Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. december
1996-12-03
A budapesti taxisok védik az állásaikat Négyezer olyan személyszállító fuvarozik a városban, aki egyik céghez sem tartozik December közepén az idén másodjára gyürkőznek neki a fővárosi képviselők, hogy jogi úton megoldják a budapesti taxizás problémáit. A feladat nem túl egyszerű, ráadásul az önkormányzat egyszer már alulmaradt a taxisokkal szemben. Emlékezhetünk rá, az Alkotmánybíróság törvényellenesnek találta azt a fővárosi rendeletet, amely 7200-ban maximálta a budapesti taxisok létszámát. Most más utat választott a rendeletet előkészítő hivatal, a taxiállomások használatának szabályozásával próbálja átláthatóvá tenni a mai, ököljog alapján működő taxispiacot. MUNKATÁRSUNKTÓL Májusban a városatyákat meggyőzte a Réthelyi József tanácsos által készített előterjesztés, a közgyűlés elvi döntést hozott arról, hogy ha másutt nem is, legalább a drosztokon megpróbálnak rendet teremteni. A részletekre és a terv végrehajtásához szükséges milliókra a decemberi ülésen térnek vissza. Egyelőre csupán annyit tudni, hogy néhány képviselő előre támadja a tervet, mások a szakmai konzultációkat kérik számon. A decemberi előterjesztést benyújtó Vajda Pál főpolgármester-helyettes erre azt válaszolta, hogy a hivatal illetékes munkatársai több mint egy éven át mást sem csináltak, csak egyeztettek. A terveket egyébként nemrégiben a kerületi polgármesterek is jóváhagyták. Egy biztos: az a mód, ahogyan ma a taxispiac működik, sem az ügyfeleknek, sem az idegenforgalomnak, sem a város jó hírének nem kedvez. Egynémelyik utazási iroda kifejezetten felhívja a Budapestre látogató ügyfeleinek figyelmét, hogy a magyar fővárosban vigyázni kell a taxikkal. A szakemberek szerint a legnagyobb probléma változatlanul az, hogy túlzottan sok taxi járja a várost. Nem igaz, hogy a piac majd szabályozza a szolgáltatást, hiszen a visszaéléseket nem követi szankció. A becsapott utas ugyan megjegyezheti magának a gépkocsivezetőt vagy a jármű rendszámát, de nem sok esély van arra, hogy még egyszer találkozni fognak, így azután azt sem mondhatja, hogy ebbe a taxiba még egyszer nem ül be, de azt sem, hogy legközelebb is vele szeretne utazni. A piaci szabályozás ezen a téren csupán a cégek szintjén működik, csakhogy a taxistömörülések nem engedhetik meg maguknak, hogy öt-hatszáz fő fölé duzzadjon a létszámuk, mert nem kapnak annyi fuvart, hogy mindenkit képesek legyenek eltartani. A közlekedésfelügyelet adatai szerint mintegy négyezer olyan személyszállító vállalkozó tevékenykedik a fővárosban, aki egyetlen céghez sem tartozik. A többnyire csak mezítlábasként emlegetett taxisok számát gyarapítják a főváros környéki településekről bejáró vállalkozók. (E kör egyébként meglehetősen tágan értelmezendő, hiszen az ellenőrzések során kiderült, hogy például nyíregyházi taxisok is dolgoznak Budapesten.) Miattuk sem képesek hatni a sokat emlegetett piaci mechanizmusok. A mezítlábasok, helyzetükből adódóan, nem számíthatnak telefonos megrendelésekre, számukra tehát létszükséglet, hogy a taxiállomásokon, a drosztokon helyhez jussanak. Csakhogy a drosztokon egyidejűleg összesen nyolcszáz autónak van hely, ami optimális esetben is - hiszen egy férőhely legfeljebb három taxist tud eltartani - azt jelenti, hogy az állomásokat 2400 taxis használhatja. Ez a helyzet vezetett a drosztháborúkhoz. Az állomásoknál az ott dolgozó taxisok idegeneket nem tűrnek meg. Két évvel ezelőtt a Népstadionnál egy idegen vállalkozót nyakon lőttek, ez volt talán a legkirívóbb eset a drosztháborúk történetében. Utána olyan társaságok jelentek meg a belvárosi állomásoknál, amelyek a rendfenntartásért és a helyfoglalásért díjat szednek a drosztot használó taxisoktól, ez néhol eléri a háromezer forintot is. A drosztok használatáért a fővárosi és a kerületi