Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. október

1996-10-01

Védett kutak MUNKATÁRSUNKTÓL A következő áremelésnél a tervezettnél tíz fillérrel magasabb díjemelést kér az önkormányzattól a Fővárosi Vízművek Rt. A köbméterenkénti tízfilléres tétel a budapesti fogyasztás alapján évente húsz-huszonöt millió forintos többletbevételt jelentene, amit a tervek szerint elkülönítve kezelnének. Ebből az összegből több év alatt védősávot létesítenének a Szentendreiszigeten lévő vízbázis köré. A fővárosi vízfogyasztás hatvan százalékát a Szentendreisziget vízbázisa elégíti ki. A vízmű létesítményei a Duna vizét emelik ki, a berendezések teljesítménye pedig - a vízállástól és az évszaktól függően - naponta félmillió és 640 ezer köbméter között változik. A szigetről érkező víz a többihez képest nagyon jó minőségű, csupán klórt kell hozzáadni, másfajta kezelést nem igényel. A főváros számára ez a leggazdaságosabb vízbeszerzési lehetőség. Bár a Szentendrei-sziget nem tartozik a környezetvédelmi szempontból kiemelten védett területek közé, a felmérések szerint környezeti állapota egyelőre kielégítő. Miután azonban az ott található települések és üdülőövezetek közül csupán egy rendelkezik csatornahálózattal, a szennyvíz és a mezőgazdasági termelés szennyező hatását a talajvizsgálatok már kimutatják. A vízművek szakemberei a védősávok kialakítása mellett más módon is óvni kívánják a vízkészletet. Fontos lenne például, hogy a sziget településein minél előbb épüljön csatorna, s bár a szigeten jelenleg nincs átmenő forgalom, az M0-s gyűrű északi szakaszának megépítése után azonban óriási forgalomra kell számítani. A vízművek a forgalom növekedése, a talajszennyezés erősödése, az üdülőövezetek további térnyerése előtt szeretne biztonságos védősávot kialakítani a vízbázis körül. Terveikről a közeljövőben tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Túl nagy súllyal járnak a teherautók Nemcsak az utakat teszik tönkre, de borulékonnyá is válnak Az utóbbi hetekben a teherfuvarozók megnyugvással tapasztalták, hogy Budapest útjain abbamaradtak a megszokott súlyellenőrzések. Az ok: az Országos Mérésügyi Hivatal megtagadta a tíz évnél is öregebb közúti mérleg hitelesítését. MUNKATÁRSUNKTÓL Az önkormányzat nemrégiben határozott egy új mérőberendezés megvásárlásáról. A műszer ára nyolcmillió forint, és lapunk értesülései szerint egy németországi gyártótól rendelik meg. A készüléket - csakúgy, mint az előzőt - a közterületfenntartó alkalmazottai kezelik majd, akik rendőrökkel és a közlekedési felügyelet munkatársaival közösen végzik ellenőrzéseiket. A súlymérés célja a túlterhelt járművek kiszűrése. A megengedett tengelyterhelésnél nagyobb súllyal érkező járművek üzemeltetői ellen hatósági eljárást kezdeményeznek, és következetesen büntetik őket. A túlzottan nagy terhelés ugyanis - túl azon, hogy a jármű fokozottan balesetveszélyessé válhat - a tervezettnél jobban igénybe veszi az utakat, meggyorsítja azok elhasználódását. Az utóbbi években pedig a fuvarozók egyre gyakrabban terhelik túl járműveiket, hiszen a jelenlegi üzemanyagárak mellett a kevesebb forduló még az esetleges bírsággal is kifizetődőbb. A közterület-fenntartó tapasztalatai szerint különösen a régi, szocialista gyártmányú teherautók üzemeltetői terhelik túl a járműveket, hiszen a Kamazok, IFA-k, Tátrák és társaik gyakorlatilag addig pakolhatók, amíg a rakodótérből le nem potyog a felpúpozott áru. Néhány újabb típusnál a tervezők már erre is gondoltak, s olyan konstrukciókat dolgoztak ki, amelyek szinte lehetetlenné teszik a jármű túlterhelését. Információink szerint az új közúti mérleg hamarosan megérkezik, és hitelesítése után még az év vége előtt munkába állítják. Maga a mérleg az úttestre fektetett lapos érzékelőkből és a hozzá kapcsolt számítógépből áll, amelynek segítségével a mérések eredményeiből adatbázist állítanak össze. A fuvarosok gyakran nem mérlegelnek, csak pakolnak SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE Sorompót, Görgey-szobrot kap a Vár MTI-JELENTÉS Négy lakóház eladásával megkezdődött a nem műemlék budavári ingatlanok értékesítése. Katona Tamás, a Várkerület polgármestere elmondta, hogy elkészült további több mint 20, nem műemlék épület társasházi alapítóokirat-tervezete, amit megküldtek véleményezésre a műemlékhatóságnak. Arról is szólt, hogy a Szent György tér mellett megszüntetett autóbusz-parkoló helyén annak parkosítása után Görgeyszobrot állítanak fel. A több mint ötven éve romos, volt honvédelmi minisztériumi épület egy részét lebontják, kívülről rendbe hozzák, és tetőt építenek rá. Új burkolatot kap a Szent György utca, ahol kandelábereket állítanak fel. A polgármester azt tervezi, hogy idegenforgalmi központot alakítanak ki az épületben. A tervek szerint januártól sorompóval zárják le a budai Vár területét, hogy mérséklődjön a járműforgalom, a vári lakosokat pedig mágneskártyás járműbelépővel látják el. Felújított játszótér a Városligetben Már az utolsó simításokat is elvégezték, és átadták a gyerekeknek a Városliget felújított játszóterét. A