Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. november

1996-11-01

1 . Józsefvárosi címerrendelet Józsefváros címeréről és annak használatáról még tavasszal döntött a képviselő-testület - írja a Józsefváros, a vm. kerü­leti önkormányzat lapja.­­ A használatot szabályozó rendelet értelmében a kerület címerének körpecsétjét csak az önkor­mányzat használhatja proto­kolláris célokra, azonban a cí­merrel nyomtatott kiadványok­kal, levélpapírokkal és boríté­kokkal a polgármesteri hivatal korlátlanul élhet. A polgárok - természetes és jogi személyek egyaránt - is használhatják a címert, ha az önkormányzat jegyzője ezt engedélyezi. Keres­kedelmi és reklámcélú felhasz­nálás esetén a címer használa­táért díjat kell fizetni, annak mértékét - az alkalmazás helyé­től, formájától és minőségétől függően - a jegyző javaslata alapján a polgármester állapítja meg. A címert engedélyt nélkül, jogosulatlanul használók a jö­vőben tízezer forintig terjedő bírsággal és a címerrel díszített tárgyak elkobzásával számol­hatnak. Dobozok, székek, kukák, madzagok A pesti polgár roppant leleményes, ha a saját parkolóhelyét kell megvédenie Felbecsülhetetlen kincs manapság egy üres parkolóhely, főként ott és olyan időpontban, ahol és amikor éppen meg kellene állni. Már ha lenne hol. Nem csoda tehát, ha a pesti ember páratlan lelemé­nyességről tesz tanúbizonyságot, amikor arról van szó, hogy egy bizonyos területet, amelyről úgy véli, őt és csakis őt illeti meg, el­kerítsen. Hiszen ő ott dolgozik, ő oda vár szállítókat, vendégeket. Változatosak Budapesten a parkolóhely-foglalás eszközei. Vannak, akik alacsony lábon ál­ló „megállni tilos” táblát he­lyeznek ki, mások kukát húznak az út szélére, madzagot csomóz­nak, széket, kartondobozt, gu­miabroncsot állítanak a szerin­tük őket megillető útfelületre. Mennyire kell ezeket a nem egé­szen szabványos jelzéseket az autósoknak figyelembe venni­ük? - kérdeztük Rankli Károlyt, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium útgazdál­kodási és koordinációs igazga­tóságának osztályvezetőjét. - Teljes mértékben, hiszen a közlekedőknek nincsen lehető­ségük arra, hogy a kihelyezett jelzéseket minősítsék, vagy fe­lülbírálják azokat. Még akkor sem, ha az esetek többségében jogtalanul kihelyezett jelzések­ről van szó, hiszen ezek új for­galmi rendet alakítanak ki, s ezért már a közút kezelője a fe­lelős. Jelzéseket - legalábbis elvben - csak a közút kezelője helyezhet el, illetve olyanok, akik a kezelő engedélyével ren­delkeznek. A bevezetőben emlí­tett szék, kuka, madzag egyér­telműen tilos, hiszen ha az üz­letnek lenne engedélye, akkor „Áruszállítás” feliratú, szabá­lyos jelzőtábla állna a bolt előtt. Az alacsony lábú „megállni ti­los” - úgynevezett mobil - táb­lákat általában olyanok rakják ki, akik rendezvény, látogatás, építkezés ürügyén egy bizonyos helyszínre, és ideiglenes jelleg­gel kaptak területfoglalási en­gedélyt. Ezekre a mobil táblák­ra ugyanazok a szabályok érvé­nyesek, mint a fixen rögzített, magas fémoszlopon álló társa­ikra. Például ugyanúgy a járda szélén kellene őket elhelyezni, mégis gyakran teszik ki őket az úttestre, így magával a táblával is területet foglalnak. Ez pedig még akkor is szabálytalan, ha arra hivatkoznak, hogy az ala­csony jelzés az úttesten jobban látható. - Miért alacsonyabb ez a válto­zat, mint a fixen rögzített táblák? - Praktikus oka van, könnyebben mozdítható, nehe­zebben borul fel, a kocsi cso­magtartójába jobban befér... - Kiknek adnak ki mobil táblát? - Bárkinek, akár magánsze­mélynek is. Az engedélyt csak arra kell az illetőnek megsze­reznie, hogy kitehesse. Ha enge­dély nélkül helyezi el a táblát, az ugyanolyan elbírálás alá esik, mintha kukát, kartondo­bozt, madzagot, gumiabroncsot