önkormányzatok rendeletei értelmében közterület-használati díjat kellene fizetni. A számlát azonban nincs kinek benyújtani, hiszen a drosztokat hivatalosan magánvállalkozók százai használják. Éppen ebből indul ki kéthelyi tanácsos javaslata. A fővárosi önkormányzat a jövő évben - parkolók, járdák és más közterületek rovására - új állomásokat épít. (A drosztháborúknak... folytatása a 27. oldalon) Egy éven át folyt az egyeztetés SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE A fővárosban lopják a halottakat A készülő jogszabály talán segít megszüntetni ezt a pokoli káoszt Vállalkozni persze muszáj, mégis hátborzongató, amikor egyesek halottak fagyasztásából és hamvasztásából húznak mérhetetlen hasznot. Úgy tűnik, Budapesten a szezon üzlete a hullakereskedelem lett. A Fővárosi Temetkezési Intézet Rt. vezérigazgatója, Ladányi Jenő néhány hete elkezdett kipakolni. Mint elmondta, újabb és újabb vállalkozások szerveződnek a városban és az országban, amelyek a fővárosinál alacsonyabb, vidéki árakat kínálva próbálják rávenni az eltávozottak hozzátartozóit, hogy a cégüknél hamvasztassanak. Utóbb azonban rendre bebizonyosodik, hogy a budapesti díjaknál lényegesen nagyobb összegeket számolnak fel szolgáltatásaikért. Az ismertté vált esetek többségében kiderült, hogy a számlákon egészen képtelen tételek szerepeltek, nem beszélve a horribilis fuvarozási költségekről. Ladányi beszámolt lapunknak egy olyan esetről, amikor egy vállalkozó majdnem hatvanötezer forintot kért a hamvasztásért. Ez Budapesten 16 ezer 200 forintjukba került volna a gyászolóknak. A morbid üzletágnak ráadásul az is velejárója, hogy - mivel a vállalkozóknak nem kell nyilvántartaniuk az elszállított tetemeket - a holttestek hosszabbrövidebb időre eltűnnek. A hozzátartozók elkeseredésükben sokszor a fővárosi temetkezési rt.-n kérik számon, mi történt, persze hiába. (A fővárosban... folytatása a 27. oldalon) A gyász is nagy üzlet TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE Eltűnnek az utcákról az illegális plakátok MTI-JELENTÉS A jelenleginél hatékonyabb hatósági munkára, a főjegyző hathatós segítségére van szükség ahhoz, hogy megszűnjön az illegális plakátragasztás Budapesten. Altmann Antal, a Fővárosi Közterület-fenntartó Részvénytársaság (FKF Rt.) főosztályvezetője arról tájékoztatta a távirati irodát, hogy Demszky Gábor főpolgármester utasításának megfelelően az elmúlt napokban a Nagykörúton és a Margit hídon mindenhonnan leszedték az engedély nélkül felragasztott plakátokat. A közterület-fenntartók tapasztalatai szerint a plakátok eltávolítása után szinte azonnal újabb illegális hirdetmények jelentek meg, főként a lámpaoszlopokon. A hatályos fővárosi rendelet szerint a közterület-felügyelet, a rendőrség és a kerületi jegyző tízezer forintig terjedő pénzbírsággal büntetheti a rajtakapott plakátragasztókat és a megbízóikat. Az FKF Rt. a kusza jogi helyzet miatt nem tudja eltüntetni a Nagykörúton található bódékat. A közterület-felügyelőktől ugyanis úgy értesültek, hogy ezen építmények jelentős része engedéllyel működik, felszámolásukra bírósági eljárások indultak. A Fővárosi Közterületfenntartó Rt. csak a jogi kérdések rendezése után távolíthatja el az építményeket - hangsúlyozta a főosztályvezető. Nincs pénz a nyugdíjemelésre A kérelmezők száma nőtt, a keret maradt Az idén már nem érdemes méltányossági nyugdíjemelésért vagy egyszeri segélyért fordulni a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz. Az erre a célra fordítható idei keret ugyanis elfogyott. MUNKATÁRSUNKTÓL A nyugdíjbiztosítási igazgatóságok törvényi felhatalmazás alapján dönthetnek a méltányossági nyugdíjemelésről, illetve az egyszeri segélyekről - mondta érdeklődésünkre Molnár László, a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatója. A kérelmek elbírálásánál figyelembe veszik többek között