külföldi és hazai játékokkal felszerelt kéthektáros park játékainak jó részét egészséges és mozgássérült gyerekek egyaránt biztonságosan használhatják szabó Barnabás felvétele Budapest saját halottal Rendeletet alkotott a saját halottá nyilvánítás szabályairól a fővárosi önkormányzat. A jövőben a főpolgármester dönthet arról: kinek a temetését vállalja magára az önkormányzat „annak érdekében, hogy a főváros méltóképpen kifejezhesse az elhunyt iránti megbecsülését, és osztozhasson a hozzátartozók gyászában”. A rendelet szerint az önkormányzat saját halottjává nyilváníthatja azt, aki elhalálozásakor vagy korábban a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Ugyanez vonatkozik Budapest díszpolgáraira, a fővárosi önkormányzat és a jogelőd, a Fővárosi Tanács tisztségviselőire, köztisztviselőire, illetve a fővárosi fenntartású intézmények közalkalmazottaira. Az önkormányzat tulajdonában lévő vállalatok, gazdasági társaságok munkavállalói közül azokra, akik munkájuk során, baleset következtében vesztették életüket, illetve ezeknél a szervezeteknél legalább tizenöt éves folyamatos munkaviszonnyal rendelkeztek. A főváros saját halottja lehet az is, aki „kimagasló szakmai, emberi, hivatásbeli vagy közéleti érdemeire, teljesítményére tekintettel arra méltó”. A főváros e megbecsülését kezdeményezhetik a Fővárosi Közgyűlés tagjai, a főpolgármester-helyettesek, a kerületi polgármesterek, a főjegyző, valamint társadalmi szervezetek és magánszemélyek is. Érdekesség, hogy az előterjesztés „a saját halottá nyilvánítás társadalmi jellegére tekintettel” nem teszi lehetővé, hogy elsősorban gazdasági tevékenységet végző szervezetek is javaslatot tehessenek. Sz. I. M. A városfejlesztés árát a lakóknak kell megfizetniük Százmilliárdba kerül, ha el sem kezdik A budapesti városrehabilitáció tétjei címmel nemzetközi konferenciát rendeztek a múlt héten a Belügyminisztérium Duna-palotájában. A kétnapos tanácskozáson részt vevő hazai és külföldi szakemberek elsősorban a városfejlesztés hazai feltétel- és eszközrendszerét vizsgálták meg, és nemzetközi példák bemutatásával javaslatot tettek a továbblépésre is. A tanácskozás résztvevői szerint százmilliárd forint vagyonveszteség éri a fővárost, ha a lehető legrövidebb időn belül nem kezdik el a városrehabilitációt. Az erősen leromlott állapotban lévő épületek felújítása, átépítése viszont óvatos becslések szerint is hatszázmilliárd forintba kerülne. A pénz java részét a mai társasházi lakástulajdonosoknak és a befektetőknek kellene előteremteniük, hiszen a fővárosban létrehozott rehabilitációs alap és az állami támogatás a szükséges összegnek csak a töredékét képes biztosítani. Az EU-tagságra való felkészülés során Budapestnek is ki kell alakítania a földrajzi helyzetének, hagyományos regionális kapcsolatrendszerének, gazdag kulturális és építészeti örökségének, valamint vonzó természeti adottságainak megfelelő szerepét, ki kell jelölnie Európában betöltendő helyét - hangsúlyozta megnyitójában Póka István, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatóhelyettese. Gerard de Senneville, a francia infrastrukturális és lakásügyi minisztérium igazgatója a fenti gondolathoz kapcsolódva felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy Európa nagyvárosai óriási versenyben állnak egymással. Legfőbb céljuk, hogy minél több nemzetközi pénz- és közintézményt csábítsanak városukba, ami azután vonzza majd az üzletembereket, politikusokat, művészeket és persze a turistákat is. A verseny még nem zárult le, még nem hirdették ki a győzteseket, így Budapest is jó eséllyel vehet benne részt. Most. Évek múlva már aligha lesz erre lehetősége. Budapest fejlődése, a világ gazdasági-politikai vérkeringésébe való bekapcsolódása pedig az egész ország fejlődésének kulcskérdése. A magyar főváros fejlesztése egészen a rendszerváltozásig látványos programok keretében történt. (A városfejlesztés... folytatás a 27. oldalon) Jobban elkülönülnek egymástól a társadalmi csoportok Kutatják a konfliktusok okait 1896-ban a főváros meg akarta mutatni Bécsnek és az egész világnak, hogy Budapest a Monarchia második fővárosa. Ma az Európához való csatlakozás a tét, bár egyelőre nem tudni, milyen szerep jut az EU-ban Magyarországnak és Budapestnek: újabb lendületes fejlődés vagy sokasodó társadalmi és gazdasági problémák? A Budapesten tapasztalható társadalmi folyamatokról Szirmai Viktóriával, a Társadalmi Konfliktusokat Kutató Intézet munkatársával beszélgettünk. - Budapestnek megvannak a A számtalan nagyvárosi problélehetőségei és a természeti ma - a szegénység növekedése, adottsága arra, hogy Kelet-Röra deviancia terjedése, a közbizzop-Európa központja, Kelet és tanság romlása és a társadalmi Nyugat között összekötő le- rétegek közötti számtalan elgyen. A főváros nemzetközi szelentét azonban gátolhatja Európe és a város társadalmának bapest nemzetközi szerepének jellegzetességei között azonban kibontakozását. (Elkülönülhatalmas ellentmondás feszülnek... folytatás 27. oldalon) Élesedik a demarkációs vonal gárdi balázs felvétele