Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. október
1996-10-01
28 NÉPSZABADSÁG Civileknek olcsóbb a tarifa A nagyobbakból sok kisebb sportklub lett A versenysportot és a tömegsportot is évtizedeken át kiemelten támogatták Magyarországon. Az egyesülési törvény hatálybalépésével, 1989-től azonban a sportegyesületek kikerültek az önkormányzatok közvetlen felügyelete alól, azóta társadalmi szervezetként működhetnek. A rendszerváltozás nemcsak szervezeti, hanem finanszírozási változásokat is jelentett a sportklubok életében. A korábban nagyrészt állami támogatásból működő egyesületeknek új források után kellett nézniük. Budapesten a múlt év végén 260 diáksport-egyesület működött, közel 45 ezer igazolt sportolóval, diák szabadidő-egyesületből pedig 240 volt. Ami a versenysportot illeti, 434 egyesület 89 ezer versenyzője sportolt a fővárosban. Összességében tehát annak ellenére sem csökkent az egyesületek száma, hogy sok kisebb klub a bázisvállalat megszűnte után felszámolta magát. A nagyobb egyesületekből viszont kisebb klubok sokasága jött létre. Ha összeadjuk a számokat, akkor kiderül, Budapest lakosságának hét százaléka sportol rendszeresen valamilyen klubban - tudtuk meg Téglás Lászlótól, a Főpolgármesteri Hivatal sportalosztályának főtanácsosától. - Hozzá kell azonban tenni, hogy a nálunk fejlettebb testkultúrával rendelkező országok fővárosaiban ez az arány akár a húsz százalékot is elérheti. A főváros idén 55 millió forintot adott utánpótlás-nevelésre és további tízmilliót a sportlétesítmények felújítására. Ez azonban csak töredéke az igényelt támogatásnak. A pályázatokon elsőbbséget élvez a diák- és szabadidősport támogatása, az elsősorban versenysporttal foglalkozó egyesületek azonban továbbra is különleges helyzetben vannak. A legtöbb nagy, úgynevezett kiemelt egyesület működési költségeit továbbra is a minisztériumok állják. Sajnos a Vasas ingatlanainak kezelői joga 1990-ben átkerült az Országos Testnevelési és Sporthivatalhoz, közben pedig új jogszabály született, amely lehetetlenné tette, hogy társadalmi szervezetek ingatlanokat működtethessenek. A vagyon kezelői joga azóta is az OTSH-nál van, mi csak egyharmadát kapjuk meg a létesítményeink üzemeltetéséhez szükséges pénznek - mondta Ujj Attiáné, a Vasas SC elnökhelyettese. - A többit, közel 150 millió forintot nekünk kell előteremtenünk, és további 250 millióra van szükség a 16 szakosztály üzemeltetéséhez. Egyesületünkben egyébként közel háromezren sportolnak versenyszerűen, és a megszorítások ellenére sem kellett csökkentenünk a létszámukat. Sportolóink havi húsztól kétezer forintig terjedő tagdíj fejében lehetnek egyesületünk tagjai. - Az OTSH 1992 óta nem támogatja közvetlenül a sportegyesületeket. Azóta a szakszövetségeknek nyújtunk támogatást, illetve a Nemzeti Sportalapból és a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport Alapítványból juthatnak forrásokhoz a klubok. Az egyesületek számát illetően csak becsléseink vannak, hiszen a bíróságokon kell bejegyeztetni őket. Az azonban biztos, hogy a sportklubok száma csökkent a rendszerváltozás óta - tudatta dr. Nagy József, az OTSH igazgatási osztálynak vezetője. Az amatőr sporttal, szakmai érdekképviseletével és egyes versenyek- például a Kihívás napja nevű program - rendezésével az 1990-ben alakult Budapesti Szabadidő Szövetség foglalkozik a fővárosban. - Harminchét tagegyesületünkben több