Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. október

1996-10-01

28 NÉPSZABADSÁG Civileknek olcsóbb a tarifa A nagyobbakból sok kisebb sportklub lett A versenysportot és a tömegsportot is évtizedeken át kiemelten támogatták Magyarországon. Az egyesülési törvény hatályba­lépésével, 1989-től azonban a sportegyesületek kikerültek az önkormányzatok közvetlen felügyelete alól, azóta társadalmi szervezetként működhetnek. A rendszerváltozás nemcsak szer­vezeti, hanem finanszírozási változásokat is jelentett a sport­klubok életében. A korábban nagyrészt állami támogatásból működő egyesületeknek új források után kellett nézniük. Budapesten a múlt év végén 260 diáksport-egyesület műkö­dött, közel 45 ezer igazolt spor­tolóval, diák szabadidő-egyesü­letből pedig 240 volt. Ami a ver­senysportot illeti, 434 egyesület 89 ezer versenyzője sportolt a fővárosban. Összességében te­hát annak ellenére sem csök­kent az egyesületek száma, hogy sok kisebb klub a bázis­vállalat megszűnte után felszá­molta magát. A nagyobb egye­sületekből viszont kisebb klu­bok sokasága jött létre.­­ Ha összeadjuk a számokat, akkor kiderül, Budapest lakos­ságának hét százaléka sportol rendszeresen valamilyen klub­ban - tudtuk meg Téglás Lász­lótól, a Főpolgármesteri Hivatal sportalosztályának főtanácso­sától. - Hozzá kell azonban ten­ni, hogy a nálunk fejlettebb testkultúrával rendelkező or­szágok fővárosaiban ez az arány akár a húsz százalékot is elérheti. A főváros idén 55 millió fo­rintot adott utánpótlás-neve­lésre és további tízmilliót a sportlétesítmények felújítására. Ez azonban csak töredéke az igényelt támogatásnak. A pá­lyázatokon elsőbbséget élvez a diák- és szabadidősport támo­gatása, az elsősorban verseny­­sporttal foglalkozó egyesületek azonban továbbra is különleges helyzetben vannak.­­ A legtöbb nagy, úgynevezett kiemelt egyesület működési költségeit továbbra is a minisz­tériumok állják. Sajnos a Vasas ingatlanainak kezelői joga 1990-ben átkerült az Országos Testnevelési és Sporthivatal­hoz, közben pedig új jogszabály született, amely lehetetlenné tette, hogy társadalmi szerveze­tek ingatlanokat működtethes­senek. A vagyon kezelői joga azóta is az OTSH-nál van, mi csak egyharmadát kapjuk meg a létesítményeink üzemeltetésé­hez szükséges pénznek - mond­ta Ujj Attiáné, a Vasas SC el­nökhelyettese. - A többit, közel 150 millió forintot nekünk kell előteremtenünk, és további 250 millióra van szükség a 16 szakosztály üzemeltetéséhez. Egyesületünkben egyébként közel háromezren sportolnak versenyszerűen, és a megszorí­tások ellenére sem kellett csök­­kentenünk a létszámukat. Sportolóink havi húsztól két­ezer forintig terjedő tagdíj fejé­ben lehetnek egyesületünk tag­jai. - Az OTSH 1992 óta nem tá­mogatja közvetlenül a sport­egyesületeket. Azóta a szakszö­vetségeknek nyújtunk támoga­tást, illetve a Nemzeti Sport­alapból és a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport Alapítványból juthatnak forrásokhoz a klu­bok. Az egyesületek számát ille­tően csak becsléseink vannak, hiszen a bíróságokon kell beje­gyeztetni őket. Az azonban biz­tos, hogy a sportklubok száma csökkent a rendszerváltozás óta - tudatta dr. Nagy József, az OTSH igazgatási osztálynak vezetője. Az amatőr sporttal, szakmai érdekképviseletével és egyes versenyek- például a Kihívás napja nevű program - rendezé­sével az 1990-ben alakult Buda­pesti Szabadidő Szövetség fog­lalkozik a fővárosban. - Harminchét tagegyesüle­tünkben több mint 35 ezren sportolnak rendszeresen. Ez a szám sajnos évek óta stagnál, szakosztályaink száma viszont folyamatosan nő - tájékozta­tott bennünket Öcsi Gábor, a Budapesti Szabadidő Szövet­ség, egyben a Kőbánya Sport Club elnöke.