Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. augusztus

1996-08-23

1996. augusztus 23., péntek. A zokogó kakas és a disznófejek A Bosnyák téri piac csaposa nem kérdez, csak tök­ Senkitől sem szeretnék pofont kapni, két embertől különösen nem. Az egyik egy János nevű asztalos, aki a hátsó ülésről ve­zette kis Polskiját, a másik meg egy szállítómunkás, akit a Bos­nyák téri piacon láttam, ahová a múltkor elküldték. Ez a mun­kás olyan alkatú ember volt, akire ha ráejtenének egy élő borjút a tizedik emeletről, az neki körülbelül annyira fájna, mint bármely más embernek egy üres joghurtosdoboz. Ter­mészetesen tiszta sor, hogy az ilyen mutatvány­technika kér­dése is, nem elég a robusztus al­kat, a puszta izomerő. Nemcsak emiatt az ember mi­att érdekes különben a Bosnyák téri piac. Ott van például a ka­kas is. Nagyon megörültem, amikor észrevettem, mert már azt hittem, soha nem találko­zom vele többé. Arról a kakas­ról van szó, amelyikből régen olyan sok volt a baromfiüzletek portálja fölött, tudják, amelyik éppen egy hatalmas könnycsep­pet ejt, mert érzi, hogy neki be­fellegzett, jönnek már a bökő­vel. Láttam azután csabai sza­lámit is, 1200 forint helyett 798- ért, gondoltam, veszek egy kilót belőle, de végül mégsem vettem, mert a dinnyétől nem fért volna el a hónom alatt, a zsebemben pedig már volt egy sajtreszelő meg egy pár ügyesen összehaj­togatott zokni. Mindent egybevetve azonban a Bosnyákon mégsem az egyes részletekben lakozik az ördög, hanem az összes részletben egyszerre, vagyis akkor az egészben. Ami engem illet, pár dolgot könnyedén kihagynék a képből, a levágott disznófeje­ket például biztosan, ugyanak­kor megértem a piaci felügye­lők vezetőjét, Szabó Benjá­mint, aki úgy ahogy van, imád­ja ezt az egészet, disznófejestül. Ahogy körbesétáltunk a pia­con, az a benyomásom támadt, hogy Szabó úr, aki reggelente bejön ide dolgozni, voltaképp hazajön. Az árusok zöme jó is­merőse, hiszen azok többnyire állandó bérlők, akik évtizedek óta mindennap itt vannak, ezenkívül Szabó úr - miként fo­galmazott - régebben maga is hosszú évekig a pult másik ol­dalán állt. Ráadásul, ahogy el­mesélte, itt balhé sincs: az ál­landó bérlők többnyire igen fe­gyelmezettek, a zugárusok pe­dig ki se tudnának csomagolni, máris elhajtanák őket. A hatal­mas piacon, ahol folyamatosan hatvan üzlet működik, és ahol nap mint nap kétszáz-kétszáz­ötven őstermelő kínálja a por­tékáját, januártól júliusig összesen húsz embert sikerült megbüntetni kisebb-nagyobb pénzbírságra. Egy szó mint száz, rend van. A vécé azért biztos itt is ocsmány - gondol­tam magamban, és sunyin be­kukkantottam, de még azt is rendben lévőnek találtam. Hi­hetetlen. Szóval igazán meghitt a környezet, a kereskedők már messziről üdvözlik Szabó urat, ilyeneket mondanak neki, hogy jó napot kívánok, meg szevasz, ő meg jó egészséget kíván, ha valamelyikük tüsszent. A ked­vemért kedélyesen megkérde­zett egy nénit, hány éve árul a piacon, mire a néni azt vála­szolta, hogy száz. Ezt persze nem hittem el, de jól is tettem, mert kiderült, hogy csak hat­van, így megy itt. A csapos a büfében már nem is kérdez, csak tölti a rakodónak a sört, hozzá a féldeci barackot, aztán két perc múlva a következő fél­decit, mert jól tudja, hogy ven­dége reggel tíz óra körül csak ezt issza, semmi mást. A sport­cikkárus is elviccelődik a törzs­vevőivel, mondja nekik, hogy a kínai edzőcipőre csak három hónap garanciát ad, na jó, há­rom hetet, hahaha. Egyébként őt is meg lehet érteni. A Bosnyákon jó a hangulat, friss a gyümölcs, remek a véres­hurka, és már négyszáznyolva­­nért odaadják a komplett felmo­sószettet, de azért itt sem min­denkinek fenékig tejfel. Egy ne­ve elhallgatását kérő őstermelő, akit, hogy ne verjenek agyon - ezt ő mondta -, hívjunk mond­juk X bácsinak, elkeseredetten panaszolta, hogy a piac kerítése mögött húzódó Bosnyák utcát egy éve minden