Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. május
1996-05-03
A Pharmafontana első részlete A szerződésben előírt öt napon belül a Realbank átutalta a fővárosi önkormányzatnak a Pharmafontana Rt. vételárának első részletét - tudatta Atkán János főpolgármester-helyettes az ATI-vel. Elmondta, hogy a vevő, a Naturland Rt. eredetileg 50 százalék plusz egy részvény után fizetett volna 1,5 milliárd forintot, az újabb tárgyalások után azonban 60 százalék mínusz egy részvény árában, azaz 1,9 milliárd forintban állapodtak meg. A fennmaradó részvények árát jövőre törleszti a cég, miután eldől, hogy a dolgozók mekkora részre tartanak igényt a nekik felajánlott 15 százaléknyi részvényből. Az önkormányzat a bevételt fejlesztéseinek finanszírozására kívánja fordítani. A Pharmafontana mai közgyűlésén a mérlegbeszámoló elfogadása mellett megválasztják az rt. igazgatóságának és felügyelő tanácsának új elnökeit. BUDAAPEST NÉPSZABADSÁG 1996. május 3., petitek Napi nyolcszáz lett a Gellért Jövő szombaton már az összes strand kinyit MUNKATÁRSUNKTÓL A Gellért, a Római, a Palatínus és a Dagály után holnap a Paskál, egy hét múlva, május tizenegyedikén pedig a többi budapesti strand is megnyitja kapuit a közönség előtt - tájékoztatta lapunkat Meskó Csaba, a Fővárosi Fürdőigazgatóság illetékese. Az idei strandbelépők átlagosan mintegy húsz százalékkal drágábbak a tavalyiaknál, kivéve a Gellértbe szóló jegyeket, amelyeknek a fürdőigazgatóság a többinél nagyobb mértékben emelte az árát. Egyes szolgáltatásokért ugyanakkor - például a kádfürdőzésért, az iszappakolásért vagy az orvosi masszázsért - most is ugyanannyit kérnek, mint egy évvel ezelőtt. A legfrissebb ártábla szerint a Széchenyi, a Lukács, a Palatinus, a Dagály és a Paskál felnőttjegye kétszázhúsz, a gyermek-, az ifjúsági és a hétfőtől péntekig szóló kedvezményes délutáni belépője százötven forintba kerül. A Római felnőtt vendégei kétszáz, gyermek és nyugdíjas, valamint délutáni látogatói százharminc forintot fizetnek. A Rudasban, az újpestin, a csillaghegyin, a csepelin százhetven forint a felnőtt-, száz a gyerek- és a nyugdíjas-, illetve a délutáni jegy, a pünkösdfürdői jegyek ára a fenti sorrend szerint 140, 100 és megint csak 100 forint. A Gellért fürdőbe a felnőttek eztán nyolcszáz forintért, a gyerekek háromszázötvenért juthatnak be. Nyugdíjasjegy itt nincs, a délutáni belépő négyszáz forint. Akik dacolnak az árral szabó barnabás felvétele Zöld udvarok Óbudán Két pesti tanár és a Lakossági Hulladékhasznosító Egyesület kezdeményezésére a héten új zöld udvarok nyíltak Óbudán. A Szérűskert 40. szám alatti iskola és a Békásmegyeri Közösségi Ház udvarán kialakított kis szelektív hulladékgyűjtő telepeken a környékbeliek ingyen megszabadulhatnak a feleslegessé vált papírtól, üvegtől, műanyagtól, szárazelemtől, festékesdoboztól és régi gyógyszertől. Az egyik kezdeményező, Hever Tibor tanár lapunknak elmondta: a papírt, az üveget és a műanyagot az újrafeldolgásra szakosodott Concord Invest Kft., az elemeket, a dobozokat és a gyógyszereket pedig a dorogi égetőmű gyűjti össze és szállítja el. A két cég ingyen vállalta a munkát, zöld udvarok megnyitása tehát rajtuk kívül senkinek egy fillérjébe sem került. Hevér szerint ez leginkább azt bizonyítja, hogy a szelektív gyűjtőmozgalom elindítása elsősorban nem pénz kérdése. Magyarán, a szervezőknek nem kell feltétlenül tízmillliókat áldozniuk, ha hasonló udvarokat akarnak nyitni. Hevér Tibor hozzátette: a város