­­ A szabadidős egyesületek nagy része egyéb­ként nem rendelkezik ingatla­nokkal, ezért pályákat kell bé­relniük, ami az átlagosan hat­nyolcmillió forintból gazdálko­dó szervezetek számára megle­hetősen nagy terhet jelent. A Kőbánya Sport Club az önkor­mányzat jóvoltából ingyen használhatja az ingatlanokat, ám a működési költségek két­harmadát, több millió forintot magunknak kell előteremte­nünk a tagdíjakból és a szpon­zoroktól. Tarifáink egyébként alatta maradnak a fitnessklu­­bok díjainak, nálunk ugyanis átlagosan havi ezer forintért le­het sportolni. V. M. P. Korábban kiemelten támogatták SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE BUDAPEST A hét Mazdája kamatmentes ré szeptember 27 A zsűri: Nagy Gyula AUTO FOCUS GM. XV., M3 autópálya 12. km. Tel/Fax: 307-3358 Balogh Árpád AUTÓ-ÓBUDA Kft. 1037 Vörösvári út 123. Tel: 168-9620, 06-60-322-689 Kriskó Szilveszter PROFI BT. N­30 Reiner F. u. 164. Tel/Fax: 129-6087 Szabóné Simó Anikó Szabó Gábor SZABÓ GÉZA MAZDA MOTOR HUNGARY 1163 Batsányi J. u. 47. 1194 Hofherr A. u. 38-40. Tel/Fax: 403-0212 Tel: 282-6566 „A szenzációs 0 %-os lízingszorzó miatt döntöttem mellette.” „A havi akár 13215 Ft-os, kamatmentes részlet önmagáért beszél!” „Kamatmentes részletfizetés, nulla forint szerződési díj! Kell még ennél több?” „A kategóriájában a megszokottnál tágasabb utastér és a szériatartozékok „A verhetetlen fizetési kondíciók mellett 3 év, vagy 100 000 km garanciát is tartalmaz ajánlatunk!” ezen az áron ...!” Kezdő befizetés: 1 819 315 Ft Törlesztőrészletek összesen: 2 599 000 Ft Kamat: 0 Ft Havi részlet (13 215 Ft 159 hó) 779 685 Ft Listaár: 2 599 000 Ft Szerződéskötési díj: 0 Ft ­ Az új előzetesház enyhíti majd a fogdák zsúfoltságát Amint arról lapunk korábbi számaiban beszámoltunk, a kormány döntött egy új, buda­pesti büntetés-végrehajtási in­tézmény, egy hatszáz férőhelyes úgynevezett előzetesház létesí­téséről. Ez adta az ötletet, hogy utánanézzünk, milyen Buda­pesten a fogdák helyzete, mi­lyen körülmények között várják a gyanúsítottak a jogerős bírói döntést. Ha valaki olyan bűncselek­ményt követ el, hogy szükséges­sé válik a letartóztatása - az ügy súlyossága, biztonsági okok miatt, vagy mert a nyomozás érdeke ezt kívánja - első állo­máshelye a rendőrségi fogda. Ezek állapotáról Arató Tibor rendőr ezredes, a BRFK vezető­helyettese adott tájékoztatást. A kerületi kapitányságok nem mindegyike rendelkezik a célra alkalmas helyiséggel. Nincs fog­da a XIII. kerületben, műszaki­lag alkalmatlan, ezért megszün­tették a használatát a VIII., a IX., a XI. és a XXI. kerületben. Műszakilag szintén alkalmat­lannak minősül, de őrizetbe vé­telre és előállításra használják a II, a IV., a XII. és a XV. kerületi fogdát. A többi kerületben, va­lamint a Tolnai és a Gyorskocsi utcai körletben az érvényben lé­vő rendeletnek alapvetően meg­felelnek a fogdák. Az előírtak nem mindenütt teljesülnek ma­radéktalanul, például a sétálta­tók, elkülönítők és betegszobák hiánya, az ablakfelületek nem megfelelő volta miatt. A zárkán­­kénti vécé és a tisztálkodási le­hetőség például csak a III. kerü­letben megoldott. Biztonsági szempontból megfelelőek, a sé­táltatók kivételével. Az elhelye­zés körülményei a legjobbak a III. , a VI.