Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. március

1996-03-08

28 népszabadság El kell adni Budapestet itthon és külföldön - mondja a turisztikai hivatal áprilisban hivatalba lépő új vezetője, Ifjú György Nem tréfa: április elsejétől tényleg lesz igazgatója a Budapesti Turisztikai Hivatalnak. Ifjú György, a Catholica 2000 utazási iroda ügyvezető igazgatója elnyerte ugyanis a hónapokkal ez­előtt kiírt pályázatot. Annak a cégnek a vezetője győzött tehát, amelyik - Magyarországon egyedülállóan - kizárólag zarándok­utak szervezésével foglalkozik. Érdekesség, hogy a Catholica 2000 tulajdonosai között a magyar, a német és az olasz katolikus egyház is ott található. Az újságíróban is felvetődik, miként vá­laszthatták ki az SZDSZ és MSZP irányítása alatt álló Városhá­zán éppen ennek az utazási irodának az első emberét. Ifjú György ezzel kapcsolatban nem kívánt ugyan találgatásokba bo­csátkozni, de biztos abban, hogy szakmai múltja és jó pályázata miatt döntött így a bírálóbizottság. A frissen kinevezett igazgató egyébként huszonnyolc éve dolgozik szakmájában: 1968- ban kezdte a Budapest Szálló­ban - feketemosogatóként. Ezután az IBUSZ-nál helyez­kedett el, s idegenvezetőként is tevékenykedett. Mint mondta, 1989-ben a mostanihoz hasonló helyzetbe került: a semmiből kellett létrehoznia a Catholica 2000 utazási irodát, csakúgy, mint jelenleg a Budapesti Tu­risztikai Hivatalt. Az elkövetkező hetekben Ifjú György feladata lesz többek között az, hogy megszervezze eddigi cégénél az utódlást - ügyvezetői posztját természete­sen feladja, amint munkába áll a fővárosnál -, s eközben kell az új hivatalt kialakítania. Mint megtudtuk, szó sincs va­lamilyen bürokratikus vízfej­ről: a budapesti idegenforgalmi hivatalban - az igazgatóval együtt - mindössze heten dol­goznak majd. Hozzájuk csatla­kozik néhány tanácsadó, a na­gyobb feladatok ellátására pe­dig - pályázat útján - valószí­nűleg külső cégeket fognak fel­kérni. S hogy mire vállalkozik ez a csapat? Ifjú György egyetlen mondatban összefoglalta egy­órás beszélgetésünket: „el kell adniuk” Budapestet. Ehhez persze még jobban meg kell is­mertetni a várost külföldön és Magyarországon, el kell érni, hogy a nemzetközi és a hazai sajtó többet foglalkozzon a ma­gyar metropolissal. S ha már si­került idecsábítani a turistákat, akkor megfelelő informá­ciókkal kell ellátni őket. Általánosságokban valószí­nűleg minden szakember egyet­ért ezzel, az új hivatalvezető ezért rögtön hozzá is fogott a részletek ismertetéséhez. A fő­város idegenforgalmával fog­lalkozó szervezet feladatai kö­zött szerepel, hogy nemzetközi kiállításokon, konferenciákon és vásárokon képviselje Buda­pestet. Szeretnének például olyan tájékoztatókat készíteni, amelyeket mind az idelátoga­tókhoz, mind pedig az útjukat és az itt-tartózkodásukat szer­vező utazási irodákhoz eljuttat­nának. Fontos feladatnak tartják egy budapesti idegenforgalmi értékesítési kézikönyv (sales manual) összeállítását és ter­jesztését. Ez a munka is igény­li, hogy a hazai szakmai szer­vezetekkel, a kerületi önkor­mányzatokkal, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium idegenforgalmi főosztályával is felvegyék a