a munkában töltött évek számát és a kérelmező szociális helyzetét. Emelés csak különleges esetben engedélyezhető akkor, ha a kérelmező nyugdíjának és egyéb rendszeres jövedelmeinek összege meghaladja a minimálnyugdíj kétszeresét, ami jelenleg 19 200 forint. A méltányossági emeléshez és az egyszeri segélyhez a tb költségvetésében minden évben elkülönítenek egy keretet. Budapest és Pest megye idén a nyugdíjemelésre alig több mint havi egymillió forintot, segélyre pedig valamivel több mint két és fél milliót kapott. Miközben ez az összeg nem emelkedett a tavalyihoz képest, a kérelmezők száma jelentősen megugrott. Szeptember végéig harmincötezernél több emelési és tizenhétezernél több segélykérelem érkezett az igazgatósághoz. A pénzkeret viszont mindössze havonta nagyjából kilencszáz nyugdíjemelési és ötszáz segélykérelem teljesítéséhez elegendő. Az egyszeri segélyként adható legnagyobb összeg tizenötezer, a nyugdíjemelés maximuma pedig kétezer forint. Ez utóbbi természetesen beépül a nyugdíjba. Ebben az évben a segélyek átlagos összege négyezer forint, az emelésé pedig ezerhatvan. A megítélt nyugdíjemelések és segélyek nagy száma, valamint a szűkös havi pénzkeret miatt azonban sok igény teljesítését kénytelenek a következő hónapokra csúsztatni. Ez az oka annak, hogy az idei keretet már hónapokkal előre szétosztották. Mivel a jövő évi keretről majd csak a tb költségvetésével együtt dönt a parlament, egyelőre azt sem lehet tudni, hogy januártól mekkora összeg fordítható méltányossági nyugdíjemelésekre és segélyekre. Főpolgármesteri támogatás a protestáns gimnáziumnak A református egyház rosszallását váltotta ki nemrégiben az a kezdeményezés, amely szerint Zuglóban középiskolát hozna létre egy magát Protestáns Gimnáziumi Egyesületnek nevező szervezet. Információink szerint a Főpolgármesteri Hivatal vezetői időközben megtárgyalták az ügyet, és támogatták a zuglói iskola tervét. A Főpolgármesteri Hivatal előterjesztése szerint Bibó István, a Protestáns Gimnáziumi Egyesület elnöke a Baár-Madas Református Gimnázium igazgatója volt, amelynek éléről az egyház „formai okokra hivatkozva, de valójában Bibó számukra túlzottan liberális felfogása miatt eltávolította. Bibót követte jó néhány kollégája, velük együtt hozta létre az egyesületet. Valószínűsíthető, hogy amennyiben az iskola valóban létrejön, a Baár-Madasból további tanárok is csatlakoznak hozzájuk.” A főváros nem rendelkezik az iskolának megfelelő ingatlannal, viszont a zuglói önkormányzat tulajdonában lévő Pillangó park 3-5. számú, használaton kívüli általános iskola az előterjesztés szerint alkalmas a célra. A kerületi önkormányzat az ingatlant egy másikért cserébe átengedné a fővárosnak. Demszky Gábor véleménye szerint a fővárosnak vállalnia kell a gimnázium létrehozásával járó kockázatot. A főpolgármester úgy gondolja, hogy Bibó István korábbi tevékenysége és a személyéhez kapcsolódó pedagógusgárda garancia arra, hogy vezetésével kiváló iskola jön létre. Sz. I. M. A számvetés A Szonda Ipsos kérdései a tömegközlekedésről November eleji közvélemény-kutatása alkalmával ötszáz budapesti lakost kérdeztek meg a Szonda Ipsos szakemberei arról, más városokkal összehasonlítva hogyan vélekednek a főváros tömegközlekedéséről, illetve véleményük szerint mekkora felfordulást okozott Budapesten a Nagykörút átépítése. Ábránkról leolvasható, hogy a fővárosiak többsége szerint a munka jól szervezett volt. Mint a felmérésből kiderül, a fővárosiak általában elégedettek a BKV szolgáltatásaival. Erről szól a közvélemény-kutatás eredményeit összegző írásunk a 29. oldalon. A NAGYKÖRÚTON A VILLAMOSVÁGÁNYOK CSERÉJE ÖN SZERINT...? (százalékos megoszlás) jól szervezett volt, és nem okozott komoly fennakadásokat a közlekedésben rosszul szervezett volt, és komoly fennakadásokat okozott a közlekedésben MONDA □□m IPSOS nem tudja