Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. június

1996-06-04

Vizsgálat indul a II. kerületben A II. kerületi önkormányzat 31 tagú képviselő-testülete több­ségi szavazással, 18 támogató és 3 ellenszavat mellett fegyelmi vizsgálatot kezdeményezett Ba­logh László (MDNP) alpolgár­mester ellen. Lévárdi Judit szocialista frakcióvezető, a fegyelmi bi­zottság elnöke az MTI-nek el­mondta, hogy az MDF-es Kuller András által vezetett pénzügyi bizottság szabálytalanságokat, hatáskörelvonást tárt fel a Dip­lomáciai Testületeket Ellátó Iroda lakáseladásainál, ezért kezdeményezték a fegyelmi vizsgálatot. A háromtagú bi­zottságnak 15 napon belül kell jelentést tennie. Balogi László lapunk munka­társának tegnap délelőtt el­mondta, a vizsgálatot egy, a személye ellen irányuló táma­dássorozat újabb akciójának te­kinti. Meggyőződése, a fegyelmi eljárás mindent tisztázni fog. Ünnepel a Vízművek A Fővárosi Vízművek Rt. ká­posztásmegyeri főtelepe száz­éves jubileumát ünnepli. Az eseményről a Vízművek kiállí­tással emlékezik meg, a Magyar Hidrológiai Társaság pedig nyilvános ülést tart. A kiállítás helyszíne - amelyet pénteki mellékletünkben tévesen közöl­tünk - a főtelep IV. kerület, Vá­ci út 102. szám alatti gépháza. ­ Indul a plakáteltakarító brigád A Városháza leszerelteti az engedély nélküli hirdetéseket Azt mondják, a Városháza most már tényleg megelégelte. Május elsején ugyanis lejárt a novem­berben megszavazott közterü­let-használati rendelet türelmi ideje, tehát aki bújt, aki nem, mennek és bontanak. A Főpolgármesteri Hivatal vállalkozási és vagyonkezelési ügyosztálya a múlt héten levelet írt nyolcszáznyolcvannyolc, le­járt engedélyű reklámtábla- és plakáttulajdonosnak. Az ulti­mátumban az állt, hogy új enge­dély hiányában - amit azért nem kaptak meg, mert nem kérték, vagy azért, mert a rendelet sze­rint bizonyos területekre már egyáltalán nem adnak ki enge­délyt hirdetmények elhelyezésé­re­­ bontsák le állványaikat. El­lenkező esetben a Városháza szerelteti le őket, de abban nem lesz köszönet. Ha megjön a pos­tai értesítés, hogy a címzettek átvették a leveleket, nyolc napig várnak, majd ilyen matricákat FIGYELEM! Ezt az építményt a Fővárosi Önkormányzat engedélyhiány miatt elszállítatja! ragasztalnak a táblákra, hogy siessenek, mert jön a bontó­brigád. Ezután még három nap haladékot kapnak, majd pedig a brigád szétszedi és elszállítja a táblákat. Úgy tűnik, jobb, ha nem várják meg őket, mert a re­­nitenskedőknek nemcsak a bontási költségeket kell kifizet­niük, hanem a havi közterület­használati díj tízszeresét is. Ráadásul még egy tízezer forin­tos bírságot is a nyakukba varr­nak. Csak a példa okáért: az óriás­plakátokért havonta ti­zenötezer forint közterület­használati díjat kell fizetni, s ennek ugyebár százötvenezer forint a tízszerese. A Városháza vállalkozási ügyosztályának vezetője, Varga Péter úgy saccol, hogy a város­ban fellelhető reklámtáblák legfeljebb tíz százalékának a felállítására kértek valaha va­lamelyik önkormányzattól en­gedélyt. Könnyű kiszámolni, mennyi lehet a kilencven száza­lék most, hogy már tudjuk: a városháziak mindössze nyolc­száznyolcvannyolc legális táb­­laállítót találtak. De most már tulajdonképpen mindegy is: a feketehirdetők legtöbbjét ugyan­úgy utol lehet érni, mint a tör­vénytisztelőket, s ha nem moz­dulnak, végül az ő állványaikra is ugyanaz a sors vár, mint a tíz