áldott nap elle­pik a zugárusok, akik miatt a bentiek keresete lassan a koráb­binak a felére apadt. A bácsi és társai, akik rendesen fizetik a helypénzt a Csarnok- és Piac­­igazgatóságnak, régebben dél­után kettőig az összes árujukat eladták, most azonban rendsze­resen rájuk szárad a zöldségük egy része. Már írtak az önkor­mányzatnak, hogy szüntesse meg a szabadpiacot, eddig azonban nem történt semmi. Megkérdeztem az egyik kinti, il­legális közterületfoglalót, aki­ből nem néztem ki, hogy képes lenne agyonverni, mit szól hoz­zá, hogy a bentiek nagyon sze­retnék, ha idekint betiltanák az árusítást, mire emberem azt mondta, hogy ő a maga részéről viszont nagyon nem szeretné. Bárkay Tamás Van, aki hatvan éve árul itt SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE Címer- és zászlóavatás A XVI. kerületi millecentenáriu­­mi megemlékezésen a polgár­­mesteri hivatal előtti téren fel­avatták a kerület címerét és zászlaját. A jelképek a kerületet alkotó öt terület egységét és összetartozását szimbolizálják. Több mint negyvenöt évvel ezelőtt XVI. kerület néven egy­séges közigazgatás alá került Árpádföld, Cinkota, Mátyás­föld, Sashalom és Rákosszent­mihály. Az ötös tagoltságú ke­rület vezetése azt szeretné, ha megvalósulna a területek össze­fogása. Ezért pályázatot írtak ki a kerület egységes nevére, cí­merére és zászlajára. A zsűri négy nevet és ugyanennyi cí­mertervet talált megfelelőnek. A lakosság azonban tiltakozott az ellen, hogy az eredeti neveket egyetlen közös váltsa fel, de a címer és a zászló szükségességét kilencven százalékuk támogat­ta. A négy terv közül az önkor­mányzat végül Bodrog Levente munkáját ítélte a legjobbnak. A címer zöld mezejében két, hullámos ezüst pólya között ötágú arany korona lebeg. A valós jelentést kereső, általá­nos címerértelmezés szerint a címerpajzs zöld mezeje a kerü­let egyik kincseként a termé­szetet, a ligetes erdőket, virá­gos réteket, köztereket és a gondozott kerteket jelképezi. A hullámos ezüst pólyák a két patakra, a Rákosra és a Szilas­­ra utalnak. A címer központi jelképének, az ötágú arany ko­ronának elvontabb jelentése van: a korona egyforma öt ága a kerület öt részét, azok egyen­rangúságát és azonosságát jel­képezi. A címerpajzsot ágko­szorú fonja körül, amely a ke­rület külvárosi jellegét hang­súlyozza. A zászló színei - csakúgy, mint a címeré - a zöld és az arany. L. K. BUDAPEST NÉPSZABADSÁG 21 Nehéz helyzetben az agrárkamara Az FM továbbra sem hajlandó lemondani bizonyos jogokról A honi gazdasági önkormányza­tok legtöbbjéhez hasonlóan a Budapesti Agrárkamara is rendkívül zord körülmények között látott munkához. 1994-es indulásakor hamar kiderült, hogy akárcsak társszervezetei, csak önmagára számíthat: a kormány nem váltotta be ígére­teit, így majdnem kizárólag tag­sága befizetéseiből kellett fel­építenie magát. A tagság egy ré­sze emiatt kezdetben komoly el­lenérzésekkel szemlélte a kama­ra ténykedését, mondván, ezek csak a pénzt szedik be, de nyúj­tani alig nyújtanak valamit. Az­óta, persze, sok víz lefolyt a Du­nán, s az Agrárkamara végre el­kezdhetett dolgozni. Jövőjük azonban a gazdasági recesszió és bizonyos államigazgatási visszásságok miatt még mindig bizonytalannak tűnik. Budapest legkisebb kamarája kétezer tagot számlál - tudtuk meg dr. Baják Gyulától, a szer­vezet főtitkárától. A többiekhez képest meglehetősen rendhagyó tömörülés: helyzetéből adódóan - nevével ellentétben - elsősor­ban nem termelőszervezeteket egyesít, hanem az ezekkel kap­csolatban álló kereskedelmi és szolgáltató cégeket, illetve vál­lalkozókat. Tagjai között főként vetőmag-, virág-, mezőgazdasá­gi gépkereskedőket, húsipari cé­geket, gabona- és gyógynövény­forgalmazókat találunk, de me­zőgazdasági iskolát, biztosító­társaságot, bankot és egy-két szövetkezetét is. Nyilvántartá­sában persze kistermelők és kis­­tenyésztők is szerepelnek, köz­tük