-VII. és a X. kerület­ben, valamint a Tolnai Lajos ut­cai központi fogdában. Épület­­bővítés folyik a XII., a XIII., a XV. kerületben és a Tolnai utcá­ban, korszerűsítik a VIII. kerü­leti és a Gyorskocsi utcai köz­ponti fogdát. A 648 férőhely jelenleg kevés­nek bizonyul, így - noha elvileg az előzetes letartóztatásban lé­vő gyanúsítottnak a büntetés­végrehajtási intézetbe történő átkísérésére csak a nyomozás befejezése után kerülhet sor - a fogdai férőhelyek telítettsége esetén a még folyamatban lévő büntetőügyekben az előzetes le­tartóztatásban lévő gyanúsítot­takat befogadják. Az eljárás élelmezési norma szerint történik: napi 160 forint a keret. A fentiek alapján aligha lehet vonzónak tekinteni ezeket az intézményeket. A BRFK munkatársai mégsem tartják le­hetetlennek azt az újságírói fel­vetést, hogy a kilátástalan hely­zetben élők közül esetleg valaki azért követ el valamilyen kisebb súlyú bűncselekményt, hogy az utcáról bekerülhessen a fogdá­ba. Ilyen adatuk természetesen nem lehet, de tudomásuk van ró­la, hogy a téli időszak beköszön­tével előfordul ilyen szándék is, hogy fedél legyen a hajléktalan feje fölött és ne éhezzen. A vádirat benyújtása után, amikor a bíróság elrendeli az előzetes letartóztatását, a gya­núsított átkerül a büntetés-vég­rehajtás megfelelő intézményé­be. Vidéken ezek az úgyneve­zett megyei házak, Budapesten pedig a Gyorskocsi utcában a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet van kijelölve erre a cél­ra. A budapesti helyzetről Csóti Andrást, a büntetés-végrehaj­­tás országos parancsnokának helyettesét kérdeztük. A legnagyobb zsúfoltság az előzetesen letartóztatottak kö­zött van, ezen kell legelőször se­gíteni - tudtuk meg. Az európai normák szerint 380 embert le­hetne elhelyezni itt, ehelyett hatszázan vannak. Az előzetes letartóztatásban lévők száma azonban ennél is több, ezer­­ezeregyszáz körül van. Kény­szer szülte megoldásként a Bu­dapesti Fegyház és Börtön, közismert nevén a Gyűjtő segít, ott helyeznek el ötszáz főt. Az előzetesház létesítéséről már korábban döntés született, több lehetőség is felmerült: meglévő ingatlanok átalakítása, illetve új építése. így találtak rá a Venyige utcai, korábban mun­kásszállóként, később egy ideig hajléktalanok elhelyezésére használt épületre. Ennek a há­rom, nyolcemeletes szállórész­ből és a kiszolgáló létesítmé­nyekből álló épületegyüttesnek az átalakítása lényegesen javítja majd a fővárosi helyzetet: a Gyűjtőből el lehet hozni az elő­zeteseket, így a helyükre kerülő jogerősen elítéltek körülményei is javulhatnak. A családhoz kö­zelebb, az európai normáknak megfelelően lehet elhelyezni őket. A mosoda akár a foglal­koztatásukra is lehetőséget ad majd. Előnyt jelent az épület el­helyezkedése is, hiszen közel van a budapesti fegyházhoz, jól megközelíthető, a szállítás is egyszerűbb lesz - mutatta be az új előzetesházat Csóti András, aki szerint sajátos differenciálá­si lehetőséget jelent az épület adottsága, hiszen Magyarorszá­gon nincs még egy ilyen magas, nyolcemeletes fogdaépület. A tervezés már megkezdődött. Ar­ról, hogy mennyire sikerül majd a realitásokat az európai ajánlá­sokkal egyeztetni, hány egy-, két- vagy többszemélyes cellát tudnak itt kialakítani, még ko­rai lenne nyilatkozni. Az átala­kítás előreláthatólag három évig tart majd, egyes épületrészek használatbavételére azonban már korábban sor kerülhet. Cs. K. É. 1996. október 1., kedd

Next