kapcsolatot. A szóban forgó kiadvány révén a külföldi uta­zásszervezők aztán maguk vá­laszthatják ki budapesti part­nereiket. Az itthoni szerveze­tekkel kialakítandó kapcsolat jelentősége természetesen messze túlnő egy kézikönyv összeállításán. A fővárosi tu­risztikai hivatal éppen arra kí­ván vállalkozni, hogy szoros együttműködést hozzon létre az idegenforgalmi vállalkozá­sokkal, a kerületekkel és a fő­város idegenforgalmi vonzás­­körzetébe tartozó területekkel, köztük a Dunakanyarral, Gö­döllővel és vidékével vagy pél­dául Ráckevével. Nem utol­sósorban szeretnének beszá­molni tevékenységükről azok­nak a vállalkozásoknak, ame­lyek adó címén befizetett fo­rintjaiból - az idegenforgalmi adó hatvanmilliójából - a hi­vatal gazdálkodik. A turisztikai szakma meg­győzése azonban csak az egyik része tevékenységüknek. A kül­földi és a magyar turistákban szintén fel kell kelteni az ér­deklődést, ehhez pedig a média segítségére is szükségük van. Nem csupán a sajtóra és a ha­gyományosnak mondható elektronikus hírközlő eszkö­zökre gondol itt Ifjú György, hanem az Internetre és a CD-re is, amelyek az újságok, a rádió és a televízió mellett egyre ha­tékonyabb eszközei lehetnek az idegenforgalmi propagandá­nak. Ha pedig sikerült Budapestre vonzani a turistákat, lehetőleg arra kell biztatni őket, hogy térjenek vissza máskor is a ma­gyar fővárosba. Mindehhez persze megfelelő információkra van szükség. Folytatni kell a tájékoztatási irodák hálózatá­nak kiépítését, s a forgalma­sabb csomópontokon, a pálya­udvarokon, a repülőtéren, illet­ve a nevezetesebb látványossá­gok közelében kisebb informá­ciós egységeket kell létrehozni. Itt elsősorban úgynevezett érintő­képernyős berendezé­sekről lehet szó, amelyekből a legegyszerűbben és a leggyor­sabban hozzájuthat az érdeklő­dő minden fontosabb informá­cióhoz. Nálunk még újdonságnak számítana az a másutt már be­vett szokás, hogy a nagyvárosba látogató turisták úgynevezett vendégkártyát kapnának. Bár ezek meghonosítása még bi­zonytalannak tűnik, ám ha si­kerülne a bevezetésük, akkor a Budapestre érkező külföldiek ilyen Guest Cardokat is vásá­rolhatnának, és a vendégkár­tyájukkal utazhatnának a BKV járatain, beléphetnének a mú­zeumokba, és hasonló vagy kedvezményes szolgáltatásokat vehetnének igénybe más cégek­től, intézményektől és szolgál­tatóktól is. Beszélgetésünk végén az igazgató elmondta, hogy hiva­talának egyik legfontosabb és legsürgetőbb feladata kialakí­tani a főváros idegenforgalmi arculatát. Olyan modern és időtálló jelképrendszert alkot­ni, amelyikről mindenkinek mindenhol Budapest jut eszébe. Ifjú György személyes vélemé­nye, hogy ennek a legnagyobb közép-európai településnek igazi vonzereje a sokszínűségé­ben van. Szerinte nem szabad ebből a palettából csak egy-egy „színt” kiemelni (zene, fürdők, fesztiválok), mert ebben más városok esetleg ismertebbek és jobbak lehetnek. Nincs azon­ban talán egyetlen főváros sem a világon, ahol gyógyfürdők, védett természeti értékek, a vi­lágörökség részeként nyilván­tartott panoráma és műemlék­együttes, barlangok, pezsgő ze­nei és kulturális élet, nagyszerű földrajzi környezet így együtt megtalálható. Végül, de nem utolsósorban elsőrendű