az európai hírű dél-budai és kőbányai gombatermesztők. A kamara e rendhagyó sajátossá­ga azzal magyarázható, hogy, bár Budapestre egyáltalán nem jellemző, hogy mezőgazdasági övezet lenne, mégiscsak a ma­gyar agrárbiznisz központja. Aki számít, az itt épít székházat, itt rendez be irodát. A nehéz kezdés után a kama­ra mostanában érte el, jutott el oda, hogy valóban elkezdhet „szolgáltatni” - folytatta a fő­titkár. A Budapesti Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány segít­ségével nemrégiben irodát nyi­tottak a XVIII. és a XXII. kerü­letben (reményeik szerint a kö­zeljövőben ötre növelhetik ki­­rendeltségeik számát), külföldi tanulmányutakat és ingyenes tanfolyamokat szerveznek, Akadémia utcai központjukban pedig állandó tanácsadó szolgá­latot működtetnek. A követke­ző nagy feladat egy adatbázis kialakítása lesz, amelyben tag­jaik legfontosabb paramétereit, üzleti mutatóit rögzítik majd. Baják Gyula azonban ered­ményeik ellenére sem igazán derűlátó. Tökéletesen osztja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökének nemré­giben a nyilvánosság előtt is ki­fejtett véleményét, amely sze­rint a tisztességes vállalkozók előbb-utóbb összeroppannak az iszonyatos adóterhek alatt. A helyi adókat csak akkor szabad növelni - vélekedett Baják -, ha a központi adókat ezzel egyide­jűleg csökkentik, a Városháza ezzel szemben a legmagasabb összeget vetette ki rájuk, amit csak kivethetett. Ráadásul a ke­rületek is szeretnék megkapni a pénzüket. A belső piac mind­eközben egyre jobban beszűkül, így a termelőknek mind keve­sebb pénzük marad beruházá­sokra, például gépek vásárlásá­ra. Az Agrárkamara tagságán valójában az általános export­­növekedés sem segít, hiszen majdnem kizárólag a belföldi fogyasztókból élnek. Mindeköz­ben a Földművelésügyi Minisz­térium is köti az ebet a karóhoz: továbbra sem hajlandó lemon­dani bizonyos jogosítványairól, intézményhálózatának egy ré­széről, márpedig ezek normális körülmények között a kamarát illetnék meg. A kamara helyze­tét mindennek tetejébe tovább rontja, hogy a fővárosi élelmi­szeripar valamennyi szereplőjét náluk kellett volna regisztrálni, ezzel szemben ezek zömét az el­lentmondásos törvényi szabá­lyozás nyomán az iparkamara vette nyilvántartásába. Ilyen körülmények között az Agrár­kamara hosszabb távon aligha maradhat életképes. B. T. Külvárosi kecskésdal BOROS JENŐ FELVÉTELE fii BRAVO FIAT BRAVO. A VÁLASZTÁS­­ fii fii ET FIAT BRAVO AZ ÉV AUTÓJA 1996 K­ SZÉRIATARTOZÉKOK Állítható magasságú vezetőülés, dat Code, „Functionality” csomag osztható hátsó ülés, hátsó fejtám­­ok­, rádiómagnó, légzsák (air-bag) a vezető oldalán*, fordulatszámmé­­rő", szervokormány 175/65 14 méretű gumiabronccsal*, blokkolás­­gátló rendszer (ABS)**, utastérből állítható fényszórók***, „Visibility” csomag (elektromos visszapillantó tükör, ködfényszóró) * * *, * - 1.6 SX, 1.8 16v (IT és a 2.0 20V típusokhoz ** - 2.0 20Y típushoz *** - 1.8 16v (IT és a 2.0 20Y típusokhoz Autóhál Boldizsár Kft., 1112 Budapest, Boldizsár u. 1-3., tel.: 310-2980, fax: 310-2977 • Angyalföld-F Kft., 1139 Budapest, Fáy u. 45., tel./fax: 140-2378,129-6262• Komnz Márkakereskedés, Hál Budapest, Batthyány u. 65., tel.: 405-4800, 405 4000, fax: 405-4249 • Néró M5 Kft. 1097 Budapest, Gyáli út 40, tel.: 280-73­90.. .92, fax: 280-7392 • Óboda TSZ Autószerviz, 1037 Budapest, Bojtár u. 36, tel.: 168-9247, fax: 188-9745 • S.P.Q.R., 1085 Budapest, József krt. 35, tel.: 133 3322,133-9761, fax: 113-3286 •NIKKD Kft, 1173 Budapest, Keresztúri út Pesti út sarok, tel.: 258-3819, fax: 257-1350 •M 0 Autócentrum Kft. 1137 Budapest, Szent István krt. 16, tel./fax: 111-8208 • M 0 Autócentrum, 2314 Halásztelek, Rákóczi út 98, tel.: 276-5464, 276-0509, fax: (24) 374-132 • FIAT PRESSZ, , 2084 Pilisszentiván,Bánki Donát u.2,tel.:(20)344-119,463-050,fax:(26)367-020 S^CEN tv El^EL Ti TfE^EET F^INImET

Next