bármely iskolájában segítenek a szelektív gyűjtés megszervezésében. Várják a jelentkezőket. B. T. Hegyet építenek a főváros hulladékából // Örökkel és kamerákkal szigorúan őrzött szeméttelep lesz a pusztazámori A fővárosi önkormányzat három és fél milliárd forintért új szemétlerakót épít Pusztazámor külterületén. A hatvanmillió köbméter szemét befogadására képes telephely jó esetben negyvenhárom, rossz esetben huszonnégy évre oldja meg a Budapesten keletkező hulladék elhelyezésének gondját. Egy köbméter szemét lerakása háromszáz forintba kerül majd, ami egyben azt is jelenti, hogy a pusztazámori beruházás olcsóbb, mint a többi, hasonlóan szigorú műszaki előírással épített lerakó. MUNKATÁRSUNKTÓL A fővárosban keletkező hulladék 43 százalékát helyezik el lerakótelepeken, a többit elégeti a rákospalotai hulladékhasznosító. A telephelyekre évente 1,8 millió köbméternyi szemetet szállítanak a közterület-fenntartó vállalat járművei, emellett az égetőműben képződő százezer köbméternyi salak és pernye elhelyezéséről is gondoskodni kell. Budapest területén két, a városhatáron túl egy lerakó működik. A fővárosi lerakók két éven belül megtelnek, addig azonban nem lehet bezárni őket, amíg újat nem nyit az önkormányzat. Egy két évvel ezelőtti felmérés bebizonyította, hogy Budapesten és a főváros közvetlen környezetében csak kisebb lerakótelepek kialakítására alkalmas területek találhatók, és ezek csak átmeneti megoldást kínálnak. A talajszerkezeti vizsgálatok után négy, szeméttelepnek alkalmas helyszínt találtak a város húsz kilométeres körzetében. A Főpolgármesteri Hivatal illetékesei két évvel ezelőtt tárgyalást kezdtek az érintett önkormányzatok vezetőivel. Az újlengyeli képviselők elutasították az ajánlatot, az Ócsán kiválasztott területről kiderült, hogy kárpótlásra kijelölt föld, tisztázatlan tulajdonviszonyokkal, a bajnai népszavazás során pedig a lakosság utasította el a szemétlerakó tervét. Másfél éves tárgyalássorozat után Pusztazámor vezetőségével sikerült megállapodást kötni. Az új, hatvanmillió köbméter hulladék befogadására alkalmas telepet Pusztazámor közigazgatási határán belül, a legközelebbi lakóépülettől két kilométerre, egy 95 hektáros területen alakítják ki. A szemetet 68 hektáron helyezik el, az összetömörített hulladékból negyven méter magas dombot építenek majd a munkagépek. Az egyre magasodó dombot különféle takarórétegekkel fedik be, a legvégén pedig füvesítik az egész területet. Maga a lerakó a legszigorúbb, nyugat-európaival megegyező műszaki előírások szerint készül. A szemétdomb alját műanyag fóliával szigetelik, amely alatt még egy vízzáró agyagréteget is kialakítanak. A terület több pontján figyelőkutakat létesítenek, a monitorhálózat jelentéseit pedig számítógépes rendszer összesíti majd. (Hegy... folytatás a 27. oldalon) Kisebb szeméthegyek már most is vannak szandelszky Béla felvétele Törvény a droszthasználatról? A taxitarifákat a Városházának kellene meghatároznia A Városháza régóta fontolgatja, hogy végre rendet teremt a taxidrosztokon. Ezt nagyjából úgy képzelték el, hogy felállítanának egy társaságot, amelyik folyamatosan figyelné a taxiállomásokon mozgó kocsikat, magyarán: engedélyezne, ellenőrizne és büntetne. A tárgyban készült legújabb előterjesztést áprilisban tárgyalta volna meg a Fővárosi Közgyűlés, ám - mint ahogy arról lapunkban hírt adtunk - a reménybeli drosztfenntartó szervezet létrehozására felkért Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) nem