról hívják fel a Tourinformot és a múzeumok, kiállítások nyitva tartásáról, a vámszabályokról érdeklődnek. A napi tizenkét órás telefonszolgálatot sokan megérkezésük után, a pályaudvarról, a repülőtérről hívják fel, és belvárosi, olcsó szálláslehetőséget, a szolidabbak közé tartozó vendéglátóhelyeket, fizetővendéglátóhelyeket keresnek. Nyáron van ugyan néhány kollégium, amely hostelként üzemel, de a Belvárosban többnyire csak négy-, ötcsillagos szállodák várják a vendéget. A legtöbben a garantált, szervezett programok iránt érdeklődnek, amelyek meghatározott időben, rendszeresen zajlanak. Nyáron a hajókirándulások, zenés és folklórprogramok népszerűek. Sokan szeretik a Budapestről induló és oda visszatérő egynapos programokat, például a hortobágyit. A város környéki kirándulásra vágyóknak általában a budai hegyeket, a kisvasutat, a Dunakanyart, Szentendrét ajánlják. A turisták szívesen ismerkednek az ország konyhájával is: a Tourinformnál a legtöbben egyszerű, magyaros ételeket kínáló, luxus nélküli, cigányzenés helyeket keresnek. A tapasztalatok szerint a csendes, beülős-beszélgetősteázós, esetleg táncos vendéglátóhelyek hiányoznak Budapest kínálatából. A Tourinform tizenöt év alatt felhalmozott, tizenkétezer egységből álló adatbankja lehetővé teszi, hogy a vendéglátó- és szálláshelyeken, múzeumokon és az országban zajló programokon kívül speciális szolgáltatásokról is nyújtson információt. Tájékoztatnak többek között az aktuális valutaárfolyamokról, a vámszabályokról, a vásárlási lehetőségekről, az aukciókról, a várható időjárásról. L. K. 1996. március 8., péntek • Vadnyugati és európai partnerek A Testvérvárosok Nemzetközi Szervezete nemrégiben a magyar főváros és a texasi Fort Worth együttműködését elismerő díjat adományozott Budapestnek. Mit jelentenek a kétmilliós metropolis számára a testvérvárosi kapcsolatok? Vannak-e más lehetőségei a külügyek intézésében Kelet- Közép-Európa legnagyobb településének? - erről kérdeztük a Városháza illetékesét. Budapest városdiplomáciájának lényege, hogy kiegészítse, színesítse a hivatalos magyar külpolitika eszköztárát, határozottan érvényesítve ugyanakkor a speciális önkormányzati érdekeket - fejtette ki Kertész Péter, a Főpolgármesteri Hivatal ügyosztályvezetője. Fontos szerepe van a sport, az igazgatás és a városfejlesztés területén létrejövő együttműködésnek és a kulturális programoknak, a fesztiváloknak, a művészeti eseményeknek is. Budapestnek egyébként a német nyelvterület városaival alakult ki a legszorosabb kapcsolata. Közülük is Frankfurtot, a németországi testvérvárost, illetve Bécset, Ausztria fővárosát emelte ki Kertész Péter. Mindemellett nem elhanyagolható a Berlinnel és a Münchennel ápolt viszony sem. Persze nem kizárólag az európai metropolisokra koncentrálnak a Főpolgármesteri Hivatal nemzetközi kapcsolatok ügyosztályán. Az Egyesült Államok keleti partvidékén New York, a „vadnyugaton” pedig Fort Worth a legfontosabb partner. Ez utóbbi város küldöttsége nemrégiben járt Magyarországon, nem kis feltűnést keltve a Váci utcában a lasszót lóbáló texasi cowboyok. Budapest szempontjából természetesen meghatározóbb New York szerepe, nem beszélve arról, hogy a hasonló nevű államot magyar származású kormányzó irányítja-A testvérvárosi kapcsolat nem misztifikálandó, de kétségtelenül színes és sokrétű együttműködési forma - hangsúlyozta az ügyosztályvezető. A sikeres városközi együttműködéshez nem feltétlenül kell ilyen viszonyt létesíteni, New Yorkkal például enélkül is kitűnőek a kapcsolatok. Az utóbbi időben azonban egészen új lehetőségek is kínálkoznak Budapest számára ahhoz, hogy külkapcsolatait kiszélesítse. Kertész Péter beszámolt arról, hogy Budapest csatlakozhatott az Európai Unió keretében működő Eurocities nemzetközi önkormányzati szervezethez, amely a kontinens városait tömöríti. Ezzel a kétoldalú kapcsolatokat többoldalúvá fejlesztheti Budapest - érvelt az ügyosztályvezető -, hiszen elsősorban olyan önkormányzatok vannak ebben a szervezetben, amelyekkel a magyar főváros már korábban kapcsolatot teremtett. Az EU-val kibontakozó együttműködés másik fontos része az ECOS-Ouverture program. Ennek keretében nyugati támogatást kaphatnak azok a kelet-közép-európai települések, amelyek segítségre szorulnak a közigazgatási ügyek intézésében, konferenciák szervezésében, külföldi tapasztalatszerzésben. A fővárosi önkormányzat számára fontos, hogy a nemzetközi kapcsolattartásban jelentős helyet foglaljon el a gazdaság. Még csak a kezdeti lépéseket tették meg - magyarázta Kertész Péter -, intenzíven tanulmányozzák az európai nagyvárosok tapasztalatait. Ez nagy munka, hiszen a Budapesten működő vegyes vállalatok mellett magában foglalja a kapcsolattartást az EU önkormányzati gazdasági szervezeteivel is. Más szerepet játszik Budapest a kelet- és a dél-európai régióban - folytatta Kertész Péter. Míg a nyugati államoktól elsősorban mi várunk segítséget, addig például Szarajevó támogatásában a magyar főváros is részt vett. Ugyancsak jelentősek a kapcsolataink Kijevel, a belarusz fővárossal, Minszkkel, valamint Pozsonnyal, Prágával és Varsóval. Moszkvával pedig a kapcsolatok fellendítését szeretnék a közeljövőben - zárta a beszélgetést az ügyosztályvezető. Sz. I. M.