mint 35 ezren sportolnak rendszeresen. Ez a szám sajnos évek óta stagnál, szakosztályaink száma viszont folyamatosan nő - tájékoztatott bennünket Öcsi Gábor, a Budapesti Szabadidő Szövetség, egyben a Kőbánya Sport Club elnöke. A szabadidős egyesületek nagy része egyébként nem rendelkezik ingatlanokkal, ezért pályákat kell bérelniük, ami az átlagosan hatnyolcmillió forintból gazdálkodó szervezetek számára meglehetősen nagy terhet jelent. A Kőbánya Sport Club az önkormányzat jóvoltából ingyen használhatja az ingatlanokat, ám a működési költségek kétharmadát, több millió forintot magunknak kell előteremtenünk a tagdíjakból és a szponzoroktól. Tarifáink egyébként alatta maradnak a fitnessklubok díjainak, nálunk ugyanis átlagosan havi ezer forintért lehet sportolni. V. M. P. Korábban kiemelten támogatták SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE BUDAPEST A hét Mazdája kamatmentes ré szeptember 27 A zsűri: Nagy Gyula AUTO FOCUS GM. XV., M3 autópálya 12. km. Tel/Fax: 307-3358 Balogh Árpád AUTÓ-ÓBUDA Kft. 1037 Vörösvári út 123. Tel: 168-9620, 06-60-322-689 Kriskó Szilveszter PROFI BT. N30 Reiner F. u. 164. Tel/Fax: 129-6087 Szabóné Simó Anikó Szabó Gábor SZABÓ GÉZA MAZDA MOTOR HUNGARY 1163 Batsányi J. u. 47. 1194 Hofherr A. u. 38-40. Tel/Fax: 403-0212 Tel: 282-6566 „A szenzációs 0 %-os lízingszorzó miatt döntöttem mellette.” „A havi akár 13215 Ft-os, kamatmentes részlet önmagáért beszél!” „Kamatmentes részletfizetés, nulla forint szerződési díj! Kell még ennél több?” „A kategóriájában a megszokottnál tágasabb utastér és a szériatartozékok „A verhetetlen fizetési kondíciók mellett 3 év, vagy 100 000 km garanciát is tartalmaz ajánlatunk!” ezen az áron ...!” Kezdő befizetés: 1 819 315 Ft Törlesztőrészletek összesen: 2 599 000 Ft Kamat: 0 Ft Havi részlet (13 215 Ft 159 hó) 779 685 Ft Listaár: 2 599 000 Ft Szerződéskötési díj: 0 Ft Az új előzetesház enyhíti majd a fogdák zsúfoltságát Amint arról lapunk korábbi számaiban beszámoltunk, a kormány döntött egy új, budapesti büntetés-végrehajtási intézmény, egy hatszáz férőhelyes úgynevezett előzetesház létesítéséről. Ez adta az ötletet, hogy utánanézzünk, milyen Budapesten a fogdák helyzete, milyen körülmények között várják a gyanúsítottak a jogerős bírói döntést. Ha valaki olyan bűncselekményt követ el, hogy szükségessé válik a letartóztatása - az ügy súlyossága, biztonsági okok miatt, vagy mert a nyomozás érdeke ezt kívánja - első állomáshelye a rendőrségi fogda. Ezek állapotáról Arató Tibor rendőr ezredes, a BRFK vezetőhelyettese adott tájékoztatást. A kerületi kapitányságok nem mindegyike rendelkezik a célra alkalmas helyiséggel. Nincs fogda a XIII. kerületben, műszakilag alkalmatlan, ezért megszüntették a használatát a VIII., a IX., a XI. és a XXI. kerületben. Műszakilag szintén alkalmatlannak minősül, de őrizetbe vételre és előállításra használják a II, a IV., a XII. és a XV. kerületi fogdát. A többi kerületben, valamint a Tolnai és a Gyorskocsi utcai körletben az érvényben lévő rendeletnek alapvetően megfelelnek a fogdák. Az előírtak nem mindenütt teljesülnek maradéktalanul, például a sétáltatók, elkülönítők és betegszobák hiánya, az ablakfelületek nem megfelelő volta miatt. A zárkánkénti vécé és a tisztálkodási lehetőség például csak a III. kerületben megoldott. Biztonsági szempontból megfelelőek, a sétáltatók kivételével. Az elhelyezés körülményei a legjobbak a III. , a VI.