tenne ki az úttestre. Az ilyen, magánakcióként elhelyezett jel­zéseket a területileg illetékes közlekedésfelügyelet ellenőriz­heti. Hozzájuk fordulhatnak, ha úgy érzik, a jelzés vagy a kihe­lyezéséről szóló döntés a sérel­mükre történt. (Dobozok... folytatás a 27. oldalon) A tulaj a szállítókra vár, az autós pedig a parkolóhelyre gárdi balázs felvétele Díszpolgárok A Fővárosi Közgyűlés tegnap döntött a díszpolgári címek odaítéléséről. A jelöltek életrajzát lapunk 27. oldalán ismertetjük. Az útfelbontások tovább folytatódnak A megnövekedett forgalom miatt kétévente szükséges a felújítás MUNKATÁRSUNKTÓL Bár a Nagykörúton a napokban újra megindulhatott a forga­lom, a pálya megnyitása még nem jelenti azt, hogy a város más pontjain zajló munkák mi­att nem kell komoly forgalom­­korlátozásokra számítanunk. A Főpolgármesteri Hivatal tervei szerint még ebben az évben fel­újítják a Villányi út, a Krisztina körút, a Dózsa György út, a Rá­­kosszentmihályi út, az Üllői út és a Grassalkovich út egy-egy szakaszát. A beruházások egy része már megkezdődött, a töb­bi esetében pedig nemrégiben írták alá a kivitelezőkkel a szer­ződéseket. - Eredetileg az idei tervek­ben szerepelt a Bartók Béla út egy részének felújítása is, a dél-budai térségben zajló mun­­kálatok miatt azonban ezt át­­emeztük 1997-re - mondta la­punk érdeklődésére Vajda Pál főpolgármester-helyettes. - A Petőfi híd lezárása, a Lágymá­nyosi híd budai oldalán a leve­zető úthálózat építése, a Fehér­vári úti villamospálya építése miatt bevezetett forgalomkor­látozás mind a kelenföldi tér­ség közlekedését nehezítette. Ha a Bartók Béla utat is fel­bontjuk, megbénult volna a vá­rosrész forgalma. (Az út­felbontások... folytatás a 27. oldalon) Állandósulnak az elterelések SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Önkormányzatok - félidőben Lassan két év eltelt azóta, hogy megválasztották a budapesti önkormányzatokat irányító polgármestereket és képviselő­­testületeket. A korábbi ciklus­nál változatosabb politikai összetételű önkormányzatok­ban - egyelőre - stabilabb koa­líciók alakultak ki, mint köz­vetlenül a rendszerváltozás után. Bár az utóbbi időben egyre erősödnek a bíráló hangok, csak a XV. kerületben kellett távoz­nia posztjáról a polgármester­nek. Emlékeztetőül: 1990 és 1994 között polgármesterváltás volt a Józsefvárosban, Angyal­földön, a Vármegyé­ben és a XVII. kerületben. (Félidős összeállításunkat lapunk 29. ol­dalán olvashatják.) Januártól újfajta BKV-bérletek MUNKATÁRSUNKTÓL Új, az utasok igényeit jobban kiszolgáló bérletválasztékkal kívánja a januártól esedékes vi­teldíjemelés hatásait ellensú­lyozni a BKV - tudtuk meg Mol­nár Györgytől, a társaság for­galmi és műszaki vezérigazga­tó-helyettesi irodájának mun­katársától. A BKV vezetőinek régi törekvése az úgynevezett igazságos tarifarendszer megte­remtése, melynek első lépése, a metró szakaszjegy és az átszál­lójegy bevezetése sikeres dön­tésnek bizonyult. A BKV olyan jegy- és bérlet­fajtákat kíván bevezetni, ame­lyek a havi bérleteknél rövi­­debb, a napijegyeknél vagy a kétheti bérleteknél azonban hosszabb időre szólnának. Ter­veik szerint a havibérletek a jö­vőben nem elsejétől a következő hónap ötödikéig, hanem a vál­tás napjától számított egy hó­napig lennének érvényesek. Ily módon megelőzhetőek a pénz­tárak előtti tumultuózus jelene­tek is. A BKV javaslatairól előrelát­hatóan november végén - a ta­rifaemeléssel egy időben - dönt a Fővárosi Közgyűlés. Az új bérletfajták bevezetését a Pénz­ügyminisztériumnak is jóvá kell hagynia. Virágpiac: nincs árrobbanás Budapesti szegfák, koszorúk és mécsesek Az egyik sokat látott budai ke­reskedő szerint a tisztes virág­üzletek tisztességes árakkal várják a temetőlátogatókat. Az elmúlt