Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. augusztus

1996-08-02

­ Eladják a legdrágább patikákat is Százmillió forintról indulhatnak a pályázók Hamarosan elkelhet Budapest legértékesebb patikája. A Do­rottya utcai gyógyszertárat elő­reláthatólag százmillió forintos induló áron hirdeti majd meg a főváros. A patikáért - amelynek havi forgalma eléri a nyolcvan­­millió forintot, és csaknem hét­milliós árréssel dolgozik - egy összegben kell majd fizetniük a vevőknek. A fővárosban korábban 184 patikát működtetett a Pharma­­fontana vállalat. A gyógyszerel­látó privatizációjával egyidejű­leg csaknem egy éve folyik a gyógyszertárak magánosítása is. Városházi információink szerint 135 esetben már megkötötték a szerződést a patikák privatizáci­ójáról. Augusztus közepén to­vábbi huszonegy gyógyszertárat hirdetnek meg eladásra. Ezeken kívül az egyik helyiségben tan­patikát működtetnek majd, ahol a Semmelweis Orvostudományi Egyetem gyógyszerészhallgatói szerezhetnek gyakorlati tapasz­talatokat. A tanpatikát ezért kedvezményes feltételekkel kí­nálták fel a SOTE-nak. A magá­nosítás utolsó fázisában pedig a már említett Dorottya utcai he­lyiséget hirdetik meg a befekte­tőknek. Persze nemcsak az V. kerületi fekvése miatt ilyen drá­ga ez a patika, hanem azért is, mert egyedi jogot kapott arra, hogy importált - és Magyaror­szágon nem törzskönyvezett - gyógyszereket áruljon. (Elad­ják... folytatás a 19. oldalon) Ezentúl is orvosságot árulnak a gyógyszertárakban SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE A budai oldalon torlódnak az autók MUNKATÁRSUNKTÓL A Petőfi híd részleges lezárása egyelőre nem okoz számottevő zavart a főváros forgalmában, és ez elsősorban annak köszönhető, hogy a munkálatok egybeesnek a nyári szabadságokkal - mond­ta lapunk érdeklődésére Mózes Antal, a Főpolgármesteri Hiva­tal forgalomtechnikai alosztá­lyának tanácsosa. Júliusban és augusztus első három hetében az átlagosnál tíz-tizenöt százalék­kal kevesebb jármű közlekedik a városban, így kisebb a torlódá­sok veszélye is. Mint arról már beszámoltunk, a Petőfi hídra a budai oldalról csak a tömegközlekedési jármű­vek és a taxik hajthatnak fel, a Pestről érkező autósok pedig egy sávon kelhetnek át. A korlátozó intézkedések hatása tehát in­kább a budai oldalon érezhető. Elsősorban a Lágymányosi híd­ra és a Szabadság hídra vezető utak forgalma nőtt. A Szerémi út és a Hengermalom utca ke­reszteződésében át kellett prog­ramozni a jelzőlámpát: a torló­dások elkerüléséhez a Lágymá­nyosi hídra tartóknak hosszabb ideig tartó zöld jelzést adnak. A Szabadság híd forgalma nem nőtt, mivel a jelzőlámpák a híd mindkét oldalán visszafog­ják a járműveket, a második for­galmi sávot pedig a múlt évben megszüntették. A hídra feljutni szándékozó, a lámpa előtt sor­ban álló autók azonban sokat várakoznak, amikor pedig a má­sodik sávban ügyeskedők meg­próbálnak eléjük bevágni, köz­lekedési dugók alakulnak ki a Gellért téren. Augusztus nyolcadikától a vil­lamospályák építése is megkez­dődik, akkortól kezdve Budáról is, Pestről is csak a villamospótló buszok hajthatnak rá a Petőfi hídra. Mózes Antal tanácsa, aki nem akar dugóba kerülni, a Pető­fi híd mellett a Szabadság hidat is kerülje el, s ha valami miatt nem a Lágymányosi híd mellett dönt, akkor inkább az Erzsébet hídon próbáljon átjutni. / Átmeneti rendezés a Szent György téren _ / A Vár nyugati oldalán folytatódik tovább a Tóth Árpád sétány Évszázadok óta demokratikus és kevésbé demokratikus rend­szerek, monarchiák, nádorok, kormányzók és