-VII. és a X. kerületben, valamint a Tolnai Lajos utcai központi fogdában. Épületbővítés folyik a XII., a XIII., a XV. kerületben és a Tolnai utcában, korszerűsítik a VIII. kerületi és a Gyorskocsi utcai központi fogdát. A 648 férőhely jelenleg kevésnek bizonyul, így - noha elvileg az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottnak a büntetésvégrehajtási intézetbe történő átkísérésére csak a nyomozás befejezése után kerülhet sor - a fogdai férőhelyek telítettsége esetén a még folyamatban lévő büntetőügyekben az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottakat befogadják. Az eljárás élelmezési norma szerint történik: napi 160 forint a keret. A fentiek alapján aligha lehet vonzónak tekinteni ezeket az intézményeket. A BRFK munkatársai mégsem tartják lehetetlennek azt az újságírói felvetést, hogy a kilátástalan helyzetben élők közül esetleg valaki azért követ el valamilyen kisebb súlyú bűncselekményt, hogy az utcáról bekerülhessen a fogdába. Ilyen adatuk természetesen nem lehet, de tudomásuk van róla, hogy a téli időszak beköszöntével előfordul ilyen szándék is, hogy fedél legyen a hajléktalan feje fölött és ne éhezzen. A vádirat benyújtása után, amikor a bíróság elrendeli az előzetes letartóztatását, a gyanúsított átkerül a büntetés-végrehajtás megfelelő intézményébe. Vidéken ezek az úgynevezett megyei házak, Budapesten pedig a Gyorskocsi utcában a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet van kijelölve erre a célra. A budapesti helyzetről Csóti Andrást, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának helyettesét kérdeztük. A legnagyobb zsúfoltság az előzetesen letartóztatottak között van, ezen kell legelőször segíteni - tudtuk meg. Az európai normák szerint 380 embert lehetne elhelyezni itt, ehelyett hatszázan vannak. Az előzetes letartóztatásban lévők száma azonban ennél is több, ezerezeregyszáz körül van. Kényszer szülte megoldásként a Budapesti Fegyház és Börtön, közismert nevén a Gyűjtő segít, ott helyeznek el ötszáz főt. Az előzetesház létesítéséről már korábban döntés született, több lehetőség is felmerült: meglévő ingatlanok átalakítása, illetve új építése. így találtak rá a Venyige utcai, korábban munkásszállóként, később egy ideig hajléktalanok elhelyezésére használt épületre. Ennek a három, nyolcemeletes szállórészből és a kiszolgáló létesítményekből álló épületegyüttesnek az átalakítása lényegesen javítja majd a fővárosi helyzetet: a Gyűjtőből el lehet hozni az előzeteseket, így a helyükre kerülő jogerősen elítéltek körülményei is javulhatnak. A családhoz közelebb, az európai normáknak megfelelően lehet elhelyezni őket. A mosoda akár a foglalkoztatásukra is lehetőséget ad majd. Előnyt jelent az épület elhelyezkedése is, hiszen közel van a budapesti fegyházhoz, jól megközelíthető, a szállítás is egyszerűbb lesz - mutatta be az új előzetesházat Csóti András, aki szerint sajátos differenciálási lehetőséget jelent az épület adottsága, hiszen Magyarországon nincs még egy ilyen magas, nyolcemeletes fogdaépület. A tervezés már megkezdődött. Arról, hogy mennyire sikerül majd a realitásokat az európai ajánlásokkal egyeztetni, hány egy-, két- vagy többszemélyes cellát tudnak itt kialakítani, még korai lenne nyilatkozni. Az átalakítás előreláthatólag három évig tart majd, egyes épületrészek használatbavételére azonban már korábban sor kerülhet. Cs. K. É. 1996. október 1., kedd