vonz­erő az ember, a vendégeket és a fővárosukat szerető budapesti polgár. Az új igazgató magát is ilyennek vallja. Szegő Iván Miklós Őket már sikerült meggyőzni RÉDEI FERENC FELVÉTELE A BP OIL Magyarország Budapesten nyíló töltőállomásai üzemeltetéséhez megfelelő tőkével rendelkező, vállal­kozó szellemű házaspárt keres töltőállomás­üzemeltető feladatkör ellátására. Az ideális jelentkezők 35-40 év közöt­tiek, műszaki és/vagy kereskedelmi végzettségűek, családi hátterük kie­gyensúlyozott és szívesen dolgoznak egymással. A kereskedelemben szerzett néhány éves tapasztalat előfeltétel, csakúgy, mint a bizonyított vezetői alkalmasság és büntetlen előélet. A német és az angol nyelv ismerete előny. Kérjük, hogy pályázataikat, fényképes önéletrajzukkal küldjék el a következő címre: BP Oil Magyarország 1132 Budapest XIII., Victor Hugo u. 18-22. 101863 KJ * Most megleckéztetjük egy kicsit a XII. kerület eltunyult lakossá­gát, áll az összes fővárosi útfel­­táró-ipari vállalat, valamint a BKV által kidolgozott átfogó tervben. A projekt lényege: hogyan akadályozzuk meg minden erőnkkel, hogy a hegyi polgárok bármiképpen is hazajuthassanak. A stratégia a következő: első­ként miszlikre aprítjuk a Hegyalja utat, ezáltal elvágjuk a kijutási lehetőséget az Erzsébet híd irányába. Amennyiben a renitens polgár mégis errefelé indulna el, elvesszük a kedvét néhány félméteres gödörrel (fix tengely­törés), tömeg­­közlekedésileg jó háromnegyed órás egy hely­ben tipródással, amely a buszvezető tetszése szerint gyomorilag fokozható. Az Erzsébet híd kipipálva. De persze a magyar polgár nem bír otthon ma­radni a fenekén, ezért kitalálja, hogy a Villányi út felé araszolva, na jó, némi kitérővel, ott várja őt maga a Szabadság, híd képében. Na nehogy már. Szedjük hát atomjaira a Villányi utat is, hátha elmegy a piszoknak a kedve az autózástól. Elment, így tesz egyébként a 61-es villamos, amidőn a villamospótló autóbusz lágyan befarol a Budaörsi úti csomópontba: itt kéne tudniillik átszállni buszról a villamosra, meg fordítva, csak hát ez még véletlenül se klappol. Na jó, jöjjön a Lánchíd: itt ugyan éppen címert cserélnek, meg közismerten legjobban jár­ható hidunk, de hát az ember küzdve küzd, meg főleg bízva bízik. Hogy most már leszállnak róla. De nem. Az illetékesek mo­solyogva közlik - így szokták -, hogy megszün­tetik a 2-es autóbuszt (ez az egyetlen tömegköz­lekedési kijárat a XII. kerületi, egykor irigyelt, ám mára teljesen izolált térségből). Igaz, sokan már eddig is csodálkoztak, amikor feltűnt a me­netsűrűségét tekintve helyközi járatra emlékez­tető, amúgy meg gnóm minibusszá zsugorított, szegény veterán 2-es busz. A hermetikus elzárás fokozása érdekében to­vábbi javaslataim a T. illetékeseknek: a metró mostantól csak a Kossuth térig járjon. A Déli pályaudvart lehetőleg alakítsák tb-központtá, az sokáig tart és főleg le lehet zárni az egész környéket. Cseréljenek főnyomócsövet az Is­tenhegyi út teljes hosszában, a Kongresszusi Központban pedig állandóan ülésezzen az EBESZ. A Farkasréti temetőhöz csatolják hoz­zá a Németvölgyi utat, úgysem használja a ku­tya sem. A hegyi lakók meg, pártállástól függő­en, elmehetnek remetének (nemzeti), vagy