százalék tábláira. A leszerelt reklámhordozókat kilencven napig tárolják, s ha ezalatt sem jelentkeznek értük, megsemmi­sítik vagy értékesítik őket. B. T. Újdipest Főv­áros Önkományzat Minden helyet kihasználnak SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Mennyit ér a BKV mínusz ötmilliárdja? Egy nehéz év után csak egy még nehezebb jöhet MUNKATÁRSUNKTÓL A BKV gazdasági átalakításáról szóló hírekben meghökkentő adat került nyilvánosságra. Eszerint a januártól részvény­­társaságként működő cég ötmil­­liárd forintos költségvetési hi­ánnyal küzd. Az összeg ijesztően magasnak tűnik, ha ahhoz vi­szonyítjuk, hogy a BKV az idén 38 milliárd forinttal gazdálkod­hat. Bóta János gazdasági ve­zérigazgató-helyettes azonban úgy véli, ha a reorganizációs terveket végrehajtják, helyreáll­hat a pénzügyi egyensúly. A BKV gazdálkodásáról szóló beszámolók adatai önmagukban nézve egyszerre lehetnek ijesztő­­ek és megnyugtatóak. Nézőpont kérdése, ki hogyan értelmezi az egyes számokat. Bóta János pél­dául ötmilliárdos hiány mellett is kezelhetőnek tartja a cég pénzügyeit. Tavaly nyáron azonban, amikor a gazdálkodás negatív folyamatai felerősödtek - a jegy- és bérleteladás a mély­pontra zuhant, a bérkiáramlás megnőtt, a fővárosi beruházások áfa-összegét pedig a BKV-nak kellett megelőlegeznie egy fe­leekkora hiány is komoly zavart okozott. (Mennyit... folytatás a 28. oldalon) Tavaly nyáron kevesebb bérlet fogyott teknős miklós felvétele Rend lesz a főváros körül A hét végén budapestiek lepik el a falvakat Budapest és a fővárosi agglome­ráció közbiztonsága meghatáro­zó az egész országra nézve, hi­szen az évi bűnelkövetések 40 százaléka ebben a térségben koncentrálódik, ezért már a leg­kisebb mértékű javulás is látvá­nyos eredményt hozhat - jelen­tette ki Nyíri Sándor, a BM he­lyettes államtitkára a múlt hét végén a budapesti agglomeráció közbiztonságáról, közlekedési helyzetéről rendezett tanácsko­záson. A konferencián elhangzott, hogy a főváros agglomerációjá­ba tartozó negyvennégy telepü­lés sajátos helyzetben van, mivel a hétvégeken még a kisebb fal­vak is szinte városként működ­nek. A Budapestről kiáramló ví­­kendezők és a pesti telektulaj­donosok sokasága miatt ugyanis számottevően nő a helyi forga­lom, megélénkül a kereskede­lem, s mindez a rendőrségre is fokozott feladatokat ró, hiszen a nagyobb tömeggel együtt a bű­nözés is terjeszkedik, ez ellen pedig az önkormányzatok, a polgárőrségek és a rendőrség közös, összehangolt munkájára van szükség. Örvendetes, hogy már hatvanhat Pest megyei tele­pülésen működik polgárőrség, s ezeknek köszönhetően az embe­rek biztonságérzete javul, a bű­nözők egy részét pedig elriaszt­ják tettük elkövetésétől ezek a civil szervezetek. Egy tavalyi kormányprogram szerint a köz­­biztonság megszilárdítására folytatni kell a rendőrőrsháló­zat kiépítését, s ezen belül Pest megyét kiemelt fontosságúnak jelölték meg. A tanácskozáson szó volt az agglomeráció közlekedéséről is. Az előadók szerint akárcsak más megyékben, ebben a térség­ben is a gyorshajtás és az ag­resszív vezetés idézi elő a leg­több balesetet. A megelőzés ér­dekében gyakoribbak lesznek a közlekedési ellenőrzések, de so­kat javíthat a helyzeten az új, a településeket elkerülő utak épí­tése is. Lassan visszatér a hét vezér MUNKATÁRSUNKTÓL Több mint egyéves kényszerű távollét után jövő hét szerdára visszatérnek a vezérek a