kormányok igyekeznek, hogy valamilyen méltó funkciót találjanak a bu­dai Várnegyednek. Hogy ez nem sikerült, és többnyire ideig­lenes, illetve részmegoldások születtek - nem mondunk vele újdonságot. A Sándor-palota csak kívülről újult meg, a Szent György tér hasznosítatlanul várja a következő évezredet, miközben buszparkoló foglalja el a Vár Nap-hegy felé eső, nyu­gati oldalát. Úgy tűnik, hogy a kormány­zati negyed ötletének kimúlásá­val a tervezők reálisabb meg­oldásokon törik a fejüket. A Környezetvédelmi és Terület­­fejlesztési Minisztériumban (KTM) elismerik: egyelőre nem találtak tökéletes megoldást a budai Vár királyi palotája és a polgárváros közötti terület hasznosítására, ezért átmeneti rendezésre készülnek. A terve­zett intézkedésekről Szamkó Katalint, a KTM Budavári Szent György tér helyreállítása ideiglenes titkárságának veze­tőjét kérdeztük. A bonyolult cím­­ a továbbiakban az egy­szerűbb főosztályvezető titulust használjuk - tükrözi a helyzet átmeneti jellegét és azt is, hogy elsősorban a Szent György tér, vagyis a Sándor-palota, a volt királyi palota és az egykori Honvédelmi Minisztérium által határolt térség rendbe hozására jött létre a minisztériumi szer­vezet. Az átmeneti rendezést termé­szetesen hosszas egyeztetés előzte meg - mondta Szamkó Katalin. A környezetvédelmi tárcának a Művelődési és Köz­oktatási Minisztériummal (MKM), a fővárosi és az I. kerü­leti önkormányzattal, valamint a műemlékvédelmi hivatallal kellett - többek között - megál­lapodnia. Az így körvonalazódó rendezési programról megtud­tuk, hogy részlegesen lebontják a volt Honvédelmi Minisztéri­um maradványait (a felszaba­duló területen nyilvános vécét csinálnak). (Átmenetileg... foly­tatás a 19. oldalon) Augusztus végén kezdődik a felújítás szandelszky Béla felvétele Diétázik a BKV, hogy jó erőben legyen A BKV történetének legsúlyosabb döntéseit hozzák meg a kö­vetkező hetekben. Igaz, maga a vezérigazgató ezt egyszer sem mondja ki a lapunknak adott interjúban, csupán a küszöbön­­álló átalakulásról beszél. Aba Botond a részleteket nem szíve­sen osztja meg kívülállókkal, azt azonban nem titkolja, hogy a jövő BKV-ja nem is emlékeztet majd arra a társaságra, amely ma a MÁV után az ország második legnagyobb közlekedési vállalata. A beszélgetés végére kiderül, a vezérigazgató a „ho­gyan képzeli” kezdetű kérdésekre nemcsak taktikai megfonto­lásból ad áthidaló válaszokat, hanem azért is, mert az átalaku­lás programja - a tőle kölcsönzött kifejezéssel élve - még túlsá­gosan nyers, sok ponton megváltozhat. Meséli, kormánydön­tést, illetve tárcaközi egyeztetést igénylő javaslatokat dolgoz­nak ki, milliárdos ingatlanokat értékesítenek, vállalkozásokat alapítanak bizonyos, egyelőre még veszteséges tevékenységek­re. Amikor az irodájába benyitottunk, éppen egy megbírságolt diáklány levele ügyében intézkedett. - Az asztalra kikészített reorga­nizációs csomagterv, mint mondta, hatszáz feladatot határoz meg. Ezek jelentik a kiutat a válságból? - A kiutat jelentik a jelenlegi helyzetből. Válságról szó sincs - mondja Aba Botond. - Milyen problémákkal kell szembenéznie a cégnek? - Estig sorolhatnám. A leg­több problémára választ ad a reorganizációs csomagterv, amely egyrészt a cég kapcsola­tait és piaci helyzetét rendezi, másfelől új szervezetet alakít ki a hagyományos vállalatból. Te­hát a cégen kívüli és a kapun be­lüli problémákat egyaránt meg­oldja. Ami ebbe nem fért bele, arra külön javaslatsort dolgo­zunk ki, amelyet az illetékes mi­nisztériumok elé terjesztünk. - A BKV állami támogatásáról van szó? - Arról van szó, hogy a BKV nem egyszerűen a budapestiek közlekedési vállalata. Miután az országos főhatóságok, mi­nisztériumok, bankok, klini­kák, kutatóintézetek a főváros­ban koncentrálódnak, koránt­sem csak az itt lakók igényeit kell figyelembe vennünk. Vagy említhetném például a metró polgári védelmi feladatait is, amelyeket talán mégsem kelle­ne az alapvető közlekedési te­endőink közé sorolni.