jeti­nek (kozmopolita variáns). Inotai Edit / Útban vagyunk BUDAPEST Mire kíváncsi a turista? Budapest az ország egyetlen olyan idegenforgalmi központ­ja, ahol a turistaszezon nem csak a nyári hetekre, hónapok­ra korlátozódik. A külföldi tu­risták egy jó térkép segítségé­vel és némi szerencsével vi­szonylag könnyen eligazodhat­nak a fővárosban. A tájékozó­dást megkönnyítik a metróban elhelyezett várostérképek és az Astoriánál lévő információs tábla, amely gombnyomásra jelzi, hol található a keresett épület, múzeum, fontosabb emlékmű vagy tér. Aki ennél részletesebb információt sze­retne kapni bármilyen buda­pesti vagy magyarországi vo­natkozású témáról, annak csak a Tourinformot kell hívnia. A Tourinform Nemzeti Tu­risztikai Információs Központ és Adatbank vezetője, Padá­­nyi Ágnes két csoportra osztja a Budapestre érkező turistá­kat. Az elsőbe tartoznak azok, akik még utazásuk előtt lefog­lalják négy-, ötcsillagos szál­lásukat, és nagyjából tisztá­ban vannak vele, mit szeret­nének megnézni. Ők általában otthonról hívják fel a Tourin­­formot és a múzeumok, kiállí­tások nyitva tartásáról, a vámszabályokról érdeklőd­nek. A napi tizenkét órás tele­fonszolgálatot sokan megér­kezésük után, a pályaudvar­ról, a repülőtérről hívják fel, és belvárosi, olcsó szálláslehe­tőséget, a szolidabbak közé tartozó vendéglátóhelyeket, fizetővendéglátó­helyeket ke­resnek. Nyáron van ugyan néhány kollégium, amely hostelként üzemel, de a Belvárosban többnyire csak négy-, ötcsil­lagos szállodák várják a ven­déget. A legtöbben a garan­tált, szervezett programok iránt érdeklődnek, amelyek meghatározott időben, rend­szeresen zajlanak. Nyáron a hajókirándulások, zenés és folklórprogramok népszerű­ek. Sokan szeretik a Buda­pestről induló és oda visszaté­rő egynapos programokat, például a hortobágyit. A város környéki kirándu­lásra vágyóknak általában a budai hegyeket, a kisvasutat, a Dunakanyart, Szentendrét ajánlják. A turisták szívesen ismerkednek az ország kony­hájával is: a Tourinformnál a legtöbben egyszerű, magyaros ételeket kínáló, luxus nélküli, cigányzenés helyeket keres­nek. A tapasztalatok szerint a csendes, beülős-beszélgetős­­teázós, esetleg táncos vendég­látóhelyek hiányoznak Buda­pest kínálatából. A Tourin­­form tizenöt év alatt felhalmo­zott, tizenkétezer egységből ál­ló adatbankja lehetővé teszi, hogy a vendéglátó- és szállás­helyeken, múzeumokon és az országban zajló programokon kívül speciális szolgáltatások­ról is nyújtson információt. Tájékoztatnak többek között az aktuális valutaárfolyamok­ról, a vámszabályokról, a vá­sárlási lehetőségekről, az auk­ciókról, a várható időjárásról. L. K. 1996. március 8., péntek ­• Vadnyugati és európai partnerek A Testvérvárosok Nemzetközi Szervezete nemrégiben a ma­gyar főváros és a texasi Fort Worth együttműködését elisme­rő díjat adományozott Buda­pestnek. Mit jelentenek a két­milliós metropolis számára a testvérvárosi kapcsolatok? Vannak-e más lehetőségei a külügyek intézésében Kelet- Közép-Európa legnagyobb tele­pülésének? - erről kérdeztük a Városháza illetékesét. Budapest városdiplomáciájá­nak lényege, hogy kiegészítse, színesítse a hivatalos magyar külpolitika