hetekben, napokban a kertészek szempontjából jó volt az idő, tehát a felhozatal is bő­séges. A kereskedő azonban megjegyezte: a virágosok, ha akarnák, sem tudnák túlságo­san felsrófolni áraikat, hiszen azok a vásárlók legtöbbje szá­mára már most is éppen elég magasak. A budafoki temetőhöz vezető utcák egyikében tevékenykedő kereskedő az ilyentájt legnép­szerűbb krizantém egy szálfáért nyolcvan és százötven forint közti összeget kér, a szegfűért és a gerberáért hetven-nyolcvan forintot. A Farkasréti temető mellett is hasonlóak az árak, ta­lán ha tíz-húsz forinttal alacso­nyabbak. Urnakoszorút már két-háromszáz forintért is ad­nak, a legnagyobb, legdíszesebb koszorúk ára viszont megköze­líti a háromezer forintot. A leg­olcsóbb mécses tizenöt forint, a legdrágább kétszázötven. Az átlagos vásárlók legfeljebb ezer forintot költenek a virágüzle­tekben. Mint megtudtuk, halottak napja tájékán a hőmérséklet nemcsak az árakat, hanem a vá­sárlási szokásokat is befolyá­solja. Mindkét kereskedő egyet­ért abban, hogy enyhébb időben - mint amilyen most is van - a temetőlátogatók nyugodtabban visznek vágott virágot szerette­ik sírjára, mert az viszonylag sokáig ép marad. Ha hidegebb lenne, az emberek inkább a kü­lönféle koszorúkat választanák, hiszen ezek gyakran az egész te­let képesek sértetlenül átvészel­ni. B. T. Ideiglenes forgalomkorlátozásokat rendeltek el a november 1-jén 8 óra és november 4-én reggel 8 óra közöt­ti időszakra a X. kerületi Új közte­mető, az erzsébeti, a Farkasréti és a kispesti temető környékén. Egyirányú lesz a forgalom a X. kerületi Sírkert utcában a Kozma utca és Maglódi út között (Kozma utca felőli behajtással), az Újhegyi út Maglódi út és Kozma utca közötti szakaszán (Maglódi út felőli behaj­tással) és a Kozma utcán a Korányi és a Sírkert utca között (Korányi ut­­ca felőli behajtással). A temetőket megközelítő útvona­lakon több helyen tilos megállni. Ti­los várakozni az Új köztemető meg­közelítésekor az Újhegyi út és a Sír­kert utca egyirányúsított szakaszá­nak bal oldalán. Tilos behajtani az Újhegyi útnak a Maglódi út és a Kozma utca közötti szakaszára, va­lamint a XX. kerületben az alsó Ha­tár útról a külső Vörösmarty utcába. Bagolynyugdíjazás a lovardában Éppen két éve annak, hogy az­zal kecsegtettük önöket: ha lesz elegendő pénz és megfele­lő kormányzati akarat, fellé­legezhet végre az ország összes biológia- és földrajztanára, hiszen a természettudomá­nyos szemléltetés lehetőségei nem érnek többé véget a szer­tárak poros baglyainál. Akkor persze még csak álom volt, hogy a Magyar Természettu­dományi Múzeum új épületbe költözik, csupán a tervrajzo­kon létezett az új kiállítás, a gyűjtemények pedig ládákban porosodtak szerte a városban. Aztán került pénz és eldön­tetett, hogy a Természettudo­mányi Múzeum - az ELTE tanszékeinek kiköltözésével párhuzamosan - elfoglalhatja az egykori Ludovika Akadé­mia épületét, az Alfa moziként leégett lovardában pedig felé­píthetik új, minden korábbi­nál gazdagabb kiállításukat. Ám ahogy ez már lenni szo­kott, semmi sem ment egysze­rűen. Tönkrement a beruhá­zó, az utolsó utáni pillanat­ban mentette meg az építke­zést a múzeum felújításairól elhíresült Architekton. Fél­éves késést hoztak be néhány hónap alatt, és a kitűzött idő­pontra - mondjuk így, az át­adás pillanatára - valóban el­készült a Mányi István ter­vezte csodaszép, régi-új épü­let. Áll a mamut, kész a veszé­lyeztetett állatokat szállító bárka, működnek a csalafin­ta interaktív eszközök, tün­dökölnek az ásványok, jól fé­sült a medve. Nem kell messzire menni. Szálljanak le a metróról a kli­nikáknál, nézzék meg jól a lo­vardát először kívülről, aztán lépjenek be a múzeumba. A szertárbeli poros baglyoknak végleg befellegzett. N. K. J.

Next