vállalta a feladatot. A szavazás tehát ismét elmaradt. A BKIK egyik alelnöke, s egyben közlekedési osztályának elnöke, Kovatkó István lapunknak elmondta: a kamara testestül-lelkestül támogatja a Városháza rendcsinálási terveit, azonban úgy látja, hogy a szervezet felállításához több kell, mint ami az előterjesztésben áll. A BKIK - túl azon, hogy nem éri be a főváros közreműködésével és a kerületeket is bevonná a munkába - számos jogi problémát is talált, s ezek szerinte ugyancsak a terv útjában állnak. A két legfőbb aggályuk, hogy nincs törvény vagy rendelet, amelynek alapján beszedhetnék a drosztok fenntartási díját, illetve amelyre hivatkozva felléphetnének a nem fizetőkkel szemben. A következő hónapokban tehát ki kell dolgozni a megfelelő jogi hátteret, sőt, ha kell, törvényt kell alkotni a droszthasználatról. A kamara vállalta a jogszabály előkészítését, a többi a városháziak dolga. Kovatkó szerint a BKIK szakemberei május végére fejezik be a munkát. Az alelnök a városházi illetékesekhez hasonlóan úgy vélekedik, hogy a budapestieknek a jelenlegi tizenkét-tizenháromezerrel szemben mintegy hétezer taxira, a pillanatnyilag rendelkezésre álló ezer helyett pedig hozzávetőleg 2300 taxis férőhelyre lenne szüksége. A fuvarosok létszámát a főváros területére szóló működési engedélyek kiadásával, valamint a jelenleginél szigorúbb műszaki, szellemi és etikai elvárások érvényesítésével lehetne szabályozni. Ami az árakat illeti, Kovatkó megjegyezte: a legjobb megoldásnak azt tartaná, ha a tarifák felső határát - de csak a felsőt - évről évre a Városházán állapítanák meg, a kamarával egyetértésben. Az alelnök a maximumot e pillanatban száznegyven forintban, az átlagárat nagyjából száz forintban határozná meg. B. T. Utasra és jogszabályra várva SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE 1*1* Befejeződött a nagytakarítás MUNKATÁRSUNKTÓL Noha a hivatalos összefoglaló még nem készült el, a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat (FKFV) közterületi főosztályának vezetője, Altmann Antal lapunk számára néhány gondolatban összefoglalta a tavaszi nagytakarítás főbb tapasztalait. Altmann mindenekelőtt kiemelte: a szokásosnál hoszszabbra nyúlt tél miatt az idén jóval több szenny halmozódott fel a városban, mint általában szokott. Az utak mentén tornyosuló hódombok valósággal vonzották a koszt. Nem elég, hogy magukba szívták a kipufogógázokból a kormot és a port, de kvázi szeméthalmokként -,a lakosság egy részében is azt a képzetet keltették, hogy nyugodtan rájuk lehet dobálni a hulladékot, hiszen ha már mocsok van, úgyis mindegy, mekkora. A vállalatnak mindemellett továbbra is komoly gondokat okozott a kiemelt főútvonalakon a parkoló autók alatti aszfalt takarítása. A Nagykörút és az Andrássy út szélét például utoljára 1972-ben, az úgynevezett patyolatakció keretében sikerült tökéletesen kitakarítaniuk, akkor ugyanis a két úton átmenetileg megtiltották a parkolást, a tilalomnak fittyet hányók autóit pedig egyszerűen elszállították. Ezt elvileg most is meg lehetne szervezni - vélekedett Altmann -, ám nem valószínű, hogy az új parkolási rend, illetve a kerékbilincs bevetésének idején az autósok könnyen elviselnének még egy kényelmetlenséget. Az elmúlt hetekben ezer kilométernyi főútvonalat, több mint kétezer kilométernyi alacsonyabb rendű szilárd burkolatú utat, majdnem kétszáz felüljárót, valamint negyvenhét gyalogos-aluljárót sikerült megtisztítaniuk. És persze a Duna-hidakat.