eszköztárát, határo­zottan érvényesítve ugyanak­kor a speciális önkormányzati érdekeket - fejtette ki Kertész Péter, a Főpolgármesteri Hiva­tal ügyosztályvezetője. Fontos szerepe van a sport, az igazga­tás és a városfejlesztés területén létrejövő együttműködésnek és a kulturális programoknak, a fesztiváloknak, a művészeti eseményeknek is. Budapestnek egyébként a né­met nyelvterület városaival ala­kult ki a legszorosabb kapcso­lata. Közülük is Frankfurtot, a németországi testvérvárost, il­letve Bécset, Ausztria fővárosát emelte ki Kertész Péter. Mind­emellett nem elhanyagolható a Berlinnel és a Münchennel ápolt viszony sem. Persze nem kizárólag az euró­pai metropolisokra koncentrál­nak a Főpolgármesteri Hivatal nemzetközi kapcsolatok ügy­osztályán. Az Egyesült Államok keleti partvidékén New York, a „vadnyugaton” pedig Fort Worth a legfontosabb partner. Ez utóbbi város küldöttsége nemrégiben járt Magyarorszá­gon, nem kis feltűnést keltve a Váci utcában a lasszót lóbáló texasi cowboyok. Budapest szempontjából természetesen meghatározóbb New York sze­repe, nem beszélve arról, hogy a hasonló nevű államot magyar származású kormányzó irányít­ja-A testvérvárosi kapcsolat nem misztifikálandó, de kétség­telenül színes és sokrétű együtt­működési forma - hangsúlyozta az ügyosztályvezető. A sikeres városközi együttműködéshez nem feltétlenül kell ilyen vi­szonyt létesíteni, New Yorkkal például enélkül is kitűnőek a kapcsolatok. Az utóbbi időben azonban egészen új lehetőségek is kínál­koznak Budapest számára ah­hoz, hogy külkapcsolatait ki­szélesítse. Kertész Péter beszá­molt arról, hogy Budapest csat­lakozhatott az Európai Unió keretében működő Eurocities nemzetközi önkormányzati szervezethez, amely a kontinens városait tömöríti. Ezzel a kétol­dalú kapcsolatokat többoldalú­vá fejlesztheti Budapest - érvelt az ügyosztályvezető -, hiszen elsősorban olyan önkormányza­tok vannak ebben a szervezet­ben, amelyekkel a magyar fővá­ros már korábban kapcsolatot teremtett. Az EU-val kibontakozó együttműködés másik fontos része az ECOS-Ouverture prog­ram. Ennek keretében nyugati támogatást kaphatnak azok a kelet-közép-európai települé­sek, amelyek segítségre szorul­nak a közigazgatási ügyek inté­zésében, konferenciák szervezé­sében, külföldi tapasztalatszer­zésben. A fővárosi önkormányzat számára fontos, hogy a nemzet­közi kapcsolattartásban jelen­tős helyet foglaljon el a gazda­ság. Még csak a kezdeti lépése­ket tették meg - magyarázta Kertész Péter -, intenzíven ta­nulmányozzák az európai nagy­városok tapasztalatait. Ez nagy munka, hiszen a Budapesten működő vegyes vállalatok mel­lett magában foglalja a kapcso­lattartást az EU önkormányzati gazdasági szervezeteivel is. Más szerepet játszik Budapest a kelet- és a dél-európai régió­ban - folytatta Kertész Péter. Míg a nyugati államoktól első­sorban mi várunk segítséget, ad­dig például Szarajevó támogatá­sában a magyar főváros is részt vett. Ugyancsak jelentősek a kapcsolataink Kijevel, a bela­­rusz fővárossal, Minszkkel, va­lamint Pozsonnyal, Prágával és Varsóval. Moszkvával pedig a kapcsolatok fellendítését szeret­nék a közeljövőben - zárta a be­szélgetést az ügyosztályvezető. Sz. I. M.

Next