Hősök terére. A restaurátorok kőbá­nyai műhelyéből elsőként Tas és Huba lovasszobra érkezett meg a múlt héten,, míg a sort Árpád vezér zárja majd június 12-én. A megszépült honfoglaló vezé­reket a Budapesti Búcsú zárá­saként ünnepi hangversennyel köszöntik majd - tájékoztatta lapunkat Zsigmond Attila, a Budapest Galéria vezetője. A szobrokat, mint ahogy la­punk is hírt adott róla, március­ra várták vissza a szakemberek a Hősök terére. A Szobor- és Szí­nesfém-kivitelező Kft. határidő­re el is végezte a munkát, ám a szokatlanul kemény tél sokáig megakadályozta a szobrok kő­talapzatának felületkezelését és a védőréteg felhordását. Igaz, a tárolásért félmillió forintot szá­mított fel a kft. A felújításra szánt ötvenmillió forintos költ­ségkeretet egyébként ezzel együtt sem lépték túl. Nem kevés fejtörést okozott a vezérek visszatérésének módja sem, hiszen a teret behálózó trolivezetékek igencsak megne­hezítették a több mint öt tonna súlyú szobrok visszaszállítását és helyükre emelését. A heli­kopteres szállítást igen magas - 15 millió forintos - költsége mi­att vetették el a szakemberek, és helyette inkább fakalodába zárva, speciális teherautókon szállítják vissza a szobrokat. Zsigmond Attila egyébként re­méli, hogy a megszépült vezér­szobrok és a mögöttük lévő ki­rálygaléria közötti éles kont­raszt rábírja majd az illetékeseket a millenniumi emlékmű felújítá­sának folytatására, így 2000-ben a szoborcsoport teljes pompájá­ban köszönthetné az államalapí­tás ezredik évfordulóját. Követik őket a királyok szabó Barnabás felvétele 41* Fejlesztési program északon A főváros és a IV. kerület veze­tői szerint a többi budapesti ön­­kormányzat számára is példa­értékű lehet a térségfejlesztési részvénytársaság létrehozása, amely a városfejlesztés új útját jelentheti. A főváros a közel­múltban jóváhagyta a két ön­­kormányzat közötti szerződést. Derce Tamás újpesti polgár­­mester úgy véli, hogy a kerületi képviselők is támogatni fogják az évek óta formálódó tervet, enélkül ugyanis nincs remény Káposztásmegyer félbemaradt fejlesztésének folytatására. MTI-JELENTÉS Derce Tamás polgármester sze­rint példaértékű az, hogy a kö­zös cél érdekében a két önkor­mányzat félre tudta tenni vitáit, s így elkezdődhet az infra­strukturálisan is jól előkészített terület hasznosítása. A mintegy háromszáz hektáros önkor­mányzati tulajdonú terület, il­letve az összességében hatszáz hektárnyi térség fejlesztéséhez nem szokványos utat választot­tak. A fejlesztést, a városcent­rum kiépítését, a kereskedelmi, kulturális, oktatási és más be­ruházásokat, valamint a mint­egy két és fél ezer zöldövezeti, sorházas lakás építését ugyanis befektetői tőkével kívánják megvalósítani. A két önkor­mányzat a fejlesztésre kijelölt területen 2,5 milliárd forint ér­tékű ingatlannal rendelkezik. Vajda Pál főpolgármester-he­lyettes elmondta, a százmilliár­dos programon belül a nem ön­­kormányzati tulajdonú három­száz hektár fejlesztése 3,6 milli­árd, a program indítása hatmil­­liá­rd forintba kerül. A jó közle­kedés, az épülő M0-ás, illetve a majdani metró vonalán megva­lósuló 14-es villamosvonal bőví­tése egyaránt kiváló lehetőséget teremt a tőkebevonásra. A fő­polgármester-helyettes szerint reális lehetősége van a Káposz­­tásmegyerig tervezett metró ki­építésének is, mivel az ezredfor­duló után Budapest közlekedése már nem működhet metróbőví­tések nélkül.

Next