­­ Vagyis tiszta vizet akar önteni a pohárba, miután a Bokros Lajos ál­tal beterjesztett költségvetésből egész egyszerűen kimaradt a BKV állami támogatása, s csak hosszas huzavona után ígért kétmilliárdot a miniszterelnök. Szemben a koráb­ban automatikusan adott kétmilli­árd-háromszázmillióval. Meg akarja előzni az idei vitát, ugye ez áll a hát­térben? — Azt szeretnénk, ha a fővá­rosi tömegközlekedés forrásai kiszámíthatóak és tervezhetőek lennének. Ilyen egyszerű. (Dié­tázik... folytatás a 20. oldalon) Óvatosan hajtsunk a Váci úton! Elkészült a veszélyes helyek féléves listája MUNKATÁRSUNKTÓL Az első fél év baleseti statiszti­kája szerint Budapest legve­szélyesebb pontja a Fogarasi út és a Nagy Lajos király útja ke­reszteződése, ahol hat személyi sérüléssel járó baleset történt. A feketelista második helyén a Hungária körút és a Kerepesi út kereszteződése áll, ez a hely­szín öt alkalommal szerepelt a baleseti jegyzőkönyvekben. A veszélyes kereszteződések lis­táját a Szemere út és a Szent István körút, a Dandár utca és a Vaskapu utca, valamint a Ba­ross utca és a József utca talál­kozása folytatja, mindhárom helyen négy-négy baleset tör­tént június végéig. A BRFK megelőzési osztá­lyának munkatársai által összeállított, a veszélyes uta­kat rangsoroló listát változat­lanul a Váci út angyalföldi sza­kasza vezeti, ahol harmincegy baleset történt. A Pesti úton huszonkettő, a Nagy Lajos ki­rály útján tizenkilenc, az And­­rássy úton tizennyolc, a József körúton pedig tizenhat szemé­lyi sérüléssel járó baleset kö­vetkezett be az év első hat hó­napjában. Egy tétel a feketelistán BOROS JENŐ FELVÉTELE Kiad Ásatások a Városházán Négy bank érdeklődik Több épület elbontása után megkezdődtek a régészeti feltá­rások a Városháza Károly körúti oldalán. Az újságírókkal együtt tegnap Demszky Gábor főpol­gármester járta be az ásatások helyszíneit. Az egykori városfal egy rövid szakasza már előbuk­kant. Zoboki Gábortól, a Város­háza-projekt tervezőjétől meg­tudtuk, hogy a vártnál is mé­lyebben, a körút szintjénél több mint két méterrel lejjebb talál­ták meg a Pest hajdani határát jelző kőfalat. A nagyközönség­nek a leendő építmények első föld alatti szintjén mutatják majd be a középkori emlékeket. A városfal egyébként 1684-ben pusztult el, amikor Pestet visszafoglalták a törököktől. Demszky Gábor tájékoztatott arról, hogy a Városháza átépíté­se, a bontás és a parkosítás öt­­hétmilliárd forintba kerül majd. A beruházást terveik szerint nem közpénzből finanszírozzák, hanem befektetőkre számíta­nak. A városfalon belül tervezett mélygarázst és a térszint alatti üzletsorokat várhatóan bérletbe, koncesszióba fogják adni. Eddig egyébként négy pénzintézet, az Európai Újjáépítési és Fejleszté­si Bank, a Kereskedelmi és Hitel Bank Rt., a Magyar Külkereske­delmi Bank Rt. és a Westdeuts­che Landesbank jelezte azt, hogy ha a megvalósíthatósági tanulmány szerint gazdaságos a projekt, részt venne a finanszí­rozásban. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére kiírt pályázatot egyébként napokon belül elbírálják a Főpolgármes­teri Hivatalban. Sz. I. M.

Next